Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

Út az ispotálytól XI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1967. FEBRUAR 22., SZERDA Csak csendesen ... pihenő van Kétszáznegyvennégy évvel ezelőtt szavazott meg először a városi tanács a koldusoknak segítséget. Ezután hetvenegy évvel már a város orvost is kapott, akinek el kellett lát­nia az „ispotályos” b' -geket is. Ez az ispotály volt az őse a mai kórháznak. 1861-ben már huszonegy ágya volt a kórháznak és öt „kórterme”. Ma hát osztálya van. Képeink a sebészeten ké­szültek. A tél végi nap csalo­gató derűje késztette a lába­dozó betegeket a folyosóra, így talán még a gyógyulás is ha­marabb jön ... Ez már nem fáj (Gábor felv.) Várkonyi István szellemében... Várkonyi István születésé­nek 115 és az első ceglédi földmunkásköngresszus 70. év­fordulója alkalmából rende­zett tudományos ülésszakon és ünnepélyeken városunkat né­gyen képviselték. A tudomá­nyos üléseket az egykori Vi­gadó helyiségében (EKV. Dó­zsa György Művelődési Ház) tartották meg. Dr. Simon Péter kandidátus, a Párttörténeti Intézet főmun­katársa az 1897-es első ma­gyarországi földmunkáskong­resszus jelentőségét méltatta. Farkas József egyetemi ta­nársegéd „Várkonyi István életpályája, eszmei, politikai magatartása” címmel tartott előadást, amelyben hosszú évekig végzett kutatásai ered­ményeit ismertette. Dr. Szabó Ferenc, a gyulai Állami Levéltár igazgatója „A ceglédi földmunkáskongresz- szus hatása Békés megyében” címmel tartott beszámolót. Dr. Balanyi Béla hozzászólá­sában föltárta az okokat, ame­ly elé miatt Nagykőrös, Kecs­kemét, Kiskunfélegyháza ag- rárproletársága nem képvisel­tethette magát a kongresszu­son. Az ünnepség egyik jelentős eseménye volt a „Várkonyi István Általános Iskola” név­adó ünnepsége. Kisdobosok és úttörők álltak sorfalat az is­kola folyosóin. Az ebédet is ők szolgálták fel a vendégek­nek. Énekkaruk és szavalókó­rusuk hatásos előadással lep­te meg az ünnepség résztve­vőit. Az iskolában elhelyezett Várkonyi-emléktáblát a föld­munkásvezér fia leplezte le. A Várkonyi-emlékkiállítás volt az ünnepség utolsó ese­ménye. Számos fénykép, ere­deti irat, újságcikk és emlék­tárgy ismertette szemléletesen a nagy földmunkásvezér éle­tét és munkásságát. A kiállítást a Kossuth Mú­zeumban rendezték meg. Egy perc telefon Halálfej a papíron — Halló, 258? — Igen. Itt Varga Ambrus, a Háztartási Bolt vezetője. — Itt a tavasz, van-e elég növényvédő szerük? — Novenda, Neopol, Hungá­ria, DL—40, Hungária L—7, Vitigrán és Zineb már kap­ható, sokan már vásárolják. — Ezek a mérgek kíván­nak-e szakképzettséget? — Bár minden vegyszeres csomagra, zsákra rányomták a méregfejet, az emberek egy része azonban ezt figyelmen kívül hagyja. Sok helyen pad­láson, lakásban, az élelmiszer közelében tárolják, monda­nom sem kell, milyen veszélyes dolog ez. Ezért jó lenne, ha a csomagokon levő szöveget fi­gyelmesen elolvasnák a vásár­lók, hogy ne csak a keverési arányt ismerjék, de az óvóin­tézkedéseket is megtegyék. — Vetőmagok kaphatók-e? — Kerti növények — retek-, zöldségfélék számtalan faja kapható, takarmánykiegészí­tők, takarmánykeverékek is. (t) Az Arany-korszak mecénása A nagykőrösi gimnázium tíz fekete szakállkeretbe foglalt, két évig tanárkodott csak Kő­évvel ezelőtt ünnepelte meg szép, öntudatos férfiarc, értei- rösön Arany János meg a alapításának négyszázadik év- met sugárzó domború homlok, többiek meghitt társaságában, fordulóját. A nevezetes ünnep- Az egyik vitrinben