Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-07 / 31. szám
196S. FEBRUAR 7., SZERDA resti M tetet k/£M(iv 3 Hazaérkeztek Kotorból Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója és Sitkéi Sándor, az MSZMP Ráckevei Járási Pártbizottságának tagja, akik a jugoszláviai Rotorban részt vettek a cattarói matrózfelkelés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, kedden visszaérkeztek Budapestre. Centenárium Száz esztendővel ezelőtt, 1868. február 6-án jelent meg az akkori oktatásügyi kormányzat hivatalos sajtóorgánumának, a Néptanítók lapjának első száma. A Művelődés- Ügyi Minisztérium folyóirata, a Köznevelés elődjét tiszteli a Néptanítók lapjában. Szocialista falu Hernád lesz Kétszer annyi bevétel, kétszer annyi osztalék - Zárszámadás a Március 15-ben De jure, vagyis jog szerint még létezik az Új Élet Termelőszövetkezeti Csoport, de facto, azaz ténylegesen azonban, noha feloszlását még ki sem mondták, már nincs. Akik 1960-ban tagjai sorába léptek, azok közül kisebb számban már múlt év legelején, nagyobb részeik az ősszel, összesen 140 ember kérte felvételét a hernádi Március 15 Termelőszövetkezetbe. Valamennyiüket fel is vették. Vásáreczky Lajos, a tszcs elnöke is hetek óta a tsz tagja, beosztásáról is gondoskodtak már, a traktoros brigád vezetője — lesz. Évek során némelyek eltávoztak örökre, mások kiléptek, elmentek dolgozni, szabatoKi lesz a győztes? S űrűn elhangzik mostanában, elsősorban a főváros környéki üzemekben: ki lesz á győztes? Mármint a dolgozókért való versenyfutásban? Tagadhatatlanul eddig is volt különbség gyár és gyár között. Az egyik helyen csak két műszakban, a másikban háromban dolgoztak; volt, ahol a betanított munkás alapórabére magasabb volt, mint másutt a közepes szakmunkásé. Ma sem sokkal nagyobbak még a különbségek, de érezhető a folyamat — „a versenyfutás” — kezdete. Erről beszélgettünk több, főváros környéki üzemben: o Mechanikai Művekben, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban, a Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyárában, a Szerszám és Gépelemgyárak Porkohászán Gyárában. A négy gyárban azonos volt abban a vélemény: az emberek megfogásához, helyhez kötéséhez pénz kell. Elsősorban. A továbbiakat illetően azonban már nem voltak teljesen azonosak a vélemények, s ez az, ami érdekes. A létszámgondok szinte kivétel nélkül jellemzőek a budai járásban működő üzemekre. Igaz, ahol jobban fizetnek, ott valamelyest a gond is könnyebb — például a Mechanikai Művekben —, de hiba lenne csakis és kizárólag bérkérdést csinálni a kellő létszám biztosításából, illetve megtartásából. És ezért érdekes, sőt, pozitívum, hogy az említett üzemekben sokféle úton keresik a további tényezők adta segítséget; ezért jó, hogy nem azonosak a vélemények. Nincs ugyanis kizárólagos értékű kaptafa, amelyre a különböző adottságú üzemek egyöntetűen ráhúzhatnák a megoldás módját. A Mechanikai Műveknél például igen sokat jelent, hogy a gyá; saját lakásépítési akció keretében, lehetőségeihez mérten, igyekszik í g y is dolgozóinak segíteni. Diósdon a differenciált bérezés mind több területre Való kiterjesztése mellett az automatizálásban, a fizikai munka megkönnyítéséiben látnak — többek között — jó lehetőséget. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a szociális körülmények javítása kerül előtérbe, a porkohászati gyárban a légkör, a munkahelyi hangulat javítása, az üzemi demokrácia erősítése nemcsak gyári, hanem üzemi, műhelyi Szinten. Az említett, s csakis esetlegesként felfogható felsorolás is igazolja: több úton- módon keresik az említett négy, de a többi üzemben is a ,,győzelem”, azaz a létszám- . gondok megoldásának lehetőségét M a már nem ritkaság az érdeklődő az üzemekben; mennyit fizetnének, van-e már, mikor lesz 44 órás munkahét, mi van a kollektív szerződésben, firtatják az érdeklődők, nagy többségükben elvan munkások — s kisebb számban műszakiak is —, akik fővárosi üzemekben dolgoznak. Ez a szaglászás, ahogyan az üzemek egyikében megfogalmazták, változásokat jelez, s ezekkel a változásokkal élni kell tudni. Növekszik ugyanis azok száma, akik a közlekedési költségekhez adott gyári térítést szívesen felcserélnék a helyi munka adta kényelemmel. Növekszik azok száma is, akik élve a Munka Törvény- könyve adta lehetőségekkel, most már minden hátránytól mentesen szeretnének munkahelyet cserélni, mert jelenlegi helyükön csak a paragrafusok tartották meg1 őket. A jelentkezők többségének első kérdése, s ez logikus, a bér. Mégis, öreg hiba lenne, ha csak ezt tartanák fontosnak az üzemekben. Mert jó néhány esetben éppen a kilépők indokolják így szándékukat: a pénz nem minden. Eddig erre, a kilépőkre, nem fordítottak túlzott figyelmet az üzemekben. Most már mindenütt rendszeresen megkérdik okaikat, tettük indítékait, mert így is érzékelni kívánják a gyáron belüli hibaforrásokat, ellentmondásokat. (Volt, ahol ilyen jelzések alapján került sor művezetőcserére, mert sorra megszöktek mellőle az emberek.) Végső soron tehát, s ezt mind a négy üzemben szerzett tapasztalatok aláhúzták, a munkaerő-gazdálkodás kerül előtérbe, az eddigi, jobb-rosz- szabb „munkásfelvétel van” típusú tevékenység helyett. . munkaerő-gazdálkodás A valóban bonyult és összetett feladat, s lényegében itt jutunk el addig, hogy választ adhatunk a címben feltett kérdésekre. Az az üzem lesz a győztes, tehát az tudja a legjobban képzett szakmunkásokat magához kötni, a legkisebb létszámingadozással végezni munkáját, ahol munkaerő-gazdálkodási folytatnak, ahol a bér nagyonis fontos, de nem kizárólagos tényezőjét a túlbecsülés helyett a többi tényezővel együtt — azokkal összhangban! — kezelik. A munkaerő-gazdálkodás ugyanis, s erre jó példákat találni mind a négy üzemben, feltételezi a tudományos igényű felmérő-elemző munkát éppúgy, mint az tin. csoportérdekek, a munkahelyi légkör figyelemmel kísérését, mindazt, ami csak összefüggésben van a munkát végző ember általános munkahelyi közérzetével. Ebben a közérzetben igen fontos tényező, hogy pénzben mennyire taksálják a munkát, mert — ahogy ezt manap>ság előszeretettel mondogatják mindenütt — a piacon mindent forintért adnak. Elfeledkezni azonban a többi tényezőről, figyelmen kívül hagyni azokat, vagy akár csak lebecsülni jelentőségüket, egyet jelent a versenyfutásban való elmaradással. a munkaerőgondok állandóvá válásával, tehát a termelés stabilitásának veszélyeztetésével. Mészáros Ottó sabban mondva megélhetést keresni, az iparba, egyesek a tsz-be. Aztán a bomlás múlt évben teljessé lett. Talán még hatvanan maradhattak olyanok, akik nem tagjai a Március 15-nek, de negyvenük felvételi kérelmét a tsz zárszámadó közgyűlése most elfogadta. A többiek predig — alig húszán lehetnek — még töprengenek. Valószínűleg rövidesen ezek is a tsz-hez csatlakoznak, ha a Március 15 befogadja őket soraiba. Embernek emberen segítenie keil — Biztosan befogadjuk, ez a véleménye a tsz ajtaján kopogtató még megmaradt tszcs- tagok ügyéről Vásáreczky Józsefnek. Két hold föidecs- kéjével 60-ban lépjett a tsz-be. Vajon elégedett-e? — Meghiszem. Sorolja: — Múlt év folyamán az elvégzett munkám bérének 80 százalékát 14 ezer forintot vettem feL Most megkapjom a visszatartott 20 százalékot és az egész összegre még 10 százalék nyereségrészesedést, az összesen körülbelül 20 ezer forint. De ez nem minden. Részestermelésre is vállaltam kapjásokat, hát avval is megkerestem legalább ötezret. A háztáji holdamon termett kukorica, még ha csak az árát is nézem, megért vagy négyezer forintot. Én azonban hízókat tartok, azokat eladom, ebből is marad haszon. Hogy menynyi? Nehéz azt kiszámítani, ahogy azt sem tudom, menynyi hasznot hozott a magam nevelte kétéves bika, amelyiket 12 ezer forintért adtam ei. Annyi biztos, hogy nem fizeir tem rá. — Arra, hogy most befogadják a tszcs-tagjait, nem fizetnek-e rá az idén? Mert általában az ilyen összeolvadást a legerősebb tsz is megérzi. — Nem félünk. Új tagjaink nemcsak falubeliek, vérszerinti rokonaink is, hogyne hallgatnánk kérő szavukra. Embernek az emberen segítenie kell. Aki már egy éve tsz-tag Rutterschmidt József 65 éves, mégis a tsz legfiatalabb tagjai közül való, csak a múlt év elején lépett a Március 15 Tsz-be. Addig 60-tól fogva az Új Élet Tszcs-hez tartozott. — Az olyan bizonytalan dolog volt — mondja most. — Ezemégyszáz öl földemen gazdálkodtam. Igaz, abból 600 öl szőlő, mégis épphogy7 kerestem valamit. Csak amolyan régifajtájú szegényparaszt maradtam. Most pedig? Ez az én első zárszámadásom. Bizony, vagy húszezer forint csak, amit készpénzben megkerestem egy év alatt. Részesművelés, háztáji — az is hozott valamit. Nagyon elégedett vagyok még néhány esztendeig. Aztán kap>ok a tsz-től háztájit, öregségit és nyugdíjat, amit a tszcs nem adott volna. Amiért fel kcil venni a tszcs-tagokat Cserháti Pál csak két éve elnöke a Március 15-nek. Elnöksége első esztendejében 1966-ban, a tsz bruttó árbevétele 12 millió forint volt, tavaly 23 millió. A legtöbbet a baromfitenyésztés hozta. Kereken 13 és fél milliót A növénytermesztés árbevétele körülbelül két és fél millió. A bérmunkát is végző lakatosüzemé viszont négy és fél. 1966-ban hárommillió 200 ezer forintot, tavaly ennek kétszeresénél is többet, hat és fél milliót osztanak szét a tagok között — Egy év múlva is így lesz, amikor az idei munka eredményéről adnak számot? — Nem félünk a mostaninál rosszabb eredménytől. Ameny- nyít tavaly, idén is megkeresnek a tagok. Sőt, remélem valamennyivel többet. — Persze. Gyarapszik a bírtok. — Igen, mintegy másfél ezer holddal. Csakhogy nem valami jó minőségű és emellett nagyjában — egészében elhanyagolt földdel. Lesz avval éppen elég gondunk. — De legalább több lesz a munkaerő. — Hogyne. Talán 40—50 fővel, ha a teljes értékű munkaerőt vesszük számba. A többiek idős emberek, sokan már dolgozni sem tudnak. De hiszen éppen a biztonságosabb beteg- és nyugellátást keresik nálunk. Már csak ezért sem tagadhatjuk meg felvételüket Szombaton tehát Hernádon is kiírhatnák: „Termelőszövetkezeti község”. Az ilyen tábla kifüggesztése azonban már nem divatos. És különben sem csak termelőszövetkezeti község lesz Hernád, több annál, szocialista falu a szó legszebb értelmében. Hiszen jól dolgozó, megelégedett tsz-tag lakói elsősorban emberségből veszik maguk közé az öregeket is. Emberségességből, ami nélkül nincs és nem is lehet szocializmus. Szokoly Endre Felemeltél* a dohány felvásárlási árát Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes utasításban módosította a dohány- felvásárlási árakat. Az utasítás szerint a felvásárlási árak — a jelenleg érvényben levő árakhoz képest — átlagosan 17,4 százalékkal emelkedtek. Az átlagon belül az áremelés miptéke fajtánként és minőségi osztályonként különböző. Az átlagosnál magasabb az áremelés a szabolcsi, a kerti, a burley és a havanna, kisebb a hevesi, a szuloki és a debreceni fajtáknál. A felemelt árak az 1968- ban termelt dohányok átvételénél lépnek hatályba. Változatlanul érvényben maradnak a dohányperonosz- póra elleni védekezéshez szükséges növényvédőszer ingyenes juttatására, a védekezési költségek térítésére, valamint a peronoszpóra miatt kárt szenvedett termelők állami kártalanításra vonatkozó, rendelkezések. Szavalóverseny A KISZ Központi Bizottsága által szervezett „Vidéki fiatalok országos szavalóversenyének” megyei selejtezői már mindenütt lezajlottak. A Pest megyei versenyzők február elején mérték ös-sze tudásukat. A színvonalas versenyen az izgatott, ifjú szavalóművészek — jó felkészülésről tettek tanúbizonyságot. A 21 versenyzőből négyen jutottak tovább a területi döntőbe. A veesésiek kitettek magukért, a továbbjutottak közül hárman valók a községbe: Fischer Mátyás, Hrahovina Lajos és Vajda Júlia. A legjobb negyedik Ménész Marietta Albertirsáról. A Fürinek Garai Gábor: Anyaföld című versének előadása tetszett legjobban, Fischer Mátyás tolmácsolásában. Jókai emlékszoba Budapesten, a Költő utcában, az egykori Jókai-villa helyén modern téglaépületet emeltek. Az új házban a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai Jókai emlékszobát rendeztek be. A közeljövőben megnyíló emlékszobában a híres író kedvelt könyveit, berendezési tárgyait és használati eszközeit láthatják majd az érdeklődök. PÉKEK VETÉLKEDŐJE r*m 1 ■ Nagyobb választék forgalom Nem tudom — ki hogyan van vele —, nekem január 30-a jelentette január elsejét, mármint olyan értelemben, hogy ezen a napon éreztem magam először igazán az új gazdasági mechanizmusban: történt pedig ez a váci kenyérgyárban. Pontos neve: Pest megyei Tanács I. Sütőipari Vállalata, mely három járás — a váci, a szobi és a szentendrei — területén vagy 30, nagyrészt egykori magánpékségben termel. E három járás egyúttal a piacuk is — lett volna, ha különböző okok miatt a pesti sütőipar részben ki nem szorítja őket e terülétekről. Ez a tény a múltat jellemzi. A mai helyzetet pedig az, hogy az utóbbi időben napi 30 mázsával növekedett a termelésük, és hogy február 15-től Csak választékban a következő pékárukkal jelentkeznek naponta: kerek, magas „házi” rozskenyér; „rozslánggal kevert kenyér; köményes kenyér; krumplis kenyér; komlós kenyér. Később pedig lángos, rétes és palacsinta. Igen, akkor éreztem igazán az új mechanizmust, amikor erről a választékról hallottam. Tavaly ősszel új igazgató került a vállalat élére: Kiss Gyula közgazdász és vegyészmérnök — azelőtt évekig a megyei tanács ipari osztályának főmérnöke. Nem én mondom, hogy döntő köze van a vállalat fellendüléséhez: a tények beszélnek. Halljunk először a mennyiségről. Hogyan hódítják vissza piacukat a fővárosi sütőipartól? — Amikor idekerültem, azt tapasztaltam, hogy amíg a mi szállítóink csak hét-nyolc órára juttatják el a friss árut a boltokba, addig a pesti vállalatok jóval megelőznek benegy megbeszé- dolgozókkal. kenyér; tartósított kenyér nünket. Felmértük az üzle- Cszavatossági idő két hét); tek időbeni igényeit, a többit pedig elvégezte lés az érintett Ma már naponta 30 mázsával többet adunk el — mondja az igazgató. — Hogyan tudtak a régi kapacitással többet produkálni? Jobb anyagellátással, az állásidők csökkentésével. És úgy, hogy az eddigi, túlórával meghosszabbított két műszak helyett, a legtöbb helyen már három műszakban dolgozunk. Emeljük az órabéreket is, és áttérünk a minőségi bérezésre. — Hogyan fogadták dolgozóik a választék bővítését? — A pékek örültek, hiszen ezentúl jobban csillogtathatják szakértelmüket. Amikor felvetettem a krumplis kenyér, a komlós kenyér gondolatát, sok más ötlettel jelentkeztek. Rég elfelejtett receptek is előkerültek. — Ügy hallottam, hogy növelte a szakemberek számát? — Igen, felkerestem és idehoztam például a — hajógyárban dolgozó pékmestereket ... A szakma univerzális értől valóban nélkülözhetetlenek. Lapátolni, keverni például csak pékmester tud jól és a különböző lisztfajták természetét is ő ismeri igazán. Nemcsak a szakmunkásokra figyelnek oda a vállalatnál Tudják, hogy mestert foglalkoztatni olyan műveletnél, amelyet betanított munkás is elláthat: gazdaságtalan. Új dolog, hogy a betanított munkások számát növelendő, kiképzik a tmk-műhely segédmunkásait is, valamint a szállítókat és néhány könyvelőnőt: ha szükség lesz rá, akkor majd túlórában foglalkoztatják őket a pékségekben. A vállalat az idén Vácott új, részben automatizált, 14 millió forintért épített gyárral gazdagodik. Terveik vannak termékeik további bővítésére: így például szeretnék megszervezni a tésztagyártást. A vállalat eddig csupán egy saját elárusítóhellyel rendelkezett, a szentendreivel. Jelenleg már három boltjukban árusítanak. A két vácit nemrég nyitották meg, de máris öt további üzlet létrehozásának tervével foglalkoznak. P. A. i 1 i
