Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

1968. OKTOBER 23., SZERDA 3 Uj találmány Világszerte nagy érdeklődést váltott ki a szakemberek kö­rében egy új magyar talál­mány. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat terméke: az erő­művi hidropneumatikus pernyeleválasztó berendezés. Jelentő­sége, hogy a régi berendezés vízmennyiségének csak az egyha- todát fogyasztja. Több ország külkereskedelme iratkozott fel a megrendelők közé. Napok után napok: Fót az ünnepelt Alig ért véget a szentendrei ünnepségsorozat, amikor meg­kezdődtek a KPVDSZ kulturá­lis napok. Október 24-én újabb sorozat kezdődik: a fóti napok. A program itt is igen változa tos: az első napon Fáy And­rásról emlékeznek meg, más nap délelőtt pedagógustanács­kozás kezdődik. Szombaton if júsági nagygyűlést rendeznek a Vörösmarty Művelődési Ott honban, vasárnap felavatják az újjáépített Fáy-présházat. Délután rendezik a díszünne­pélyt, ahol neves vendégek is megjelennek. Hétfőn Vörös­marty—Fáy előadóverseny és a Hazafias Népfront emlékestje a program. Kedden beat-pará- dét rendeznek a Polifon- együttes közreműködésével. Szerdán magyarnóta-estet, csütörtökön Mexikó ’68 címmel 'z élsportolók élménybeszámo­lóját tartják. Ezen a napon ér véget az ünnepségsorozat és kihirdetik az irodalmi és kép­zőművészeti pályázatok ered­ményét. Különös külterület Sok az engedély nélküli építkezés Ez idén, csak az első fél­évben 36 lakóház építése feje­ződött be, illetve kezdődött meg Táborfalván. Tíz azonban, — valamennyi a Rákóczi úton —, építési engedély nélkül. Ugyanezen az úton, csak az utolsó két esztendőben, a kor­szerűen átépített, vagy megna­gyobbított régebbi házakkal és a felépült újakkal együtt még legalább harmincon dolgoztak engedély nélkül. A községi tanács, a járási tanács építkezési csoportjával egyetértésben 1933-ban á Rákóczi útnál, az akkor még gyérebben lakott Csurgai ma­jort jelölte ki a község belte­rületének. A mindkét oldalán házakkal szegélyezett 1936 óta villannyal világított Rákóczi út pedig, ahol iskola, boltok és eszpresszó is van, külterület lett. Ezért áll építési tilalom alatt. A jelenlegi 298 házban 800-nál több ember él a Rá­kóczi úton. De még legalább száz üres házhely gazdái gyűj­tik a pénz építkezésre. 1957 óta az OTP-től nem kaphatnak építkezési hitelt, de azért építkeznek. Legutoljára három éve ti­zenegy Rákóczi úti háztulajdo­nost bírságoltak meg engedély A Forte Fotokémiai Ipar AZONNAL FELVESZ vegyszer-beszerzésben jártas anyagbeszerzőt, gyakorlott anyaggazdálkodót, vegyszer-' és csomagoló­anyag-raktárost. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Vác, Vám utca 3. Telefon: 40. nélküli építkezés miatt ezer, sőt háromezer forintra, amit szó nélkül kifizettek. Holott úgy érezték, igazságtalanság érte őket, hiszen vagy maguk, vagy még szüleik három és fél évtizeddel ezelőtt a parcellá­zás során kifejezetten házhely­nek vették meg a telkeket. Akkor még a község mostani központja a Csurgai major ta­nyavilág volt, a Rákóczi út vi­szont magva lett később Tá- borfalvának. Külterület azonban a köz­pontot a Rákóczi úttal össze­kötő Arany János és Kossuth Lajos utca egy része is. Így azután Táborfalva 784 háza közül mindössze 371 áll belte­rületen. Nemcsak ház, beépí­tésre alkalmas telek is sokkal több van a nagy részben