Jókai: Éle- amikor külföldön élő anyai ség egyik kiemelkedő esemé- temből című munkájának má- nagybátyja, a lengyel szárma­sodik kötete látható, fölnyitva zású Baranovszky Miklós azon a lapon, ahol Egy nap meghalt és ráhagyta hatalmas Arany Jánosnál című emléke-» vagyonát. Tömöri Anasztáz- ző írása kezdődik. Ebben To- nak, amikor megkapta a dús nye az ősi gimnázium falai között berendezett Arany Já­nos Emlékmúzeum felavatása volt. A múzeum gazdag anya­gát több mint négy évtizedig móri Anasztázról így emléke- örökséget, első dolga az volt, MITUTUNK MA A,MOZIBAN? A légió. Andrzej Wajda magyarul beszélő, monumentális, széles­vásznú lengyel filmje a napó­leoni időkből. Csak 16 éven felüliek számára. tartó lelkes munkával a gim­názium érdemes öreg tanára, dr. Törös László gyűjtögette össze. A múzeum vitrinjében őrzött emlékanyag — valósá­gos kincsesbánya a kutatók­nak — nemcsak Arany János alakját varázsolja élővé, ha­nem azokét is, akik tanártár­sai voltak, és akikre késő öregkorában visszaemlékezve jogos büszkeséggel írta, hogy az ötvenes évek elején úgyszól­ván Nagykőrösön élt és dolgo­zott a fél Akadémia. Valóban, a magyar művelő­dés hőseinek neve ragyog a névsorban, a nevek között Tö­möri Anasztázé is, a körösi gimnázium egykori matemati­katanáráé, aki a korszak egyik legrokonszenvesebb és legro- mantikusabb alakja volt. A zik Jókai ... egy szép őszi napon meghíttak bennünket, pes­tieket, a nagykőrösiek egy kis vidám mulatságra! Az volt ám a tanári kar! A Fiastyúkban nincs annyi hogy száz arany jutalmat tűzöit ki egy történelmi drámára. A fejedelmi díjat a zsűri két pályázó között osztotta meg. Jókai Mór Könyves Kálmán című drámáját és Hegedűs csillag, mint akkor Nagy- Bajos erdélyi színész Bíbor és kőrösön volt. S egyszer a gyász című színművét jutal- sok okos ember közül egy, mazta vele. azt a legnagyobb okosságot a koldusszegény mérnökből követte el, hogy örökölt a magyar irodalom bőkezű valami fél milliót. Nem vo- mecénása lett. Neki köszön­nöm vissza a kifejezést, va- hető, hogy a Kisfaludy Társa- lóban elkövette az okossá- ság kiadásában már 1864-ben got, mert vannak^ embe- megindult az első magyar rek, akik bolond fővel örö- teljes Shakespeare-sorozat. To- kölnek, de ö rászolgált a móri vállalta ugyanis magára magaera tudományával... a fordítók tiszteletdíján kí- Tomori Anasztáz 1823-ban vül a tizenkilenc kötetes ki- született Dunaföldváron. Apja adás minden más költségét szegény boltos, családi neve is. Anyagi segítséggel, értékes Theodorovics, a görögkeleti pályadíjak kitűzésével haiá- vallás híve volt. Fiát csak a Iáig bőkezűen támogatta az vitrinben őrzött emlékekből legnagyobb nehézségek leküz- élő magyar irodalmat, kirajzolódnak vonzó egyénisé- dése árán taníttathatta, de a gének körvonalai. Arcképét is rendkívül tehetségesnek mu- őrzi a régi tanári kar tablója: Elsők, közölt a vasas inasok A legizgalmasabb nap az utolsó volt. Ez volt az általá­nos vélemény a versenyzők és vezetők között a szakmun­kásverseny értékelése után. A helyezések hozzávetőleges sor­rendje már pénteken az írás­belin kialakult. Például tizen­hat esztergályos versenyző kö­zül négyen feleltek négyesre és ők osztoztak meg később, a gyakorlat után, a helyezése­ken. Hasonló volt a helyzet a többi szakmában is ... A vasesztergályosok szom­baton reggel' fél 7-kor kezd­tek. Hat versenyző ált a pád­hoz, hogy két óra alatt egy •„tüskét” készítsen. Ugyanak­kor kezdtek a konzervgyár gépüzemében az általános és