Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
1968. NOVEMBER 20., SZERDA 3 l’%Mírinn „Bankot ütöttünk volna44 #/i'.v3<>'Íí/f it>s a Vecsósi Állami Gaatlasűff ce&ctöivel as új ffastlasáffi mt^haniswnas hatásairól A monori járás egyik nagy gazdasága a Vecsési Állami Gazdaság. Területe nem kevesebb, mint 8 ezer katasztrális hold. Ebből 5158 hold a szántó, a többi rét, erdő, legelő. A szántóterületből 330 holdon kertészeti művelést folytatnak, a többin főleg gabona- és takarmánytermeléssel foglalkoznak. A 400 dolgozót foglalkoztató állami gazdaság fejlett állattenyésztést folytat, s 900 darabból álló szarvasmarha-állományuk, ezen belül híres tehenészetük jól jövedelmez, kedvező hozamokkal segíti a gazdaságot. Látogatásomkor arra voltam kíváncsi, hogyan érvényesült náluk a gazdasági mechanizmus reformja, mennyiben volt kedvező vagy kedvezőtlen az új mechanizmus hatása, érvényesültek-e azok a gazdasági ösztönzők, amelyektől nagyobb eredményeket várunk a mezőgazdaságban is. Beszélgettem Bállá István igazgatóhelyettessel és Dani Ernő közgazdasági osztályvezetővel. Ót évtized harcában edződve KÉRDÉS: Mikor alakult a gazdaság és az új mechanizmust megelőző években nyereséggel vagy veszteséggel gazdálkodott-e? VÄLASZ (Bállá István): A gazdaság, mint önálló egység 1964 óta létezik. Korábban az Alagi Állami Gazdasághoz tartozott. E négy esztendő alatt két évben nyereséges, két évig veszteséges volt. Az új gazdaságirányítási rendszerben feltétlenül nyereségesek akartunk lenni. KÉRDÉS: Milyen eredményeket vártak 1968-ban? VÄLASZ (Dani Ernő): Ebben az évben nyereséggel zárunk és dolgozóinknak hozzávetőlegesen 5—6 napi nyereségrészesedést fizethetünk. Ha a két súlyos természeti esapás nem jön közbe, akkor nagyszerű eredménnyel zárjuk volna az évet. VÁLASZ (Bállá István): • Ügy is mondhatnám, bankot ütöttünk volna ... Sajnos, mintegy 6 millió forintos aszálykárunk volt és állattenyésztésünkben is különböző rajtunk kívülálló okok miatt károk keletkeztek. Ennek értéke elérte az 5 millió forintot. Ha e két összeggel rendelkeznénk, fejünk sem fájna ... KÉRDÉS:, Ezek szerint az új mechanizmus kedvezően hatott az önök gazdálfeoáá- sára. De mégis, miben nyilvánult meg a gazdasági reform előnye? VÄLASZ (Balia István): A gazdaság sokkal nagyobb önállósággal rendelkezik, mint a korábbi években. Módunk van közbeeső intézkedésekkel befolyásolni gazdasági eredményünket. KÉRDÉS: Tudnának erre példát is mondani? VÄLASZ (Dani Ernő): Amitoriáig, ott lakom. Ott meg- früstökölhetünk, a tiédet is én fizetem. Azonnal észrevette beszédemen, hogy nem vagyok német. Kinyitotta a kocsi ajtaját. Az Astoriában csak a bár volt nyitva. Igaz is, hajnali kettőt mutatott az óra. Hidegtálat rendeltünk, és fél négykor hozták is. A német sofőrök is szépen tudnak káromkodni, de a pincérek olyan blazírtak, hogy erre nem is reagálnak. Másnap a házigazdám, a drezdai lap szerkesztősége, nagy ünnepséget rendezett és záróakkordként este a Zwinger udvarán bált. Fellépett itt Európa minden neves és névtelen tánc- dalénekese, egy száztagú szimfonikus zenekar, néhány katona- és tűzoltózenekar és később négy tánczenekar non-stop zenét szolgáltatott a vendégeknek. A Zwingernek irdatlan udvara van. Két-háromezer meghívott, asztaloknál ülve, elveszik ebben a térségben. És kiszolgálni, jóllakatni ény- nr embert, még a német szervezőképességnek és precizitásnak sem könnyű akadály. Azért megoldották. Millió, vakító fényű. petárdák robbanása, durrogása közben, jöttek, gurultak a tolókocsik, megrakva roska- dásig, ami szemnek, szájnak ingere. Némi unszolásra, kínálásra, nagy szerényen füstölt angolnát kértem. Életemben sem ettem még, de