Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-27 / 22. szám

1968. JANUAR 27., SZOMBAT iiic.vri zMírlap 3 >iép eredmények — nem síép dolgok a dabasi Törekvés Tsus-ben (II.) Karó a fegyelmi kihallgatáson Nemcsak a ló sántít Múlt nyáron a Törekvés szcs két alkalmazottja fe- yelmi ítélettel történt elbo- iátását megfellebbezte a Da- asi Járási Közös Munkaügyi öntőbizottsághoz. Menekülés az ablakon át Még tavaly május 4-én tör- nt. Fekete Zoltán állatgon- >zót — azzal az indokolással, >gy az istállóban több alka- ■mmal ittasan jelent meg, .unkáját elhanyagolta, nem őírássizeírűen fej — fegyelmi- g felelősségre vonták. Burik yula, a tszcs elnöke állás- ísztésre ítélte, de mert több- 'ermekes családapa, elbocsá- sától eltekintett. Néhány hét úlva Fekete ellen megint gyelmit indítottak. Ezúttal niért munkahelyén három ipon keresztül késve, vagy lyáltalán nem jelent meg. Fekete Zoltán május 25-én egtartott újabb fegyelmi tár- palásán, miután a terhére >tt mulasztásokat elismerte, a gyzőkönyvből vett szó sze­nti idézet szerint előadta: „Május 24-én Horváth Je- i telepvezető felszólított, >gy jelentkezzem a telepiro- in az elnök et.-nál. Felelős- gre vontak távolmaradáso- ért és ismertették velem rózdik Sándor tszcs-alkal- azott panaszát, miszerint én •vezettnek tyúkját megfojtot- m és elloptam. Ekkor szóvál- s keletkezett, én nem ismer- m el a tyúkügyet. Szólt az nők et. Horváth telepvezető­ik, hogy hozzon te egy ka- t és én az irodából nem tá­rhatom, amíg az ügyet nem tztázzuk. Utána kiüzent rózdiknak, hogy engem né- íny pofonnal bírjon szóra a úkügyben. Aztán elnök et. Iszólitott, hogy takarodjak ki irodából. Kifelé menet az nők intésére Drózdik belém gott és lekevert egy nyakle­st. Ekkor az istállóba mene- iItem, de Horváth, Drózdik a fia futott utánam, én vé- kezésül vasvillát ragadtam, lit Gogolák Gábor fogatos csavart a kezemből, azután ablakon keresztül kiugrot- m és a határba menekül­ni.” Burik tszcs-elnök, úgy is nt fegyelmi eljárást folyta- tszcs-vezető, ezt követőleg jegyzőkönyvbe diktálta, gy Fekete állítása szemen- sdett valótlanság és merő zugság. Egyben elrendelte >rváth telepvezető kihallga- >át — Vallomásomban min- nben az elnök et. által elö- ottakat kívánom megerősí­ti, tekintve, hogy az a szín- zta igazság — olvasható a íyzőkönyvben. Horváth rövid vallomásával is fejeződött a bizonyítási árás. Fekete a legsúlyosabb ntetésben részesült Ezúttal is bocsátották. Augusztus 12-én a döntőbi- ;tsági fellebbezési tárgyalá- i Horváth telepvezető a má- i 24-én történtekről más úntiszta igazságot” adott >: beismerte, hogy Burik isítására botot hozott be az >dába. Vlegjelent és tanúként ki is Ugatta a döntőbizottság dr. ■lágyi Artúrt, aki Fekete fe- elmije idején még a Törek- > jogtanácsosa volt. Idézet Uomásából: ,Ezekután vált feladatom­at mint jogi védőnek, hogy ként lehet az ügyet mégis ’an színben feltüntetni, TV az kellemetlen hatást a >ábbiakban ne váltson ki. láspontom az volt, hogy a tűk vallomása fogja eldön­ti, hogy az ügy milyen lá­tással lesz. Az elnök et. el- mdta, hogy a tanúkkal már szélt, ezen a téren hiba nem z.” Cettőnél több értelműnek szó, de mindenképpen kétes ékű jogi tanács. Talán in- bb az lett volna helyes, ha a jogvédő nem a tanúk ké- . pította, hogy a március 30-án sőbbi vallomása iránt érdeklő- hozott és a döntőbizottság ál­dott volna, hanem a lezajlott tál hatályon kívül helyezett jelenet valóságát tisztázta vol- fegyelmi határozatban foglal­na és aszerint formálja meg tokkal egyetért, szükségesnek véleményét. A döntőbizottság tartja azonban, újabb tanúk ezekután a jogvédő tanácsá­val ellentétes álláspontra he­lyezkedett és Fekete Zoltánt állatgondozói munkakörébe visszahelyezte. Utóvégre a fe­gyelmi bizottság tagjának, sem elnökének eljáráson kívül — enyhén szólva — nem illik az ügyről beszélni a tanúkkal, az eljárás előkészítése során pe­dig megfélemlítő eszközöket alkalmazni a fegyelmi alá vont személlyel szemben. Kér­déses továbbá, ami a döntőbi­zottsági tárgyalás jegyzőköny­véből, sem határozatából nem derül ki, hogy a tszcs volt jogtanácsosa tanúként! kihall­gatását megelőzte-e ügyvédi titoktartás alóli felmentése. Ami a pejderessel meg a hajtójával történt Fekete ügyének letárgyalása után a döntőbizottság nyom­ban rátért Kecskés Gábor, a Törekvés fogatosának pana­szára, holott már egyszer meg­semmisítette az ellene hozott alacsonyabb munkakörbe való áthelyezésről szóló fegyelmi határozatot. A Kecskés kezére bízott fo­gat egyik lova egy 14 éves öreg pej deres, múlt év már­cius 20-án lesántult, Burik elnök szerint, mert ittasan haj­totta. Az elnök dr. Szilágyi Artúr jogtanácsost és Ta­tai Lajos főkönyvelőt bízta meg a fegyelmi lefolytatásá­val. Kecskés tagadta, hogy ré­szeg lett volna, tanúkat a fe­gyelmi bizottság nem hallga­tott ki, hanem statáriális bí­rói eljárásnál nagyobb gyorsa­sággal meghozta marasztaló döntését. * A döntőbizottsági fellebbe­zési tárgyaláson dr. Szilágyi Artúr, a Törekvés jogtanácsosa becsatolta dr. Bertóthy Béla szakállatorvos állatorvosi bir zonyítváriyát”, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: ,,Készült: Dabas „Törekvés” M. G. Tszcs felkérésére 1967. március 22-én...” Részletesen leírja ezután az állaton megállapított külsérel- mi nyomokat, továbbá, hogy: „1967. március 22. után több­ször megnézve a lovat, mivel állapota nem javult, javasol­tam az Állatorvostudományi Egyetemre való beszállítását. 1967. április 7-én szállították be a lovat az egyetemre, ahol a bal elülső végtag csüdcsont- jának többszörös törését álla­pították meg és mint gyógyít­hatatlant levágatták.” A kényszervágásról viszont az egyetem értesítése április 14-én kelt és azt a tszcs iro­dája április 17-én iktatta. En­nek ellenére dr. Bertóthy bi­zonyítványán aláírása fölött ez a három betű olvasható: K. m. f. vagyis: kelt mint fent. Az okmány kiállításának kelte, ismétlem, március 22. Ilyen ,okmányt” jogász semmiesetre sem terjeszthet elő bizonyítékként. A sérel­mezett fegyelmi határozat ha­tályon kívül helyezését a dön­tőbizottság is azzal indokolja, hogy a munkaadó Kecskés vétkességét a lábtörés előidé­zésében sem okmányokkal, sem tanúvallomást jegyzőkönyvvel, sem elfogadható hatósági or­vosi igazolással nem bizonyí­totta. A tszcs nem fellebbe­zett, a határozat jogerőssé vált. Kecskést mégsem helyezték vissza fogatosnak. Még egyszer ugyanaz Kecskés Gábort, a ló lesán- tulása miatt június 2-án is­mét fegyelmi elé állították, tehát a már jogerősen befeje­zett ügyben. Ez alkalommal Burik Gyula, a Törekvés el­nöke jegyzőkönyvileg megálla­meghallgatása után az ügyben végérvényes határozatot hozni. Ezekután először Kecskés Gábort, majd tanúkat hallga­tott ki és