géplakatosok is. De, mert nincsen öröm üröm nélkül, akadtak hibák. A motorszerelőknél például nem voltak meg a verseny feltételei, A fiúk szállását nem fűtötték kellően és az egyöntetű vélemény szerint, ha nem akadt volna közöttük egy „szemfüles", hát „ébren aludtak" volna a hidegtől. A motorszerelők vizsgáztató bi­zottságának elnöke, Nagy Jó­zsef mondotta: — Sok hiba csúszott a ren­dezésbe, ma már másként csi­nálnánk. Majd a verseny színvonalá­ról szólva: — Bár javult a színvonal, mégis voltak feltűnő hiányos­ságok, a versenyzők egy része még egyszerű félmetszetet sem tudott megrajzolni. A nagy kőrös ifikről elmond­ta, hogy Zubán Miklós, Pozsár György, Pintér Sándor és Sza- niszló Balázs az elsők között végzett, ezért az iskola meg­kapta a Munkaügyi Miniszté­rium vándorzászlaját, amely- lyel a legjobb csapatteljesít­ményt díjazzák. — tóth — tatkozó gyerekért szívesen hoz­ta meg az áldozatot. Anasztáz már diákkorában lelkes híve volt a reformeszmék­nek, kapcsolatba került azokkal a fiatalokkal, akikből hamarosan a már­ciusi ifjúság forradalmi együttese regrutálódott. segítő keze elért az élete alkonyán súlyos anyagi helyzetbe került^ Vörös­marty Mihályhoz is, aki­nek halála után ő épít­tetett méltó sírboltoj. Ma már kevesen tudják, hogy Katona József jelenleg Kecs­keméten látható bronzszobra is Tömöri Anasztáz ajándé­ka, de ő állíttatott szobrot Ez késztette arra is, hogy — Lendvay Mártonnak, a má- nyilván Petőfi és Vass Gere- gyár színművészet egyik lég­ben példáját követve — csa- nagyobb alakjának is. A kő- ládi nevét' már diákkorában rösi gimnázium iránti szere- Tomorira változtatta. Mérnöki tétét azzal dokumentálta, diplomáját már ezen a néven hogy alapítványokat létesített szerezte meg. Nagyon szegény a legjobb körösi diákok és a volt, nyolc hosszú éven át ma- körösi gimnáziumban készült gántanítóskodásból tartotta legjelesebb magyar dolgoza- fenn magát, de közben tudó- tok jutalmazására, mányos értekezéseket, mate- Belőle is akadémikus lett, matikai tankönyveket írt, és mint körösi tanártársainak élénken érdeklődött az iroda- legtöbbjéből. 1894-ben halt lom iránt is. A nagykőrösi re- meg, 71 éves korában és csak formátus gimnázium a fiatal halála után derült ki, hogy a mérnök tudományos dolgoza- hatalmas örökségből alig ma­imra figyelt föl, amikor 1853- radt valami. Pedig igen szeré- ban, két református pályázó- nyen élt, de a magyar iroda val szemben őt, a görögkeleti lomnak nálánál bőkezűbb me- vallású fiatal mérnököt hívta cénása kevés akadt, meg a tanári katedrára. Rövid (m. I.) S PORT — — ■■ ■ - ■ ■— - —■ Labdarúgás Só kupaküzdelem — továbbjutással Nagykőrösi Kinizsi—Tá­borfalvi Honvéd 2:1 (1:1). Táborfalva: vezette Boltos. A jeges, nagyon csúszós ta­lajú pályán a körösi csapat a következő összeállításban ját­szott: Vadnay (Gömöri) — Vass, Kecskés 1., Baranyai — Pécsi, Szomolányi — Je- szenszki (Kecskés IV.), Farka- sinszki (Csikós II.), Klenovics, Józsa, Decsi. A Honvéd csapata nagy len­dülettel kezdett, de a körösiek jó adogatással fokozatosan át­vették a játék irányítását. A Kinizsi jobb játéka ellenére a 13. percben a hazaiak megsze­rezték a vezetést. A gól nem törte meg a körösiek lendüle­tét és már a 17. percben egyenlítettek. Változatos játék foiyt továbbra is, de gól nem született. Fordulás után fokozódott az iram, igazi kupaküzdelem folyt a pályán. A hazaiak igyekeztek az eredményt tar­tani — nekik a továbbjutás­hoz elég lett volna a döntet­len is —, a Kinizsi pedig