a halat imádom és gondoltam kor láttuk, hogy az aszály komolyan veszélyezteti nyereségünket, operatív intézkedést tettünk. A gazdaság vezetői számításokat végeztek és megállapították, hogy gyors csirkeneveléssel is foglalkoznunk kell. Az elhatározás és az első pénzbeli eredmény között mindössze két és fél hónap telt el, s máris kedvezően befolyásoltuk 1968 mérlegét. Elhatároztuk: háromszor 20 ezres mennyiségben csirkéket nevelünk föl. A csirkéket 3 hetes korukban vásároltuk meg és 1,10—1,20 kilogrammos nagyságban adjuk el, részben a kecskeméti feldolgozónak, részben téeszek standjaira. Tegnap, ma és. holnap is már szállítunk és eddig 504 ezer forintot forgalmaztunk csirkékből, összesen, az akció lebonyolítása után, 1 millió 300 ezer forintot remélünk. VÄLASZ (Bállá István): Nemcsak csirkékkel, hanem pulykahizlalással is foglalkozunk. Jövő héten megy az első szállítmány, átlagosan 4,5 kilogramm súlyban. Nem kevesebb, mint 14 ezer pulykát vásároltunk és hizlalunk meg. Jön a karácsony és az angolok asztalára már a mi pulykánkból is kerül. Egyébként a pulykatenyésztésből 1 millió forint hasznot remélünk elérni. KÉRDÉS: Hogyan tudták ilyen gyorsan megoldani a baromfik elhelyezését? VÄLASZ (Dani Ernő): Minden elképzelhető helyet benépesítettünk csirkékkel. Például az üzemi konyha alatti pincét éppen úgy, mint a hajtatóteret. A pulykákat a megürült juhhodályba helyeztük el. Ám az új mechanizmus számos más ágazat felülvizsgálatát is megkövetelte. ez is csak hal. Vagdosom, számbaveszem, borzalmasan keserű és rágós. Szétnézek, rám senki sem figyel, csöndben lerakom a kést és a villát, aztán kérdezés nélkül is magyarázkodni kezdek, hogy kissé rossz a gyomrom ma. Percek múlva irigykedve látom, hogy a velem szemben ülő és a dologhoz értő gourmand az angolna bőrét ügyesen lenyúzza és jóízűen fogyasztja a gusztusos fehér húst. Szóval a bőre a keserű és a rágós, állapítom meg szomorúan, de már konzekvens maradok, vigyék ahová akarják a pincérek a füstölt angolnájukat. A bál reggelig tartott. A kultúrált tivornya a szó szoros értelmében az egekig csapott. Elpufogtattaik néhány százezer márka értékű petárdát, ittunk, beszélgettünk, politizáltunk. Közben úgy megörültem, hogy a pletyka európai, sőt nemzetközi rangra emelkedett, mert ott a Zwinger-bálban, egy világhírű képtár udvarán tudtam meg, a kissé pityókás német kollégámtól, aki nemrégen járt nálunk, hogy a mi szerkesztőségünkben ki milyen, és kinek kell megoldanunk a szomorú lakáshelyzetét. Másnap elmentem egy vendéglőbe, bosszúból, vagy mit tudom én miért, rendeltem két adag füstölt angolnát és örömmel jelenthetem, hogy nagyon finom ízű húsa volt. (suha) (Folytatjuk) Számításaink igazolták azt a korábbi állítást, hogy nálunk a juhászat nem kifizetődő. Ezért tyúktenyésztésbe kezdtünk. Az új mechanizmus eddigi idejében 600 ezer tojást értékesítettünk a 4200 tyúktól. KÉRDÉS: Az állattenyésztésen kívül eszközöltek-e változást a szántóföldi termelésben is? VÁLASZ (Bállá István): Egyeszerűsítettük a kertészetet. A korábbi években állami dotáció segített bennünket és ez a dotáció megszűnt. Kényszerítve voltunk olyan szerkezeti változtatás végrehajtására. amely nyereségesebbé teszi a kertészetet. Keveseob növényt termeltünk és nagyobb mennyiségben. Ez kifizetődőbbnek tűnt. KÉRDÉS: Melyik az a növény, amely a legnagyobb hasznot hajtja, amelyiket legjobban érdemes termelni? VÄLASZ (Dani Ernő): Furcsának tűnhet a válasz, mert Budapest közelsége, a gazdaság rövid szállítási útjai ellenére is, a legjobb cikk: a gabona. Intenzív termeléssel el szeretnénk érni, hogy holdanként 19 mázsás gabonatermésünk legyen. Ez annyit jelentene, hogy a kedvező