Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 197. szám

\ Ä PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XIII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1969. AUGUSZTUS 27., SZERDA Az idén sok pálinkát főzetnek szilváké! A szövetkezet felvásárolja a lekvárt és a pálinkát Az idén bő a termés ba­rackból és szilvából. Am a száraz nyár folytán a gyü­mölcs nagyrésze apró maradt, így az export is gyengén ala­kult. A belföldi fogyasztás csak a termés egy részét tud­ta felvenni, tehát sok maradt takarmányozási és ’ szeszipari célra. A szeszipari vállalatok cef­retároló helyeiket nagyrészben megtöltötték olcsó, finom ba­rackkal, így szilvára már nem igen van szükségük. A vörös­szilva ezért szinte eladhatat­lan. A szövetkezet 50 filléres áron is nehezen tudja elhe- i ■lyezni. Érthetően, egyre töb­ben élnek a termelők közül a pálinkafőzetés lehetőségével A téglagyár melletti szesz­ipari telepen napról-napra szaporodik a pálinkafőzést előjegyeztetők száma. Az egyik pálinkafőzővel beszélgettem a költségekről és a következő kalkulációt állí­tottuk össze: Tíz mázsa szilvából van kb. 8 hl cefre, amiből hektolite­renként — az anyag minősé­gétől függően — 6—8—10 liter pálinka lesz. A pálinka fele az államnak jár, így a közép­arányt számítva, 10 mázsából 32 liter pálinkát kap a terme­lő. ' Ez a 32 liter pálinka körül­belül 16 hektoliterfoknak fe­lel meg és minden hektoliter- fok után 10 forint adót és 15 forint főzési díjat kell fizetni. A tüzelő hektoliterfokonként 5 forint, amit a visszamaradó pálinka rész után is meg kell téríteni. E szerint 32 liter pálinkáért 160 forint adót, 240 forint fő­zési költséget és 160 forint tü­zelési díjat kell fizetni. A szil­va ára 50 fillérjével 500 fo­rint, a fuvar 80 forint, az ösz- szes kiadás, a munkadíjat nem számítva, 1140 forint. A pálinka fogyasztási.' áfa 100 forint körül jár, ám ha csak 60 forintos árat számí­tunk, a .32 liter pálinka ára 1920 forint, tehát akkor is megtéríti a fáradságot és a munkadíjat. A kékszilvánál már keve­sebb a probléma, abból jó lek­várt is lehet főzni. Itt hívjuk fel arra a Fogyasztási Szövet­kezet figyelmét, hogy — mint sok faluban szokás — a szö­vetkezet a pálinka és a lekvár felvásárlásával legyen segítsé­gére a termelőknek. — kopa — Beiratkozások a dolgozók gimnáziumába A dolgozók gimnáziuma az 1969/70-es iskolai évben is folytatja működését városunk­ban. A levelező tagozat hall­gatói hetenként egy napon (kedden), az esti tagozat hall­gatói hetenként háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken), délután 4 órától fél 9-ig láto­gatják a tanítási órákat. Nagykőrös múltját is érintő tanulmányok Az elmúlt év városunk és Kecskemét történetében nagy esemény vplt. A 600 éves ün­nepségsorozat, nemcsak a programban volt gazdag, de a történetírás terén is sok értékes, tanulmány megjele­nését eredményezte. Ezekben a tanulmáíiyokban a város rövid, de áttekintő története — a török hódoltság korabeli a török alóti felszabadító, há­ború alatti, s a XVIII. századi múltjából sok értékes adat — szerepel. Ezek a tanulmányok külön­böző kiadványokban jelen­tek yieg tavaly és az idén. A következő kiadványok és tanulmányok érdemelnek em­lítést: a „Kortárs” című fo­lyóirat 1968. évi 8. számában „Nagykőrös múltjából” cím­mel; a „Kiskúnság” című an­tológia 1968. évi 1—2. számá­ban a „Három város eddig ismeretlen XVII. századi ira­tok tükrében” címmel; a „Népkutató — Honismereti kör évkönyve, 1968” évi köte­tében „Kecskemét a török hatalom alóli felszabadító há­ború idején” címmel, végül a Kecskemét város által meg­jelentetett „Tanulmányok — Kecskemét” című kötetben „Kecskemét gazdasági jelentő­sége a XVI1T. század végéig’? címmel. Ezeket a tanulmányo­kat dr. Balanyi Béla írta. Terjedelmük 7—29 nyom­tatott oldal, az' adatokul szolgáló történeti forráshe­lyek megjelölésével. A levelező tagozat hallga­tóinak negyedévenként be kell számolniuk a tananyag­ból, az esti tagozaton óráról órára kell készülni és félév­kor van beszámoló; az év végén mindkét tagozat hall­gatói vizsgát tesznek. A beiratkozás augusztus 25-től szeptember 6-ig tart. Az. I. osztályokba beiratkozni szándékozók a gimnázium igazgatói szobájában jelent­kezési lapot kapnak, azt ki­töltik, munkahelyükön alá­íratják és tanulmányi érte­sítőjükkel beadják a tagozat- vezetőknek mindennap dél­előtt 9 órától 12 óráig, dél­után 4 órától 6 óráig. Azok a felsőbb osztályosok, akik az előző iskolai évet az Arany János Gimnáziumban végezték, az első tanítási na­pon tanulmányi értesítőjüket adják le osztályfőnöküknek; akik először iratkoznak be a dolgozók gimnáziuma felsőbb osztályába, csak jelentkezési lappal és tanulmányi értesítő­jükkel iratkozhatnak be. Megkezdődnek a javító- vizsgák is. Szeptember 9-én, délután 3 órától 6 óráig. A tanítás az esti tagozaton szeptember 15-én, a levelező tagozaton szeptember 16-án, délután 4 órakor kezdődik. Tankönyveket az első ta­nítási napon a gimnáziumban, Becser Ernőnél lehet megvá­sárolni. Játszóteret kapnak az óvodások AZ ÓVÓNŐ ÉS A SZÜLŐK SEGÍTSÉGÉVEL A felszegi napközi otthonos óvodának nincs játszótere. Régóta hiányolja ezt Csete Gyuláné óvónő; az óvodába járó kisgyermekek szülei is többször sürgettek játszóteret. A nyár elején azután az óvónő merész tervvel állt elő: — Ha nincs, csináljunk! Felvetette a gondolatot, hogy az óvoda melletti. Ta­bán utca elején levő szemetes, gazos térséget alakítsák át játszótérré. A látogatott régi óvodában a múlt tanévben 75 férőhely­re 100 gyermeket vettek fel. A szülők közül elsőnek Ba­logh Andrásáé csatlakozott a játszótérépítés gondolatához, majd Angyal Antal, Nagy Zoltán, Tóth István és a többi szülők hozzáfogtak a gyakor­tati megvalósításhoz. Először a vizet kellett leve­zetni, ezért az út másik olda­la felé vízlevezető árkot ás­tak. A száz gyermeket érintő, nagy jelentőségű munkához a tanács is segítséget nyújtott, az árkokba betoncsövekét fektettek, s elkészítették a vízgyűjtő aknáit. — Most már csak a „par­kon” keresztülvezető árok nyi­tott részeit kell lefedni, eh­hez kérünk a városi tanács­tól betoncsöveket és segítsé­get. A vízlevezetés és planíro- zás után a játszóteret parko­sítjuk. Területére fákat, bok­rokat ültetünk, további segít­séggel padokat, játékokat ké­szítünk, hogy az elkövetke­zendő esztendőkben minél jobban érezzék ott magukat a kisgyermekek — fejezte be nyilatkozatát Csete Gyuláné óvónő. — k — Várnában, a filmfesztiválon szerepelt a Kati egy napja Augusztus 11-től 20-ig tar­tott Várnában a 111. Vöröske­resztes és egészségügyi filmek fesztiválja. Harmincegy ország 134 filmjét mutatták be ezen a fesztiválon a szakemberek­nek, érdeklődőknek. A legtöbb filmet — huszon­egyet — a vendéglátó bolgá­rok küldték a fesztiválra, ezt követte Magyarország tizen­négy filmjével. A tizennégy film között volt a nagykőrösi konzervgyár filmstábjának rö­vid filmje — Kati egy napja címmel, amit angol nyelvű szöveggel láttak el. A film, bár Item nyert dí­jat, de megkapta — a részt­vevő diplomát —, amit a na­pokban hoznak haza Kőrösre a gyár képviselői. Nem az Orion űrhajó utasai Szombaton, bár az időjárás nem volt kegyes a polgári vé­delem főpróbájának több száz részvevőjéhez, mégis fegyel­mezetten, jól folyt le a gyakor­lat. Bár ez csak főpróba volt az e heti szombat-vasárnapi gya­korlathoz, reméljük, hogy a hét végén is jól sikerül minden, a tréfásan orionosok- nak elnevezett polgári véde­lem részvevőinek. Foto: Kiss A nyári nagy szárazság után a múlt hét végén hatal­mas esők köszöntöttek be. Városunkban már szomba­ton 28 és fél milliméter esőt mértek. Vasárnap valóságos felhőszakadás következett, erős viharral. A termelőszövetkezetekből nyert információnk szerint, az eső sokat segített, de sok kárt is tett. Megkönnyítette az őszi vetések alá való szántást és vetést, javította a hajlatos föl­deken termelt, későbbi kuko ricák szemképződését, viszont a gyümölcsösökben ágakat tördelt, sok gyümölcsöt lerá­zott. Károkat tett a már érő szőlőben, a felszedésre váró érett babban is, sok helyütt pedig ledöntötte a kukorica- töveket. Ha az esős idő tovább tart, az a veszély is fenyeget, hogy a szőlőfürtök rothadásnak in­dulnak. — k — NAPIRENDEN A faárugyár Csütörtökön a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt Bűz László igazgató, a faáru­gyár vezetője számolt be a vállalat eddigi termeléséről. A Dózsa Termelőszövetke­zet elnöke is számot ad a vég­zett munkáról. A végrehajtó bizottság elé egy javaslatot terjesztett elő a mezőgazdasági osztály, a Sza­badság Termelőszövetkezet budapesti savanyító üzemé­nek bezárásáról, illetve mű­ködési engedélyének bevoná­sáról. Szocialista rendszerünkben minden az ember érdekében történik. Minden törekvésünk, hogy az emberek életét óvjuk, baj esetén segítsünk, életüket megmentsük. A békés alkotó munka vég­zése, az emberi élet segítése mellett azonban fel kell készül­nünk arra is, hogy az esetleg ránktörő ellenséggel szemben idejében, szervezetten, a leg­korszerűbb haditechnikával vegyük fel a harcot és meg­semmisítő csapással válaszol­junk azoknak, akik ránk tá­madnak. A fenti cél jegyében tartjuk meg városunkban a hét végén azt a polgári védelmi gyakor­latot, amelyen bizonyságot kí­vánunk tenni felkészültsé­günkről, hadrafoghatóságunk­ról és arról, hogy a lakosság összefogásával a meghatáro­zott feladatot szervezetten, megalapozottan végre tudjuk hajtani. E gyakorlaton igén jelentős és fontos szerepé van — a töb­bi szakszolgálattal együtt — a radiológiai-, biológiai- és vegyvédelmi szakszolgálatnak. A szolgálat tagjainak, parancs­nokainak és beosztottainak még kell tanulniuk azokat a munkafogásokat, amelyek a EMBER TÁRSAINK MEGMENTÉSÉÉR T mentesítési munkáknál szük­ségesek. A mentesítési munkát felté­telezett fertőzött, szennyezett területen kell végrehajtani. Ilyen körülmények között a munka : sokkal nehezebb, na­gyobb fegyelmet, nagyobb erő­kifejtést igényel. A szolgálat­nak radiológiai és vegyi men­tesítést kell végrehajtania. A radiológiai, valamint a vegyi mentesítésnél először a lakos­ság kimenekítési útvonalait kell hatástalanítani A vegyi kárhely felszámolásában fon­tos a szolgálat gyors tevékeny­sége, mivel az ellenség által alkalmazandó harcgázok rövid idő alatt nagy veszteségeket okozhatnak a lakosságnak és a személyi állománynak is. A szolgálat végzi a radiológiailag szennyezett terület, a szemé­lyek és a könnyű vegyi sérül­tek mentesítését, fürösztését. A részleges mentesítést — ami a legelső teendő —, a teljes lefürdetés követi stabil —, il­letve szükségmentesítő állomá­sokon. A szennyezett, illetve vegyi fertőzött ruhát, haszná­lati tárgyakat az anyagmente­sítő alegység mentesíti. A szennyezett járművek mentesí­tését is ugyancsak az R. B. V. — szolgálat hajtja végre, a kü­lönböző járműmentesítő állo­másokon. A szolgálatba be nem osz­tott lakosságnak is segítenie kell a radiológiai — és vegyi szennyeződés felszámolásában a szolgálat által hozzá nem férhető helyeken. E sokirányú feladatot a kialakított norma­tívák, időegység-normák figye­lembevételével szükséges vég­rehajtani. A' mentési munká­latokat a parancsnoki és be­osztott állomány részére bizto­sított védőöltözékben, kézi- és gépi eszközök segítségével végzik. A végrehajtandó fel­adatokra a parancsnoki és a személyi állomány kiképzése, begyakoroltatása most folyik. Alapvető követelmény, hogy a parancsnokok és beosztottak pontoson ismerjék meg részle­teiben a feladatukat. Ezt addig kell gyakorolni, míg a hadra­foghatóság foka el nem éri a száz százalékot. Szeretném külön hangsú­lyozni, — s kérem a szakszol­gálat parancsnoki és beosztott állomány minden tagját, így vegye —. hogy a polgári vé­delmi gyakorlaton való rész vétej, a megfelelő kiképzés, begyakorolta tás a hazafias ér­zésen, részvételen túl köteles­ség is, amit a jól felfogott ér­dek, az emberek iránt érzett szeretet is megkövetel. Bízom abban, hogy a szak- szolgálatnak, mint a polgári védelem egyik alapvető szol­gálatának minden tagja átérzi feladatának fontosságát és mindent el fog követni — az öntevékenységet is figyelembe véve — a gyakorlat sikeré­ért. Nem kisebb dologról van szó, mint az emberek megmen­téséről, szocialista építésünk, hazánk védelmi erejének to­vábbi szilárdításáról. Csikós Sándor, R. B. V. parancsnok Meghívásos modellezőverseny Az alkotmánynap ünnepi eseménye volt a Pest megyei Modellező Szakszövetség és az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi Mo­dellezőklub meghívásos verse­nye, amelyre városunkban, a Kinizsi-sporttelepen került sor. Takács Jenőnek, az MSZMP városi bizottsága titkárának megnyitó szavai után került sor a körrepülőpálya avató modellezőversenyére, ame­lyen úttörő-korosztádyúak in­dultak. A sportág történetében most került először sor vidé­ken úttörő országos körrepülő­versenyre, s ez Nagykőrösön történt, s mindjárt körösi si­kerrel zárult. Közben a gyönyörűen feldí­szített autómodellpályán folyt a felnőttek versenye, több ka­tegóriában is. A körösiek itt is remekül szerepeltek, ezzel is bizonyítva, hogy előkészüle­tük remek volt. A vidékiek véleménye szerint a körösi pálya jobb a híres budaörsi­nél is. A legjobb eredmények: Autómodellek, 1,5 cm3-es kategória (5 induló): 1. Ifj. Székelyhídi József (Nagykőrö­si Kinizsi) 105,9, 2. Lukács Oszkár (Váci MHSZ) 105,9, 3. Kozma István (Dunaharaszti MHSZ) 105,9 km/óra átlaggal. 2,5 cm3-es autómodellek (4): 1. Botocska Ferenc 150, 2. Var­ga Tibor 112, 3. Pozsár Fe­renc 105,9, 4. Petrezselyem Jó­zsef 100 km/óra átlaggal (mindannyian körösiek). 10 cm3-es autómodellek: 1. Waldmann János (MOM MHSZ) 180 km/óra átlaggal. Körrepülő modellek, úttö­rők (7): 1. Ifj. Székelyhídi Jó­zsef (Nagykőrösi Kinizsi) 100, 2. Füstös Sándor (Gyömrői MHSZ) 100, 3. Aczél Attila (Dunaharaszti MHSZ) 97 pont­tal. 4. Petrezselyem József (Nagykőrösi Kinizsi) 95 pont­tal. Itt feladatokat kellett vég­rehajtani a versenyzőknek. A körrepülő modellek csa­patversenyében csapatonként 2—2 főteljesítményét értékel­ték. 1. MHSZ Nagykőrösi Kini­zsi 195, 2. Gyömrői MHSZ 185, 3. Dunaharaszti 171 pont­tal. A verseny díjkiosztására közös ebéd keretében került sor a Cifra-csárdában. (sulyok) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Elza. a vadon i szülötte. Joy Adamson könyvének angol filmváltozata. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Petrodvorec szökőkútjai.' Előadások kezdete: 4, fél 6 és 8 órakor. Sokat segített de sok kárt is tett a viharos eső

Next

/
Oldalképek
Tartalom