Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
8 "‘T^f/rfap 1970. OKTOBER 3., SZOMBAT Verseny lenne ez is! Elhervadt szokások..; VASÁRNAP: FÁCÁNOZÁS Négy aranyérmes trófea Nemcsak vadásznak — gazdálkodnak is a társaságok Évekkel ezelőtt — szeptember utóján — még pántlikáért, üvegért, rafiáért, szalagért szalasztották Űjhartyán- ban a család legkisebb gyerekét: ...„Ugyan, Lacika, eredj már, kisfiam, a boltos bácsihoz, kérjél egy tubus piros festéket!”... f • • Öltözött a menyasszony, csizmát törölt a vőlegény, akkurátus bajuszt ragasztott magának a bíró, kiugratták az udvarokról a legjobb pej kancákat, röpíteni a lobogós kocsikat. Teret, utat zene, dal, nótaszó töltött be... s amerre a szüreti mulatság felvonulói elhaladtak, jókedv csapott a magasba. Az öregebbek fülében még napok múlva is ott csilingelt a lányok kacagása, ott dobolt a lovak dobogása. A kedv szaladt volna tova?... — Aligha — mondja Svébis Mihály, az Üj Élet Szakszövetkezet főkönyvelője. — A közös szőlőterületünk, gyümölcsösünk szép haszonhoz juttatja a hétszáznál több tagunkat. Laczi Károly főagronómus a mai szüretet „technologizál- ja”: ... vödörbe szedik a szőlőt, onnan puttonyba kerül, puttonyból a tartályba, s ebben a pillanatban lehet utoljára kézzel simogatni a telt szemeket, innen már minden gépesített művelet, mert a tartály a gépkocsival a telephelyre jön, lemérik, majd kibillentik egy másik tárolóba, az adja tovább a zúzónák, dolgozik a cefreszivattyú, a csöveken árad a must... és az 1000—1500 hektoliter bort már csak a poharazók vendégei látják... — És a bevétel? — kérdezi büszkén dr. Szilágyi Artúr jogtanácsos. — Arról is beszéljünk! Múlt évben 1 millió 590 ezer forintot hozott a bor, s 793 ezer forintot a csemege- szőlő. A könyvelés adatai szerint 1 kg szőlő előállítása 3,80 forintjába került a gazdaságnak, tehát a szövetkezetben ügyesen termelték meg a „lágy kenyér mellé valót”. — Sajnos komoly kár érte a szőlőt — mondja Svébis Mihály. — 45 százalékos fagy, s így a tavalyi, holdankénti 33,5 mázsás termés helyett csak 16—20 mázsával számolunk. A bevétel kevesebb lesz, de azért nem rossz, hiszen a bor legnagyobb részét a pé- celi, pestimrei, gyáli kimérésekben értékesítjük. A helyi ÁFÉSZ-nek is adunk el. Sásdi Antal elnök irodájában tizenhat oklevelet számolók meg, amelyeket kiváló boraival nyert az újhartyáni szakszövetkezet. Az egyik szekrényben még két olyan aranyérem is csillog amelyeket nemzetközi versenyen ítélt nekik a szigorú zsűri. — Versenyeznek-e a brigádok? — kérdezem. — Vetélkcdnek-e már a szüreti előkészületekben? Mint mondják, csak a traktorosok között folyik versengés, s teljesítményüket év végén értékelik. Jelenleg Rut- terschmidt József, Fajt Ferenc és Schenk György áll legközelebb a „dobogóhoz”. A szőlőben mindössze egy brigád tevékenykedik, s így nem érdemes részükre versenyt indítani. Különben is, ők szerződésesek, tavasztól késő őszig dolgoznak a szakszövetkezetben. Az Üj Életnek csak 80 állandó munkása van, s ebből 25 a tag a többi alkalmazott. Amíg a szakszövetkezeti verseny nehézségeiről beszélgetünk, a kitüntetések, oklevelek között egy nevet fedezek fel: Fajt Lőrinc Pest megye 1968. évi borversenyén I. díjat nyert kadarka borával. :— Abban versenyzünk — mondja fajt Lőrinc bácsi, akinek tavaly 200 hektoliter bora termett —, hogy ki tud tisztább, jobb, kellemesebb bort előállítani. Bizony, vannak itt versenytársak bőven: Aschenbrenner Pál, a szak- szövetkezet pincemestere, Schurmann Adám, Kaldene- cker Márton. — Miért nincs szüreti bál mostanában, ahol az évi munkát, annak gyümölcsét ünnepelnék meg? Svébis Mihály felel: ...mert nincs, aki megszervezze. A szakszövetkezetnek 116 hold szőlője van és a gazdák kisebb parcellákon szintén művelnek 100—120 hold szőlőt, lehetne tehát versengeni, bár a szakszövetkezet korszerű tábláin, a kordonműveléses szőlőjében olyan bor terem, ami fölényes győzelmet arat a kisüzemiekkel szemben. Jó és szép hagyomány volt korábban — 1968 februárjában tartották az utolsót —, hogy helyi borversenyt rendeztek a bortermelők. A zsűri a szak- szövetkezet szakembereiből, neves gazdákból állt, ők döntöttek, ki nyer oklevelet jól kezelt borával. Mivel cél a kisparcellájú szőlők fajtisztasága, korszerűsítése, az évenkénti borverseny kedvező alTersánszky Józsi Jenő életművét, h agya tálcát mutatja be a kiállítás, amelyet pénteken Nyilatkozik a „főpék“ — gzeretl a jó kenyeret? — igen. — Elhiszi, hogy mások is szeretik? — Igen. — Lehet jó kenyeret sütni? — Igen. — Vácott is? — Igen. Ez a „kérdezz—felelek” játék a Váci Sütőipari Vállalat irodájában zajlott le a minap. A tömör válaszokat az új igazgató, Bényik Zsigmond adta. Hozzászokott már a kérdezősködéshez, hiszen a kinevezése óta eltelt rövid pár hét alatt már nagyon sokan vallató- ra fogták az új „főpéket”. Mindenki tőle várja a váci kenyérgond megszűnését, amiről ma már nemcsak Pest megyében, hanem országszerte beszélnek. — Meg meri ígérni, hogy nem kell több ledorongoló cikket írni a váci kenyérről? Elgondolkodik. — Ha egy kis türelmi időt adnak, igen. Először ugyanis a mennyiséget kell biztosítani, s csak utána jöhet a minőség javítása. — A kapacitással van baj? — Azzal is, a munkaerő is kevés, a munkamorál sem az a jaj de jó. A szállításról már nem is beszélek. Szeretnénk egy téves szemléletet is eloszlatni, ami az utóbbi időben nagyon elharapódzott a vállalatnál, „örüljön a vevő, ha kenyeret kap”. Nem tudom mit szólna egy pék, ha az Angyalt szeretné nézni a tv-ben, a az áramszolgáltatók kikapcsolnák a villanyt. — A szemléletbeli nagytakarítás elegendő lesz a jobb kenyérellátáshoz? — Javítja a helyzetet, de nem oldja meg teljesen. Ezért fokozatosan üzembe helyezzük a régebben leállított községi pékségeket. Már dolgozik is az őrbottyáni és a sződi. — Választékbővítésre is gondoltak? — Csak, ha már mindenütt Jó a kenyér, s időben érkezik a lakossághoz. És ugyanolyan állapotban, mint a szakboltjainkba. — Fél év múlva is tömeg lesz a szakboltok előtt? — Nem. Akkor remélem már természetes lesz mindenütt a jó kenyér. — M. Kovács — kaimat nyújtott a termelői ambíciók felkeltésére. Talán még a szakszövetkezeti szőlőben dolgozók között is fel lehetne kelteni a vetélkedés vágyát, de ha ez nehéz, keltsék fel a borversenyekkel. Ám nincs sem szüreti vígasság, se borverseny, mert úgymond „nincs szervező”. Talán nem veszik rossz néven, ha ajánljuk: a szakszövetkezetben két lány és két fiatalember is dolgozik szőlész szakmunkásként, akik Vasadon végeztek. Agrármérnökük — a főagronómus helyettese — is 24—25 esztendős... és sorolhatnánk tovább a lelkes fiatalokat, akiknek csak egy kis ösztönzés kellene, hogy visszahozzák a faluba a régi kedvet, hangulatot, s bírókra ereszthetnék a hárslevelűt, az olaszrizlinget és a szürkebarátot... hadd csorogjon minden évben jobb és jobb „sűrített napfény” a poharakba, csengő forint a tenyerekbe. Szűts Dénes j délelőtt nyitottak meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, i A reprezentatív bemutatón az író életútjának állomásait időrendben követve sorakoznak a tárgyi emlékek, tablók, levelek. Megtalálhatóik Ter- sánszky híres műveinek — egyebek között a „Kakuk Marci”, a „Legenda a nyúlpapri- kásról", a „Viszontlátásra, drága" és „A margarétásdal” című alkotásoknak — első kiadásai. Tersánszky életművében jelentős helyet foglalt el a képes kabaré, amelynek előadásaihoz ő írt szöveget, dallamot, sőt a szánpadi díszleteket, kellékeket is ő maga fabrikálta. Ezeket is bemutatják a tárlaton. Láthatók Kendvenc hangszerei: gitárja és saját készítésű, különleges avarsípja. A kiállításon berendezték az író lakásának egyik részletét is. Számos értékes, Tersánszky életével kapcsolatos képzőművészeti alkotást is láthatnak a látogatók: így a többi között az író barátjának, Tihanyi Lajosnak egyik nagybányai tájképét, valamint Metki Ödön és Szandai Sándor egy-egy Ter- sánszky-portréját. A megnyitó érdekessége volt, hogy lepergettek egy magnószalagot, amely eredeti felvételen őrizte a bohémságot kedvelő költő énekét, füttyszavát. Két évvel ezelőtt rehabilitációs bizottság alakult az Ipari Szerelvény és Gépgyárban. Tevékenységükről számoltak be az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának. Dejtári Rudolfné szakszervezeti titkár felvilágosítása szerint a csökkent munkaképességűeknek fenntartott 49 munkahelyet mind betöltötték. A munkakörök kiválasztása nem volt könnyű feladat. A gyártmányok súlyosak, sok a szállítás, a belső rakodás. Emiatt produktív munkakörben nem, csupán alkalmazotA keszthelyi Festetics-kas- télyt 70 millió forintos költséggel felújítják. A 101 szobás kastélynak azt a szárnyát kezdték el restaurálni, ahol a híres Helikon könyvtár is helyet kapott. A háború előtti két évtized súlyos mulasztásai tetemesen megnövelik a költségeket. Az épületet az 1974-ig tartó progBUDAPEST SZÁLLŐ Grúz konyha Október 3—11 között a Budapest Szállóban rendezik meg a grúz konyha ünnepét. Az ünnepi héten a Budapest Szálló vendégei megismerkedhetnek a speciális grúz ételekkel, este a szálló konyhájában -csak a grúz személyzet tevékenykedik, készíti a fogast szacivit- diómártással, a tarka „lobiót’', a dióval ízesített grúz sóletet, a csihirtma módra főzött tyúklevest, a bárányragut, a kaukázusi saslikot. Megkóstolhatják a vendégek a khemali mártásos hideg malacsültet, valamint a grúz ételek elengedhetetlen tartozékát, az imeriíi és a szuguni sajtot. Az ételekhez eredeti grúz kenyeret szolgálnak fel. Az idén ismét megrendezik Cegléden az immár hagyományos őszi KPVDSZ kulturális napokat. Az ünnepélyes megnyitóra október 9-én, délután 3 órakor kerül sor a Kossuth Szálló pálmakertjében. Ezt követően nyitják meg a Róna ti és kisegítő szolgálatra oszthatták be őket. Így portásnak, motozónak, kézbesítőnek, me- ósnak. Sajnos, ily módon viszont a fizetésük kevesebb, mint a munkapad mellett volt. A gyakorlatban az olyan dolgozók, akiknek a munkaképesség-csökkenése a rendeletben előírt mértéket eléri és már rendelkeznek a kellő szolgálati idővel, inkább nyugdíj áztatják magukat. Általános tapasztalat, hogy a csökkent munkaképességűek jelenleg az üzemben elégedettek a beosztásukkal. ram szerint kívül-belül felújítják. Az eredetiséghez ragaszkodnak a felújítók azzal is, hogy Jugoszláviából pattintott bányapalát hozatnak a tető rendbe hozásához. Újrarendezik Goldmark Károly zeneszerző emlékszobáját, a helytörténeti gyűjteményt és a Balaton irodalmát szemléltető anyagot is. Már csak elvétve verik fel a hegyvidéki erdők hajnali csendjét Gödöllő, Börzsöny, Visegrád és Buda környékén a nászukat tartó nagyvadak, vége felé közeledik a hosszúra nyúlt szarvasbőgés. Balázs István megyei szakfelügyelő szerint az elmúlt hetekben várakozáson felüli gazdag zsákmányra tettek szert a társaságok. Buda környékén például négy aranyérmes trófea került le az elejtett bikák fejéről. Általában szebbek, nehezebbek képzőművészeti kör grafikai kiállítását. Október 10—11-én kétnapos kirándulást rendeznek a Dunakanyarba, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a festői szépségű táj nevezetességeivel, majd pedig részt vesznek a váci kulturális találkozón. Október 12-én délután 3 órakor Szórakoztat-e a szórakoztatóipar címmel ankétot rendeznek a vidéki vendéglátó vállalatok és művelődési intézmények munkatársainak részvételével. Az ankét után kerül sor a IX. dzsesszrande- vúra, amelyet a Stúdió 11, a Harmónia Vokál és több neves dzsesszmuzsikus részvételével rendeznek. A műsort Ambrus Kyri vezeti, s a programról felvételt készít a televízió is. A KPVDSZ kulturális napok október 17-én, a nyugdíjasok találkozójával fejeződik be. Kísérlet- zcldbabszedő géppel Zöldbabszedő géppel kísérleteznek a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetben. A gép egyszerre több sorról, egyenletesen, törés nélkül takarítja be a termést. Alkalmazásának egyetlen előfeltétele, hogy egyszerre érő fajtákat vessenek, az egyébként ügyes gép ugyanis az éretlen hüvelyeket is betakarítja. A zöldBabszedő gép jelentős élőmunkát takarít meg, naponta öt-hat holdról képes leszedni a termést, ötletes osztályozó gépsor is tartozik hozzá. Ez nagyság szerint válogatja a hüvelyeket. az agancsok a gödöllői, és a pilisi erdőkben is. A szarvasbőgés végeztével sem akasztják szegre a golyós puskát a vadászok, január végéig selejtezhetik a bikákat. Az alföldi apróvadas mezőkön ugyancsak kedvükre hódolhatnak már szenvedélyüknek a társaságok tagjai: a foglyászás mellett csütörtökön feloldódott a fácán tilalma, vasárnap kezdik meg tömegesen a díszes vadszárnyas kakasok lövést. Az állomány olyannyira gazdag, hogy a MAVAD a térítésért átadott minden egyes fácán után három ingyen töltényt ajándékoz a szerencsés vadászoknak. S amíg november elsején a nyulászat is elkezdődhet, a társaságok a téli felkészülésről sem feledkeznek meg. Mint Mátyás Ferenc, a megyei választmány intéző bizottságának titkára újságolta, ebben az évben már 322 holdon termesztettek a vadak téli ellátására szemes és szálas takarmányt. Tavaly hat, az idén csaknem tízezer mázsa eleséget raknak ki a komolyabb hidegek beköszöntése után a gondosan felújított őz-, szarvas-, fácán- és fogolyetetőkbe. Hatszázöt- venegy sózóhelyet, 219 cserkelő utat és 274 erdei magaslest hoztak eddig rendbe. A közelmúltban összesítette az intéző bizottság a vadász- társaságokkal folytatott tervtárgyalás végeredményét. Ez a program szoros összhangban van a megye távlati vadfejlesztési elképzeléseivel is. Az idei eredmények ugyancsak arról tanúskodnak, hogy a vadászok nagyobb gondot fordítanak a gazdálkodásra. 1970- ben több mint 46 ezer mesterségesen tenyésztett fácáncsirkét engedtek ki többek között a vadászterületekre. A kaku- csi vadgazdaság egymaga 38 ezer tenyésztojással segítette az állomány szaporítását. Jelenleg már 65 megyei vadásztársaság foglalkozik szárnyas apróvad, úgynevezett félvad tenyésztésével. Az eredményesebb vadgazdálkodás érdekében több vadásztársaság fogott össze. Például; az abonyi Kossuth és az Uj Világ, valamint a nagykőrösi Petőfi, a Rákóczi és Hunyadi termelőszövetkezet vadásztársasága kötött társulási szerződést. Noha Pest megyében állandóan csökken az egy vadászra jutó terület, mégis örvendetesen növekszik az értékesítésre adott vadhús mennyisége. Év végéig a megye területén 595 szarvast, majd kétezer őzet, 655 vaddisznót, 30 ezer nyulat, 50 ezer fácánt és 10 ezer foglyot lőnek ki a társaságok. Az elejtett állatokból körülbelül 55—60 tonna vadhúst adnak el a MAVAD-nak. Tenyésztési célokra a téli hónapokban 20 ezer nyulat, fácánt és foglyot kerítenek élve hálóba. Nem hagyhatjuk említés nélkül a megyei vadásztársadalom segítőkészségét sem, amellyel az árvízkárosultakat támogatja. Az intéző bizottság a Szabolcs-Szatmár megyei porcsalmai Hunor Vadásztársaságot patronálja, s eddig a nyúl, fácán és fogoly ajándékkal együtt közel 100 ezer forintot ajánlott fel. —sp— Sok éves gyakorlattal, vezetői készséggel rendelkező KERESKEDELMI SZAKEMBEREKET KERESÜNK. Jelentkezés a Gödöllői ÁFÉSZ Személyzeti Osztályán, Gödöllő, Körösfői utca 36. T ersánszky-kiállítás — füttyszóval Hogyan törődnek velük? A csökkent munkaképességűek tevékenységéről KESZTHELY 101 szoba újjászületése EXPORTRA A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben megkezdték a csemegeszőlő szedését. A leszedett szőlő nagy részét exportálják. OKTOBER 9—17 KPVDSZ kulturális napok