felvásárlási ár mellett rendkívül előnyösen tudnánk gabonát termelni és jó haszonra számíthatnánk. A kertészkedés, a jelenlegi felvásárlási árakkal — annak ellenére, hogy mi főleg exportáltunk a HUNGAROFRUCT-on keresztül — nem kifizetődő. KÉRDÉS: Az új gazdasági mechanizmusban nem fog ez a kertészeti területek csökkentésére vezetni máshol is? VÁLASZ (Dani Ernő): Bizonyára más gazdaságban is így vannak. Nálunk a dolgozók átlagkeresete eléri az 1600—1700 forintot havonta, Ilyen munkabér mellett a munkaigényes kertészkedés nem kifizetődő. A dolgozóknak kevesebbet viszont nem fizethetünk, mert elhagynák a gazdaságot. KÉRDÉS: Az új mechanizmus hol érintette kellemetlenül önöket? VÄLASZ (Bállá István): A beruházásoknál. A bank nem ad hitelt, és saját erőből nem tudjuk felépíteni azokat az épületeket, amelyeket tervbe vettünk. Például szerettünk volna két darab 100 férőhelyes üszőistállót építeni, de ez kútba esett. A bank ügyintézése lassú, hat hónap telt el, mire közölték velünk, nem adnak hitelt. KÉRDÉS: Milyen intézkedéssel kísérlik meg elérni, hogy- pénztartalékot gyűjthes- senek? VÁLASZ (Bállá István): Gépesítünk. Nemcsak a gabona termelését, szántást, vetést, műtrágyaszórést, hanem a betakarítást is. A kukorica yágását, betakarítását teljesen gépesítettük. Egyszerűsítjük a vetésszerkezetet, s természetesen melléküzemági tevékenységet is folytatunk. Építőbrigádunk 250 ezer forint értékű munkát végez Pécelen, aj Siófoki Kőolajipari Vállalatnak nyílászáró szerkezeteket készítünk, de gyártunk ipari láncot és 1969-ben megnyitjuk kavicsbányánkat. Ezzel a dolgozók téli foglalkoztatását is elősegítjük. KÉRDÉS: Végezetül szeretnék választ kapni arra, az új mechanizmus bevezetése nélkül nagyobb lett volna-e a veszteségük? VÄLASZ (Dani Ernő): Feltétlenül. A gazdasági mechanizmus reformja sok millió forintot hozott nekünk. Dr. Halustyik Mihály elvtársnak, az igazgatónknak minden tárgyalás elején az a kérdése: „Gazdaságos-e vagy nem?” Soha még ennyi gazdasági elemzést nem folytattunk, mint idén. Riporter: Köszönöm, reméljük, sikerrel! Szüts I. Dénes (Folytatás az 1. oldalról) galom története tanszékének vezetője, Hajdú Elemér, az MSZMP Pest megyei Bizottsága péceli pártiskola igazgatója és Házi Árpád nyugdíjas, veterán. Az ünnepi ülést Göndics Zoltán megnyitója vezette be, aki a párt ötven esztendővel ezelőtti megalakulásának történelmi jelentőségére emlékezett. GÖNDICS ZOLTÁN — Történelmi szükségszerűség hívta életre a Kommunisták Magyarországi Pártját, amelyre a megalakulás pillanatában már az a nagy és nehéz feladat várt, hogy a forradalmi tömegek élére állva vezesse harcukat. Ma már tiszta szívvel elmondhatjuk, hogy a párt akkor is, azóta is becsülettel kiállta fi próbát, s ma is győzelmes szocialista forradalmunk vezető ereje. Göndics Zoltán megnyitó szavai után Blaskovits János, az MSZMP politikai főiskolájának tanszékvezetője tartott előadást a párt fél-évszázados történetének fő tanulságairól. BLASKOVITS JÄNOS Előadásának bevezetőjében arról a ködös, novemberi vasárnap délutánról beszélt, amikor Kelen József Városmajor utcai lakásán összegyűltek azok a volt katonák, akik a monarchia bukását követően Szovjet-oroszországból hazatértek, a Szociáldemokrata Párt baloldalának vezetői és a forradalmi szocialisták egy csoportja. Az értekezleten, amelynek Kun Béla volt az előadója, szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy elérkezett-e már az idő a Szociáldemokrata Párttal való szakításra és a Kommunisták Mat gyarországi Pártjának megalakítására. A vita végül is egyhangú igennel zárult. Kimondták a párt megalakulását, megválasztották első központi bizottságát, amelynek elnöke Kun Béla, titkára pedig Hirossik János és Vántus Károly lett. A párt megalakulása egyúttal azt jelentette, hogy most már a szocialista forradalom győzelmének szubjektív feltétele is megszületett. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy alig négy hónappal a kommunista párt megalakulása után Magyarországon győzött a proletárforradalom, megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A bevezető előadást öt kor- referátum követte. Elsőként Török Lászlóné, a péceli pártiskola tanára beszélt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának Pest megyei hatásáról. TÖRÖK LÄSZLÖNE — Pest megye forradalmi múltját tekintve gazdag megye — mondta többek között, példák egész sorával bizonyítva szavai igazát. — A kommunista mozgalom néhány héttel a párt budapesti megalakulása után, gyökeret vert Pest megye munkásai és falusi szegényei között. A Vörös Üjság már december közepén hírt adott arról, hogy az aszódi repülőgépgyár munkásai csatlakoztak a kommunista párthoz. És ugyanez történt a Kistarcsai Gépgyárban is. Ugyanakkor megmozdult a falvak népe, Galgamácsa, Gal- gagyörk, Szob, Üllő, Zebegény, Tököl nincstelen földmunkásai is a kommunisták mellé állnak. ZGYERKA JÄNOS Zgyerka János előadásában a pilisvörösvári bányászok 1928-as sztrájk- és éhségfelvonulására emlékezett korreferátumában. A szemtanú hitelességével idézte az 1928. november 23-án kezdődő és 1929. január 11-ig tartó, közel nyolchetes bányászsztrájk eseményeit, a december 11-én szervezett éhségfelvonulást, amelyben több mint kétezren vettek részt, nemcsak bányászok, hanem azok gyermekei és asz- szonyai is. Hogy harcukat mégsem kísérte siker, az elsősorban a szociáldemokraták árulásán múlott. LABÄDI LAJOS Labádi Lajos, az MSZMP politikai főiskola tanszékvezető-helyettese előadásában a felszabadulást követő hónapok megyei eseményeire, elsősorban a pártszervezetek megalakulására emlékezett Elmondotta, hogy a pártszervezetek megalakulása szinte egybeesett a felszabadulás tényével. Abonyban már 1944. november 11-én, Monoton november 14-én, Cegléden pedig november 17-én megalakult a kommunista párt. A kommunisták azokban a hónapokban falujuk, városuk mindenesei voltak, az élet újraindításától kezdődően, a lakosság ellátásán át a közigazgatás megszervezéséig mindenütt ott voltak, ahol szükség volt munkájukra. KOLTAI SÁNDORNÉ Koltai Sándorné, a megyei pártbizottság archívumának vezetője a Magyar Kommunista Pártnak az 1945-ös és 1947- es választások időszakában végzett tömegpolitikai munkájáról beszélt. — A párt tevékenységének hatékonyságát bizonyítja, hogy pártunk felszabadulás utáni harcának döntő tényezője volt az az alap, amelyet á Huszonöt''éves ellenforradalom alatt a föld alá kénysze- rített, mégis élő, hangját egyre erőteljesebben hallató illegális kommunista párt jelentett — mondotta többek között. SÓFALVI ZOLTÁNNÉ Sófalvi Zoltánná korreferátumában a Magyar Szociali Munkáspárt újjászervezésérő] beszélt. — Az 1956-os helyzet megmutatta, hogy a kommunista pártot hazánkban nem lehet megsemmisíteni. Mint az elmúlt öt évtized alatt annyiszor, ezúttal is sokan adták életüket a pártért, de helyettük új elvtársak álltak csatasorba, akik töretlenül folytatják az elődök harcát és küzdelmét a szocializmus teljes felépítéséért Magyarországon. Az elmúlt fél évszázad beszédesen bizonyítja: a párt legyőzhetetlen erő. Az emlékülés alkalmából dr. Dankovics László, a KB agitá- ciós és propagandaosztályának munkatársa Lenin-emlékpla- kettet adott át azoknak a megyei kommunistáknak, akik sok éven át kiváló agitációs és propagandamunkát végeztek. Az emlékülés Göndics Zoltán zárszavával fejeződött be. p. p.