igye­kezett a győztes gólt megsze­rezni, ami több kimaradt jó helyzet után csak a 80. perc­ben sikerült. Jó iramú, változatos küzde­lemben a jó játékerőt képvi­selő Honvéd csapatát megér­demelten győzte le a körösi csapat. Kidomborodott a Kini­zsi jobb erőnléte, rutinosabb, technikásabb játéktudása, jobb felkészültsége, amely ezen a mérkőzésen kellő akarással, lelkesedéssel is párosult. Jó csapatjáték folyt, de még he­lyenként most is kiütközött az egyéni, öncélú játék. A csapatrészeket nézve: mindkét kapus jól védett Vadnaynak volt több dolga. A hátvédhármas jól rombolt. A fedezetek mind a védeke­zésből, mind a csatársor támo­gatásából jól kivették a részü­ket. A csatársor több jó gól­helyzetet teremtett, de az ér­tékesítés terén még hibák mu­tatkoztak. A gólokat Klenovics és Decsi szerezte. A játékve­zetőnek több téves ítélete volt a Kinizsi terhére, és több lest is elengedett. A Kinizsi szerdán délután fél 4 órakor a Ceglédi Építők­kel játszik hazai pályán edző­mérkőzést. ★ Nagykőrösi Kinizsi ifi— Abonyi ifi 5:1 (2:1). Ifjúsági kupamérkőzés. Nagykőrös. Vezette: Csányi. Kinizsi ifi: Vilcsák — Hup- ka, Balogh, Tóth F. — Hege­dűs, Farkas — Máté, Gulyka (Lengyel) György, Manger, Tolnai. Védelmi hibából az ellenfél szerezte meg a vezetést, de a körösi csapat fokozatosan be­lelendült, jobb erőnlétével és jobb összjátékával megérde­melten és biztosan nyert. Góllövök: György 3, Guly­ka és Lengyel. Jók: Hegedűs, Farkas, György, Manger és Tolnai. Nagykőrösi Építők—Nagy­kőrösi Kinizsi II. 6:1. Edzőmérkőzés. P. S. Több mint négymillió forint városfejlesztésre A harmadik ötéves tervben előirányzott nagyszabású ipa­ri, mezőgazdasági, lakásépíté­si és az ezzel kapcsolatos köz- művesítési beruházásokon kí­vül jelentős összegeket fordí­tanak városfejlesztésre, a he­lyi tanács rendelkezésére álló községfejlesztési alapból is. Ennek összege az idén megha­ladja a négymillió forintot, be­leértve a mintegy 800 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát. A községfejlesztési alapból biztosítják az OTP társasházak építéséhez szükséges telkeket. Csaknem 600 ezep»forintot for­dítanának a társasházak szennyvízderítőjének megépí­tésére. A különböző földutak javítására előirányzott összeg szintén eléri a 600 ezer forin­tot. Megépítenek mintegy 4—6 kilométernyi betonjárdát, a közvilágítás bővítésére és kor­szerűsítésére 115 ezer forintot költenek. Az újtormási város­részben létesülő korszerű üz­let építéséhez 200 ezer forint­tal járul hozzá a városi tanács. Régi kívánsága teljesül a la­kosságnak az idén: félmillió forintból átalakítják a városi gőzfürdőt, további 100 ezer fo­rintot fordítanak a strandot ét a fürdőt ellátó termálforrás hozamának növelésére. A külterületeken, tanyákon lakó általános iskolások tanu­lását , könnyítik meg azzal, hogy a megyei tanács segítsé­gével létesülő diákotthon szá­mára épületet vásárolnak. Az általános iskolai oktatást se­gítik az új tantermek építésé­re szánt 200 ezer forinttal. Egyéb munkálatok mellett az idén felújítják a művelődési ház színháztermét, amihez 150 ezer forinttal járulnak hozzá. A sportélet támogatásá­ra 60 ezer forintot, a városi tűzoltóság egyenruhájának ki­egészítésére 20 ezer forintot irányoztak elő. A város két technikumi és két egyetemi ösztöndíjasának támogatására ebben az évben 30 ezer forin­tot juttatnak a községfejlesz­tési alapból. VASÁR Március 5-én városunkban állat- és kirakodóvásár lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom