Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

/ VÁC I HAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xni. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1969. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK A 25. évforduló tiszteletére meghirdették a felszabadulási versenyt Tiszta és virágos lesz-e a város és a bal parti Dunakanyar ? A hét derekán Vácott az ut­cáikra került és eljutott a vá­ci járás valamennyi községébe is a megyei tanács végrehajtó­bizottsága és a megyei nép- frontbizottsóg elnökségének közös felhívása. A plakátok arról tájékoztatják a lakossá­got, hogy Jelszabadulási ver­senyt hirdetnek Pest megye aárosai és községei között. A verseny célja a lakóhely fejlesztése, a „Tiszta udvar, tiszta ház" és a „Virágos falu, viragos város” mozgalom ki­szélesítése, megvalósítása a megye minél több helységé­ben. Sikeresen azok a városok és községek vehetnek részt a nemes versenyben, amelyek fejlesztési tervüket maradék­talanul teljesítik, kimagasló eredményeket érnek el a tár­sadalmi munka végzésében. Lakóházuk környékének rendben tartásával, ligetek, parkok, virágos, tiszta utcák M'skolc, Lillafüred, Eger Háromnapos expedíció Ma reggel hat órakor két Ikarus társasgépkocsi a Glo­bus Club 160 tagját viszi há­romnapos expedícióra. Az első napon megtekintik a diósgyőri várat, majd az ottani vasgyárat. Délután a helyi úttörőházban Béke és barátság címmel műsort ad­nak a váci pajtások. Pénteken Miskolc-Tapolcán kipróbálják a híres barlang- fürdőt. Lillafüreden sétálnak egyet, majd folytatják útjukat Egerbe. Ott a fegyveres erők klubjában adnak háromórás műsort, majd vacsora után megtekintik a Gárdonyi Géza Színház előadását. A hét utolsó napján szám­háborút rendeznek és meg­másszák a Várhegyet. Társas­ebéd után látogatást tesznek a híres egri várban és meg­nézik a kazamatákat. Előre­láthatólag szombaton este 20 órakor érkeznek vissza Vácra. <p.) A honvédelmi napok módszertani bemutatója Alsógödön Kedden délelőtt, igen ked­vező, verőfényes időben ren­dezték meg Alsógödön, a Du- na-parti, romantikus környe­zetben fekvő MHSZ-táborban az idei honvédelmi napot. A bemutatón a járás isko­láinak igazgatóin, csapatveze­tőin, testnevelő tanárain és 7. osztályos osztályfőnökein kí­vül megjelentek a megyei, já­rási tanács művelődési osztá­lyainak, a járási pártbizott­ság, a pedagógus-szakszerve­zet, a járási úttörőszövetség, a helyi pártszervezet és tanács képviselői. A honvédelmi nap főszerep­lői, a 7. osztályos úttörők, az ünnepélyes jelentéstétel után csapatzászlóval vonultak a honvédelmi verseny szín­terére. Radnai Istvánnak, az iskola igazgatójának beszéde után a fiú- és leányőrsök egymás után küzdötték le a verseny­akadályokat. A kitűnően szervezett és rendezett versenyen a bizton­INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Ma délután öt órakor ingye­nes jogi tanácsadás lesz a Le­nin úti tömegszervezeti szék­házban. Ügyeletes: dr. Csömör János, a Váci Ügyvédi Mun­kaközösség tagja. sági előírások szigorú és pon­tos betartásával, igen jó eredményekkel zajlott le az első akadály leküzdését Jelentő lövé­szet. A gyerekek egymást kölcsö­nösen segítve küzdötték le a terepen felállított akadályokat Valamennyi résztvevő lelke­sen megtapsolta a kiváló ered­ményt és az első helyezéséket elért őrsöket, akik oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. A módszertani bemutatót rövid szakmai értékelés, tá­jékoztatás és konzultáció kö­vette. A bemutatón szerzett tapasztalatok alapján, a járás iskoláiban a honvédelmi napokat áp­rilisban és május elején rendezik, a járási döntőt pedig május 12-én. A sikeres módszertani be­mutató előkészítése, megszer­vezése és levezetése Király István szakfelügyelő tanár, az alsógödi iskola igazgatójának, csapatvezetőinek és testületé­nek együttműködését és lelkes munkáját, s nem utolsósorban a versenyben részt vevő alsó­gödi tanulókat dicséri. (Hlavács