Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-06 / 183. szám
FRAPPÁNS VÁLASZ Néhány nappal ezelőtt felvetettük, hogy miért késik a Hunyadi Termelőszövetkezet zöldségelárusító helyének megnyitása? Szombat reggel áruval lát- h* el az elárusító helyet, és a valóban szép termékek közül szívesen vásároltak a háziasszonyok. Cikkünkre az áruda megnyitása volt a legfrappánsabb válasz és reméljük, hogy mindig bőséges árukészlettel várják majd itt a vásárlókat. Autóalkatrészek- helyben is A Magyar Autóklub helyi csoportjának kezdeményezésére a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat előreláthatólag már e hónap közepétől megkezdi a KERAVILL boltban a Trabant, Moszkvics, Skoda és Wartburg személygépkocsikhoz szükséges alkatrészek és felszerelések árusítását. Bizonyára örömmel olvassák ezt a hírt a helybeli gépkocsitulajdonosok, hiszen ezentúl itthon is beszerezhetik a javításhoz szükséges alkatrészeket. A PEST AUCV1I H I a L A P KttCHMAPAvSA XII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 6., KEDD Új berendezés, megnőtt könyvállomány a könyvtárban így is lehet A strandvendéglő egyre nagyobb forgalmat bonyolít le, különösen hétvégi estéken, amikor ínycsiklandozó ételekkel kedveskednek a vendégeknek. Jó ötlete volt a vendéglő vezetőjének, hogy zenekart is alkalmaz szombat-vasárnaponként. A zenekari tagok külön is dicséretet érdemelnek: csak olyan hangerővel játszanak, hogy a környéket ezzel nem zavarják. Mert — és ezt a cifrakertieknek üzenjük — így is lehet...! AUGUSZTUS ELSEJÉN ismét megnyílt az olvasnivá- gyók előtt a városi könyvtár ajtaja. Mint kiderült, az elmúlt hónapban nemcsak a több mint harmincezer kötet leltározását végezték el a könyvtár dolgozói, hanem új berendezéssel is gazdagodott a könyvtárhelyiség. Fémvázas polcok sorakoznak most a falak mentén, amelyeknek nagy előnyük, »a régi fapolcokkal szemben, a variálhatóság. Az egyes polcok magassága ugyanis a kötetek nagyságától függően állítható. Ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló hely maximális kihasználását. SZÜKSÉG IS VAN ERRE, mert a számbavétel során sok olyan kötet is kikerült most a polcokra a könyvtár raktárából, amely eddig — elegendő hely hiányában — nem volt az olvasók előtt, és talán nem is tudtak róla, hogy létezik. Azokból a könyvekből, amelyeket gyakran kölcsönöznek a látogatók, ugyancsak több példány került a polcokra. Egyébként is gyarapodott a könyvállomány. A csaknem háromszáz kötetnyi új olvasnivaló nagy részét már az első kölcsönzési napon szétkap- koditák a könyvek barátai. De maradt, még éppen elég azok szántára is’, akik ezután keresik fel a könyvtárat. Érdemes kézbevenni például Jankovich Ferenc: A fáklya kilobbant című könyvét. Az író-történész az ilyen jellegű könyvek minden erényét felvonultatta ebben a műben, amely értékes korrajzot ad a Mátyás király halála utáni Magyarországról. GERGELY SÁNDOR kisregényeinek legjavát tartalmazza Emberek között című kötete. A jól sikerült válogatás egy gazdag emberi-írói életpályáról vall. Kedves összeállítás Kertész Magda és Szűr-Szabó József közös könyve. Már a címe is felkelti a válogató ember figyelmét: De