be­épített, külterületnek számító utcákban. Az Arany János utca és Kossuth Lajos utcák egy ré­szét még 1964-ben bvltvrülotnch minősítette a járási tanács végrehajtó bizottsága, ezt azonban a földkönyvben alig egy hónapja vezette át a föld­hivatal, de a telekkönyvi át­írás még mindig késik. Így azután ezen, a belterületen sem adható ki építési engedély, nem is vár rá az a telektulaj­donos, aki a saját lakásgond­ját maga meg tudja oldani. Táborfalván legalább 50—60 külterületi lakó ellen lehetne szabálysértési eljárást indítani, engedély nélküli építkezés miatt, de nincs aki feljelentést tenne ellenük. Mindenki úgy érzi, hogy ha írott jog szerint meg is bírságolhatnák őket, igazság szerint nem. Nyilván­valónak tartják, hogy annak idején a községi tanacs elha­markodottan járt el, amikor a falu legrégibb utcasorát nyil­vánította külterületnek. — Nyolc éve folyik e körül a vita — mondja Laczkó János táborfalvi tanácselnök. — Szá­mos határozatot hoztunk, még­sem tudtunk eddig elérni sem­mit. A küzdelmet azonban nem adjuk fel, sőt most újult erővel indulunk harcba azért, hogy a Rákóczi út, ahol közsé­günk mintegy 3400 főt szám­láló lakosságának 25 százaléka él, és különben is összefügg a belterülettel, ne maradjon to­vább külterület 3Mtísik ff tut ti. hogy ez idő szerint mindössze tizenkilenc értékesíthető ház­hellyel rendelkezik a községi tanács. Ki akar ugyan sajátí­tani házhely céljára 16 holdat a belterületen, erre viszont aligha kerül sor, mivel a kisa­játítási árat az illetékes szerv 5 millió 700 ezer forintban szabta meg. Közterületre öt és fél holdnál kevesebbet kellene kihasítani, így körülbelül csu­pán 10 holdat parcellázhatná­nak fel. Átírási és egyéb költ­ségek nélkül is a telkek négy­szögöle 35,50 forintba kerülne a tanácsnak, eladási ára pedig megközelítően 44, 45 forint lenne. Ugyanakkor a szabad­kézből értékesített házhelyek ölenként 24—25 forintért kap­hatók. A tanácsháza udvarán fel­halmozott betoncsövekre mu­tat a tanácselnök: — Még ez évben megkezd­jük a vízvezeték építését a Rákóczi út nagy részén, jövő­re az egészen befejezzük. Ha már villanya van, legyen víz­vezetéke is annak a „külterü­letnek”. Remélhetőleg azonban még mielőtt a vízvezeték megépül, a Rákóczi út hivatalosan is belterület lesz. Mert ez az ész­szerű. Sí. E. LASSÚ VÍZ... Ládahegyek, rakodómunká­sok, dübörgő tehergépkocsik, fölszálló gőz, fehér köpenyes nők, a vízben fővö zöldség sa­játos szaga, alacsony, öreg épületek, friss, vakolatlan fa­lait. messzire tekintő kémény — konzervgyári élőkép. Évek során átrendeződik az élőkép, Lassan, mint a folyópartok, ahol a vízáram szigeteket rak, s újabb darabokat harap le a meder oldalából. A lassú víz ezerkétszáz ember munkájá­nak vág új medret a Budapes­ti Konzervgyár 2. sz. gyárrész­legében Dunakeszin. Dinamikus ágazat A gyümölcs- és főzelékkon- zerv-gyártás a tartósítóipar­ban dinamikusan fejlődő ága­zat. 1960-ban 41 700 tonna, 1967-ben már 83 200 tonna gyü- mölcskonzerv készült, s még nagyobb volt a főzelékkon- zerv-gyártás fejlődése. 1960- ban 44 300 tonna, 1967-ben en­nek ötszöröse, 220 900 tonna volt a termelés! A dinamikus fejlődés indoka az exportban rejlik. 