megszületett a má­sodik fegyelmi határozat, amely „ ... a március 30-án hozott fegyelmi határozatot teljes mértékben megerősíti.” így került másodszor Kecs­kés Gábornak ugyanaz az ügye a döntőbizottság elé, ahol dr. Szilágyi Artúr most már a Törekvés volt jogtanácsosa ta­núként előadta, hogy Burik elnök neki, meg Tatai főköny­velőnek Szabó Mária tsz-admi- nisztrátorral üzente meg a tényállást és utasítását, amely szerint Kecskés Gábort még aznap fegyelmi úton le kell váltani. — Hogy tehetett kérem ilyet? — kérdezem most Burik elnöktől a tszcs irodájában. — Kihallgatás, bizonyítási el­járás nélkül, előre eltökélt el­határozás alapján távirányítás­sal elítéltetni valakit? Ez meg­sértése minden jogelvnek. — Én nem vagyok jogász — feleli nagyon halkan, aztán emeltebb hangon: — Nagyon felháborított, hogy elpusztult a lovunk. — Megértem felháborodását, hiszen ön az eredmények ta­núsága szerint a tszcs vagyo­nának jó sáfára. Csakhogy volt itt mostanában a Törek­vésben valami vizsgálat. Min­dent rendben talált? Burik Gyula összeharapja az ajkait, nem felel. Szokoly Endre (Folytatjuk) Megvalósulnak a választók ésszerű javaslatai 236 közérdekű javaslatot va­lósítottak meg a múlt januári választási jelölő gyűléseken el­hangzott 551 bejelentésből és javaslatból a szobi járás köz­ségeiben. Költségvetési és köz­ségi ej lesztési hitelkeretből a 17 község 843 643 forintot fordított 1967 folyamán erre a célra. Több, a máir megvaló- sultakhoz hasonlóan ésszerű és a lakosság érdekeit szolgá­ló javaslat megvalósítására sürgősségi sorrendben ez idén, illetve a következő években kerül sor. Busószobrot avat Mohács Az idei busójárás, amelyre február 25-én kerül sor Mo­hácson, az előkészületekből ítélve, nagyobb szabású lesz minden eddiginél. Ez alkalom­mal avatják fel — mégpedig a népitánc-együttesek körtáncá­val — a Kóló téren felállított busószobrot. Ugyancsak ezen a napon nyitják meg ünnepé­lyes keretek között a város Kossuth Filmszínházát. A deb­receni bábegyüttes a művelő­dési házban vendégszerepei és busóbábjátékot mutat be. Dél­előtt a gyermekbusók, délután a felnőttek járják be a várost és tartanak busójátékokat. Este szabadtéri busóbál lesz. „Paprikás" tojás Évente hatmillió tojást érté­kesít a Hódmezővásárhelyi Baromfitenyésztő Szakszövet­kezet, amelytől a tésztagyárak és a cukrászati üzemek elősze­retettel vásárolják a papriká­zott takarmánnyal etetett tyú­kok tojásait.' Ezektől a tojá­soktól ugyanis a lisztes készít­mények igen tetszetős színt kapnak. Megfigyelés szerint a takarmányba kevert paprika- hulladék a tyúkoknál a kilen­cedik naptól kezdve a hagyo­mányosnál sötétebb sárgájú tojásokat, illetve pirosas ár­nyalatú tojássárgákat „ered­ményez”. Elsőnek Európában Megszületett a csuklós teherautó A budapesti MÁVAUT fő­műhelyében lehettünk tanúi a bemutatkozásnak. A Közleke­dési Minisztérium vezető szak­emberei kezdeményezték, s a MÁVAUT valósította meg: j megszületett az első csuklós i teherautó. Alváza a csuklós autóbuszo­kéhoz hasonlítható. Rendelte- | tése: törékeny, kényes szállít­mányok célhoz juttatása, biztonságosabb körülmények között. Így a szobi vidék mái nája, a Szenteqdrei-sziget latos epre, a törökbálinti táj sok zaftos, aromás őszibarack­ja ezzel a járművel épségben érkezhet meg Bécsbe vagy akár nagyobb távolságokra is. A régi, hozzákapcsolt pótkocsi kanyarnál, sebességváltozta­tásnál csapódik, rántódik, s mindannyiszor töri kényes , szállítmányát. Most a vontató teherautót és pótkocsiját úgy építették össze, hogy az egyetlen járműként kezel­hető. A 17 és fél méter hosszú egy­benyitható két rakfelületet ponyva takarja, s 12 tonna áru elszállítására alkalmas. Mi lesz a sorsa, lesz-e foly­tatása? Az 1-es AKÖV kapja meg a járművet, il- és sorozatos próbák, 100 és 100 kilométeres gyakorlati haszná­lat után döntik el, lesz-e s hány testvére. Feltehető, hogy a járművet szívesen fogadják, s akkor akár a Csepel Autó­gyárban is hozzákezdhetnek sorozatgyártásához. All a malom - forog vitorlája Újból forog a Dankó Pista nótájából országszerte híressé vált dorozsmai szélmalom vitorlája. A Dél-Alföld legré­gibb ipari műemléke az 1820-as években épült, s most a községi tanács — a Műemlékvédelmi Felügyelőség anyagi támogatásával — helyreállította Búcsúzó és útravaló Látogatás a péceli pártiskolán A mai délelőtt még a szo­rongásé, a számadásé, de dél­után már a jól végzett munka örömével búcsúznak egymás­tól, tanáraiktól és az iskolától, amely öt hónapig az otthonuk volt. Felnőtt diákok: pártmun­kások. Nagy Nándor kerület­vezető erdész a Börzsönyi Ál­lami Erdőgazdaságból, Kujbus György, a hajókovácsok cso- portvezíetője a MAHART du- naharaszti telepéről, Kigyósi Ferenc, a halásztelki tanács vb-elnöke és a többiek. Szám szerint harmincketten. öt hónappal ezelőtt, szep­temberben nyílt meg Pécelen a Pest megyei Pártbizottság pártiskolája. Két tagozattal: öthónapos és egyéves idősza­konként váltják egymást a hallgatók. Erről beszélgettünk az összefoglalókat megelőzően Hajdú Elemérrel, az iskola igazgatójával és a ma búcsúzó hallgatók egy csoportjával. — A mai napon bocsátjuk útjukra az iskola első végzett hallgatóit. A két osztályban összesen harminckét felnőtt diák, gyakorló pártmunkás ta­nult szorgalmasait öt hónapon át. — Mi az iskola célja? — Az öt hónapig itt tanulók esetében: a hallgatókat közvet­lenül a gyakorlati feladatok jobb elvégzésére készítse fel. Alaposan megismerjék a párt fő politikai irányvonalát, ab­ban jól eligazodjanak. Az élet napjainkban sokrétű és bo­nyolult, nem könnyű eligazod­ni benne. Ehhez kívántunk se­gítséget nyújtani az itt ta­nulóknak. Az öthónapos tan­folyam tematikáját is* ennek szellemében állítottuk össze. Az elméleti tárgyak tanítása elsősorban iskolánk tanári ka­rának feladata. A pártépítési előadásokat viszont szinte ki­vétel nélkül külső előadók tar­tották, a járási pártbizottságok titkárai, a megyei pártbizott­ságok osztályvezetői és mun­katársai. Rajtuk kívül a köz- gazdasági egyetem és a párt­főiskola tanárai egészítették ki az előadói gárdát. — Az iskola bentlakásos? — Igen. A hallgatók előadá­sokon, konzultációkon és sze­mináriumokon ismerkedtek meg az előírt tananyaggal. Ezeken kívül szabadon gaz­dálkodhattak idejükkel, egyéni tanulásra és szórakozásra egy­aránt jutott abból. Közös szín­ház- és mozielőadások, irodal­mi estek, ismeretterjesztő elő­adások, klubfoglalkozások egé­szítették ki napi programju­kat. — Az egyéves tanfolyamon hányán tanulnak? — Jelenleg negyvennégyen, de a hallgatóknak csak a fele Pest megyei pártmunkás. A többiek Fejér megyéből jöttek, ahol még nem működik ilyen jellegű iskola. — Mi a különbség az öthó­napos és az egyéves iskola kö­zött? — Elsősorban tartalmi kü­lönbségről beszélhetünk. Az egyiken négy, a másikon hat témakör anyagával ismerked­nek a hallgatók. A hat téma- makör közül négy azonos az öthónapos iskola anyagával, de annál lényegesen részletesebb és alaposabb ismereteket biz­tosít. Kígyósi Ferenc a ma végző hallgatók .- közül a legidősebb, ötven esztendős. Tanácselnök ötödik esztendeje Halásztelken. — Negyvenöt óta veszek részt a munkásmozgalomban, dicsekvés nélkül elmondha­tom, hogy sok gyakorlati ta­pasztalatot szereztem ez idő alatt. Ez az iskola elsősorban abban segített, hogy elméleti­leg megalapozzam mindazt, amiért eddig is dolgoztam. A gyakorlati életben a napi fel­adatok elvégzése közben elmé­letileg nagyon nehéz felkészül­ni egy magamfajta munkás­embernek. Pedig éreztem már évek óta, hogy nagy szüksé­gem lenne az ismeretek ilyen körültekintő rendszerezésére, ahogyan azt itt megtanultuk, az iskolán, de a napi felada­tok végzése közben erre soha nem jutott elégséges idő. Hogy idős vagyok én már az isko­lára? Mondták sokan, mielőtt eljöttem, én meg azt feleltem vissza: aki nem hagyja el ma­gát, az soha nem öregszik ... Kujbus György Dunaharasz- tiról jött az iskolára. A hajó­kovácsok csoportvezetője és egyben a szakszervezeti bizott­ság titkára a MAHART hajó­javító telepén. Negyvenegy esztendős és huszonegy éve tagja már a pártnak. — Szívesen jöttem el az is­kolára. Az itt töltött öt hónap nem volt számomra haszonta­lan időtöltés. Egy kicsit én is úgy voltam eddig, mint Ki­gyósi Ferenc. Első a munka, a termelés és beosztásomból eredően a munkásemperek ér­dekeinek képviselete. Ha gond, probléma volt, odaálltam a többiek közé: fogjuk meg és csináljuk, emberek. De hogy miért csináljuk így, vagy úgy, azt bizony szavakban megfo­galmazni már nemigen tud­tam. Nem láttam olyan vilá­gosan az összefüggéseket, mint most, öt hónap tanulás után. Ezért volt hasznos számomra ez az iskola. A gyakorlati munka tapasztalatát elméleti tudással egészíthettem ki. Egy pártmunkásnak nem csupán egy-egy feladat elvégzése és elvégeztetése a feladata, ha­nem az emberek formálása, nevelése is. Megértetni az em­berekkel az összefüggéseket —• ezt tanultam meg itt, az isko­lán. Nagy Nándor mindössze hu­szonhét éves és az iskola leg­fiatalabb hallgatója volt. — Hogy mit jelentett szá­momra az itt eltöltött öt hó­nap? Nemcsak ismereteim bő­vítését, talán nem is ezt első­sorban. Gazdagodást tapasz­talatokban. Én még gyerek voltam, amikor az itt tanulók többsége már tagja volt a pártnak és nem csupán sza­vakkal, példamutatással, ha­nem tettekkel is harcolt ezért a pártért. Eddig én erről in­kább csak olvastam. Most, itt az iskolán, talán nem is volt nap, hogy éjfél előtt elalud­tunk volna, összejöttünk va­lamelyik szobában hárman- négyen és az idősebb elvtársak a múlt harcait idézve adták át nekünk, fiataloknak a párt­munka gyakorlati tapasztala­tait. Én mindössze két eszten­deje vagyok tagja a pártnak és legfeljebb az ifjúsági moz­galomban szereztem némi ta­pasztalatot. Számomra az idős elvtársakkal való beszélgeté­sek nyújtották a legtöbbet ezen az iskolán. A mai délelőtt még a szo­rongásé, a számadásé itt az iskolán. De délután már a jól végzett munka örömével bú­csúznak egymástól, tanáraik­tól és az iskolától, ök har­mincketten, felnőtt diákok — pár tmunkások. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom