Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

kJúvíod Milyen a nyár? kétszeresen sivár ez a környe­zet. Volt, aki sokallta a nap­közi díját. „Alig viszik őket a | szabadba.” „A foglalkozás fantáziátlan.” A gyerekek en­gedélyért könyörögnek a fel­ügyelőnél, . hogy tovább zuha­nyozhassanak — láthatóan ez az egyedüli szórakozás, csi­nálják, amíg vacogni nem kez­denek. Amikor a zuhany alatti betontányérban már felgyűlt vagy tíz centiméternyi víz, boldogan belevetik magukat: mintha strandon lennének! — Az egész járásban három trand van. Egészségügyi szem- >ontból azonban,; kifogásolha-, ók. Hetenként, kéthetenként serélik csak a vizüket. A já­rásban egyetlen általános is­kolában sincs tornaterem. lyen lehetőségekkel kell szá- nolnunk, amikor most. egye- őre két iskolában, Gyálon és i volt Sáriban, a tornatanárok :özreműködésével megpróbél- uk életre hívni a nyári sport- íapköziket — mondja Sallai Jyula, a járási sportszövetség ;lnöke. — Tollaslabdát és nngpongasztalt mindenesetre tapnak tőlünk. Hogy az összes lapköziben kellene csinálni? De hiszen egyre csökken az az isszeg, amelyet az iskoláknak portszerekre adnak. Közben neg — például — egy ping- xmgasztal ára ezerháromszáz- •ól kétezer-nyolcszáz forintra emelkedett. Hallottam, a helyi művelő­dési ház — egyben járási mű­velődési központ — nagyon te­vékenyen segítette az elmúlt években az iskolát. 1963-ban felső tagozatú napközinek ad­tak helyet, támogatást. Az idén ősztől „nyolcadikosok klub­ját” szeretnének életre hívni. 1964-ben megalakítottak egy nyári gyermekklubot, amely­ben naponta más-más progra­mot rendeztek. Sajnos, ez utóbbinak a vártnál kisebb si­kere volt: kiderült, hogy tíz- tizenkét évesnél nagyobb kör­nyékbeli gyerekek jó része ál­lami gazdaságban, erdőgazda- ságbá'fí, tértrielőszövefkezetek- ben dolgozik nyáron — van, aki elszegődik kondásnak. Rit­kán érnek rá. — Elromlott a vetítőgép. S az előadó, aki a csoportot ve­zeti, tanulmányi szabadságra ment. De a vakációzó gyerekek klubja az idén is megalakul majd — mondja a művelődési ház igazgatója, Juhász Sándor. Elhiszem, mert az előző évek bizonysága szerint ők tényleg törődnek a gyerekekkel. — Ellenben több tiszteletdí­jas ismeretterjesztő gyermek­foglalkoztatás kellene. Erre azonban nincs anyagi fedezet. Anyagiak miatt bukott meg Öcsán s Bugyiban is a terve­zett nyári gyermekfoglalkozta­tás a művelődési házban. Padányi Anna Tábori történet Község három Partjain szépen kikövezett, «dók, rétek között tiszta fo­lyóvízzel kanyargó csatorna Dabas felett. — Erről ábrándoztál télen, a «ám tanórákon ? Huncut mosollyal pislog. Pedig nem veszélytelen ez a csatorna. Tavaly belefulladt egy férfi. Nyugodtak lehetnek-e itt Dabason — s másutt! — a mezőgazdaságban, iparban foglalkoztatott mamák, hogy amíg ők dolgoznak, gyerekeik jól, színes programokkal, » némi felügyeletet sem nél­külözve töltik éf-VkkfSéiör? Magános gyerekek A dabasi Szikra Tsz kerté­szetében dolgozó gyerekes asz- szonyok válasza egyértelmű nem. Többségük a dabasszől- lősi tanyákon lakik. Ha a szö­vetkezet elintézi, hogy a kis- gyerék bekerüljön a községi óvodába — amelybe különben a zsúfoltság miatt nehéz be­jutni —, akkor hatra, munka­kezdésre kiviszik magukkal a kertészetbe, s onnan fél nyolc­kor útnak indítják felnőtt kí­sérő nélküli csoportjukat a nem is olyan közeli óvodába. A tanyai iskolás gye­rekek, napközi hiányában, nyaranta otthon maradnak. Józsa Ferencné például, ki­nek férje öntözőmunkás ugyanitt, három gyerekére zárja rá reggel fél hatkor a kertajtót. Este fél hétig egye­dül vannak a tanyán. — Itt Dabasszőllőn általá­ban mindkét szülő dolgozik.' Akár bejáróként Budapesten, akár a termelőszövetkezetben. Ez tíz-tizenkét órás távolma­radást jelent otthonról. Van olyan gyerekem, akit a tanév­ben reggel négykor kelt az édesanyja, mielőtt elmegy otthonról, nehogy elaludjon később. A gyerek hajnalban benyit a tanterembe, lefekszik egy godra, s alszik tovább nyolcig... — így Bátki János, a tanyai iskola igazgatója. Próbálkozások Magában a községben már találunk nyári napközit. A két belterületi általános iskola kö­zösen működteti, ugyanis csak így akadt elég jelentkező, márpedig a rendtartás értel­mében húszas létszám alatt napközi nem létezhet. Hallot­tam, a közeli Örkényben kellő jelentkező hiányában egyálta­lán nem tudtak nyári napkö­zit életre hívni az előző évek­ben ... A termelőszövetkezet­ben alkalmazott nők kritikái jutnak eszembe az iskola ko­pár, gazzal benőtt udvarán. A falubeli óvoda — rendben- tartott régi kúria, gondozott parkkal — megtekintése után Utazz a Balatonra! Három­kor vonatra szállsz a Déliben, este nyolckor Delién vagy. Gyalogolsz két kilométert Bog­lár felé, s a benzinkút előtt balra megtalálod a gödöllői járás úttörőtáborát. Árnyak ülnek a tűz körül. ! Kolompszó riasztja őket. Va­csoraosztás. A kondérból mű­anyag tálkákba mérik a rán­tottét. Hozzá kenyér, egyetlen óriás karéj. — Jókor jött, kezdjük a ka­jával — fogad a járási KISZ- titkár, Dolányi Sándor. Gyors beszédű, köpcös, fekete fiatal­ember. Az egyik faház előtti tera­szon matracok garmadája. Né­hányat a földre rakunk, rá­ülünk. A gazdasági vezető sö­rös üvegeket hoz a házból. Van itt néhány ládával. — A sör nagyon fontos — mondják. Munka után mindig meg kell kínálni az embere­ket. Ennyi a jutalom. Csillagos az ég. A tábor fé­nyei kialszanak. A titkár me­sél. 1965-ben a Balaton környé­kén kijelölték a táborozásra alkalmas helyeket. A KISZ KB úttörő osztálya azoknak adta a telkeket, akik anyagi áldo­zatot is vállaltak. így kaptunk mi is. Felállítottuk a sátrakat. De miből építsünk házakat? Összehívtuk a járási vezető­ket, vitatkoztunk. A tanács OTP-egyszámlát nyitott ne­künk, erre futott be a pénz. A tsz-ek és tanácsok adakoztak. Volt amelyik 500-at, volt ame­lyik 45 ezer forintot adott. A 16/224-es számlára eddig kö­zel másfél milliót jegyeztek be. — Hidd el — közben letege- ződtünk, KISZ-eseknél ez így szokás — eddig még senkivel sem találkoztam, aki ne segí­tett volna. A Mezőgazdasági Beruházó Vállalat KlSZ-szer- vezete védnökséget vállalt a Szomszédolás Nógrádban Ha süt a nap, ha zuhog az eső a diákok szabadok. A szü­lők irigykedve marasztalják el őket: .,Azért bele kell nézned a tankönyvekbe” .., De ők is tudják — a gyerekek ezt nem veszik a szívükre: sutba dob­ják a tankönyveket, játszanak, szórakoznak. A KISZ-táborok egyre-más- ra nyílnak meg, új és új tur­nusok váltják egymást, az építőtáborokban is meg­kezdődött a munka és a Balaton-parti kempin­gekben is ott vannak a fia­talok sátrai. Akik az előbb felsoroltak­ban nem vesznek részt, azok a nyári rendezvények tucat­jain szórakozhatnak a komoly­zenétől a beat-ig. A váci járás­ból ma sók százan rándulnak át a szomszéd megyébe Nóg- rádba, hiszen öles plakátok hirdetik — a község ifjúsági napot rendezett. A programot a legfinnyá­sabb fiatal is elégedetten nézi. Repülőmodell-bemutató, majd utána a nap fénypontja — az OMEGA-együttes hangverse­nye, divatbemutató és este tá­bortűz, tánccal. így hát min­den bizonnyal a nógrádiak ma sok Pest megyei fiatalt látnak vendégül... Foto: Urbán Tamás holdon tábor építése fölött. Társadal­mi munkában elvégezték azt a rengeteg adminisztrációt, utá­najárást, ami a beruházások­hoz kell. A Könnyűipari Sze­relő Vállalat KISZ-esei meg­csinálták a terveket — talán mondani sem kell — ingyen. — Hogy lehetne olcsón épít­kezni? — töprengtünk. Hulla­dékanyagot kértünk a mohá­csi Farostlemezgyár KISZ- eseitől. Az egyik honvédségi alakulat fiataljai ebből sze­relték össze az első házat. Ide hívtuk értekezletre a járás ta­nácselnökeit, tsz-vezetőit, néz­zék meg, mit építünk. — Papírbarakk — mondták. — Ilyet nem, de jobbat csi­nálunk. Gödöllő városa 10 darab 25 ezer forintos, lengyel típusú házat vett. Erre azt mondta az aszódi Vegyesipari Ksz: szeb­bet, nagyobbat ad nekünk 18 ezerért, önköltségi áron. Így épül most 20 nyolcszemélyes ház. ötöt még az általános is­kolák és a KISZ-esek barká­csolnak össze. Három és fél 1969. JÚNIUS 29., VASÁRNAP Néhány tanulság — tanév végén Megint magunk mögött hagytunk egy iskolai eszten­dőt. Száztízezer általános és kilencezemégyszáz középisko­lás Pest megyei diák kezdte meg vakációját az elmúlt na­pokban. Az elmúlt tanév — az első tapasztalatok szerint — álta­lában közepes eredménnyel fejeződött be. Az előírt száz- kilencvennyolc tanítási na­pot mindenütt betartották a megye iskoláiban. Ami az oktatás tartalmi ré­szét illeti, a tanulók — az adottságok és körülmények figyelembevételével — mind­azon ismeretek birtokába ju­tottak, amelyek szükségesek tanulmányaik sikeres folytatá­sához. A honvédelmi ismere­tek — mint új tantárgy — bevezetése jó visszhangra talált az igazgatók és a pe­dagógusok többségénél és a diákok körében is. Ugyanak­kor az erre fordított órák lehetőséget biztosítottak az iskolák és a társadalmi szer­vezetek kapcsolatainak elmé­lyítésére. Ismert tény: reformtanter- vet és tanévet fejeztek be is­koláink. Sokakat foglalkozta­tó kérdés: hol tartunk a re­form céljainak megvalósításá­ban? Bizonyos tantárgyak még ma sem váltak általános­sá iskoláinkban. A kötelezően előírt gyakorlati foglalkozás megtartására a megye álta­lános iskoláinak csak nyolc­van százalékában van lehető­ség. Azután: mintegy ezer, felső tagozatos tanuló még ma sem tanul orosz nyelvet. To­vábbá: még mindig több, mint két és fél ezer felsős diák olyan iskolába jár, ahol egy tanteremben tanul az V—Vili. osztály, egy, nem szakosított pedagógus irá­nyítása mellett. Elképzelhető, milyen nagy nehézségeket je­lent ezeknek a diákoknak a továbbtanulás, hiszen a középe iskolában nem tesznek kü­lönbséget, általános iskolából jött, Ugyanakkor az orosz nyelv — és már nem kezdő fokon, hanem az álta­lános iskola felső négy osztá­lyának tananyagára építve — kötelező tantárgy! Ilyen körülmények között a reform célkitűzéseinek teljes meg­valósításáról ma még nem beszélhetünk. Sok vitára adott alkalmat az elmúlt esztendőkben az, hogy gyakran változott a tanterv nemcsak a közép-, hanem az általános iskolá­ban is. (És ennek kapcsán maguk a tankönyvek is!) Ami az általános iskolák tantervét illeti, végre elmondhatjuk: az elkövetkező hat-nyolc esz­tendőben alapvető tantervi változásokkal nem számol­nak. Ez megnyugtató, s amennyiben ez a tény meg­holdon ez lesz a járás 28. köz­sége. A házakat be is kell rendez­ni. Az Agrártudományi Egye­tem 700 kiselejtezett takarót, többszáz matracot, vaságya-. kát, asztalokat, szekrényeket adott. A péceli Ruházati Ksz hulladékból ablakfüggönyöket varrt. Az isaszegi Vegyes Ksz az ebédlő székeit csinálta meg. A péceli Közmű Vállalat szak­emberei egy hétig szereltek itt. A tsz-ek teherautót adtak a szállításhoz. Volt olyan hónap, amikor 30 kocsit is kaptunk. A hétvégi hajrá ... Nem le­het összeszámolni. Most pél­dául 29 KISZ-es van itt Hévíz- györkről, Valkóról, Isaszegről. Mindenki megfogta a lapát­nyelet, aki idelátogatott. Még az országgyűlési képviselő is. Július közepére minden ház felépül. Jönnek az úttörők, ők parkosítanak majd. Minden házban lesz hangszóró. A régi vezetékes rádiókat Túrán is le­szerelték, ebből kaptunk 40 da­rabot. Holnap a 200 személyes ebédlőt átadja a nagybajomi ksz. 1,2 millióért építették. Az egész tábor több mint három­millióba kerül. Az úttörők tíz napra 250 fo­rintot fizetnek majd. Az elő- és utószezonban a tsz-ek tan­folyamokat rendezhetnek itt, s üdülhetnek, akik segítettek az építésben. Az aszódi faházak­ban télen ir lehet lakni... nyugtatja a szülőket, mar kevésbé szívderítő az a meg­állapítás, hogy a tudásszint mérése még ma is túlságo­san szubjektív az iskolákban. A megoldás az lehet, ha a tanterv követelményeit az ed­diginél pontosabban és rész­letesebben adják meg a pe­dagógusoknak. Szintén az elmúlt esztendő általános iskolai tapasztala­tai közé tartozik: változatla­nul gyenge a tanulók olva­sási, helyesírási és feladat-, megoldó készsége. Évente hái rom tantárgyból végeznek féri mérést a megye általános is-, kóláiban. Az elmúlt esztendő­ben az orosz nyelv, a gyakor­lati foglalkozás és a földrajz tanítás és tudás elemző vizs­gálatára került sor. A tapaszr tálatok nem a legkedvezőb­bek. Földrajzból például a tényanyag ismerete ötvenöt százalékos, a topográfiai is­meret ötvenkilenc százalékos, ugyanakkor az ismeretek ári kalmazása már csak negyven- nyolc százalékos. Még szem­betűnőbb volt az aránytalan­ság a gyakorlati foglalkozás elemzésénél. A tanulók szer­számismerete hetvenkét szá­zalékos, műveletismerete már csak ötvennégy százalékos, technológiai ismerete viszont éppen csak eléri a huszonöt százalékot. Mindez jól pél­dázza annak az esztendők óta húzódó vitának a jogos­ságát, amelynek során egyre többen követelik, hogy az iskola ne csupán lexikális tu­dás megtanítására töreked­jen, hanem akár ennek ro­vására is, a készség és jár­tasság kialakításához, az ösz- szefüggések felismeréséhez ser gítse hozzá a diákokat. A középiskolák tantervé­ben még mindig várhatók további változások. (Vajon még meddig?) így például szeptembertől újra bevezetik a gimnáziumokban a diffe­renciál- és integrálszámítás oktatását, amit húsz esz­tendővel ezelőtt tanítottak utoljára. Az a törekvés sem vált még valóra a középisko­lák zömében, hogy a tanórák mindenkit egyformán foglal­koztató munkaórákká válja­nak. Ezzel kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság, de — s ez biztató — egyre több az előremutató törekvés is. Még néhány nap és teljesen elnéptelenednek az iskolák, legfeljebb a festők és más mesteremberek veszik birto­kukba, hogy kicsinosítva, új­jávarázsolva fogadhassák majd a tanulókat szeptem­ber elsején, az iskolareform következő — és remélhetőleg az eddigieknél is eredménye­sebb — esztendejében. p. p. Szekercék csattogása, kiabá­lás ébreszt. A sátram mellett már félig felépítettek egy fa­házat. Hajnali háromkor kezd­ték. A napsugár ezer ágban tört át a süvölvény nyárfák lombján. A betonkeverő gép egyked­vűen duruzsol. Kezelője ma­gas, vállas fiú. KISZ-vezető, sose dolgozott keverővei, most tanulta meg. — Eddig kell feltölteni víz­zel — mutatja —, utána há­romnegyed zsák cementet ön­tök bele. Aztán jön a sóder. Már önti is a cementet. El­kapjuk a lapátnyelet, szórjuk a kavicsot. Ég a kezem. Elin­dul a gép, pár perc múlva kész a beton. Deszkából eszkábált szállító lapra ontja a masina. Ketten-ketten megfogjuk, bot­ladozva cipeljük. 6x6 méteres betonaljak készülnek. Ezekre a padlókra húzzák fel a háza­kat. A gödöllői járás társadalmi összefogással épült balatonlel- lei úttörőtáborát 1969 júniusá­ban megnyitották. Most 207 parasztgyerek fürdik a Bala­tonban. Paládi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom