Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
1967. OKTOBER 4.. SZERDA 3 ‘\yCír!aí> A munka etikája V annak írásba foglalható szabályok, s vannak íratlanok, melyek sokszor erősebbek, mint az írottak. A munka etikája sem csak és csupán írott rzabályokból, törvényekből álL Vannak, s nem is kis számban, íratlan törvények, s bár egyikük sincs papíron, nélkülük, azokat megsértve, dolgozni, jól dolgozni, aligha lehet. Kényes terület ez: tele emberi érzékenységgel, hiúsággal, s bizony, botlásokkal is. Történt például, hogy az igazgató és egyik főosztályvezetője megállapodtak egy lényeges teendőben, félretéve a formalitásokat, a bürokratikus kötöttségeket, az elröppenő szavakat elégnek tekintve. A főosztály- vezető kiadta az utasítást, annak megfelelően, amiben az igazgatóval megállapodtak. A dolog balul ütött ki; amikor ez kiderült, az igazgató semmire nem emlékezett! Vele beszélték meg? Szó sincs róla! Hol a papír? Ugye, hogy nincsen. És: fegyelmit akasztott a főosztályvezető nyakába! A főosztályvezető mesélte? Nem! Egy harmadik ember, akivel az igazgató még annak idején közölte a szóbeli megállapodást, mivel őt is érintette — ti. ő a főmérnök —, de aki, amikor botrány lett a dologból, hallgatott. Hallgatott mert: utólag tudta meg. az igazgató elfelejtette a dolgot. s mivel kettőjük között amúgysem a legjobb a viszony, nem akarta tovább mérgesíteni. Hallgatott. Restellj a dolgot, mert mint mondja, ártatlant „mártottak vízbe.” Azzal mentegeti a maga tettét, hogy nem ő, más sértette meg alapvetően a munka etikáját, ő már adott helyzetben rákényszerült. Mindennapos ügy> sajnos. Ha nem ilyen formában, akkor úgy, hogy valaki visszaél a bizalommal, elfecseg olyasmit, ami másokra nem tartozik, összeugraszt embereket — „azt mesélte rólad” —, majd mossa kezét, felszólal a termelési értekezleten, de egéEurópa legnagyobb cipősarokkészítő üzeme a solymári Pest megyei PEMÜ Vállalaté. Százötvenhat asszony és lány dolgozik itt; kezeli a gépeket, szétvágja a sarkakat (hiszen négyet-hatot is öntenek egyszerre), csiszolja, osztályozza. Évente mintegy ötmillió pár férfi és női műanyagsarok kerül ki kezeik alól; „járófoltból”, azaz sarokflekkből 10 millió párat gyártanak, elsősorban a Szovjetunióba exportált cipőkhöz. A megnövekedett igényeket egyre nehezebben tudták kielégíteni, az üzemet bővíteni kellett Hamarosan megszűnik a jelenlegi zsúfoltság, mert emeletet húznak a meglevő épületre, így tágasabb, kellemesebb körülmények között dolgozhatnak majd. A beruházást saját erőből valósítják meg, a vállalat építőbrigádja az októberi forradalom évfordulójára elkészül a munkálatokkal. A „megnőtt” üzem 12 millió pár cipősarok gyártására és készítésére s 24 millió pár járófolt előállítására lesz alkalmas. A divatnak megfelelően nemcsak tüsarkakat, hanem a vastagabb, szélesebb formát is készítik. A polipropilén-termékeket 150 kilós ütésekkel edzik, ha ezt kibírja, nem törik el a használatban sem. A poliamid járófoltók köp látási próbáiszen másról beszél, mint „maguk között”, s így tovább. A munka alapvetően nem munkaeszköz és munkavégző összetalálkozása és együttműködése, hanem légkört alakító, embereket összekötő, vagy egymástól taszító erkölcsi tényezők sokaságának függvénye (A rendkívül korszerű gépekkel fölszerelt műhelyben hétről hétre, hónapról hónapra rendkívül magas volt a selejt. Semmi mást nem tettek, mint leváltották a vezetésre alkalmatlan főművezetőt. A selejt két héten belül, minden műszaki indokolhatóság hiánya ellenére, a normális szintre süllyedt!... Az azután megint jókora baklövés, hogy a leváltott embert megtették — a mai napig is az — diszpécsernek. A rossz vezetőt le lehet váltani, a kártokozót megbüntetik, a tolvajt elbocsátják, a törvény kezére adják, de hol lehet följelentést tenni mérgezett légkör, ideges hangulat, embertelen hangnem ellen, hol lehet orvoslást kapni a bizalmatlanságra, a jellemtelenség okozta dühökre? Túl sokat beszéltünk és beszélünk a korszerű technika és technológia jelentőségéről, de a kelleténél jóval kevesebbet arról, hogy nem pusztán ezekben, hanem minden tekintetben meg kell lennie az előrehaladásnak. A munka etikájának fejlődésében, erősödésében is. És erre, a legutóbbi időkig, igencsak kevés figyelem jutott. A gazdaság- irányítás új rendszerében nemhogy csökkenne, hanem éppen nő a munka etikájának szerepe. Bonyolult, sőréié össze- fügaéstől tarka kép egy-egy műhely, üzem. gyár kollektívája. Sokféle ember kerül ösz- sze, sokféle emberi magatartás. Mégis, a legkisebb, s a legnagyobb közösség sem lehet meg általános, mindenkire egyaránt kőtelező. írott és íratlan etikai szabályok nélkül, mert munkájuk különben gépies cselekvéssé alacsonyodik, mindenmindegy alapon, s nem val azt szeretnék elérni, hogy a jelenleginél négyszer tar- tósabb legyen. A megyei rendőr-főkapi- tányság ügyeletes tisztje így rögzítette az első jelentést: „1967. augusztus 6-án haj- j nalban Törteién, a Vörös Hadsereg útja és Malom utca sarkán, az úgynevezett Vica-féle vasúti megállónál holtan találták Sebők Pál 36 éves tör- teli (Malom utca 7.) lakost." A néhány órával később kiszállt bizottság megállapította, hogy Sebők még élt, amikor hajnali fél 3-kor megtalálták. Hazavitték, orvost hívtak, aki csak a halál beálltát állapíthatta meg. Az elhunyt fején, „a bal fül fölött 24 milliméter hosszú sérülést” talált a szemlebizottság. Rövidesen megállapították, hogy a gyilkos Mihály Balázs 41 éves törteli (Robó Katalin utca 1.) lakos, aki „ököl nagyságú éles kődarabbal” okozta ezt a sérülést. © Sebők Pál és Mihály Balázs munkatársak voltak. Hosszú évek óta együtt jártak dolgozni a Ceglédi Gépjavító Állomásra. Mindketten megbecsült emberek, elég szépen kerestek. Kettejük közül Sebőköt tartották a jobb szakembernek, de nem volt nagy ez a különbség. ____ t udatos, átgondolt — és ótér- zett! — tetté. A munka etikájának kialakítása, szem előtt tartása és következetes fejlesztése a vezetés alapvető feladata, legalább annyira lényeges, mint az, hogy: termelni kell. Bármennyire is közhelynek hangzik, de a hétköznapokban nemegyszer drámai töltést kap, s nehéz konfliktusokat szül: nem mindegy, érzelmileg közömbös, ellenséges, vagy azonos „hullámhosszra” hangolt emberek állnak a gépek, a rajzasztalok mellett, ülnek az irodákban. Megyénkben ma már több ipari üzem birtokosa a szocialista munka vállalata címnek. Nem véletlenül. A legkorábban, s a legnagyobb súllyal itt, ezeken a helyeken ismerték fel, hogy mindent az dönt. el: mi van a fejekben, s a szivekben! A kollektív , szerződések sokat jelentenek a munka etikájának fejlesztésében, de érthetően, nem mindent. Vannak megfogalmazhatatlan dolgok. amit — érez vagy nem érez az ember, de ami nélkül nyugodtan dolgozni képtelen. A bizalom, az őszinteség, az egyenrangúság például. Nem lehet olyasmit rögzíteni a kollektív szerződésben, hogy — például — hazudni nem szabad. És mégis: nem szabad! Egv letagadott intézkedés, egy másra rákent hiba lassan ölő méreg; észrevétlenül rágja be magát az idegrostokba, s végez pusztítást. Oda a vezetői tekintély, tisztelet, s az emberi becsület is. Tízszer kell bizonyítani annak, aki egyszer túltette magát a munka etikájának nehezen megfogalmazható, de alapvető kódexén, s talán még akkor sem ér annyit a szava, mint korábban. Az ígérgető, de szavait jobb munkával nem bizonyító munkás eljátssza becsületét, s egv idő után már arra sem lesz mód ja, hogy ígérjen ... Aligha létezik alacsonyabb erkölcsi kategória, mint a „link” embereké. Egy-egv üzem, vállalat, hivatal közössége helv- lvel-közzél igen pontosan tudja. kiket illet ez a kategória, függetlenül attól, a munkaügyi osztályon miféle beosztás szerepel a személyi lapján. Mert munkában, felelősségben, tehetségben, fizetésben, s sokféle más dologban jelentősek és kellenek is a különbségek, de a munka etikájának alapvető szabályait betartani mindenkinek egyaránt k