Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
/ FES* megyei 1972. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK TOKAJ-HEGYAUÁN Kisebb- jobb minőség A Tokaj-hegyaljai borvidék pincészeteiben a szokásosnál csaknem két héttel később befejeződött az újborok első fejtése. A szüret elhúzódása, a magas cukorfokú mustok lassúbb erjedése és a januári enyhe időjárás késleltette a mustok kiforrását. A szakemberek a fejtés befejeztével ismét megerősítették azt a korábbi ítéletet, mely szerint a vártnál kisebb termésért bőséges kárpótlást adott a jó minőség. A pincékben érő borok nagyobb része a nemesebb, főként a s:záraz szamorodni 'kategóriájába tartozik, de a korábbi éveknél több az édes-szamorodni is» Ezeket a borokat a nemespenésszel vastagon bevont falú tállyai és tolcsvai pincészetekben érlelik tovább. Három-négyéves „iskolázás” során nyerik el a jellegzetes hegyaljai ízüket, zamatokat;. Bővül a választék Bútorok az NDK-ból, főbb háztartási gép — Segítség a kiskerttuhjéomsokmk A több mint 90 szövetkezeti áruház és sok száz szövetkezeti szaküzlet áruválasztékának bővítésére az Országos Árubsszerző és Értékesítő Szövetkezeti Vállalat 1972-ben mintegy 800 millió forint értékű ruházati cikk, műszaki áru, bútor, mezőgazdasági kisgép és háztartási eszköz vásárlását tervezi. Az áru jelentős része — csaknem a fele — behozatal szocialista és nyugati országokból. Műszaki árut 160 millió forint értékben importálnak. A Szovjetunióból sokféle, a hazai piacon már ismert és bevált iparcikk érkezik, a többi között 30 ezer női és féfii, fiú és lányka kerékpár, 20 ezer Rakéta porszívó, 20 Vizsgázik az automata vadetető Tóth László veszprémi autószerelő érdekes szerkezetet készített az erdei vadak etetésére. Az újítást a veszprémi MEZŐGÉP műszaki-fejlesztési csoportja és kísérleti műhelye tovább tökéletesítette, és elkészítette az automatizált vadetető mintapéldányát. Az óraiművet 25—28 naponként kell felhúzni, és a szerkezet — a beállítástól függően — naponta 1 vagy 2 alkalommal 7 kiló szemes takarmányt adagol az etetőbe. A tartályba 120 kilogramm szemes takarmány helyezhető el. Az automatizált adagolással elkerülhető, hogy télen kárba vesszen a takarmány. Az első automata etető ezekben a napokban „vizsgázik” a Bakonyban, SVÁBHEGYI FÜGÉK Dr. Jókai Mór, a kertész Csendes jubileumról „feledkezett’ meg a magyar közvélemény: 75 esztendővel ezelőtt Jókai Mór, nemzetünk klasz- Szikusa nyolcvanlapos fűzött könyvecskét jelentetett meg — méghozzá saját kiadásában. S a szerző ezúttal kivételesen még tudományos rangját is neve elé jegyezte: dr. Jókai Mór. A művel kevesen foglalkoztak, még a Magyar Irodalmi Lexikon sem említi. Pedig a Ker- tészetgazdászati jegyzetek című munka nem jelentéktelen. A hajdani Svábhegyen — a jelenlegi Szabadsághegyen — kertészkedő Jókai jegyezte fel ebben megfigyeléseit. Méghozzá elsősorban a szőlőművelésről, a betegségek elleni védekezésről, az úgynevezett fafúró férgekről. A kedves humorral, alapos részletességgel, világos és közérthető stílusban fogant munka a népszerűsítő irodalom számára ma is példaként szolgálhat. Jókai a Svábhegyen nemcsak kertészkedett: tehenet, sertést, sőt, vízhordó szamarat is .tartott — valóságos „minigazdaság” vette körül. Kikapcsolódást talált a kertészetben: már hajnali négykor kint sétált, tevékenykedett. Legbüszkébb a fügefáira volt. Ezekről írja: „Nálam, a zordnak hí- resztelt Svábhegyen, ahol a szél elfújja a lámpát, s júliusban is lefagyasztja a fölfutó paszulyt, már júliusban kezdődik a fügeérés. Csakhogy a fügét nemcsak én szeretem, hanem a sárgarigó is. Azért amint észrevesszük, hogy a fügegyümölcs duzzadni kezd, nagy hirtelen tüllzsacskót kötünk rá, attól nem fér hozzá a váratlan vendég. Esténként bőven meglocsoljuk a tövét. Így aztán egész szeptember végéig van érett füge a fáinkon, első- és másodtermés.” Jókai nem egyedül volt a szabadságharc nemzedékének „kertkedvelői” közül; Görgey tábornokról jegyezték fel: a világosi fegyverletételt követően évtizedekig virágainak és paprikáinak élt visegrádi villájában. Új falburkoló elemek A „VOSZK” Szövetkezeti Vállalat újtípusú fal-, burkoló mozaikok sorozatát gyártja. Az alumínium, PVC, ütésálló sti- rol, vörösréz, és műanyaggal bevont acéllemez falburkoló lapok falak teljes bebo- rítására, könnyű- szerkezetű álmennyezetek, térelválasztó elemek kialakítására alkalmasak. Gyorsan és könnyen szerelhető, az egészségügyi követelményeknek megfelelően jól tisztítható, falburkoló lapok segítségével régi, elavult üzlethelyiségeket, salétromos falű kisvendéglőket gyorsan fel lehet újítani. A „VOSZK” falburkoló mozaikjait már több helyen alkalmazták: a Bábszínházban, a keszthelyi Helikon Hotelben, az Aeró Szállóban, vidéki kisvendéglőkben ezer modern, hőkioldós vasaló. Szaratov hűtőgépet ritkán lehetett kapni az üzletekben, most a vállalat 10 ezer darabot importál, továbbá négyezer Riga és Verhovina típusú kismotort és sokféle tranzisztoros rádiót. A Német Demokratikus Köztársaságból elsősorban a háziasszonyok kényelmét szolgáló háztartási gépeket rendeltek, így a többi között 5 ezer Omega porszívót, sok ezer kenyérpirítót, hajszárítót, kávéőrlőt, 5 literes villanybojlert. A SZÖVÄRU jelentős bútorbehozatallal kívánja bővíteni a vidéki szaküzletek és áruházak választékát. A beérkező szállítmányok között lesz többféle, teljesen modern lakószoba-berendezés, s a rendeléseknél gondoltak a hagyományos ízlésű vásárlókra is: importálnak hálószoba-berendezéseket, sötétebb tónusú lakószoba-bútorokat és a szolidabb igényeknek megfelelő különböző szólóbútorokat is. Csehszlovákiából különböző lakószoba-garnitúrák, konyhaszekrények, konyhaasztalok érkezését várják. A Német Demokratikus Köztársaságból szekrénysorokat, .kárpitozott garnitúrákat, heverőfcet, Romániából lakószoba- és kony- haberendezéseket, székeket vásároltak. Romániából teljes gyermekiszoba-berendezéseket is importálnak. Nyugati importlehetőségeiket elsősorban a kiskerttulajdonosok, a háztáji gazdaságban dolgozóit munkájának megkönnyítésére használják fel: japán, olasz, osztrák és svájci cégektől vásároltak permetező-, fűnyírógépeket, oltókése- ket és sokféle más kertiszerszámot. A Szovjetunióból egymillió méter ágyneműanyagoit rendeltek, amit konfekcionáltat- nak és az eddiginél olcsóbb áron hoznak forgalomba. Ausztriából és Angliából viszonylag olcsó, korszerű anyagból készült kötöttárut, Olaszországból és Svájcból szöveteket vásároltak, amikből a kisipari szövetkezetekkel finomkonfekciós ruhákat, kosztümöket, férfiöltönyöket készíttetnek. Hasonlóan dolgoztatják fel az angol és olasz import műszőrmét is. A vásárlók régi és jogos kívánságának tesznek eleget, amikor a szövetkezeti áruházaknak és szaküzleteknek az átlagos mérettől eltérő — nyúlánk, hasas, teltkarcsú — férfi- és női ruhákat is szállítanak, sőt, ígéretük szerint egy nagyságon belül több méretállásban készíttetnek kamaszöltönyöket is. Alföldi Erzsébet ,KINCSKERESŐ“ FOKA Zátony Balta és Tököl között Vall a Duna mélye — Római kori leletek A Duna mélye gazdag régészeti lelőhely, ezt jó ideje tudják a szakemberek. Arról azonban kevesen értesültek, hogy nemcsak a régészeit vállalnak a hajdani leletek feltárásában fontos szerepet, hanem a mederszabályozást végző szakemberek is. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat hatalmas kotrógépeivel ugyanis rendszeresen végzi a fontos nemzetközi víziút „karbantartási” munkáit, s eközben — az utóbbi időben egyre nagyobb arányokban — termelik ki a nélkülözhetetlen folyami kavicsot. A munka „melléküzemága” azonban ennél is értékesebb: a mederből a kotrás alkalmával időnként vissza- visszatérően jelentős — elsősorban római kori — leletekre bukkantak. A hajdani impérium tárgyai elsősorban bronzedények, de akadt közöttük már fegyver, agyagedény is. A Nemzeti Múzeumba beszolgáltatott római kori régiségek feltehetően egykori csaták, szerencsétlenségek nyomait idézik: a leletek ugyanis elsüllyedt hajók roncsai közül kerültek elő. A legtöbb bronzedény egy Százhalombatta és Tököl közötti zátonyból való, de hasonló tárgyakat találtak Lórév és Tahitótfalu térségében is. Az előkerült tárgyak legtöbbje gömb alakú. A nagyméretű bronzedények, kalapáccsal készült üstök és fazekak, a vasiból készült fogók minden bizonnyal a római hajókonyhákhoz tartozó edények voltak, és muzeológusok véleménye szerint az időszámítás utáni II—III. századi aquincumi légió őmaszádjai- nak hajóiról kerültek a Duna mélyére. Megszűnik az egyformaság Az idén huszonhétezer paneles lakás épül Az építésügyi ágazat számítási anyaga szerint az idén a népgazdasági tervben előirányzott csaknem 75 ezer lakásból majdnem minden második új otthon, összesen 35 600 lakás már korszerű technológiai módszerekkel épül. A leghatékonyabb módszerrel, a paneles építésmóddal két évvel ezelőtt 14 400 lakás épült, az idén mintegy 22 ezer új otthon, átadása az előirányzat. Ebben az évben tehát a korábbinál gyorsabb ütemben terjed a paneles lakásépítési módszer. A legutóbb Szegeden j átadott új létesítménnyel együtt ugyanis jelenleg már hét nagy házgyár és hat kisebb panelüzem Fehérüröm — bornak Exportra indul a náthaűző Tél derekán különösen nagy az érdeklődés külföldről a magyar gyógynövények és vitamindús . készítmények iránt. A MEDIMPEX Vállalat 20 országba exportálja a Herbá- rda és az Erdei Termék Vállalat készítményeit. Január első felében a Herbária legkeresettebb „náthaűzőjéből”, a tisztított csipkehúsból, 4 vago- nos szállítmányt indítanak útnak Svédországba. A csápkeszörpből, a keringési betegségeket enyhítő, magnézium tartalmú Virorna és Diroma szörpökből elsősorban Angliába, Svédországba, Norvégiába, Ausztriába és Svájcba szállítanak. A magyar csipkebogyót az európai országok mellett, az Egyesült Államokban és Kanadában is vásárolják. A különböző vegyes teakeverékekből az év első hónapjában több mint 20 vagonnyi kerül külföldre. A fehérüröm fő vásárlói NSZK-beli és olasz cégek, főleg ürmösborok és a híres olasz vermutok ízesítésére használják fel. Üj berendezésekkel az idén az export további növelésére számítanak — 1972-ben mintegy kétmillió dollár értékű gyógynövényt értékesítenek. Lakások emeletre Több mint másfél évtizeddel ezelőtt épült fel Debrecenben hazánk első nagyteljesítményű csapágygyára. A gyár építésével egyidőben közvetlenül az üzem szomszédságában új, lakótelep alapjait rakták le, s az új gyár sok dolgozója a csapágygyári bérházakba költözött. A városi tanács tervei alapján, most nagy munka kezdődött a csapágygyári lakótelepen: emeletráépítéssel 113 család jut ezen a részen két szoba összkomfortos lakáshoz. Az emeletráépítéses akciónak igen nagy előnye, hogy viszonylag nem nagy összeget, tizenöthúszezer forintot kell előre befizetni a leendő lakástulajdonosoknak. szállít korszerű falelemeket a lakásépítő vállalatoknak. Ebben az évben fognak hozzá az építők az évi 2400— 2400 lakásos veszprémi és kecskeméti házgyár kivitelezéséhez, majd később az évi 2000 lakásos szombathelyi új házépítő kombinát megépítéséhez. A negyedik ötéves terv végén tehát már összesen 17 gyártó bázisa lesz az országban a paneles lakásépítési1 technológiának. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy gazdaságosabban, az eddiginél rövi- debfo szállítási távolságokon láthassák el az ország építéseit panelekkel. A házgyári építésmód továbbfejlesztésében rendkívül jelentős munkát fejeznek be most a 43-as Építőipari Vállalat, a Tervfejlesztési és Típustervező Intézet, a BUVÁTI és a Lakóterv szakemberei. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felkérésére kétéves vizsgálat alapján pon-, tos műszaki részletekbe menő javaslatokat dolgoztak ki a házgyári termékek méret- és, szerkezetegységesítésáre, a csereszabatosság feltételeinek megteremtésére. Ez a nemzetközi viszonylatban is jelentős munka lehetővé teszi, hogy a különféle házgyárakban gyár-, tott termékeket bárhol feli használhassák, s miután nem, az épületeket, hanem csak a födémek, a falpanelek, a szerkezeti csomópontok méreteit egységesítették, mód nyílik az eddiginél jóval több variációjú háztípusok gazdaságos gyártására. A városképek egyhangúságé-, nak feloldását segíti tehát ez a méret- és szerkezetegysége-, sífcés. Ez az egységesítés hosszabb távú, öt-tíz éves program, amely megnyitja az utat a gazdaságos, katalógus alapján történő tervezéshez, a magas színvonalú munkaszervezéshez, a gépi programozáshoz is. Nem lesz elég káliumos Kilenc százalékkal több műtrágyát kap idén a mezőgazdaság Az elmúlt évben a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői általában elégedettek voltak a növénytermesztési eredményekkel, s egyöntetű volt a vélemény, hogy a sikereket a kedvező műtrágyaellátásnak is köszönhették. A MÉM-ben összesítés készült a talajerőpótló anyag- forgalomról. Ezek szerint 1971-ben a mezőgazdasági nagyüzemek 971 ezer tonna műtrágya hatóanyagot használtak fel, ami azt jelenti, hogy az egy hektárnyi területre 17 százalékkal több jutott, mint 1970- ben. Az elmúlt év sikerei között tartják számon, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fennállása óta ez volt az első olyan esztendő, amikor műtrágyából kifejezetten kínálati piac alakult ki. Év közben volt olyan hónap, amikor — főként karbamid műtrágyából — értékesítési nehézségei voltak a kereskedelemnek, és ezért a megnövekedett raktári készletek levezetésére időszakos árcsökkenésre is sor került. Az elmúlt évben kedvezően alakult a növényvédő- és a gyom- irtószer-ellátás is. A mezőgazdasági nagyüzemek 2,5 milliárd forintért vásároltak különféle vegyi anyagokat, egyharmadával többet, mint 1970-ben. 1972-re az ipar és a kereskedelem azt ígéri, hogy tovább javul a műtrágya- és növény- védőszer-ellátás. A gazdaságok az elmúlt évinél hozzávetőleg kilenc százalékkal több talajerőpótló anyagot kapnak, és ezzel arányosan javul majd az egy hektárnyi területre jutó hatóanyag mennyisége is. A hazai üzemek — hatóanyagban számolva — 575 ezer tonnányi műtrágyát szállítanak, és jelentős mennyiségű importra is sor kerül. Az idei műtrágya-„prognózis”-ból arra lehet következtetni, hogy nitrogén műtrágyából továbbra is kínálati helyzetben marad a kereskedelem, ugyanakkor azonban még ebben az évben sem lesz elegendő kálium műti-ágya, bár ebből is többet hoznak forgalomba, mint az elmúlt esztendőben.