1960-ban 21 900 tonna, 1967-ben pedig 48 700 tonna gyümölcskonzervet, főzelék- konzervet pedig 20 300, illetve 164 900 tonnás mennyiségben szállítottak külföldi piacokra. A dunakeszi gyár részesedése, lévén közepes üzem az iparág­ban, a szerényebbek közé tar­tozik, de: évről évre ők is töb­bet adtak. Igaz, nem könnyen. A múlt év elején helyezték üzembe a porosítót, s az új részleg — ahol például a to­jásléből lesz tojáspor — ma már fontos szerepet játszik a gyár életében. Igaz — s ez a lényege annak, amit mondani akarunk —, sokféle ötletesség­re volt szükség, míg üzemké­pessé „bütykölték”. A bizton­ságos korongleszedő állvány, a rázóművek rendbetétele, a hajtómű túlfolyásának meg­szüntetése mind-mind egy lé­pés volt előre, azaz lassú víz, mely elmosta az akadályként tornyosuló partot. Villási László, a gyár égyik műszaki dolgozója, aki a szer­kezet működését magyarázza, azt is hozzáteszi: a kisebb gyá­rak, mint ők is, csak a lassú haladás útját képesek járni, akkor lesz valamijük, ha összekaparják... Igaz. Kevés a pénz, s ami van, azt elsősor­ban a nagy gyárak kapják, érthetően, hiszen ott a leggyor­sabb a megtérülés. Ám az is igaz, hogy lassan ezekre a las­sú vizekre is sor kell hogy ke­rüljön. Mert Dunakeszin ma még elsősorban a kézzel vég­zett munka dominál. Néhány ügyes ezermester, mint Kandó Kálmán, Takács Imre, Sárecz- ky Miklós és mások, nem ké­pesek mindazt pótolni, amit a hiányzó gépek, berendezések miatt vesztenek. A jövő körvonalai A gyáriak most arról be­szélnek, hogy a jövő — de a távolabbi jövő — körvonalai kezdenek kialakulni. Meg­kezdték az új gyümölcsüzem építését, a dobozüzem is új lesz, az autoklávüzemben re­konstrukciót hajtanak végre, a konzervüzem új tetőszerke­zetet kap, a porító bevál­totta a reményeket... Át­alakították a Hockenfa üveg­mosót, a régi készáruraktár­nál megvalósították » a DE- MAG-pályás anyagmozgatást, a nagy tételben szovjet ex­portra kerülő zakuszkánál a paprikahüvely áztatását tel­jes egészében gépesítették — addig csakis kézzel végzett munka volt —, tehát tagad­hatatlanul haladtak. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy Dunakeszi, akárcsak a fővá­ros egész körzete, egyre keve­sebb munkaerőt kínál, sőt, a munkaerőhiány mind érezhe­tőbbé lesz, a gépesítés élet- feltétellé válik. Hosszú távon csakis így maradhat fenn a gyár. Látják ezt? Természetesen. A gyárrészleg vezetője, Csu- torka Lajos éppúgy, mint mindenki más. Jelenleg azon­ban a nem a legtökéletesebb bérezési lehetőségek miatt jól képzett szakmunkások hagy­ják ott a gyárat, s ez, mint folyamat, hosszabb távon me- gintcsak megfordítandó. Ép­pen, hogy több, képzett mun­kásra lesz — lenne — szük­ség. Ehhez azonban jobb bé­rezés Kell, rugalmasabb ter­melési szervezet, s bár sokfé­le előnnyel is járt annak ide­jén az önálló dunakeszi gyár és a Budapesti Konzervgyár összevonása, ma már az is ta­gadhatatlan, hogy hátrányai is voltak, nem sikerült sok te­kintetben a közös nevezőt megtalálni. Folytatás és újrakezdés Január elsejétől Gyümölcs­ös Főzelékkonzervgyár, Duna­keszi néven az eddiginél na­gyobb lehetőségeket teremt­het a gyár, törzsgyárrá lép­ve elő. Nem arról van szó, hogy egy az egyhez alapon szerepet cseréljenek a buda­pesti gyárral, de arról igen, hogy rendkívül előnyös körze­ti adottságaikat — hiszen Fót, Alsógöd, Sződliget s más köz­ségek valóságos zöldségesker­tek — jobban hasznosíthas­sák, az akaratot, mely eddig is megvolt, a lehetőséggel pá­rosíthassák. Folytatjuk azt, ami eddig is jó volt, újrakezdjük, ami dö­cögött — mondják most, a januári változásra utalva a gyárban. Kétségtelen: van mit folytatni. Tagadhatatlan: van mit újrakezdeni. Tegyük hoz­zá: a tartósítóiparban rend­kívül nagy fantázia van, ér­demes tehát a lassú víznek szűkebb medret ásni, hogy sodra, ereje nagyobb legyen. Mészáros Ottó Több üzemi csoport Éppen egy éve múlt, hogy a Vöröskereszt megyei elnöksé­ge megállapította: erősíteniük kell az üzemi szervezeteket. Akkor mindössze 53 üzemben, 2 ktsz-ben és 8 állami gazda­ságban volt alapszervezetük. Azóta előbbreléptek, de még mindig van tennivaló. A gyor­sabb fejlődés érdekében most decentralizálni akarják a nagy­üzemekben működő vöröske­resztes csoportokat. A gyor­sabb, közvetlenebb munka ér­dekében kisebb csoportokat alakítanak. A legalább ötven emberrel dolgozó ipari, mező- gazdasági üzemben és ktsz-ek- ben alapszervezetet hoznak létre, míg a kisebbekben egész­ségügyi felelősöket bíznak meg. Ily módon 1970-ig a megyé­ben 83 új alapszervezetet és 44 egészségügyi állomást fog­nak létrehozni. Az EAK búzát vásárol Az Egyesült Arab Köztársa­ság és Bulgária képviselői szerződést írtak alá, amelynek értelmében Bulgária 72 000 tonna búzát szállít az Egye­sült Arab Köztársaságnak. A búza szállítása még ebben az évben megtörténik. Otthont keresnek a magyar kötni... festők mehetnek al­TERMELÖSZOVETKEZETEK! Budapesti gyár segítséget nyújtana a fővárostól legfeljebb 50 km-re levő tsz-nek mintakészítő, valamint vas- és fémöntő segédüzem létrehozásában A segédüzem kapacitását teljesen lekötnénk rendelésekkel. Ajánlatokat „Előnyös mindkét félnek 5395” jejligére kérünk a Felszabadulás téri hirdetőbe Harminc megilletődött em­ber — keresztbe rakott lábbal, az asztalra hajolva, zavart kézsimítással homlokukon, mé­lyeket szippantva a cigaret­tákból — nézi, mint küszködik a 69 esztendős Maurice Vágh- Weinmann könnyeivel. Feszes, de indulatos arc, szép, domború homlokkal, vé­kony ívű görbe orral, s hátul, mint kopott kis sörény, Liszt Ferenc-i galambősz haj. Mau­rice Vágh-W einmann, a gall föld honpolgára, az Európa- hírű festő, a Francia Képző- művészeti és Irodalmi Rend lovagja, gomblyukában a vé­kony kis rózsaszínű kitüntetés­csíkkal. Szép magyarsággal beszél. Tónusa magas, hegedűtokban búj káló hang. Aztán remegős, elcsukló. Ujjait figyelem, kö­römágyában ki nem mosható festékholdak. Magnó zizeg, amikor a sza­lag eléri a csöppnyi szorító­karokat. Csend, s mintha szél rebbenne, a szőnyegen puha léptekkel tízéves kisfiú köze­lít. Nevet, fényes fogínyét mu­tatja. Maurice unokája. Nem tud magyarul Nem érti, miért nyeldesnek minduntalan a bá­csik, nénik. Teljesen banális dologról van pedig szó. A 37 év után hazánkba látogató festőmű­vész arról beszél, végigment az „Andrássy” úton és a fák hulló leveleiket szitálták. „Miért kellett elhagynom ezt az országot, miért jött az át- kos fasizmus? ... Hogyan tu­dok én most visszamenni? ... Hogyan‘ tudom elfelejteni az emlékeket, a benyomások ezer­színű szálait, amelyek mint a háló, beszőtték lelkemet?” Régen is nehéz volt, hiszen 1931-ben vinnie kellett magá­val barátainak, Juhász Gyulá­nak, Móra Ferencnek kézszo­rítását, éreznie kellett azt az örömet és szenvedést, amivel portréikat készítette. És hiába jöttek a