ötelessé— A legjobb munkatársunk volt — a tanúként meghallgatott kollégák egyöntetűen ezt vallották róla. Sebők — bár nem akart rivalizálni — Törteién is megelőzte Mihályt. Az ötezer lakosú község Sebőköt nyugodt, csendes, jóakaratú embernek ismerte; Mihállyal sem volt különösebb baj, de tudták róla, ha iszik, hamar indulatba jön. S a község közvéleménye a Sebők-családot is jobban becsülte, mint Mihályék famíliáját. Ez sem jelentett persze lényeges különbséget. © Augusztus 5-én, szombaton egy nyugdíjba vonuló kollégát búcsúztattak a Ceglédi Gépjavító Állomáson. Mihály sza- kácskodott, felszolgált. Sebők meg is jegyezte: — Ilyen jóízüt régen nem ettem. Jól főztetek, Balázs. Mihály Balázs elégedett volt. ö is evett, iszogatott. Sört, de leginkább bort; délután 5 óráig csalt borból legalább 3 litert megivott. Negyvenen voltak a búcsúztatáson. A hangulat emelkedett lett A társaság egyszer csak arra figyelt fel. hogy az egyik fiatalember sír. Múzeumi hónap Népviselet, dokumentum, grafika A VI. Országos Múzeumi Hónap alkalmából valameny- nyi múzeumunk megemlékezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumáról. Emellett a ceglédi Kossuth Múzeum fennállásának 50 éves jubileumáról emlékezik meg most nyílt kiállításával. Az aszódi Petőfi Múzeumban a Galga-völgy népviseletéről kap összképet a látogató, s tárlaton mutatják be a múzeum új szerzeményeit is. Nagyteresén a falumúzeumban állandó kiállítás nyílt az állattenyésztés fejlődéséről. A penci falumúzeumban a kosdi szénbánya története elevenedik meg a vasárnap nyílt tárlat tablóin. Ráckevén, az Árpád Múzeumban október 8-án nyílik kiállítás. Csepel-sziget és Ráckeve hajdani életét mutatják be. A szadai Székely Bertalan Múzeumban a névadó festő történelmi képeivel ismerkedhetnek a látogatók. Szentendrén 8-án Göllner Miklós festőművész grafikáival nyit a Feren- czy Károly Múzeum. Eiektrocitera A Szegedi Hangszergyárban elektronikus hangerősítő cite- rák sorozatgyártását kezdték meg. A hagyományos, jávorfából készülő alföldi magyar citerába különleges, elektromágneses készüléket építenek be. Ez a hangrezgéseknek megfelelő áramingadozást kelt, amelyet elektronikus készülékkel tetszés szerint felerősítenek. Szívesen látjuk — így invitálja a megyénkén átutazókat Ízléses, térképes útikalauzában a MÉSZÖV. Színes rajzok, jól sikerült fotók illusztrálják, hogy melyik úton hol érdemes megállni, ha a vándor enni-inni, pihenni akar. Megtudjuk belőle, hogy Örkényben a pacal, Alsónémedin a házi disznótoros a sláger. Pócsmegyeren, Dömsödön halászlére, Taksonyban a szalonnasütésre hívja jel a figyelmet. Albertirsán erdei gulyás kapható. A kedves tájékoztatónak és a benne felsorolt minden jónak sikert jósolunk. — Mi történt? — Mihály pofonvágott. — Nem vágtalak én pofon, ne haragudj édes barátom — kérlelte Mihály a síró kollégát. Megcsókolta a fiatalembert, többször is bocsánatot kért, de az sírva hajtogatta: — Miért bántasz te engem? Sebök (nem szokta meg az italt, hamar a fejébe szállt) csak annyit látott, hogy Mihály megütötte a kollégát Felelősségre vonta, rátámadt; a többiek mindkettőjüket lefogták, de az ütés már kicsúszott, elérte Mihály arcát. A két lefogott ember most durván szidalmazta egymást, és Mihály dühében kimondta: — Vigyázz, még ma megdöglesz! A szakszervezeti bizottság titkára végre megoldást talált: Mihályt autóval kivitték az állomásra és felültették a törteli kisvasú tra. © Mihály otthon megvacsorázott. Dühe nem csillapult. Ügy érezte, a történteket meg kell torolnia Sebőkön. Elment, betért az italboltba, megivott egy korsó sört. Aztán elballagott a Vica-féle megállóig; tudta, hogy Sebők itt száll le A cipősarkak szülőotthonában 10 millió pótsarok — Edzés kalapáccsal ge. Mészáros Ottó A törteli tragédia: Kollégából — gyilkos MEGINT ZAJOS A TÁJ Nem is rövid ideig, öt esztendeig csönd borult a környékre. Akkoriban füstölt utoljára a Nagykőrösi Téglagyár kéménye. Azóta hat és fél milliót költöttek modernizálására. úgy hogy automatákkal és nagy teljesítményű földkotróval startolhattak. Még az idén egymillió téglát adnak át s jövőre ennek négyszeresét viszik a városi és környékbeli építkezésekhez. A kedvező, meleg idő gyorsítja a nyerstéglák száradását. KÉSZÜL A VÁCI MOTOROSKOMP A nyárra, a Balatonra emlékezve bizonyára sokaknak eszébe jut az utazás Tihanyba, a szántódi réven. Sok kellemes élményünk fűződik ehhez a furcsa hajóhoz. A személy- és gépkocsi forgalmat egyaránt jelentősen megköny- nyiti a két part között. Elképzelhető tehát, milyen örömmel várják a váciak a Balatonfüredi Hajógyárban most készülő kompot, mely a szántódinak csaknem pontos mása. Ez a hét és fél milliós beruházás a Dunakanyar fejlesztési tervének fontos része. Az amúgyis nagy idegenforgalom várható további növekedése, és a váci partszakasz kiépítése teszi szükségessé a hatvan tonna teherbírású (tehát alig valamivel kisebb, mint a tihanyi) komp üzembe helyezését. Négy Csepel Dieselmotor biztosítja majd a gyors átkelést. Elkészülésének határideje december 31. A lelkesen dolgozó gárda azonban már két héttel előbbre tervezi az átadást, mert így a még be nem fagyott Dunán hajózható Várig. V. V. j Útmentéről 600 hektó pálinka szárított zöldség Amerikába Hatszáz hektoliter eperpá- Idnkát főztek az idén a Pest megyei Szeszipari Vállalat ceglédi üzemegységében. A vadon termő gyümölcsből 80 vagonnal szedtek össze a gyűjtők. Megérte a fáradságot, mert míg más gyümölcsnél ápolni kell a fát, óvni a fagya fél 11-kor érkező esti vonatról. A kisvonat késett Végre befutott Sebők leszállt, megindult hazafelé a Malom utcába, amikor Mihály megszólította: — Várj csak. Pali. Mondd, miért haragszol rám? A hangja fojtott volt Sebők csodálkozott: — Dehogy haragszom ... — Nem? Akkor miért bántottál, és miért szidtad az anyámat? Sebők válaszolni akart, de nem volt rá ideje. Mihály (nagy erős ember, magasabb, izmosabb Sebőknél) fejbevágta a kődarabbal. Sebők összeesett; Mihály hazafelé indult a követ útközben eldobta. © Sebők beteges felesége — két kisgyerekkel — egyedül maradt. Tíz évig éltek szépen — most egy mozdulattól mindennek vége. Mihály ezzel védekezett: — En nem akartam megölni. Amikor fejbe vágtam, azt mondtam neki, hogy a többit majd hétfőn elintézzük, benn a kollégákkal. Mihály Balázsnét (itt is két gyerek van) úgy hívják egész Törteién: a gyilkos felesége. Az asszony el akar költözni. Mihály már réges-régen visszavonná azt az ütést, de az visszavonhatatlan. Amit elkövetett, az emberölés. Egy kollégáját ölte meg. Részegen. Murányi József tói, permetezni, a termést gondosan szedni, osztályozni, az útszélen, kertekben, mezőkön vadon termő epret csak lerázták a fákról és elvitték a begyűjtőhelyre. A különösebb erőfeszítést és semmilyen anyagi áldozatot nem igénylő munka igen szép jövedelmet hozott a szorgalmas embereknek: 800 ezer forintot fizettek ki az eperért. A szeszipari vállalat szárítóüzeme is teljes kapacitással dolgozik: aszalják a gyümölcsöt és a zöldséget. A barack, az alma és a szilva mellett nagy meny- nyiséget vásároltak fel petrezselyem- és zellerzöldjéből, részint Pest megyéből, de az egész országból. A kiskunlac- házi Petőfi Tsz nem sajnálta a fáradságot, hogy leszedje a zeller zöldjét, hiszen ha a levelet levágják, a gumó fejlődik tovább —, Így kétszeres a hasznuk. Kétszázezer forinthoz jutottak csak a zellerlevélből. A szárított zöldségből minden mennyiséget el tudnak adni külföldön: az 50 vagon petrezselyem- és zellerlevél is vevőre talált. Múlt héten szállítottak nagyobb tételt Amerikába. A hazai igényeket, csomagolóanyag híján, nem tudják kielégíteni. Erdei ibolya — másodszor A Tolna megyei völgyek erdőszéli nyirkos rétjein az idén tömegesen virágzik az „őszike”, a mondabeli Medea királynő fiatalító növénye. Lilás- rózsaszínű szép világai helyenként valóságos szőnyeget alkatnak. Több helyütt másodszor is virágot hozott az erdei ibolya.
