Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
'star «Miere I ^Círism 1967. MÁRCIUS 10., PÉNTEK Ifiházak — Buda vidékén Az első emeletnél abbahagyták, mert beköszöntött a tél. Most jön a' tavasz, újra megkezdődött a munka. Tovább nőnek a két diósdi KISZ- ház falai. Négy-négy lakás. A budai járásban 40 KISZ- lakás épül az idén, részben ez évben, részben jövőre foglalják el a lakók. Solymáron 16 kertes családi ház építését tervezik a PEMÜ és a Faipari Vállalat fiataljai. A terveket solymári mérnök — maga is leendő lakó — készítette. A napokban kerül rá a jóváhagyó bélyegző. Budaörsön, a Porkohászati Gyár lakótelepén az autóbusz végállomás mellé tervezik a gyár és a Pest megyei Tanács fiataljainak közös lakóépületét, 16 lakásos, emeletes házat. KÖNYVESPOLC PESTI KABARÉ Kerek hatvan esztendeje született. Ez nem az első, Európa-szerte híres pesti vicc születésnapja — a pesti élcelődés ennél sokkal régebbi keletű —, csupán első színpadi megjelenésének ünnepe. Valahogy úgy kezdődött, hogy egy fiatal színész, Kondor Ernő, kibérelt egy bolthelyiséget a Teréz körúton és felkérte sze- reolésre a jó tollú újságírót, Nagy Endrét, akinek frappáns rögtönzései frenetikus sikert arattak, és ezzel megszületett a pesti kabaré, amely attól kezdve egészen napjainkig estéről estére telt házat vonz. Volt ugyan egy rövid kis pauza a hatvan esztendő során. Az egyik előadáson, amikor felment a függöny, Hitler. Mussolini és a többi fasiszta vezér képe nem a falon függött, csak oda voltak támasztva a falhoz. Bejött a konferanszié, körülnézett, megcsóválta a fejét és a közönséghez fordult: ,.Miért nem csinálnak rendet? Fel kell őket akasztani!” Sajnos, a tanácsát nem fogadta meg senki, a színházat viszont bezárták egy rövid időre. Egészen pontosan 1945. február 27-én nyitotta meg ismét a kapuit. Az óvóhelyekről éppen csak előbújt pesti közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. A műsor címe: Szájkosár nélkül. Konferanszié: Pe- 1 s Sándor, a színház igazgatója ... Sikerekben gazdag volt a pesti kabaré megtett útja, az elmúlt hatvan esztendő. Erre emlékszik Forgács László színész, jegyzetei alapján Boglár István most megjelent Pesti kabaré című könyvében. A kis alakú, alig százoldalas könyvecske nemcsak remek emlékidéző, kellemes olvasmány is. Egy kicsit olyan, mint a pesti kabaré: remekül szórakozunk rajta, pedig önmagunkat nevetjük ki. Ilyenek vagyunk, mi, pestiek. És ilyen a Pesti kabaré is. Anekdótáz- va. élcelődve, balfogásainkon mulatva idézi a múltat. Például a Vidám Színpad keresztelőjét. amely az ötvenes évek nagy takarékosságának jegyében született: pontosabban ötvenegy nyarán. A volt Vidám Színházat kapta meg a társulat. A neonreklám rosszul működött, csak annyit lehetett elolvasni a feliratból: Vidám Szín... Hogy ne kerüljön sokba, csak a hibás hároTp betűt cseréltették ki másra. Így született az új név: Vidám Színpad. Sok, hasonló történetet olvashatunk még Forgács László és Boglár István közös könyvében, amelyet negyven fénykép tesz még gazdagabbá: i a hat évtizedes múlt legnagyobb kabarészínészeit és jeleneteit idézik újra: Nagy Endrét, Medgyasszay Vilmát, Latabár Árpádot, Rozsos Istvánt, Darvas Szilárdot, Seny- nvei Verát, Salamon Bélát és a többiekét. Prukner Pál NAGYKANIZSA Törökverő Thury György szobra Nagykanizsán a Dunán tű'1 Kőolajipari Gépgyár új gyár egységét az 1702-ig fennáll vár helyén építették fel. A kanizsai vár legendás hírű