jelentős kiállítások elismeréskövetei, Galerie Charpentier 1933, Galerie de Paris 1948, Galerie Durant- Ruel, Avignon, az 50 éves ju­bileumi Aix en Provence... a hírnév és siker, az a pillanat, amikor André Malreaux a be­csületrend értékű szalagot át­nyújtotta ... a haza víziójától nem tudott szabadulni. Itt van az egész család... a valamikori száműzöttek, a ki­vetettek és ivadékaik... a testvér, Nándor Vágh-Wein- mann, az ugyancsak híres fes­tő, fiuk, André Vágh, és az unoka... „Hálás köszönetét mondok a Magyar Népköztársaságnak a meghívásért és azért a fogad­tatásért, amelyben Nándor testvéremet, André fiamat és az én műveimet részesítet­ték” ... — mondja. Az Ernst Múzeumban cso­dálták meg képeit, azokat a színeket, a ma már híressé lett Vágh-Wein-pirosat, amely el­önti a vásznait... a tiszta konstrukciót, a megjelenítés briliáns képességét... Mauri­ce Vágh-Weinmannról filmet készítettek, festőiskolákban ta­nítják stílusát, alkotóműhelyé­nek fogásait... Két óra alatt késsel, nem ecsettel, vászonra vitt egy portrét... de mi­lyet! ... Szinte égett, lángolt az az arc ... Krisztusfej... A varrónő... Provence pasztell- ban... Ám ezek érzelmek, hangu­latok, művészi spirituálék ... s most gyakorlatibb dolgok­ról kell beszélnie ... elnézést kér a veszélyes területre ruc- canásért... a honvágy kitö­réséért, a könnyekért... sze­retné, ha a mai napon meg­alakulna a Magyar—Francia Képzőművészeti Társaság. . Jártak Aczél Györgynél, az MSZMP Központi Bizottsága titkáránál, aki nagy örömmel vette ajánlatukat... a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya engedélyezze Magyaror­szágon művésztelep létesíté­sét, ahová a francia festők eljöhetnének alkotni. A telek vásárlását és az épület léte­sítését ők finanszírozzák. Ké­rik, adjon valamelyik me­gye otthont ennek a francia— magyar telepnek... legyen gazdája és ápolja tovább ezt a gondolatot. Maurice Vágh- Weinmann és testvére bizto­sítják, hogy Franciaországban a legkitűnőbb helyen szin­tén legyen egy otthon, ahová Szentendre, Visegrád, Szig- liget, Tihany neve kerül szó­ba, a vállalkozás nagysze­rűségétől fellobbant társaság tagjaiban feloldódik az együtt­érzés . feszültsége... alkotó harmónia most már az egész kis terem... közbekiabál­nak... Maurice Vágh-Wein- mann pedig már a hídról be­szél, a szellem arany szá­lairól, amelyeket művészi kézműves szövőszékeken sző­nek... Jaj el ne nyisszantsa ezeket világ kataklizma... Béke legyen, szeretet és al­kotó hit... cseréljék ki a fran­cia és a magyar művészek ta­pasztalataikat, segítsék egy­mást ... Jelenjenek meg ezen a telepen majd írók, újságírók, esztéták és filozófusók... Repül, repül a galambősz öregúr nemes, szép emberi szelleme, maga elé képzeli a kitárulkozó jövendőt, a meg­hitt művészi otthont, amely­nek alapjait most ő rakta le S miközben forró, őszinte taps és üdvözlés fogadja ezt a bejelentést, arra gondolok, e jó szándék valóra váltására most, rögtön, azonnal a mi megyénk ajánlja fel segítő készségét. Az az egyéni öröm és lelkesedés pedig, amely ezt a két idegenbe szakadt ha­zánkfiát elfogta, száguldjom mind tágabb horizontok felé s váljék kollektív eredmény- nyé. Pest megyének, a „fes­tők megyéjének” nem lehet szebb hivatása, mint kérésü­ket teljesíteni! Szüts I. Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom