Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
SZERDAI MOZAIK A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat pénteken délután 2 órakor rendezi meg Vecsésen, a művelődési házban a pénztárosok jubileumi versenyét. A verseny célja, hogy a vásárlók kiszolgálása a jövőben gyorsan és kulturáltan történjék. ★ A gombai művelődési otthon építése befejeződött. Az első rendezvényük vasárnap lesz, a Déryné Színház Szako- nyi Károly: Adáshiba című darabjával mutatkozik be. ★ A gyömrői művelődési házban szombaton az Állami Bábszínház vendégjátékát láthatják az érdeklődők. ★ A mendei művelődési házban rövidesen sakk-szakkör indul. Akik az asztalitenisz iránt érdeklődnek, szintén a művelődési házban jelentkezhetnek. ★ Országos állat- és kirakodó- vásár lesz vasárnap, szeptember 20-án Pilisen. ★ Péteri községben javult a tanács testületi munkája. A tanácstagok a tanácsüléseken aktívak. Az augusztusi tanácsülésen például 12 interpelláció hangzott el. ★ Üllőn, ebben a hónapban fejeződik be a Biksza Miklós, a Széchenyi és a Szövetkezet utcai járdaépítés. ★ Vecsésen, ugyancsak e hónapban kerül sor a Szamuely Tibor utcai út átadására. ★ Mendén. pénteken az ifjúsági klubon belül szellemi vetélkedőt rendeznek. ITT A VECSESIEK KÉRDEZNEK: Miért korlátozott a félfogadási idő a tanácsnál? A tanácsok tevékenysége igen szerteágazó és sokirányú. Az állampolgárok ügyeinek intézése, a velük való közvetlen foglalkozás (bizonyítványkiadás, panaszügyek, anyakönyvi szolgáltatás, adófizetés) csupán egy részét képezijc a feladatoknak. A munka nagyobb része adminisztratív jellegű, vagy külső munkát igényel. Az adminisztratív munkához tartoznak a különböző jelentések, beszámolók elkészítései, a magán- és hi- hivatali ügyfelek leveleire, beadványaira, megkereséseire történő válaszadás, a statisztikai adatszolgáltatás, a különböző könyvelések, nyilvántartások vezetése stb, A külső tevékenységben az intézmények, üzletek, a községrendezési, fejlesztési, beruházási, helyszíni ellenőrzések, a panaszok kivizsgálása, a gyámügyi és szociális helyszínelések, a magánépítkezési engedélyek elbírálása, a határszemle, a társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolat, az üzemek, intézmények rendszeres látogatása, munkájukról való tájékozódás. A munka zavartalan és folyamatos biztosítása érdekében korlátozódik a félfogadás hétfőn és szombaton 8—12 és szerdán 8—17 órai időpontokra. Ha a lakosság ettől eltérő időpontban keresi fel a tanácsot, ki van téve annak, hogy ügyét nem tudja elintézni, mert az illetékeseket nem találja meg, vagy azok elfoglaltsága miatt ügyével nem tudnak foglalkozni. Természetesen helytelen elképzelés az, hogy a tanácsoknál dolgozók munkaideje csupán a félfogadási időre korlátozódik. Az elmondottak erre megfelelő tájékoztatást adnak. Sőt a tanácsok vezetőinek és dolgozóinak az esti órákban vagy szombat-vasárnap megtartott különböző rendezvényeken is részt kell venniük, képviselniük kell a tanácsot, segíteniük kell a rendezvények sikerét. — ila — VIDÉKE KÜLÖNKIADÁSA Xn. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM 1970. SZEPTEMBER 16., SZERDA NAGY A KONKURENCIA A TERMÉKEK TÖBBSÉGÉT EXPORTÁLJÁK Látogatás a Vecsési Fehérneműkész'itő Ktsz-ben FOGADÓÓRA Göbölyös Mihály járási tanácstag holnap, szeptember 17-én délelőtt 9-től 11 óráig tartja fogadóóráit Üllőn a tsz- irodában. Színházba mennek a Monori-erdei fiatalok A monori-erdei KISZ-esek és felsőtagozatos iskolások vasárnap budapesti színházlátogatásra indulnak. A Bartók Béla gyermekszínpadon nézik meg az előadást. PILLANATKÉP Ismerősünk: az orvosi asszisztensnő Reggelenként, hat óra után mindig találkozhatunk Üllőn Schrank Róbertnéval, az orvosi asszisztensnővel, amint kerékpárjával száguld a falu egyik végéről a másikra. Látogatja a fekvő és járásra képtelen betegeket. Viszi és beadja nekik a gyógyulást jer lentö injekciókat. Van olyan ház, ahol náponta kétszer 'is megfordul. Rendelési idő előtt már dr. Leyrer Lóránt ügyvezető körzeti orvos rendelőjében találhatjuk, s mire a rendelés megkezdődik, az injekciós betegeket ellátja. — Húsz éve dolgozom *a EjSy példásan tiszta porta A tiszta udvar, rendes ház mozgalomban a lakosság széles rétegei vesznek részt. A legutóbbi értékelés szerint a követelményeiknek Üllőn a porták 80 százaléka felelt meg. Síhatároztam, hogy a sok rendes, tiszta ház közül megnézek egyet, egy olyan falusias jellegű házat, amelynek tisztán tartása igen komoly erőfeszítésbe kerülhet. Választásom Ledniczky Lászlóék Maglódi úti lakóházára esett. A ház az utca vonalától beljebb épült. Előtte sóder- és kőrakás, a külső kép nem sokat mutat. A kertben virágok, mellette sikeresen telepített szőlősor. Hétköznap volt, a konyhában Ledniczkiné fogadott szíves szóval. A konyhában há- romlángú gáztűzhely, a sarokban mosógép, az állványon rádió. A kis szobában ízléses szép bútorok, olájkályha. Ledniczkiéknek három gyermekük van. Márta, Júlia és László. Az apa a MÁV-nál raktárkezelő, felesége a Kossuth Tsz tagja, a szőlőben dolgozik. De ha nem tudtam vol- ria, hogy kapcsolatuk van a tsz-szel, akkor is rájöhettem volna: a gazdasági udvar tele baromfival, kacsával, az ólakban anyadisznók, hízó. Az egész kis lakásban és az udvaron tisztaság és példás rend van. Távozásomkor Ledniczkiné azt mondta: „Jövőre szeretnénk az utcafronton kihagyott részre egy végleges épületet emelni, mert nőnek a gyerekek ... (cm) szakmában. Évente mintegy tizenkétezer emberrel foglalkozom. Volt idő, amikor három orvos mellett egyedül, s napi tizennégy órát dolgoztam. Reggel hattól, este hatig szolgálatban vagyok. Rendelés után folytatom a külső munkámat. Nemcsak az injekciók beadása a feladatom, haném egyéb szociális munkát is végzek. Látogatom az öregeket, és ahol segítségre van szükség, a panaszokat az illetékes szerv tudomására hozom. Vannak nyugdíj nélküli öregek, az ő községi segélyezésüket és ingyenes gyógyszerellátásukat elintézem. Továbbá figyelemmel kísérem a szeszelvonókúra alá tartozókat és az idegbetegeket is — mondotta Schrankné. , A körzeti orvosoknak nagy segítséget nyújtanak az asz- szisztensek, mert több idejük jut a gyógyításra. De a betegek is köszönettel fogadják a gondoskodást. (em) Megszépült és főleg nagyobb lett a fehérneműkészítő ktsz épülete, amióta utoljára itt jártam. A budapesti és nagyobb vidéki városok üzletei gyakran kínálják a vecsési ingeket a vásárlóknak — és kelendők is a tetszetős kivitelű és főleg olcsó ingek. — Sajnos ennek ellenére a belkereskedelemmel állandó problémáink vannak. Elég kevés inget rendelnek tőlünk, így aztán valóban a HUNGEXPORT a legjobb partnerünk — ő biztosít termékeinknek külföldön piacot. — Farkas Istvánná, az üzemi pártbizottság titkára a kalauzom, tőle kapom az információkat. — Nagy a konkurrencia. Két évig monopolhelyzetben voltunk műszálas ingeinkkel. Sajnos ez már a múlté. A piac műszálas ingekkel telített — jobbnál jobb minőségű külföldi ingek is kaphatók. Kedvenc és népszerű árunk, a Párducing azonban így is-kapós. — Hol lehet vecsési ingeket vásárolni? — Ha most egy kis költői túlzást alkalmaznánk, akkor azt mondanám: világszerte. Persze ez túlzás, de sok országban ismerik ingeinket. Termékünk hatvan százaléka exportra kerül — így azt el lehet mondani, hogy a külföldből élünk. Persze Budapesten és a Dunántúl egy-két megyéjében is jelen vagyunk termékeinkkel. Vecsésen mintaboltunk van — elég kevéssé ismerik, még a helybeliek is, és már Nagykőrösön is van egy kis üzletünk. — Uj piac a Szovjetunió, is rendelt a Párduc-ingekből — reméljük, a szovjet piacon is sikeresen mutatkozunk be. Bérmunkát is végzünk a nyugati országokba — kapjuk az anyagot — és a kész árut hiJANÓ ÉS JAUSSI MAI MŰSOR MOZIK Maglód: „Z”, avagy egy politi ai gyilkosság anatómiája. Mo or: Modesty Blayse. Nyáregyhá a: Jöttem, láttam, lőttem. Tá liósüly: Oroszlán ugrani készül Jri: Dajkamesék hölgyeknek leesés: Katonák szoknyában. Kedves anekdota száll apáról fiúra Vecsésen azokból az időkből, amikor még az ecse- ri embert „tótnak”, a vecsésit pedig „svábnak” titulálták. A két község szomszédos volt ugyan egymással, de házasodni ritkán mentek át a szomszédba, éppen anyanyelvűk miatt. Ma ez már a múlté. Menyecskék, vők kerülnek szerető családi körökbe, mindkét szomszéd faluba. Az unokák feletti öröm pedig épp olyan teljes akkor is, ha a nagymamákat■ éppen „tótul”, vagy „svábul” szólítják. A fiataloktól pedig ez már messze áll, nem akadnak fenn rajta, hiszen ők amúgy is magyarul szálnak csemetéikhez. Ha viszont szóba kerül valamilyen régi, csipkelődő anekdota — jót nevetnek rajta. Lakodalmak. keresztelők hangulatát emeli, amikor nagyapáikat emlegetve, belefognak a me- sélésbe. Így történt ez nemrég az egyik családi összejövetelen is. Már igen a pohár fenekére néztek, amikor Sz. J. bácsi elmesélt egy ilyen históriát. Régen volt, még nagyapám is úgy mesélte nekünk, hogy mikor jött a tavasz, a falu határában megjelent egymás mellett, majd köszönt egymásnak az egy akaraton levő, de két nyelven beszélő szomszéd. Azzal aztán rendben is volt. Délben az ecseri elővette a tarisznyát és a szép tiszta abroszra kirakta a füstölt kolbászt. a sonkát, a szalonnát, mellé a vöröshagymát... Hát csak igen elcsodálkozott a vecsési, hogy milyen lakomát rendez az ecseri. Ö is elővette az elemózsiát, de az már nemigen volt egyéb, mint egy jó karaj „brót”, azaz kenyér. Aztán jót húzott a mázas bo- roskáncsóból, majd ment, tette a dolgát tovább. Már fordult is a barázda végéből visz- sza, ment a munka, bírta estig a Jaussi. De nem úgy Janó. Elfáradt ő, akármilyen jó volt is a „kleba”, vagyis a kenyér mellé való. Csak úgy itta rá délután a „vodát”, a vizet. Így aztán nem fordult annyit, mint a szomszéd. Este bizony két-három fekete barázdával több volt, amit Jaussi hátrahagyott. Törte a fejét Janó, hogy s mint lehet ez, ezért elment este a parókiára, hogy megkérdezze Ecser egyetlen tudós emberétől, a paptól, miért van ez így? „Tisztelendő úr, miért nem bírom én is ugyanúgy a munkát, mint a vecsési paraszt? Hiszen az csak úgyszólván klebát ebédel, azt is az ekeszarvát fogva eszi meg, én pedig sonkát, kolbászt eszek, mégse visz a lábam. „S állt csak Janó, hosszú, vékony lábain, majd eldőlt, úgy ( megviselte ez a kis tavaszi munka. Figyelt, sovány kezeit hegyes térdére tette, mikor a tisztelendő úr leülteti. Próbálja megérteni a kérdést: „Mondd, mit ettél te a télen? — Nem pazaroltam én a télen, tisztelendő atyám, istenemre mondom. Krupmlit sóval, meg kenyeret ettem. — Na, látod, édes fiam, ez a baj. A vecsési paraszt nem így csinálta. — Hát hogyan? — Ügy, fiam, hogy a télen a hátára vette a disznót. — Vettem én is, mikor az akasztóra kellett vinni, majd hogy össze nem estem alatta, olyan nehéz volt. Lett is akkora sonkája!... azt esszük most is, tisztelendő úr. — Most fiam, most... az a baj, hogy most. A télen kellett volna, úgy, mint Jaussi tette, mert látod, milyen piros az arca, milyen ereje van, milyen kövér. Ő apránként szedegette a hátára a disznót a télen... — Tisztelendő úr, ezentúl én is így csinálom” — ment el megokosodva az ecseri paraszt, Janó. Így mesélte Sz. bácsi öregapja, s hogy így volt-e, avagy fordítva, nem tudhatni, mert mintha Erseren járva is hallottam volna ezt a történetet, csak éppen fordítva esett meg... Fekete Gizella bátlanul szállítjuk vissza a megrendelőnek. Nagyon elégedettek a munkánkkal, így számítunk további megrendelésre. A kis tájékoztatás után körülnézünk az üzemben. Tágas, világos terem, modern gépekkel — ez a varrónők munkahelye. Már a legújabb típusú olasz varrógépekből is van a ktsz-ben — ezek teljesítménye a többszöröse a régebbi típusú gépekének. — Munkásaink kilencven százaléka nő. Igyekszünk minél jobb körülményeket és anyagi lehetőségeket biztosítani. A nők átlagkeresete eléri az 1500 forintot. Vannak olyan munkásaink, akiknek több mint 2000 forint a fizetése. Ennek ellenére mi is munkaerő- hiánnyal küszködünk. Most is tíz varrónő hiányzik. Az utáni pótlással is gyengén állunk.. Mindössze egy kislány jelentkezett ipari tanulónak. Pedig helyben jó munka- alkalom ez a lányoknak, asszonyoknak. A vasalóterembe érünk. Ner héz munka a vasalás, érthető,- hogy az itt dolgozó asszonyok keresnek a legjobban. Az ebédlőben két kislány tanul. A ktsz-dolgozók gyermekei itt tölthetik szabad idejüket, itt szem előtt vannak, a szülők is jobban érzik magukat. — Jó a kollektívánk. Egyetlen gondunk, hogy kevés a fiatal. Várjuk őket, várjuk a vecsési asszonyokat. A raktárban az ízléses, szép vecsési ingek már útra készülnek. Szalontai Attila Nem lesz hiány utánpótlásban A monori sportegyesület rendezésében sor került az idei utánpótlás- és úttörő-bir- kózóversenvre a monori József Attila Gimnázium tornatermében. A versenybíróság elnöke Kertész Béla, a két vezető bíró a monori Asztalos és az abonyi Tarjáni Volt. A versenyzők létszáma a vártnál jóval kevesebb: csak 37 fő volt, A kis létszám maga után vonta a verseny alacsonyabb színvonalát. Az idősebb versenyzők látszólag lelkesedés nélkül küzdöttek, de a kisebbek, az úttörők kitettek magukért, szépen, akciódúsan és sportszerűen mérkőztek. Barlucz' és Dóka formája kiemelkedett a többiek közül. Ok ketten Pest megye válogatottjelöltjei, de addig még három versenyük van hátra. Tehát a jelek szerint az utánpótlás biztosítva van. Valószínű, hogy 1971-re megalakítanak egy női birkózóegyesületet. Ez bizonyára sikerrel jár, mert érdeklődésben már most sincs hiány. Eredmények: 1. Monor 17 pont, 2. .Ceglédi VSE 14, 3. Abonyi TSZ SK 13, 4. Dunakeszi 201 ITSK 7, 5. Dunakeszi Vasutas 5 pont. Az úttörők kitették magukért... Kép és szöveg: Trócsányi Anikó Ilyen is régen volt! Monori SE—Farmos 8:0 (4:0) Monor kezdett, s alig hagyta el az óramutató a 2. perbet, Fejős beadását Zakó helyezte a vendégek hálójába, 1:0. Továbbra is támadásban maradtak a hazaiak, közben a far- mosiak ellentámadásokkal kísérleteztek, de a jól záró Hochstein, Vancs és Belesik ügyesen hárítottak. A 10., majd a 31. percben Bokros volt ered - ményes, 3:0, Ezen a mérkőzésen Petries jó karmesternek bizonyult, mert jobbnál jobb labdákkal futtatta a szélsőket. A 36. percben Burján 11 11-esével 4:0-ra alakult az eredmény. A második félidő is góllal kezdődött. Az 50. percben Gazda szépen ugratta ki Zakót, aki nagy gólt lőtt. 5:0. Az 59. percben Petries, majd a 75. percben ismét Zákó volt eredményes, 7:0. A végeredményt a 83. percben ugyancsak Petries állította be, 8:0. Monor javuló játékot mutatott. Gazda és Zákó, Burján és Fejős révén sok szép támadást vezettek a vendégcsapat kapujára. A hátvédsor tagjai lelkesedésben egymást múlták felül, a csatárok elöl sokat mo^ zogtak, mindannyian jóval állagon felüli teljesítményt nyújtottak. Jó mérkőzést láthatott az a kis létszámú közönség. Jók: Hochstein, Gazda, Zákó, Fejős, Burján 11, Petries, Belesik. Monori ifi—Farmosi ifi 8:2. A farmosi ifik 40 perc késéssel érkeztek, ezért csak barátságos mérkőzést játszottak a mononak bánatára. A játékvezető nem volt hajlandó bajnoki mérkőzésként levezetni a játékot. (vitéz)