az alma ugye jó volt! Remek humoreszkek, szellemes karikatúrák gyűjteménye ez a kis könyv. örülünk a könyvtár meg- csinosodásának — annak is, hogy függönyök kerültek az ablakokra; mennyivel barátságosabb így a helyiség! — és reméljük, hogy a könyvek régi és új barátai ezentúl is egyre gyarapodó könyvállományban válogathatnak majd. (—ara—) Látogatóban a versenytárs Lehet, hogy a rádióhallgatók közül többen emlékeznek Gőri István nevére, aki a szocialista brigádok rádiós vetélkedőjében a debreceni Biogál gyógyszergyár versenyző brigádjának a vezetője, és aki heted magával a vetélkedő során legyőzte a budapesti Kossuth Nyomda brigádját. A konzervgyári Bartha brigád az elmúlt hét végén vendégül látta a debreceni fiatalokat, hiszen ők egymással kerülnek szembe szeplember 13-án a szocialista brigádok vetélkedőjének következő fordulójában. Bartha Györgyeik egy héttel korábban voltak látogatóban a versenytársnál. Ezt a látogatást viszonozták ezúttal a debreceniek. — Megmondom -őszintén, tartunk a Bartha brigádtól — vallotta be Gőri István a beszélgetés alkalmával. — A vetélkedő során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy ők is nagyon erősek a villámkérdésekre adandó válaszaikban. Az itt szerzett pontok alapján győzték le a csepelieket, épp úgy, mint mi a Kossuth Nyomdát. Azt hiszem, hogy a vetélkedő következő fordulójában talán a szerencse fogja eldönteni, hogy melyikük jut a döntőbe. Mi nagyon alaposan készülünk a versenyre, de tudjuk, hogy Bartha Gyuriék is ugyanezt teszik. A versenyek izgalmát egyébként Gőri István bizonyára ismerheti már, hiszen tárgyalóként a nemzeti válogatottnak is tagja volt és részt vett a tokiói olimpia küzdelmeiben. — És Mexikó? — Sajnos munkám mellett — vegyészmérnökként dolgozom a Biogálban — nem jut időm a sportolásra. És ha már a kettő közül választani i addig Debrecenben legfeljebb kell, akkor ugye, nyilvánva- j néhány andaxint tudtak volna loan a munka az első. A debreceniek brigádvezetője így azután a fehérasztalnál is a narancslével töltött pohárral koccintott: mint sportolónak szokatlan a szeszes ital Mosolyogva mondja, hogy a két vállalat között az az egyik legszembeötlőbb különbség, hogy amíg a konzervgyáriak megkínálhatták őket a saját termékükkel — Bartháéknak adni, a gyár termékei közül. Lehet — mert az ellenfelet — különösen, ha olyan jó fel- készültségről tesz tanúbizonyságot, mint a debreceniek — tisztelni kell. Mondom, lehet, hogy szeptember 13-án szükségünk lenne arra c,z andaxinra.,.! (—ara—) Telefoninterjú — Jónapot kívánok! A Nagykőrösi Híradó szerkesztőségéből telefonálok. A szövetkezet elnökével szeretnék beszélni. — Az elnök bácsi nincs itt. Már mindannyian elmentek az irodából. — Én az Arany János Tsz-t hívtam. — Igen, onnan beszélek, de az elnök bácsi már nincs itt. — És te ki vagy?? — Én egy kislány vagyok. — Azt hallom a hangodról. De miért te vetted fel a kagylót? — Mert hallottam az udvarról, hogy idebenn csöng a készülék, és bejöttem. De az elnök bácsi nincs itt. Meg senki sincs. — Te talán ott laksz vala7 hol a közelben? — Igen, mi itt lakunk az iroda mellett. — Kik azok a „mi”? — Hát édesapám, anyuka, meg én. — Édesapád a tsz-ben dolgozik? — Igen. ö a sertésgondozó itt Lángok a raktárban KIGYULLADTA PARADICSOMMAL Szombaton a késő esti órákban az Arany János Termelőszövetkezet éjjeliőre észrevette, hogy lángok csapnak fel a raktár helyiségében. ANYAKÖNYVI HIIIEK Született: Ócsai Miklós — Sebők Margit: Ágnes, Balog Antal és Dobos Erzsébet: Gabriella, Kaszala Sándor és Horvát Ilona: Zoltán, Száraz László és Kovács Margit: Ferenc, Radics Ambrus és Szakái Terézia: Zoltán, Varga Péter és Dósa Valéria: Péter, Faragó Lajos és Király Ilona: Lajos, Angyal Imre és Angyal Erzsébet: Imre, Molnár Ferenc és Auer Julianna: Julianna, Kerekes Sándor és Csorba Mária: Sándor, Reszeli Zoltán és Csűri Erzsébet: Krisztina, Ondó Mihály és Tóth Mária: Mihály, Nagy Dénes és Oláh Judit: Judit nevű gyermeke. Házasságot kötött: Varga István és Rozsos Juliánná, Marton Géza és Gödény Éva, Járó Ferenc és Laza Anikó, Stilling Ferenc és Koroknai Mária, Karai Miklós és Jagudits Katalin. Meghalt: Pozsgai Lajos (Tormás u. 26.), Szabó Ferenc (Csikvár dűlő 30.), Torma Andrásné Budai Zsu- zsánna (Bárány u. 1.), Szenté Lászlóné Szabó Erzsébet (Encsi u. 29.). MIT IATUNK MA A MOZIBAN? A felrobbantott pokol. A kémelhárítás hálójában. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Gusztáv bátorságot merít. Magyar híradó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Azonnal riasztotta a közelben lakókat és maga is oltani kezdte a tüzet. Az időközben érkező tűzoltók pedig végképp lokalizálták a tűz környékét. A szárítógépből kikerült paradicsommag és hulladék — amelyet zsákokban tároltak — eddig ismeretlen okból gyulladt meg. Valószínű, hogy a gépben szikra kerülhetett a száraz pairadicsammag közé és az a zsákban tovább parázslóit, amíg lángra nem lobbant. A raktár berendezése megrongálódott ugyan, de számottevő kér sem az épületben, sem az ott tárolt gabonában nem keletkezett. Utánpótlás a gyermekvárosból Tizenhét éves a konzervgyári fúvósegyüttes Egy zenekar életében 17 év nagy idő! Tele küzdelemmel a jobbért, a tökéletesebbért, tele drukkal, izgalommal. Az 1951-ben alakult konzervgyári fúvószenekar vezetője dr. Nyiri Géza lett. ö hozta össze ezt az együttest mintegy 30 taggal. Dr. Nyiri Géza Szentesről került Nagykőrösre, ahol a konzervgyár tervosztályán dolgozott. Két éven keresztül egyedül vezette a zenekart, a konzervgyár által beszerzett különböző hangszereken nagy kedvvel játszottak az önként jelentkező gyári dolgozók, sőt városiak is. Ekkor került Nagykőrösre Budapestről Simon István zenetanár, aki mint régi hivatásos katonazenész, örömmel kapcsolódott bele a zenekar munkájába. 1957. január 1-én. Nyiri Gézát Győrbe szólította a szakma, helyét mint főkarmester Simon István foglalta el. Helyettese pedig a szintén nagy tudású zenetanár, dr. Vecseri Zsigmond lett. 1951-től 1957-ig a zenekar nagyon sok helyen játszott a megyében. 1957-től már minden évben rendszeresen megjelentek országos fesztiválon is. Szeged, Szolnok, Kecskemét, Cegiéd, Ózd, a siklósi vár, Pécs, Szigetvár egy- egy szereplése a fejlődő fúvós zenekar dicsőségét öregbítette. 1963-ban az ÉDOSZ szak- szervezet rendezésében az első külföldi útra is elindult az együttes. Drezda, Lipcse szép sikerei beszélnek erről. 1966— 67—68-ban Kassán, Rozsnyón és Dobsinán járt a zenekar csereakcióban. Tavaly szeptembertől Eördögh János nyugdíjas országos hírű karnagy, a zenefőiskola tanára személyében nagy segítséget kapott az együttes. A konzervgyár az utánpótlásra gondolva 20 zenét szerető fiatalt taníttat a zeneiskolában. A gyár kapcsolatot tart fenn a fóti Gyermekvárossal és a már valamilyen fúvós hangszeren játszó 18 éves fiatalokat — önként jelentkezés alapján — Kőrösre hozza és munkát ad nekik. (fehér) — Öt hogy hívják? — Ifjú Sebők Istvánnak. — Te hány éves vagy? — Tíz vagyok. És a bácsi? — Én háromszor annyi. — A bácsi újságíró? — Igen. — Most újságot tetszik ír-. ni? — Nem, most veled beszélt getek. — És ha majd le tetszik tent ni a kagylót, akkor újságot tetszik írni? — Akkor igen. Hányadikos vagy? — Mos megyek az ötödikbe, — Hová jársz iskolába? — Majd a Petőfibe megyek az ősszel. — És eddig melyik iskolát ban tanultál? — A árbóziban. Itt van nem messze, a tanyán. — Milyen volt az év végi bizonyítványod? — Négy egész kettő... nem is!... Négy egész három! — Az nagyon jó bizonyítvány. Gratulálok! — Igen. — Nyáron mit csinálsz? — Megyek nyaraim a nagymamához. — ö hol lakik? — Bent a városban ... Meg majd fagylaltot is eszek! Meg megyek a strandra is! — Mi a keresztneved? — Erzsébet. . — Jó nyaralást, Erzsiké, és jó tanulást az új iskolában! — Köszönöm .,. Majd holnap tetszik beszélni az elnök bácsival? — Igen, majd beszélek. — Akkor jó. Kezicsókolom. (— ara —) ADALÉK j történészek munkája hiányos, ha a nagy /L események mellett nem figyelnek o kis adalékokra. Gyakran egy-egy statisztikai adat, egy kis ember eseménytelen élete, egy őszinte mondat, reflektorfénnyel világítja meg az időszakot — amelyből vétetett. Nagykörös nemcsak a hatszázéves város számomra, hanem a fiatalság utáni édes-bús nosztalgia tárgya is: ott voltam diák, az Arany János Gimnáziumban érettségiztem, és ott képzeltem (és még hány osztályos társam), hogy mi vagyunk hivatottak megváltani a világot. Július 27-én a ködbe veszett múltból váratlanul elémbukkant a város: a nyári zöldség- és gyümölcsféleségek bemutatóján vettem részt. Mielőtt kimentem volna a Cifra-m kertbe, végigloholtam a házak között régi emlékek után kutatva; de semmit sem találtam úgy, mint ahogy elképzeltem; hiszen az ismerős utcasarkokon, az ősi gimnázium folyosóin, a tizennyolc éves önmagamat kutattam. Persze, hiába. Fájt a felismerés, de a sors mégis kegyes volt hozzám. A kiállítás egyik tárlójánál a fehér-fodros karfiolok, a kövér, pattanó húsú sárgás paprikák, a kacéran pirosló paradicsomok fölé öreg parasztember hajolt. Tömött, fehér bajsza lekonyult szája szélén. Busa, összenőtt szemöldöke alól világoskék szemek figyeltek. Hirtelen rádöbbentem: a bajuszt, a dús szemöldököt, a kék szempárt ismerem. Ez a múlt, amit kerestem. ; Ambrus bácsival, az utolsó nagykőrösi diákévek alatt ismerkedtem meg. Tekintete sötétnek tűnt, pedig világoskék szemekkel nézte akkor is a világot, igaz, nagyon haragosan. Valami igazságtalanság történt vele (és még hány osztályos társával), a legnagyobb, ami történhet: emberi méltóságában csúfolták meg. A regula szerint az öregnek — 60 éves lehetett akkor — vigyázzban kellett állnia az őt letegező 35—38 éves nagygazda előtt. — Ambrus bátyám! — lépek mellé. — Emlékszik még rám? Szelíd kék tekintet kutatja, vizsgálja, tapogatja arcomat, de szemében késik a felismerés villanása. — A törteit határban találkoztunk először... — segítem az emlékezetét. — Negyvennégyben ... mesét gyűjtöttem. No... etmlékszik már? Aztán az avas szalonnáról beszélek, amivel akkor kínált meg, arról, hogyan tanított egy kézbe fogni szalonnát, kenyeret, vöröshagymát. Hogy fiatalúrnak szólított... — Aha... — törli kezefejével kétfelé bajszát. — Gimnazista volt... a Fitoss kollégiumban kvártélyozott... Hát azóta megem- beresedett... Ambrus bátyám, mi történt mostanáig? Némi gondolkodás után ezt mondta: — A tanácselnök előtt nem kell vigyázzba állni... érti, ugye? Karácsonyi István S iüii P ü O ■ R ■ T Nehéz kezdet — sikerrel Dunakeszi Vasutas—Nagykőrösi Kinizsi 0:0 Az őszi forduló első megyei bajnoki mérkőzésén Dunakeszin a következő összeállításban játszott a Kinizsi labdarúgó csapata: Gömöri — Vass, Juhász, Kecskés I., Csikós II., Pécsi, Kecskés III., Lányi, György, Klenovics, Decs! Csere: szünetben Pécsi helyett Józsa. A nagy tét rányomta jellegét a mérkőzésre. Mindkét csapat óvatosan kezdett, a játékosok nagy körültekintéssel, a taktikai utasítások pontos betartásával játszottak. A hazaiak első támadása lesen akadt el, a körösiek eredménytelen szögletet érek el. A 1. percben Klenovics szabadrúgása mellé szállt. Kiegyenlített mezőnyjáték után a 23. percben Lányi jó beadását Kecskés III. a kapus kezébe fejelte. Ezután a Vasutas percek következtek, de Gömöri biztosan védett, majd Kecskés III-at lökték jó helyzetben. Fordulás után mindkét csapat akciója mellélövéssel végződött. Ezután Gömör i - percek következtek, előbb egy jó lövést védett, majd egy szabadrúgást tett ártalmatlanná, utána veszélyes helyzetben remekül tisztázott Nagy nyomás alá került a körösi kapu, de a védők mindig tisztázni tudtak. A mérkőzés utolsó tíz perce a Kinizsié volt. A mérkőzés a két csapat helyezéséhez méltó magas színvonalú volt. Volt küzdelem kemény, de nagyon sportszerű — voltak ötletes támadások, technikás megoldások, taktikai fegyelmezettség, mindkét részről. Igazságos döntetlen született a Kinizsi megérdemelten szerezte meg a várt egy pontot. Mindegyik játékos dicséretet érdemel, mindenki tudása legjavát adta, nemcsak játékból, de sportszerű magatartásból is. Szépséghiba, hogy a mérkőzés alatt a körösiek autóbuszának kivágták az egyik gumiját és így a csapat csak éjjel 2 órakor ért haza. A játékosoknak 6 órára munkába kellett menniük. Reméljük, hogy a Dunakeszi vezetősége megfelelő intézkedést tesz és elégtételt szogláltat. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Dunakeszi Vasutas ifi 1:0 (1:0) Kinizsi: ifi: Kocza — Ca- nics, Tóth, Orbán, Máté !, Farkas, Szűcs, Manger, Tolnai, Horváth, Kovács T. Az ifik jó játékkal mind a két pontot el tudták hozni. Az egész csapatot dicséret illeti, kitűnt Tóth, Máté I., Manger és Tolnai. Góllövő: Kovács T. P. S.