törökverő kapitánya Thury György emlékére a gyár szobrot állíttat. Az életnagyságú Thury-szobrot Melocco Miklós szobrászművész mintázza meg és ez év júniusában leplezik le a gyár területén. vasárnap délután Foto: Mészáros CSEPPKŐ SZÁLLÓ Az első beutalt üdülők A néhány napja megnyitott aggteleki Cseppkő Szállóba, a Borsodi * Vendéglátóipari Vállalat és a Szakszervezetek Országos Tanácsa között létrejött megállapodás alapján, csütörtökön megérkeztek az első beutalt üdülők. Képes regénytár Uj sorozatot indít a Szépirodalmi Könyvkiadó NYÍREGYHÁZA Sajtótájékoztatót rendezett csütörtökön délelőtt a Szépirodalmi Könyvkiadó. Illés Endre író, a kiadó irodalmi vezetője, adott tájékoztatást most induló új könyvsorozatukról, a Képes regénytárról. — Könyvkiadónk Magyar- országon új, de a világ könyvkiadásában már ismert és közkedvelt könyvtípus megjelentetését kezdi meg — mondta többek között Illés Endre. — A Képes regénytár köteteiben o cselekmény minden lényeges mozzanatát képek illusztrálják, a kép és a szöveg egymást kiegészítve jeleníti meg az elbeszélt történetet. A sorozatban a világirodalom és a magyar irodalom nagyjainak legolvasmányosabb és aránylag kis terjedelmű alkotásai látnak napvilágot. A Képes Négyszemközt - választókkal Az aggódó édesanya Tóth Ferencné egészen fiatal asszony. Gépírónő az ÉM Pestvidéki Kőbánya Vállalat szobi irodájában. Férje ugyanennél a vállalatnál dolgozik, esztergályos. Egyetlen kis fiuk öt esztendős. — És lakásunk is van, ami fiatal házasoknál sokat jelent manapság. Igaz, messze esik a bánya lakótelepe a falutól, de nem is ez a baj, hanem az út. Gyerekeink az országúton mennek iskolába, óvodába, életveszélyes körülmények között. — Azt kívánjuk, hogy építsenek gyalogutat telepünktől a vasúti aluljáróig, ahol már kezdődik a járda. Ne kelljen többé aggódni a gyerekekért — és még hozzáteszi: — meg magunkért sem. A lakótelepen 48 család él 60 gyerekkel. A gyerekek legtöbbje iskolás-, vagy óvodáskorú. Az ingázó marós Kakucson lakik Zsolnai Pál, onnan jár be dolgozni, immár közel másfél évtizede Pestre. Huszonnyolc éves, nős, egy gyermek atyja. A szőke kislány az ölében, Annuska négy esztendős. Szakmunkás. Reggel munkába utazik, délután pedig haza, ingázik. Falusi fiatalember, aki ipari és nem mező- gazdasági munkát választott. Nyílt tekintetű, értelmes arcú, jólöltözött. Serdülő kora óta vándorol a falu és a város között, de nem vándormadár. Egyfolytában tíz esztendeje a Lőrinci Vattagyár tmk marósa. — Munkahelyével tehát elégedett? — Természetesen, különben máshol keresnék munkát. — De vajon mindennel elégedett-e? Nincs-e valami kívánsága, amit rábízna a képmámban, 1600-zal is beérném. Nagyot sóhajt, talán valamennyi ingázó nevében. Búcsúzkodásnál mondja: — Szóval, ha megkérdezne, én ilyen kívánságokkal fordulnék a képviselőjelölthöz. Sz. E. regénytárban — ellentétben az úgynevezett képregényekkel — a művek csonkítatlan, teljes szövege jelenik meg. A sorozat két változatban készül. Az egyikben a hosszabb elbeszélések és kisregények látnak napvilágot, nyolc oldalanként agy-agy egész oldalas képpel, a másik sorozat viszont rövi- debb elbeszéléseket tartalmaz, s a könyv minden oldalán egy- egy színes — kisebb-nagyobb méretű — kép található. A Képes regénytár első kötete néhány napon belül megjelenik, Jókai Mór: A cigánybáró című műve, Reich Károly egész oldalas, színes rajzaival. Ezt követően minden hónapban jelentet meg a kiadó egy- egy kötetet. Az idei tervben a Jókai-köteten kívül Móricz Zsigmond: Mese a zöld jüvön, Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Balzac: A vörös vendégfogadó, Szép Ernő: Mátyás király tréfái, Mérimée: Ta- mangó, Jack London: A vadon szava, Karikás Frigyes: Kor- bély János, Puskin: A kapitány lánya és Jókai: A két menyasszony című műve szerepel neves grafikusművészek rajzaival. Egy-egy kötet ára tizenegy-tizenöt forint között váltakozik. Befejeződött a burgonyatermesztési tanácskozás Csütörtökön Nyíregyházán befejeződött a kétnapos országos burgonyatermesztési tanácskozás. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az Idén ismét sok új burgonyatermesztési módszert alkalmaznak. így többek között az ország különböző vidékein, s nagy területein termelik már „kapa nélkül" vegvszeres gyomirtással a burgonyát. , Kiterjedtebben alkalmazzák ' a holdankénti tőszámnövelés- ben, illetve a tenyészterület jobb kihasználásában fontos szerepet játszó bakhátas művelést. Ezzel az ültetési és művelési móddal a korábbi 18 ezerről 27 ezerre emelkedik holdanként a terméshozó bokrok száma. Készülő filmek Tucatnyi érdekes, hamarosan a mozilátogatók elé kerülő produkción dolgoznak a Magyar Filmgyártó Vállalat propagandastúdiójának munkatársai. Készülő produkciók egyike a Balatont mutatja be. A stúdió egyik stábja Jemenben forgat. A magyar kormány nemrégiben egy teljes kórházat ajándékozott a függetlenségét közelmúltban kivívott közel-keleti arab országnak. A filmesek most munka közben örökítik meg a magyar orvosokkal dolgozó kórházat. „Ház” címmel Kis József rendező forgat dokumentumfilmet. A forgatási tervben három szakoktatófilm szerepel: bemutatják a Csepel-motorok működését, a jégkárok elleni védekezés lehetséges módjait és a szocialista mezőgazdaság korszerű üzemegységét, a termelőszövetkezetet. Kisfilm készül a Budapesti Nemzetközi Vásárról is, amely az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Tv-riportfilm — autóbuszjáratról Tévé riportfilm készül a Magyarország—Jugoszlávia közötti rendszeres ■ autóbusz- járatról. A filmet hamarosan bemutatják. egyensúlyozta a szobába, aztán megadóan leült. És megdöbbent. Az öregasszonynak sáros volt a cipője. Megszáradt sárfoltok éktelenkedtek a sarkán és a harisnyája ráncot vetett. Az anyósa mániákusan tiszta volt. Hírhedt zsarnoka a pedantériának. Legendák keringtek róla, apró történetek, amelyeket mosolyogva, de némi tisztelettel adtak tovább a délutáni sziesztákon. Most vette csak észre, hogy az anyósa sír. Utoljára akkor látta könnyezni, amikor kanadai bátyjának gyászjelentése megérkezett. Akkor is csak néhány pillanatig tartott az egész, mert rögtön szidni kezdte a sógornőjét, aki (Erdci Sándor rajza) harmadrangú gyászértesítőt csináltatott. Az öregasszony csendesen sírt, halk csuklásokkal és Magda hallgatott. Ült és zavartan kavargatta teáját. Aztán az öregasszony beszélni kezdett, szipogva panaszkodott, akadozó, tört mondatokban — az új menyére. A zavaros és hosszú történetből Magda egyetlen lényeges mondatot jegyzett meg: „... és aztán azt kiabálta, hogy inkább igazítsam meg a szőnyeg rojtját, mert összegubancoltam. Én!... Én, aki...” És folytatódott a történet to-' vább, de Magda már mindent értett. Azt, hogy az öregasz- szony miért nem veszi észre a szekrényből kikandikáló pi- zsamaujjat és miért dől hátra olyan otthonosan a fotelben. És a sáros cipőt is értette, a harisnyát is, az anyósa csendes hadüzenete volt ez az új menyének. Nagy diadalt érzett. Neki ugyan soha nem volt porcelán szemetesvödre, de az anyósával egyetlen egyszer sem veszekedett. Önmegtartóztató nyugalommal élte végig rövi- debb-hosszabb látogatásait. — Anyuka — tolta most oda készséges mozdulattal a teáscsészét — igya meg, egészen kihűl. Az öregasszony hálásan nézett rá és a bögrére, melyben a sötétbarnára sikerült tea párol gott. Ivott belőle és azt fnondta: — Nagyon jó ez a tea, fiam ... lassan megtanulod... Bende Ibolya / viseiojeioitre, aitire maja szavaz? — Kívánságom az több is ; lenne. Nyáron a feleségem a helybeli Lenin Tsz-ben, hogy : úgy mondjam, bedolgozó, de télen semmi keresete sincsen. A falun lakó asszonyoknak nagyon kevés munkaalkalom kínálkozik. Dolgozott az asz- szony... — A kézműipari háziipari szövetkezetnek — szólal meg Zsolnainé. — Nyáregyházára kellett anyagért mennem, megvarrtam, utána vittem az árui vissza. Néha háromszor is elmehettem, amíg újra kaptarr anyagot, mert a pesti központ- bői nem érkezett meg. Biciklizni olyan messze téli hidegben, a síkos úton: Zsolnai Pál másik kívánsága: — Gyorsítsák meg a vonal menetidejét. Kakucstól Pestlő- rincig másfél óra az út. Hazulról az állomásig másfél kilométert gyalogolok, azután a vasúttól a gyárba még kétszáz métert. Ez oda-vissza elvisz négyet a nap 24 órájából, de emiatt még panaszkodni se illik, >ha az ember másokra gondol, akik még többet gyalogolnak. Munka után azonban jön az újabb időrablás. Délután kettőkor vége a munkának, kijövök a gyárból és csak 3.20-kor van vonatom. Nem lehetne megváltoztatni a menetrendet? Végigsimít hullámos fekete haján. — Néhány faluba kihelyezhetnének üzemeket, ahová a környező községek ipari munkásai járhatnának. Az üzemkihelyezés nehéz ügy, de a rövidített menetidő és a menetrend alkalmazkodása az utasok igényeihez nem is olyan megvalósíthatatlan. — Én most havi 1800-at keresek. Ha Kakucson, vagy a közelben dolgozhatnék a szakalatt beszámolt párizsi élményeiről. Az öregasszony természetesen nem szól majd ezért, csak beszívja a felső ajkát s ettől Magdának viszketni kezd a bőre. Leforrázta a teát, tálcát vett elő, csontszínűt, ünnepit. Ezzel akarta ellensúlyozni, hogy a rádió szélén feltehetően porcsík van, és az asztal lába még mindig törött. Kekszet is talált egy zacskóban s némi töredezett teasüteményt. Az egészet beMagda teát főzött az anyósának, aki fél órával ezelőtt érkezett az új menyétől. Tudta, hogy az új menynek félelmetes híre van, s az öregasszony éppen azért látogatta meg, hogy ezt a hírt személyesen ellenőrizze. Az új menyről, a negyvenéves özvegyasszonyról azt mesélték, hogy porcelánvödörben tartja a szemetet ' és naponta kétszer fényesíti a parkettet. Magda viszont hetenként egyszer törölt port s a tegnap levetett ruhája még ott hevert a díványon. Ismerte az anyósát. Tudta: hosszabb beszámoló következik majd a pedáns menyről, félreérthetetlen célzásokkal azokra a személyekre, akik félórái továbbalvást többre becsülnek, minthogy becsukják a rekamiért. Ezekre a beszámolókra ismeretségük óta többször sor került s eddig az öregasszony fiatalkoráról szóltak. Most azonban az új meny mindezt elhomályosíthatja, sőt háttérbe szoríthatja. Az új menyre ugyanis az anyósa beszélte rá a fiát, az egyetlent, aki még nőtlen, sőt agglegény volt. Forrt a víz, de bosszankodva vette észre, hogy elfogyott a kockacukor. Zsozsó tegnap este azt eszegette, mi-
