Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

1972. DECEMBER 22., PÉNTEK f. MFC ^/ili MP 5 Anno: 1892... A 80 éves vörös Csepel Ma: Közép-Európa legnagyobb trösztje Anno: 1892. Megalakul Weiss Manfréd gyára. Kis­üzem 130 emberrel, Budapest alatt, a Duna határolta Cse- pel-szigeten. A termék, melyet gyártanak egyre kelendőbb: hadianyag. Az 1900-as évek elején az ország legnagyobb iparvállalatává fejlődik, 1906- ban a Osztrák—Magyar Mo­narchia egyik legnagyobb ha­dianyag-szállítója. Az első vi­lágháború kezdetekor 10 ezer, a háború első éveiben 28 ezer embert foglalkoztatnak. A vesztes háború után a gyár összlétszáma: 417. A Tanács- köztársaság ideje alatt a „vö­rös Csepel’’ vezeti a harcot, s a Váci útiak valóban felelnek az ittenieknek, a 133 nap után megindulnak a letartóztatá­sok, de a csepeli proletariátus nem alkuszik. A második vi­lágháborúra felkészülve, 1943- ban már ismét 33 ezer dolgozó keresi szűkös kenyérrevaló­ját Weiss Manfréd gyárában. A fasiszták kiürítési parancsá­nak nem tesznek eleget a csepeliek, tüntetéseket szer­veznek, s a nácik csak a gé­peket tudják magukkal vinni (2800 szerszámgépet), a dolgo­zók 1945. január 9-én lelke­sen fogadják a felszabadító szovjet csapatokat. A gyár romos, az üzemcsar­nokok üresek, a kár: 340 mil­lió aranypengő. Mikor Buda­pestért folyik a harc, Csepe­len már dolgoznak. Városnyi gyár Ebben a hónapban 80 esz­tendős a Csepel Vas- és Fém­művek. A gyárban, melynek területén utcák igazítják el az embereket, csaknem 34 ezren dolgoznak. A felszabadulás után a vas- és színesfémkohá­szati üzemeket modernizál­ták, a hadiipari termelést megszüntették. A korábbi szerszámgépgyártást tovább­fejlesztették, csakúgy, mint a kerékpár, a motorkerékpár, valamint a konfekcióipari gé­pek gyártását. Űj profilként indították el a garázsipari be­rendezések termelését. Transz­formátoraik világhírűek. A Csepel Vas- és Fémművek te­rülete 380 holdat foglal el, az ivóvízszükséglet azonos Eger városáéval, ipari vízből pedig annyit fogyasztanak, mint egy 1 milliós lélekszámú város. A népgazdaság állami ipara ál­tal előállított társadalmi ter­mék 4,1 százalékán a Csepel Vas- és Fémművek emblémá­ja látható. Gyártmányaik 84 Felhívás Vácott, a Haraszti Ernő utcában és az alsóvárosi C/8-as épület körül a lefektetett nagy teljesítményű kábelhálózatot és a transzformátor­állomást FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZTÉK. (ÜTÉSE ÉLETVESZÉLYES! országba' jutottak el, s csak­nem kétezer céggel állnak kereskedelmi-műszaki kapcso­latban. Milliárdos méretek Az idei termelési érték meg­közelíti a 14 milliárd forin­tot. A várható nyereség több mint 1 milliárd. Ebben az év­ben a világ 65 országába szál­lítottak különböző gépeket, berendezéseket: 47 millió ru­belért és 27 és fél millió dol­lárért. Az állóeszközök érté­ke körülbelül 9 milliárd fo­rint. A Magyarországra irá­nyuló szovjet import 5 és fél százaléka a Csepel Vas- és Fémművekbe érkezik. Néhány részlet a gyáróriás negyedik ötéves tervéből: 1975-re 1970- hez viszonyítva az ossz ter­melési értéket 13,7 százalék­kal növelik, ami 1 milliárd 11 millió forint többletet jelent. A termelékenység növelését 18,2 százalékban határozták meg, a dolgozók jövedelme pedig 15,5 százalékkal nő az elképzelések szerint. A magyar ipar valamennyi gyárával kapcsolatban áll­nak, itt készülnek a víz, a gáz, a gőz, s az olaj vezetésére szolgáló csövek, ki tudja mennyiféle öntvény, színes­fém termék. Nehéz hát összefoglalni a tröszt tevékenységét, felsorol­ni, mit is dolgozik itt a csak­nem 34 ezer ember. Az adat­halmaz Közép-Európa legna­gyobb gyárára vonatkozik. S ilyenkor a jelzők eltörpülnek, csak a számok vezetik az ol­vasót a helyes arányokhoz. A Csepel Vas- és Fémműveknek Apcon, Székesfehérváron, s Budapesten vannak gyárai, a mag: Csepel. Ahol egy új vá­ros nőtt ki a földből. Törzsgárda: 19 ezer Ezer mérnök, s háromezer technikus irányítja a terme­lést a Csepel Vas- és Fémmű­vekben. Majdnem 19 ezren tagjai a tröszt törzsgárdájá­nak. Itt indult meg valamikor a sztahanovista mozgalom, csakúgy, mint a szocialista brigádmozgalom: ma több mint kétezer szocialista bri­gád dolgozik az üzemcsarno­kokban, összesen csaknem 25 ezer munkás. Az új, korszerű oktatási centrumban 20 ezren vesznek részt különböző to­vábbképzéseken. A Művek területén 13 konyha és 43 ét­terem áll 18 ezer dolgozó ren­delkezésére. Csepelen eddig 850 lakást épített a tröszt, évente 120—150 lakást adnak át. A gyár csupa üveg munkás- otthonában 100 ezer kötetes könyvtárból kölcsönözhetnek könyveket a gyáriak. Audio­vizuális nyelvoktatáson vehet­nek részt, s számos szakkör­ben, kultúrcsoportban tevé­kenykedhetnek. S akik nem csepeliek: az ezerszemélyes munkásszálló vagy a 2500, IBUSZ útján bérelt lakás la­kói. Épülőben egy új, 450 sze­mélyes szálló is. A dolgozók utaz*. ' 'sára, szállítására több mint 5 millió forintot költ évente a tröszt. Az eltelt nyolcvan év alatt még soha nem fordítottak annyi pénzt béren kívüli juttatásra, mint az idén. A munkásmozgalmi mártí­rok emlékét kegyelettel őrzik a gyáriak, Pataki István, Köl­tői Anna, s a többi csepeli munkásmozgalmi harcos em- léktáblái az üzemek falán idé­zik a történelmet. S már las­san ez is történelem: elsőKos- suth-díjasaink egyike is a gyár dolgozója. Azóta meg­számlálhatatlan magas állami, s társadalmi kitüntetésben ré­szesítették a Csepel Vas- és Fémművek legjobb munká­saik Távlati rekonstrukciók A születésnapot ünneplő tröszt távlati tervei is elké­szültek. Nemcsak a negyedik ötéves terv főbb mutatói ad­ják meg a gyáróriás minden eddiginél nagyobb feladatait, hanem az előkészítés alatt le­vő ötödik, sőt a hatodik öt­éves terv főbb elképzelései is befolyásolják a jelent. A konk­rét elképzelések közé tartozik az ötödik és a hatodik ötéve- terv ideje táján a martinacél­gyártás megszüntetése, s az elektroacélgyártás bevezetése. A hazai szénhidrogénprogra­mot segíti majd a csőgyártás rekonstrukciója. Felújítják, korszerűsítik a színesfémgyá­rat is. Cél a gazdaságtalan termékek kiszorítása, illetve gazdaságossá tétele. Atomerő­művek különböző berendezé­seire is rákerül majd a Cse­pel Vas- és Fémművek már­kajele, s növelik a komplett berendezések gyártását. Sok­kal inkább támogatják a szol­gáltatóipart, mint eddig, több új típusú, nagy teljesítményű mosógéppel, vasalóberende­zéssel lépnek piacra. Fejlesz­tik a szerszámgépgyártást, mind inkább áttérnek a nu­merikus vezérlésű berendezé­sek előállítására, s igyekeznek minél többet tudó masinákkal versenyképesek maradni a világpiacon. Anno: 1972. Mit jegyeznek fel újabb nyolcvan esztendő múltán az ideiről a króniká­sok, mikor a Csepel Vas- és Fémművek történetét összeál­lítják? Tamás Ervin A LEGSZORGOSABB UTÁN a legkényelmesebb hónap kö­vetkezik. így alakították ki ezt a szokások, s néhány szük­séges pénzügyi szabály is. A legkényelmesebb hónap a ja­nuár, csak úgy „tedd ide — tedd oda” kell dolgozni; a leg­szorgosabb a december, ami- koris nem ritka a majdnem dupla műszak. Igaztalan lenne nem leszö­gezni tüstént a cikk elején, hogy ezért az utóbbi két évben már nem mutatkozott akkora különbség a decemberi és a januári ipari teljesítmények között, mint tíz évvel ezelőtt; és az is a teljes valósághoz tartozik, hogy az egyenetlen termelés — amiből ezek a kü­lönbségek adódnak — nem jellemző az egész iparra. A bányászat, a kohászat, a vegyipar egész éven át egyen­letes ritmusban dolgozik. Per­sze vannak ingadozások ezek­ben az ágazatokban is, de nem lehet az éves termelést négy egyenlő részre elosztani. Ilyen megoldás kialakítása egysze­rűen elképzelhetetlen. Az inga­dozásoknak tehát létezik elfo­gadható és létezik, kivált hosz- szú távon, kifejezetten káros aránya. AZ IPAR ÉRTÉKESÍTÉSE 1971. januárjában több mint 20 milliárd forinttal volt ki­sebb az 1971. decemberinél. Ez 100 ezer munkás egyhónapi termelési értékének felel meg. Tehát ugyanaz a technika és emberi kapacitás adott 20 mil- liárddal többet decemberben. Mit „csinált” ez a kapacitás januárban? Aztán mit „csinált” • ugyanez a kapacitás 1972. jú­liusában? Ugyanis az idén jú­Mellékes jövedelmet is kapnak a fiatalok Csapolják a Balatont Üzemben a halászok A Balatonnál a télre készül­nek. Még a jegesedés előtt „megcsapolják” a tavat, mert a vízszint magasabb a megsza- , botinál. Másodpercenként 35 köbmétert engednek le a Sión a Dunába. A jég előtti leeresz­téssel — amely előreláthatólag az év végéig tart — a Sión idén lecsapolt Ba- laton-víz mennyisége meg­közelíti a 300 millió köb­métert. A Sió ideiglenesen használ­ható víziútját most igénybe veszik hajók úsztatására is. A tavon dolgozó vízügyi egy­ségek kotróhajóikkal, munka- és szállító úszó egységeikkel megkezdték a bevonulást a te­lelőbe. A balatoni halászok vi­szont még teljes üzemet tartanak. Az öt brigád naponta száz má­zsa zsákmánnyal tér partra. Az idén még nem sikerült bekerí­teni nagyobb gardarajt, ezért különbrigád keresi a gardák telelőre gyülekező nagy rajait a Tihanyi kút környékén. A Központi Statisztikai Hi­vatal Pest megyei Igazgatósá­gán dolgozó fiatalok helyzeté­ről készült jelentést tárgyalta meg tegnapi ülésén a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek Pest megyei bizottsága. A statisztikai hivatal me­gyei igazgatóságán a dol­gozók 27 százaléka har­minc éven aluli, többségüknek ez az első mun­kahelye. Az intézmény gazda­sági és társadalmi szerveinek vezetői törődnek a fiatalokkal, hogy végzettségüknek megfele­lő munkakörbe kerüljenek, beilleszkedjenek, jól érezzék magukat. Lehetővé teszik szá­mukra az általános és szakmai műveltség emelését is, jelenleg tizennégyen tanulnak tovább. Az ifjúsági törvény kimond­ja, hogy a fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsüléséről a többi dolgozókéhoz hasonló módon kell gondoskodni. A statisztikai hivatal összddgo- zóinak havi átlagkeresete 2565 forint, a fiataloké 2000; s míg átlagban a fizetések 119 fo­rinttal nőttek, a fiataloké ezen belül 140 forinttal emelkedett. Az elismerést bizonyítja, hogy a megyei igazgatósá­gon dolgozó 23 fiatal közül négy vezető beosztást ka­pott. A szakszervezet figyelemmel kíséri a fiatalok életkörülmé­nyeit, s törődnek azzal, hogy mellékes jövedelmet is bizto­sítsanak számukra. A megyei igazgatóságon aktív KISZ- szervezet dolgozik, s a fiata­lok kiveszik részüket a közös­ségi munkából is. Gyermekrejz­pályázat A szentendrei városi tanács és a járási hivatal, valamint a városi-járási úttörőelnökség és a Hazafias Népfront' járá­si-városi bizottsága gyenmek- rajzpályázatot hirdetett Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulója alkalmából. A pá­lyázat témája: Petőfi Sándor élete,, munkássága, a vele kap­csolatos olvasmányélmények -illusztrálása. A pályázat be­küldési határideje 1973. ja­nuár 20. A rajzokból a szent­endrei József Attila Művelő­dési Központban kiállítást rendeznek február 1—15 kö­zött. Az ünnepélyes díjkiosz­tásra á kiállítás megnyitóján, kerül sor. Elbírálták A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fotó­művészek Szövetsége a nyáron hirdette meg az idei építészeti fényképpályázatot. A bíráló bizottság most fejezte be „A régi Pest-Budától a mai Buda­pestig” és a „Székesfehérvár ezeréves” témakörben benyúj­tott pályázati munkák értéke­lését. A 6000 forintos első dijat Domonkos Endre és Vidovics István, a 4000 forintos máso­dik díjat Szabó Jenő és Hanu- la Endre, a 2000 forintos har­madik díjat pedig Szabó Jenő, ifj. Szász János, id. Rácz End­re, Bordács Ferenc, Fanféder Jenő és Darkó István pálya­Már hagyomány, mint annyi más üzemben A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben az idén is megren­dezték az öregek napját. Meghívták a szövetkezet járadékosait és nyugdíjasait. A kis ünnepség keretében 162 vendéget kö­szöntöttek, akik az ajándékcsomagon kívül pénzjutalomban is részesültek. Jó vacsora mellett, kedélyesen beszélgettek a szö­vetkezet vezetőivel. Gábor Viktor felvétele munkája kapta. JEGYZET A legkényelmesebb hónap niusról júliusira az ipari ter­melés 108 százalékról 94-re csúszott vissza. A gépipari ter­melés pedig még ennéL is na­gyobbat zökkent: 120-ról 87 százalékra. A belső tartalékok feltárá­sáért folyik a munka. A Köz­ponti Bizottság novemberi ál­lásfoglalása — a többi közt — a munka meggyorsítását is kí­vánatosnak tartja, hogy a X. kongresszus határozatai a gaz­dasági építőmunkáról a meg­jelölt időre teljesíthetők legye­nek. Nos, ha van belső tarta­lék, akkor ebben, a termelés hullámhegye és hullámvölgye közötti különbség csökkentésé­ben - óriási lehetőségek rejle­nek. A TERVET az idén is telje­síti az ipar. Ügy tűnhet tehát, hogy a januári és júliusi hul­lámvölgyet sikerült ellensú­lyozni. Hol itt akkor a vesz­teség? Hiszen a negyedévi, év­végi hajrákkal azt „hozták vissza”, ami elveszett! Csak­hogy nem így van ez. Nem azt a 10—20 milliárdot, hanem egy másik 10—20 milliárdot, erő­vel, plusz idővel. Ez ugyan tényleges termelés, egy most már többé fel nem használha­tó, kihasználatlanul maradt kapacitás mellett. Ha egy perc a maga hasznát nem hozza meg, úgy szalad el, hogy áll a gép, az ember, akkor az a perc haszontalan marad már végle­gesen. Ez a lényege a dolog­nak! A többi közt ezért nem lehet kibékülni a túlórával sem. Tehát — elsősorban — nem azért rossz a túlóra; mert nem vesz részt benne mindenki — csak a szűk kapacitású helye­ken dolgozók — viszont az egész kollektíva béralapját érinti. Mégcsak azért sem olyan nagy baj a túlóra, mert elfárasztja az embert, hanem sokkal inkább azért, mert — a termelés ilyen egyenetlensé­ge mellett — a legtöbb helyen és esetben nem is hoz űj érté­ket. Egyszerűen január helyett decemberben készül el a mun­ka, egy műszak helyett másfél­ben. Ha egész évben ütemes a termékkibocsátás és december­ben — túlórával — még pluszt adnak valamelyik gyárban, mert kiderül, hogy arra szük­ség van a fogyasztásban —, akkor az még jó is. Csak a ja­nuári, júliusi leállások helyet­tesítésére nem jó. KÜLÖN MEGFONTOLAN­DÓ AZ, hogy az időszakos hajrák milyen egyéb vesztesé­gek okozói. A kapkodás ront­ja a minőséget, a fegyelmet, növeli az anyag- és segéd­anyag-felhasználást és így to­vább. Ezek elkerülése újabb lehetőséget kínál a gazdálko­dás eredményének növelésére. Nem könnyű úrrá lenni ezen az egyenetlenségen. Van eb­ben megszokás is, így a fő­könyvek zárásához való iga­zodás: december 31-ig ki kell „seperni” a gyárat, aztán ja­nuárban erőt gyűjtünk, az már nem látszik a mérlegben. A számvitel valóban megkí­vánja a munka szakaszos ösz- szegezését, de ettől még nem kellene kifosztani a nyers­anyag- és félkészáruraktárt. Azaz, ugyanúgy lehetne gon­doskodni a feltöltésükről de­cemberben is, mint október­ben. Akkor januárban simán kezdődhetne a munka. A ke­reskedelemtől érkező megren­deléseket nem januárban kel­lene összegezni, hanem már ősszel, a következő év első ne­gyedére. (Ebben persze a ke­reskedelemnek is lenne tenni­valója.) Azután az is igaz, hogy sok múlik a kooperáción: az anyag- és alkatrészszállító­kon. HA TARTALÉKOKAT KÉ­PEZHETNÉNK! — sóhajtotta a gazdasági igazgató, amikor a témáról beszélgettünk, arról, hogy mi múlik a gyáron, és mi nem, az ütemesebb munka megszervezésében. A készle­tek azonban, az indokoltak, a jqgosak is, terhelik a gyárakat. A Központi Bizottság novem­beri állásfoglalása ezért nem véletlenül írja elő az eszközle­kötési járulék rendszerének felülvizsgálatát. .. Az eszköz­lekötési járulék megszünteté­séiig, vagy módosításáig azon­ban még egy-két év eltelik. Ez természetes is. Viszont itt van a nyakunkon 1973 január. A legkényelmesebb hónap. Ha nem figyelünk oda, most* is ké­nyelmes lesz, s ezzel elindul a lavina, végig az éven: dagad a hátralék, míg decemberben majd erőfeszítéssel, túlórákkal, újból mindent rendezünk ... Gerencsér Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom