Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
/ VÁC I HAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xni. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1969. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK A 25. évforduló tiszteletére meghirdették a felszabadulási versenyt Tiszta és virágos lesz-e a város és a bal parti Dunakanyar ? A hét derekán Vácott az utcáikra került és eljutott a váci járás valamennyi községébe is a megyei tanács végrehajtóbizottsága és a megyei nép- frontbizottsóg elnökségének közös felhívása. A plakátok arról tájékoztatják a lakosságot, hogy Jelszabadulási versenyt hirdetnek Pest megye aárosai és községei között. A verseny célja a lakóhely fejlesztése, a „Tiszta udvar, tiszta ház" és a „Virágos falu, viragos város” mozgalom kiszélesítése, megvalósítása a megye minél több helységében. Sikeresen azok a városok és községek vehetnek részt a nemes versenyben, amelyek fejlesztési tervüket maradéktalanul teljesítik, kimagasló eredményeket érnek el a társadalmi munka végzésében. Lakóházuk környékének rendben tartásával, ligetek, parkok, virágos, tiszta utcák M'skolc, Lillafüred, Eger Háromnapos expedíció Ma reggel hat órakor két Ikarus társasgépkocsi a Globus Club 160 tagját viszi háromnapos expedícióra. Az első napon megtekintik a diósgyőri várat, majd az ottani vasgyárat. Délután a helyi úttörőházban Béke és barátság címmel műsort adnak a váci pajtások. Pénteken Miskolc-Tapolcán kipróbálják a híres barlang- fürdőt. Lillafüreden sétálnak egyet, majd folytatják útjukat Egerbe. Ott a fegyveres erők klubjában adnak háromórás műsort, majd vacsora után megtekintik a Gárdonyi Géza Színház előadását. A hét utolsó napján számháborút rendeznek és megmásszák a Várhegyet. Társasebéd után látogatást tesznek a híres egri várban és megnézik a kazamatákat. Előreláthatólag szombaton este 20 órakor érkeznek vissza Vácra. <p.) A honvédelmi napok módszertani bemutatója Alsógödön Kedden délelőtt, igen kedvező, verőfényes időben rendezték meg Alsógödön, a Du- na-parti, romantikus környezetben fekvő MHSZ-táborban az idei honvédelmi napot. A bemutatón a járás iskoláinak igazgatóin, csapatvezetőin, testnevelő tanárain és 7. osztályos osztályfőnökein kívül megjelentek a megyei, járási tanács művelődési osztályainak, a járási pártbizottság, a pedagógus-szakszervezet, a járási úttörőszövetség, a helyi pártszervezet és tanács képviselői. A honvédelmi nap főszereplői, a 7. osztályos úttörők, az ünnepélyes jelentéstétel után csapatzászlóval vonultak a honvédelmi verseny színterére. Radnai Istvánnak, az iskola igazgatójának beszéde után a fiú- és leányőrsök egymás után küzdötték le a versenyakadályokat. A kitűnően szervezett és rendezett versenyen a biztonINGYENES JOGI TANÁCSADÁS Ma délután öt órakor ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti tömegszervezeti székházban. Ügyeletes: dr. Csömör János, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja. sági előírások szigorú és pontos betartásával, igen jó eredményekkel zajlott le az első akadály leküzdését Jelentő lövészet. A gyerekek egymást kölcsönösen segítve küzdötték le a terepen felállított akadályokat Valamennyi résztvevő lelkesen megtapsolta a kiváló eredményt és az első helyezéséket elért őrsöket, akik oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. A módszertani bemutatót rövid szakmai értékelés, tájékoztatás és konzultáció követte. A bemutatón szerzett tapasztalatok alapján, a járás iskoláiban a honvédelmi napokat áprilisban és május elején rendezik, a járási döntőt pedig május 12-én. A sikeres módszertani bemutató előkészítése, megszervezése és levezetése Király István szakfelügyelő tanár, az alsógödi iskola igazgatójának, csapatvezetőinek és testületének együttműködését és lelkes munkáját, s nem utolsósorban a versenyben részt vevő alsógödi tanulókat dicséri. (Hlavács József) létesítésével járulnak hozzá a lakóhely szépítéséhez. A tét nagy, mert első helyezés esetébe« Vác 200 ezer, a győztes község — lélekszámtól függően — 75—150 ezer forint versenydíjat vehet át 1970. április negyedikén. A megyei felhívás első visszhangjáról máris beszámolhatunk. Dr. Vida Gyula járási tanácselnök és Üjfalvi István járási népfront-titkár közös körlevelet intézett máris a községek vezetőihez. Javasolják, hogy a legközelebbi községi tanácsüléseken ismertessék a felhívás szövegét. A helyi szervek foglaljanak állást a verseny ügyében és határozzák meg az elvégzendő feladatokat, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A felszabadulási verseny célját és feltételeit ismertetik a Vöröskereszt, nőtanács, KISZ-, MHSZ-szervezetek vezetőivel, iskolák igazgatóival, kultúrintézmények irányítóival. Helyi operatív terv készítése nélkül el sem kezdhető a verseny. Erre is felhívják a figyelmet. Itt már helységenként pontosan meg keli határozni, hogy milyen társadalmi munkát mihez tudnak szervezni? Mit kellene tenni a rendezettebb községkép kialakításához; hogyan kerülhet sor az elő- kertek rendezésére, magánházak tatarozására, vasútállomások, intézmények tisztábbá tételére? Vác és a váci járás eddig is minden értékelésnél élvonalba került. Reméljük, hogy a | jubileumi felhívás sok ötletdús kezdeményezést hoz felszínre és a jó versenyszervezés, a lelkiismeretes munka és a példamutató aktivitás meghozza az eredményt. (p. r.) SZÁZHÚSZ EVE TÖRTEM A győzelmes váci csata Papucs a kabáthajtókán Hangulatos férfinapot rendeztek kedden délután a járási tanácsnál. A nők nevében Viktor Jánosné szak- szervezeti titkár köszöntötte a férfiakat. Ezután következett a „titkos meglepetés”. A nők felvirágzott papucsokat tűztek a férfiak kabátjának hajtókájára. A megajándékozottak nevében dr. Bubenka László vb-titkár köszönte meg a nők kedves „figyelmességét”. Szavaiból érezni lehetett, hogy a legközelebbi nőnapon a férfiak is hasonló szimbólummal kedveskednek a hölgyeknek! A köszöntések után. a kartársnők fehérasztal mellett kitűnő vacsorával, itallal és jó hangulattal „békítget- ték” a férfiakat. Nem tisztázódott azonban azóta sem, hogy a papucs a kartársnők általános véleményét vagy csak általános óhaját fejezte-e ki... H. J. VÁCI KISLEXIKON 12. Gyurkovich Károly, kiss- tankóci (Pest, 1810. — Pest, 1874. április 30.): festőművész. Szerencsétlen esés következtében elvesztette beszélőképességét. Így került a váci siket- néma-intézetbe. 1824-ben, midőn befejezte váci -tanulmányait, Bécsbe, a festészeti akadémiára került, és egy, mitológiából merített tanulmányával pályadíjat nyert. 1824-ben házasságot kötött Knoll Máriával, aki szintén siketnéma volt. Ez a házasság volt Magyarországon az első siketné- ma-házasság, amelynek megkötését a római pápa engedélyezte. Leginkább arcképeket festett elefántcsontra. 1862 nyarán Jókai Mór is megfestette vele arcképét. A váci si- ketnéma-intézetben Cházár András olajfestésű mellképe szintén tőle való. Haraszti Ernő dr. (? — Kiskunfélegyháza, 1919. december 12.): állatorvos, újságíró, munkásmozgalmi mártír. Haraszti István orvos apja. A Váci Szervezett Munkásság Könyvtára harmadik számában emlékiratot intézett az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez: A Szociáldemokrata Párt Elnökéhez Wodraw Eilsonhoz címmel. Az emlékirat megjelent francia és angol nyelven is. Kiadta a Váci Szociáldemokrata Párt, 1919-ben. Még Felvételre keres a gépipari technikum kollégiuma (Vác, Konstantin tér 4.1 egy konyha lányt, egy takarítót és egy nyugdíjas nőt Jelentkezés: a kollégium gondnokságán. két brosúrát írt: Kik védik meg a hazát, és A bolseviz- musról a polgárságnak rímmel. Cikkei, versei a Váci Vámpírban és a Pest Megye Vác és Környéke című lapokban jelent meg. 1919-ben a váci munkástanács póttagja, vörösparancsnok. A Tanács- köztársaság bukása után Kiskunfélegyházán kivégezték. Hámernyik János (? — Vác, 1884.): vegyeskereskedő. Üzlete a váci alsóvárosi gyógyszer- tár helyén volt. Mint egyedülálló férfi, takarékos életet élt, s összegyűjtött pénzét, ill. hetvenezer koronát érő értékpapírjait az MTA megalapítására adományozta. Később önkezével vetett véget életének. Védetté nyilvánított sírja a •áci alsóvárosi temetőben van. Móritz Valéria (Folytatjuk) A ftíríísi MkiSZ rb-ülést* Szerdán ülést tartott a KISZ járási végrehajtó bizottsága. A vb-tagok először az ifjúsági szervezeten belül működő mezőgazdasági, oktatási, ipari és sportbizottság munkáját, utána három község (Vácrátót, Vácduka és Kösd) jelentései alapján az 50 éves évfordulók kulturális ünnepségeinek eddigi tapasztalatait értékelték. A járási tanács végrehajtó bizottsága a ma délelőtti ülésén a következő tanácsülés anyagát tárgyalja meg. Az 1849. április 10-i váci csata a szabadságharc egész győzelmes tavaszi hadjáratának szempontjából kulcsfontosságú volt. Az április 6-i Isaszegi győzelemmel a Dunától keletre eső részek a honvédek kezére kerültek. Buda elfoglalása innen azonban katonailag megoldhatatlannak mutatkozott. Egy lehetőség volt: elfoglalni Komáromot, és így Budát teljesen elvágni az osztrák utánpótlástól. Komáromot viszont csak Vácon keresztül lehetett megközelíteni, a Duna északi partján. Komárom, Buda és az ország sorsa tehát az isaszegi csata után attól függött, hogy sikerül-e az ellenséget kiverni Vácról. Ha igen, szabad az út Komárom felé, de szabad az északi bányavárosok felé is. Az első feladat az volt, hogy az osztrákok figyelmét eltereljék a Vác felé vonuló főseregről. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a fel-dunai hadseregből kivált Aulich tábornok hadteste és Asbóth ezredes hadosztálya, s félkör alakban felfejlődött Pest körül. Április 10-e húsvét keddjére esett. Vácott és környékén napok óta zuhogott az eső. Az utak járhatatlanak voltak. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Vácot védő osztrákok parancsnoka, Götz tábornok mindössze két ágyút vontatott fel az országút legmagasabb pontjára, körülbelül oda, ahol most a csata emlékműve van. Egyébként sem voltak tisztában a szembenálló magyar erőkkel. Az eső mellett még sűrű köd is volt, ami a felderítést csaknem lehetetlenné tette. Götz jó stratégiai érzékkel a Duna és a vasútvonal között állította fel csapatait, nagyjából a Gombás-patak északi oldalának vonalában. Az osztrákok majdnem mindenhol fedezve voltak fák, bokrok, halmok mögött, szemben a sík terepen közeledő magyar honvédekkel, akik 10-én reggel Szödnél csatarendbe fejlődve megindultak. Klapkát előre- küldték, hogy Verőcénél kerüljön az osztrákok hátába és menekülés ellenállásNegyvennyolcas váci anekdoták Földváry lova Az 1849. évi április 10-i diadalmas váci ütközetben Földváry Károly, a 3. zászlóalj parancsnoka szerezte meg hősies magatartásával a győzelmet. Földváry alól mindjárt a csata elején kilőtték a lovát, de ö rögtön más lóra ugorva újabb rohamra vezette hős honvédéit a Gombás-patak hídja ellen, ahol az ellenség fő erőssége volt. Második lovát is kilőtték, ekkor kezébe ragadva a zászlót, gyalogosan állt katonái élére és rettentő kartácszáporban, a híres vörössipkás zászlóaljtól is támogatva, szuronyharcban foglalta el a hidat, mixe az ellenség megkezdte visszavonulását. Ütközet után Damjanich tábornok tréfásan mondta Föld- várynak, hogy most már csak közönséges fuvaroslovat ad neki, mert a legelső alkalommal úgyis kilövik alóla. Földváry ezt felelte: — Nem bánom, tábornok Ur, legyen az a ló bármilyen, csak a tűzbe vigyen. (Lampért Géza: A magyar katona c. könyvből.) ☆ Földvárról még egy lóhistóriát jegyzett föl a történelem. A fel-dunai hadsereg visz- szavonulása során Váctól Miskolc, illetőleg Komáromtól Temesvár felé, a júliusi égető hőségtől eltikkadva és a szomjúságtól gyötörve, alig bírt menetelni, Földváry, mint rendesen, kedves 3. zászlóalja mellett lovagolt. Sokáig nézegette az elfáradt bajnokokat. Végre egy könnyet törült ki szeméből, leszállt arról a lováról, amelyet a váci kőhíd elfoglalásáért kapott és így szót elérzékenyülve: — Nesztek fiúk, üljetek föl, én gyalog is mehetek. A részvét kitörő érzetében egy lovat ajánlott — egy egész zászlóaljnak! (Tóth Béla: A magyar anekdotakincs c. könyvéből.) A csodaágyú Amikor a honvédek Vác előtt táboroztak, Bernátsky Antal köztüzér hazafutott. Az édesanyja jól tartotta kedvelt ételével, túrósgombóccal. Pukkadásig jóllakott, és amit nem tudott bekebelezni, azt papirosba gyömöszölve, elrejtette az ágyúcsőbe. Egy óra múlva ágyúszemle volt. Az ütegparancsnok le- és felhajuttatta az ágyúcsöveket és belenézett, hogy nem rozsdásak-e? Amint Bernátsky ágyújához ért, és lefelé fordította a csövét, abból egy halom túrósgombóc potyogott ki. Az ütegparancsnok elbámult, Bernátsky meg kékült- zöldült. — Miféle csodaágyú ez? — kérdezte aztán. — Ideiglenesen éléskamrának rendeztem be — mondta Bernátsky, bátorságot kapva. — No, szép tüzér, aki túrósgombóccal akar lövöldözni az ellenségre. — Ezzel én csak magamba akarok lövöldözni, az ellenségnek jobb a vasgombóc, mert az örökre megfekszi a gyomrát. Az ütegparancsnok mosolygott és továbbment, Bernátsky pedig fölszedegette a porból a gombócokat, megtörül- gelte és ismét eldugta a furcsa éléskamrába. (Farkas Ernőd: Az 1848— 49-i szabadságharc anekdota- kincse.) parancs A püspöki palotában megszállott Görgey tábornok elé egy vidéki plébánost, vezettek. Azzal volt vádolva, hogy kihirdette a császáriak prokla- mációját. — Miért olvasta fel a császáriak proklamációját? — kérdi keményen a fővezér. — Mert parancsolták. — Hát nem tudja, hogy mi azt megtiltottuk? Inkább lövette volna magát fejbe. — Kérem, azt nem parancsolták. Ez a felelet megmentette őt. Görgey mosolyogva elfordult és intett a kezével, hogy hazamehet. (Babik József: Noviczius Gaudenczius) vágja el előlük a útját. Klapka, bár ba nem ütközött, nem érkezett meg Verőcére, így az osztrákok elmenekülhettek. Klapka és dandárparamcsnoka, Bobics, ezt a mulasztást utólag nem tudták megmagyarázni. De ne vágjunk a dolgok elébe. Az osztrák tüzérség végül mégiscsak állásba került, és hosszabb tüzérségi előkészítés következett mindkét részről. Ezután jött a honvédek rohama, azaz csak jött volna, mert a Damjanich által rohamra vezényelt lengyel légió, tekintettel az osztrákok előnyösebb helyzetére és az időjárásra, nem volt hajlandó a rohamot megkezdeni. Alikor Földváry Károly alezredes megragadta a zászlót és a vörössapkás 3. honvédzászlóaljat rohamra vitte. Az osztrákok első sortüze szörnyű pusztítást vitt véghez. Földváry már a hídon volt, amikor lovát kilőtték alóla. Másik lóra ugrott a zászlóval és folytatták a rohamot. Az osztrákok látva ezt, elfelejtettek tüzelni. Földváry alól a második lovat is kilőtték és ekkor gyalog vezette tovább a harcot. A Gombás-patak hídj át már elfoglalták, az osztrákok a város felé menekültek, miközben a honvédek minden oldalról üldözték őket. Götz tábornok a városban megkísérelte feltartóztatni fejvesztetten menekülő csapatait, de ekkor egy gránátszilánk homlokon találta. Még néhány óráig élt, de a honvédség váci győzelme ekkor már teljesen bizonyos volt. Stefaits István ERTESITES! Felhívjuk Vác lakosságának, valamint az érintett üzemek és intézmények vezetőinek figyelmét, /hogy a város területén 1969. április 30-ig tavaszi vízhálózat-mosatást végzünk. Ebben az időszakban esetenként szennyes lesz a víz, de nem ártalmas az egészségre. Kérjük a lakosságot, hogy ilyenkor a vizet edényekben tájolja. Itt rövid idő alatt leülepszik, megtisztul és használhatóvá válik. A vizes technológiával dolgozó ÜZEMEKNÉL FIGYELMET FOKOZOTT KÉRÜNK. fl.ni.>mcnti Víz- és Csatornamű Vállalat Veretőséqe