József) létesítésével járulnak hozzá a lakóhely szépítéséhez. A tét nagy, mert első helyezés esetébe« Vác 200 ezer, a győztes község — lélekszámtól függően — 75—150 ezer fo­rint versenydíjat vehet át 1970. április negyedikén. A megyei felhívás első visszhangjáról máris beszá­molhatunk. Dr. Vida Gyula járási tanácselnök és Üjfalvi István járási népfront-titkár közös körlevelet intézett már­is a községek vezetőihez. Javasolják, hogy a legközelebbi községi ta­nácsüléseken ismertessék a felhívás szövegét. A helyi szervek foglaljanak állást a verseny ügyében és határozzák meg az elvégzendő feladatokat, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A felszabadulási verseny célját és feltételeit ismertetik a Vöröskereszt, nőtanács, KISZ-, MHSZ-szervezetek ve­zetőivel, iskolák igazgatóival, kultúrintézmények irányítói­val. Helyi operatív terv készí­tése nélkül el sem kezd­hető a verseny. Erre is felhívják a figyelmet. Itt már helységenként ponto­san meg keli határozni, hogy milyen társadalmi munkát mi­hez tudnak szervezni? Mit kellene tenni a rendezettebb községkép kialakításához; hogyan kerülhet sor az elő- kertek rendezésére, magánhá­zak tatarozására, vasútállomá­sok, intézmények tisztábbá té­telére? Vác és a váci járás eddig is minden értékelésnél élvonal­ba került. Reméljük, hogy a | jubileumi felhívás sok ötlet­dús kezdeményezést hoz fel­színre és a jó versenyszerve­zés, a lelkiismeretes munka és a példamutató aktivitás meg­hozza az eredményt. (p. r.) SZÁZHÚSZ EVE TÖRTEM A győzelmes váci csata Papucs a kabáthajtókán Hangulatos fér­finapot rendeztek kedden délután a járási tanácsnál. A nők nevében Vik­tor Jánosné szak- szervezeti titkár köszöntötte a fér­fiakat. Ezután kö­vetkezett a „titkos meglepetés”. A nők felvirágzott papucsokat tűztek a férfiak kabátjá­nak hajtókájára. A megajándéko­zottak nevében dr. Bubenka László vb-titkár köszönte meg a nők kedves „figyelmességét”. Szavaiból érezni lehetett, hogy a legközelebbi nőna­pon a férfiak is hasonló szimbó­lummal kedves­kednek a hölgyek­nek! A köszöntések után. a kartársnők fehérasztal mellett kitűnő vacsorával, itallal és jó han­gulattal „békítget- ték” a férfiakat. Nem tisztázódott azonban azóta sem, hogy a pa­pucs a kartársnők általános vélemé­nyét vagy csak ál­talános óhaját fe­jezte-e ki... H. J. VÁCI KISLEXIKON 12. Gyurkovich Károly, kiss- tankóci (Pest, 1810. — Pest, 1874. április 30.): festőművész. Szerencsétlen esés következté­ben elvesztette beszélőképes­ségét. Így került a váci siket- néma-intézetbe. 1824-ben, mi­dőn befejezte váci -tanulmá­nyait, Bécsbe, a festészeti aka­démiára került, és egy, mito­lógiából merített tanulmányá­val pályadíjat nyert. 1824-ben házasságot kötött Knoll Má­riával, aki szintén siketnéma volt. Ez a házasság volt Ma­gyarországon az első siketné- ma-házasság, amelynek meg­kötését a római pápa engedé­lyezte. Leginkább arcképeket festett elefántcsontra. 1862 nyarán Jókai Mór is megfes­tette vele arcképét. A váci si- ketnéma-intézetben Cházár András olajfestésű mellképe szintén tőle való. Haraszti Ernő dr. (? — Kis­kunfélegyháza, 1919. december 12.): állatorvos, újságíró, mun­kásmozgalmi mártír. Haraszti István orvos apja. A Váci Szervezett Munkásság Könyv­tára harmadik számában em­lékiratot intézett az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez: A Szociáldemokrata Párt El­nökéhez Wodraw Eilsonhoz címmel. Az emlékirat megje­lent francia és angol nyelven is. Kiadta a Váci Szociálde­mokrata Párt, 1919-ben. Még Felvételre keres a gépipari technikum kollégiuma (Vác, Konstantin tér 4.1 egy konyha lányt, egy takarítót és egy nyugdíjas nőt Jelentkezés: a kollégium gondnokságán. két brosúrát írt: Kik védik meg a hazát, és A bolseviz- musról a polgárságnak rím­mel. Cikkei, versei a Váci Vámpírban és a Pest Megye Vác és Környéke című lapok­ban jelent meg. 1919-ben a váci munkástanács póttagja, vörösparancsnok. A Tanács- köztársaság bukása után Kis­kunfélegyházán kivégezték. Hámernyik János (? — Vác, 1884.): vegyeskereskedő. Üzle­te a váci alsóvárosi gyógyszer- tár helyén volt. Mint egyedül­álló férfi, takarékos életet élt, s összegyűjtött pénzét, ill. het­venezer koronát érő értékpa­pírjait az MTA megalapításá­ra adományozta. Később ön­kezével vetett véget életének. Védetté nyilvánított sírja a •áci alsóvárosi temetőben van. Móritz Valéria (Folytatjuk) A ftíríísi MkiSZ rb-ülést* Szerdán ülést tartott a KISZ járási végrehajtó bizott­sága. A vb-tagok először az ifjúsági szervezeten belül mű­ködő mezőgazdasági, oktatási, ipari és sportbizottság mun­káját, utána három község (Vácrátót, Vácduka és Kösd) jelentései alapján az 50 éves évfordulók kulturális ünnep­ségeinek eddigi tapasztalatait értékelték. A járási tanács végrehajtó bizottsága a ma délelőtti ülé­sén a következő tanácsülés anyagát tárgyalja meg. Az 1849. április 10-i váci csata a szabadságharc egész győzelmes tavaszi hadjáratá­nak szempontjából kulcsfon­tosságú volt. Az április 6-i Isaszegi győzelemmel a Duná­tól keletre eső részek a hon­védek kezére kerültek. Buda elfoglalása innen azonban ka­tonailag megoldhatatlannak mutatkozott. Egy lehetőség volt: elfoglalni Komáromot, és így Budát teljesen elvágni az osztrák utánpótlástól. Komá­romot viszont csak Vácon ke­resztül lehetett megközelíteni, a Duna északi partján. Komá­rom, Buda és az ország sorsa tehát az isaszegi csata után at­tól függött, hogy sikerül-e az ellenséget kiverni Vácról. Ha igen, szabad az út Komárom felé, de szabad az északi bá­nyavárosok felé is. Az első feladat az volt, hogy az osztrákok fi­gyelmét eltereljék a Vác felé vonuló főseregről. Ezt úgy si­került elérni, hogy a fel-dunai hadseregből kivált Aulich tá­bornok hadteste és Asbóth ez­redes hadosztálya, s félkör alakban felfejlődött Pest kö­rül. Április 10-e húsvét keddjére esett. Vácott és környékén na­pok óta zuhogott az eső. Az utak járhatatlanak voltak. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Vácot védő osztrákok pa­rancsnoka, Götz tábornok mindössze két ágyút vontatott fel az országút legmagasabb pontjára, körülbelül oda, ahol most a csata emlékműve van. Egyébként sem voltak tisztá­ban a szembenálló magyar erőkkel. Az eső mellett még sűrű köd is volt, ami a felde­rítést csaknem lehetetlenné tette. Götz jó stratégiai érzék­kel a Duna és a vasútvonal között állította fel csapatait, nagyjából a Gombás-patak északi oldalának vonalában. Az osztrákok majdnem min­denhol fedezve voltak fák, bokrok, halmok mögött, szem­ben a sík terepen közeledő magyar honvédekkel, akik 10-én reggel Szödnél csatarendbe fejlődve megindultak. Klapkát előre- küldték, hogy Verőcénél kerül­jön az osztrákok hátába és menekülés ellenállás­Negyvennyolcas váci anekdoták Földváry lova Az 1849. évi április 10-i diadalmas váci ütközetben Földváry Károly, a 3. zászló­alj parancsnoka szerezte meg hősies magatartásával a győ­zelmet. Földváry alól mind­járt a csata elején kilőtték a lovát, de ö rögtön más lóra ugorva újabb rohamra vezette hős honvédéit a Gombás-pa­tak hídja ellen, ahol az ellen­ség fő erőssége volt. Második lovát is kilőtték, ekkor kezé­be ragadva a zászlót, gyalogo­san állt katonái élére és ret­tentő kartácszáporban, a híres vörössipkás zászlóaljtól is tá­mogatva, szuronyharcban fog­lalta el a hidat, mixe az ellen­ség megkezdte visszavonulá­sát. Ütközet után Damjanich tá­bornok tréfásan mondta Föld- várynak, hogy most már csak közönséges fuvaroslovat ad neki, mert a legelső alkalom­mal úgyis kilövik alóla. Földváry ezt felelte: — Nem bánom, tábornok Ur, legyen az a ló bármilyen, csak a tűzbe vigyen. (Lampért Géza: A magyar katona c. könyvből.) ☆ Földvárról még egy lóhis­tóriát jegyzett föl a történe­lem. A fel-dunai hadsereg visz- szavonulása során Váctól Miskolc, illetőleg Komáromtól Temesvár felé, a júliusi ége­tő hőségtől eltikkadva és a szomjúságtól gyötörve, alig bírt menetelni, Földváry, mint rendesen, kedves 3. zász­lóalja mellett lovagolt. Sokáig nézegette az elfáradt bajnoko­kat. Végre egy könnyet tö­rült ki szeméből, leszállt ar­ról a lováról, amelyet a váci kőhíd elfoglalásáért kapott és így szót elérzékenyülve: — Nesztek fiúk, üljetek föl, én gyalog is mehetek. A részvét kitörő érzetében egy lovat ajánlott — egy egész zászlóaljnak! (Tóth Béla: A magyar anek­dotakincs c. könyvéből.) A csodaágyú Amikor a honvédek Vác előtt táboroztak, Bernátsky Antal köztüzér hazafutott. Az édesanyja jól tartotta kedvelt ételével, túrósgombóccal. Pukkadásig jóllakott, és amit nem tudott bekebelezni, azt papirosba gyömöszölve, elrejtette az ágyúcsőbe. Egy óra múlva ágyúszemle volt. Az ütegparancsnok le- és felhajuttatta az ágyúcsöveket és belenézett, hogy nem rozs­dásak-e? Amint Bernátsky ágyújához ért, és lefelé fordította a csö­vét, abból egy halom túrós­gombóc potyogott ki. Az ütegparancsnok elbá­mult, Bernátsky meg kékült- zöldült. — Miféle csodaágyú ez? — kérdezte aztán. — Ideiglenesen éléskamrá­nak rendeztem be — mondta Bernátsky, bátorságot kapva. — No, szép tüzér, aki tú­rósgombóccal akar lövöldözni az ellenségre. — Ezzel én csak magamba akarok lövöldözni, az ellen­ségnek jobb a vasgombóc, mert az örökre megfekszi a gyomrát. Az ütegparancsnok mosoly­gott és továbbment, Bernáts­ky pedig fölszedegette a por­ból a gombócokat, megtörül- gelte és ismét eldugta a furcsa éléskamrába. (Farkas Ernőd: Az 1848— 49-i szabadságharc anekdota- kincse.) parancs A püspöki palotában meg­szállott Görgey tábornok elé egy vidéki plébánost, vezettek. Azzal volt vádolva, hogy ki­hirdette a császáriak prokla- mációját. — Miért olvasta fel a csá­száriak proklamációját? — kérdi keményen a fővezér. — Mert parancsolták. — Hát nem tudja, hogy mi azt megtiltottuk? Inkább lö­vette volna magát fejbe. — Kérem, azt nem paran­csolták. Ez a felelet megmentette őt. Görgey mosolyogva elfordult és intett a kezével, hogy ha­zamehet. (Babik József: Noviczius Gaudenczius) vágja el előlük a útját. Klapka, bár ba nem ütközött, nem érkezett meg Verőcére, így az osztrá­kok elmenekülhettek. Klapka és dandárparamcsnoka, Bobics, ezt a mulasztást utólag nem tudták megmagyarázni. De ne vágjunk a dolgok elébe. Az osztrák tüzérség végül mégiscsak állásba került, és hosszabb tüzérségi előkészítés következett mindkét részről. Ezután jött a honvédek roha­ma, azaz csak jött volna, mert a Damjanich által rohamra ve­zényelt lengyel légió, tekintet­tel az osztrákok előnyösebb helyzetére és az időjárásra, nem volt hajlandó a rohamot megkezdeni. Alikor Földváry Károly alezredes megragadta a zászlót és a vö­rössapkás 3. honvédzászlóaljat rohamra vitte. Az osztrákok első sortüze szörnyű pusztítást vitt véghez. Földváry már a hídon volt, amikor lovát kilőt­ték alóla. Másik lóra ugrott a zászlóval és folytatták a roha­mot. Az osztrákok látva ezt, elfelejtettek tüzelni. Föld­váry alól a második lovat is kilőtték és ekkor gyalog vezet­te tovább a harcot. A Gom­bás-patak hídj át már elfoglal­ták, az osztrákok a város felé menekültek, miközben a hon­védek minden oldalról üldöz­ték őket. Götz tábornok a vá­rosban megkísérelte feltartóz­tatni fejvesztetten menekülő csapatait, de ekkor egy gránát­szilánk homlokon találta. Még néhány óráig élt, de a honvéd­ség váci győzelme ekkor már teljesen bizonyos volt. Stefaits István ERTESITES! Felhívjuk Vác lakosságának, valamint az érintett üzemek és intézmények vezetőinek figyelmét, /hogy a város területén 1969. április 30-ig tavaszi vízhálózat-mosatást végzünk. Ebben az időszakban esetenként szennyes lesz a víz, de nem ártalmas az egészségre. Kérjük a lakosságot, hogy ilyenkor a vizet edényekben tájolja. Itt rövid idő alatt leülepszik, megtisztul és használhatóvá válik. A vizes technológiával dolgozó ÜZEMEKNÉL FIGYELMET FOKOZOTT KÉRÜNK. fl.ni.>mcnti Víz- és Csatornamű Vállalat Veretőséqe

Next

/
Oldalképek
Tartalom