Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

1966. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK rest MEG VEI ktfíriap Az író-olvasó találkozók tapasztalatai A Pest megyei Tanács nép­művelési állandó bizottsága január 28-án összeül, hogy a járási-városi népművelési fel­ügyelőkkel közösen megtár­gyalja a korábban rendezett író—olvasó találkozók tapasz­talatait és meghatározza a leg­közelebbi feladatokat ezen a téren. Az ülést a Pest megyei Könyvtár helyiségében tart­ják meg, ahol a Ceglédi Iro­dalmi Színpad a megbeszélés részvevőinek bemutatja Sánta Ferenc Húsz óra című regé­nyének színpadi változatát. Napirendre kerül ezen a meg­beszélésen a megyében levő művelődési házak területi munkája is. „Fehér foltok“ a kereskedelem térképén Bolthálózatunk elmarad az országos szinttől ABC-áruház az ártérben?! A megye egész lakosságát érintő, fontos kérdésben: a tanácsi és földművesszövetke­zeti kiskereskedelmi hálózat fejlesztése ügyében tartott vizsgálatot nemrégiben a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat nyomán ké­szült összefoglaló jelentés számos problémára hívta fel a Pest megyei Tanács Végre­A NEB vizsgálata nyomán A BARÁTSÁG KONGRESSZUSA ELÉ írta: dr. Vadász Elemér akadémikus, az MSZBT aleloöke A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusa olyan időpontban ül öäsze, amikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még elevenen élnek az 1965- ös jubileumi esztendő ese­ményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, me­lyeket felszabadulásunk 20. évfordulójának nagyszerű ün­nepe ébresztett. Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és hála, amelyet a magyar nép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felszabadító Szovjetunió iránt. Bennünk élnék azok a gondolatok, amelyek a felszabadulás óta eltelt két évtized eredmé­nyeit vizsgálva születtek. Dolgozó népünk ezen az évfordulón jogos büszkeség­gel állapította meg, hogy pártunk vezetésével, szorgal­mas, teremtő munkánk ered­ményeképpen hazánkat az elmaradott tőkés-földesúri Magyarországból fejlett szo­cialista iparral és mezőgaz­dasággal, fejlett kultúrával rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializmus alap­jait, és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szocia­lista országok nagy család­jának; a többi testvéri szo­cialista országgal vállvetve küzd a békéért, a társadal­mi haladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küzdelmes — úton igaz ba­rátra leltünk a Szovjetunió­ban. A szovjet nép azután, hogy súlyos véráldozatok árán meghozta a szabadsá­got sokat szenvedett né­pünknek, felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtott a felszaba­dult ország új életének meg­indításához, majd az azt kö­vető években olyan sokrétű kapcsolatok alakultak ki or­szágaink között, amelyeknek felmérhetetlen szerepük volt országunk fejlődése szem­pontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében végez­te munkáját a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság is, amely ugyancsak az 1965-ös esz­tendőben ünnepelte megala­kulásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy a ma­gyar—szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erő­södésében és elmélyülésében, népeink kölcsönös megisme­résében mindig fontos szere­pet töltött be a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. S ami ennek az eredményes tevékenységnek az értékét még inkább növeli, hogy a munka nagy részét, legnehe­zebbjét a társaság áldozat­kész, fáradtságot nem ismerő társadalmi aktivistáinak ez­rei végezték. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kong­resszusa óta mintegy 6 év telt el. Ezalatt dolgozó né­pünk további nagy lépést tett előre a szocializmus épí­tése területén. Eredménye­sen befejeztük a második ötéves tervet, jelentős ered­ményeket értünk el a szociá­lis és kulturális fejlődés te­rén, tovább szélesedtek és eredményességben gazda­godtak a magyar és a szov­jet nép sokoldalú kapcsola­tai. Ez utóbbi vonatkozás­ban a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak Is sikerült kialakítania tevékenységének azon területeit, azokat a munkamódszereit, amelyek az elmúlt években megfelelő fej­lődést eredményeztek a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttmű­ködésében, s ezen keresztül hozzájárultak népeink életé­nek és munkájának jobb, alaposabb kölcsönös megis­meréséhez, kulturális érté­keink kölcsönösen hasznos cseréjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk felszabadulása 20. évforduló­jának esztendeje. Ezen az év­fordulón, amely az egész ma­gyar nép országos, nagy ünne­pe volt, a magyar és a szov­jet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésének szálai és még inkább tudato­sodott a két nép sokoldalú együttműködésének kölcsönö­sen előnyös volta. Ez az álta­lános légkör termékeny talajt biztosított társaságunk tevé­kenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. Ebben a légkörben tartották meg kerületi és megyei elnök­ségeink konferenciáikat, ame­lyeknek előkészítése során még inkább fokozódott és szé­lesedett aktivistáink tevékeny­sége. A jelenlegi helyzet jó alapot biztosít ahhoz, hogy az elkövetkező években eredmé­nyesen ápolhassuk tovább a magyar—szovjet barátságot. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó em­beriséggel együtt ünnepelhet­jük a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­ját. Számunkra, magyarok számára ez az évforduló külö­nösen jelentős, hiszen a for­radalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy 100 ezer magyar in­ternacionalista harcolt szovjet testvéreink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el ne­künk, örök hálával emléke i k azokra, akik vérrel pecsételték meg népeink barátságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fon­tos eseményeknek és tények­nek a politikai jelentőségét kellő hatékonysággal tudato­síthassuk hazánkban, arra kell törekednünk, a jövőben is, hogy munkánk során minél szélesebb tömegekhez juthas­sunk el. Társaságunknak fontos fel­adata, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcso­latainak, kölcsönösen előnyös együttműködésének, történel­mi barátságának talaján, a magyar dolgozók széles töme­gei körében, más töinegszerve- zctekkel és tömegmozgalmak­kal szoros egységben, tovább szélesítve a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal meglevő együttműködését, konkréten és őszintén, mind az emberek ér­telmére, mind pedig érzelmei­re hatva tudatosítsa a magyar —szovjet barátság jelentősé­gét. Ezzel egyrészt hozzájárul a hazánkban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátságának elmélyí­tésével elősegíti népeink nem­zetközi összefogását a békéért, az emberi haladásért, a szo­cialista világrendszer erősíté­séért, a nemzetközi munkás- mozgalom egységéért, a szocia­lizmus és kommunizmus fel­építéséért vívott harcban. hajtó Bizottsága vezetőinek, valamint a megye kéreske- delmd szakembereinek figyel­mét. A NEB mindenekelőtt hangsúlyozza: Pest megye kiskereskedelmi hálózata to­vábbra is kedvezőtlen hely­zetben van az országos átlag­hoz mérten.. Ennek egyik oka az a szemlélet, amely a fővá­rost Pest megye kereské&el- mi székhelyének tekinti, s a megye lakosságának ellátását a fővárosi áruházakban és szaküzletekben is biztosított­nak véli. Annak idején több minisz­teri utasítás írta elő keres­kedelmi központok, alközpon­tok és alapvető körzetek ki­alakítását. A NEB vizsgálata megállapítja, hogy ezeknek fejlesztése a pénzügyi keret és a kapacitás elégtelensége miatt lassan halad. A megye kereskedelmileg ellátatlan területednek, az úgynevezett „fehér foltoknak” a felszámo­lását csak részben sikerült megoldani, sőt, az időközben kialakult új települések újabb ellátatlan körzeteket képeztek. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy az állami lakóte­lepek mellett helyenkénti — például Dabason, Sziget- szentmiklóson stb. — elma­radnak a kapcsolódó kereske­delmi beruházások. A hálózatfejlesztés problémái már a tervezésnél jelentkeztek. A második öt­éves terv előirányzatait nagy­mértékben módosította az 1961-es területrendezés. Emiatt éves operatív tervek kidolgozása vált szükségessé. Sajnos, a gyakorlati megvaló­sulás még ezektől is lényeges eltéréseket mutat. A tanácsi kiskereskedelem­ben például a második Ötéves terv folyamán 69 úi kereske­delmi létesítményt terveztek, de csak 64 valósult meg; ré­szint kerethiány, részint épí­tőipart kapacitás hiánya miatt. Ugyanakkor terven felül 93 üzlet nyílt meg az elmúlt öt évben. A tervezett 166 bővítésből és korszerűsí­tésből megvalósult 132, vi­szont korszerűsítettek 65 olyan boltot, amely nem sze­repelt a tervben. A földművesszövetkezeti kiskereskedelemben hasonló a kép, a terv és a megvaló­sítás terén. A tervezett 61 új létesítményből megvalósult 53, viszont terven felül haj­tottak végre korszerűsítést számos boltegységben. összegezve, a vizsgálat megállapította, hogy Pest megye kiskereske­delmi hálózata a második ötéves terv folyamán 9,8 százalékkal növekedett. A Dunakanyar problémáit ezúttal Visegrá- don vizsgálta behatóan a NEB. Az ÁBC-áruház építke­zése a hosszantartó árvízve­szély miatt elhúzódott, s no­ha műszaki átadása később megtörtént, az áruház még a mai napig sem működik. Ki­fogásolta az áruház telepítési helyét is, mivel o forgalom­tól kieső helyen, asz üdülők­től távol épült, közel a folyó­hoz, ahol gyakori az árvíz- veszély. A nyár folyamán például 30 centiméteres víz alatt állt az építkezés. Az áruház méreteit és tervezett alkalmazotti létszámát — kü­lönösen a téli időszakra! — túlzottnak találta a NEB, mint ahogy túlméretezettnek ítélte meg a Pokolcsárdát és a papszigeti kiskereskedelmi egységeket is. ... a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel és a köz­lekedés- és postaügyi minisz­terrel egyetértésben rendeletet adott ki a gépjárműadóról. Az új rendelet korábban érvényes háromféle jogszabályt váltja fel. Pontosan meghatározza, mely gépjárművek után mi­lyen összeget kell fizetni, in­tézkedik az adómentesség­ről ... A rendelet egyszerűsít bizo­nyos adminisztrációs szabályo­kat, de nem változtatja meg az adók összegét. Könnyítés: a forgalmi engedély kiadása után nem 15, hanem harminc napon belül kell az ilyenkor szabályos bevallást elküldeni az adóhivatalnak. Ha valaki nem tartja be a határidőt, azt ezentúl nem tekintik pénzügyi szabálysértésnek, ezzel szem­ben, az az évre esedékes adó összegét öt százalékkal, de leg­alább 20 forinttal növelik. Ha ismételt felszólításra sem tesz­nek eleget a bevallási kötele­zettségnek, lépésről lépésre to­vább növelik a százalékot. Gyakorlati tudnivaló még, hogy egész évre szóló gépjár­mű adó fizetésére kötelezettek mindazok, akik az év első nap­jától birtokolják a gépkocsit. Ennek azonban két részletben, január 1 és március 15, illetve július 1. és szeptember 15. kö­zött tehetnek eleget. Ankét Nagykőrösön A Közalkalmazottak Szak- szervezetének munkaszervezé­si és továbbképzési osztálya Nagykőrösön tanulmányozta a közelmúltban a városi tanács szakigazgatási szerveinél az ügyintéző tevékenységet. A ta­pasztalatokat a Tanácsok Lap­ja december 23-án és január 6-án „Ügyiratok, ügyfelek —. egy felmérés tapasztalatai' címmel közölte. Január 21-én Nagykőrösön a művelődési ház nagytermében az állam- igazgatás, hatósági ügyintéző tevékenységéről — az előzetes tanulmányozás kapcsán anké­tet rendeznek. A tanácskozá­son dr. Tóth Ferenc, a megye: tanács titkárságának csoport- vezetője tart vitaindító elő­adást, Római út — tatarozás alatt A büszke légiók valamikor er­re menetelve nem gondoltak rá, hogy nemcsak hervadó di­csőségüket, babérkoszorúikat, de még útjaikat is kikezdi a tiszteletlen idő. íme a Benta- patak fölött átvonuló római híd is napjaink mestereinek kezemunkájára szorul. Erősítik a boltozatokat, hogy újabb év­tizedekig biztosan íveljen a sok kort megélt, sok századot átélt római híd. Tóth felv. Őszinte beszélgetés Két csésze fekete, néhány cigaretta, sok okos gondolat és őszinte véleménycsere — valahogy így lehetne megvon­ni annak a közel háromórás baráti beszélgetésnek a mér­legét, amelyre hétfőn délután került sor az egyik nagykő­rösi általános iskola igazga­tói irodájában. A beszélgetés témája mi más is lehetne ezekben a napokban, mint az új kormányintézkedések hatása az egyes emberekre és a társadalom egészére. A beszélgetés résztvevői: Horváth Lehel, az általános iskola igazgatója, Gorócz Ambrus tanár, az iskola szakszervezeti titkára, Szabó Sándor, matematika—fizika szakos tanár, valamint a vá­ratlan vendégként bekukkan­tó dr. Janovics Tibor, a vá­rosi kórház igazgató főorvo­sa, aki meghallva az érdekes témát, szívesen bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. © — Tavaly végeztem, szep­tember óta tanítok — kezdi a legfiatalabb, Szabó Sándor. — Fizetésem: ezerkétszáz fo­rint. Fiatal, kezdő ember va­gyok, nőtlen, érthető, ha a hír hallatára azonnal szá­molni kezdtem. Számításaim szerint százhatvun-százhet­ven forinttal emetkiedik a fi­zetésem. De lehetséges, hogy még ennél többel is. Egészen pontosan még nem ismerjük a végrehajtás módját. Né­hány nap múlva azonban biz­tosan pontos választ ka­punk ... — Minit szakszervezeti tit­kár — kapcsolódik a beszél­getésbe Gorócz Ambrus —, én ismertettem a negyvenhét tagú tantestülettel az új in­tézkedést. Tiszta szívvel mondhatom: jó visszhangot keltett a kollégák körében. Régi kívánság teljesült ezzel az új bérintézkedéssel. Jó­magam huszonnégy éve taní­tok. Mivel három alkalom­mal rendkívüli előléptetés­ben részesültem, a fizetésem kétezerkilencven forint volt. Ez most mintegy kétezerhá­romszáz forintra nő majd. Ezenkívül heti tíz órában ta­nítok az ipariskolában. Eddig havonta négy-ötszáz forintot kerestem ezzel. Most, miután az óradíjakat is megemelték, ez az összeg előreláthatóan hatszázötven-hétszáz forintra emelkedik. © Horváth Lehel, az iskola igazgatója veszi át a szót; — Huszonöt esztendeje ta­nítok, de rendkívüli előlépte­téseikkel elértem már az el­érhető legmagasabb fizetést. Az alapbérem kétezer forint, ehhez jött még a hétszáz fo­rint vezetői pótdíj. Most az új rendelkezés értelmében mindkettő emelkedik, számí­tásom szerint összesen há­romszázhatvan forinttal. Igaz, a progresszív nyugdí j járulék bevezetése kilencven forintos többletkiadást jelent, de így is kétszázötven forinttal nő a fizetésem. Természetesen az intézke­dések nem csupán a pedagó­gusok életében jelentenek előbbre lépést. — Az intézkedés többek kö­zött azért is jó — mondja az igazgató —, mert nagyobb le­hetőséget biztosít a rendkívüli előléptetésekre. Eddig csak rit­kán volt erre lehetőség, két- három évenként három-négy ember kiemelkedő munkáját jutalmazhattuk ezzel. Az új intézkedés feltétlenül ösztön­zően hat majd a pedagógusok munkájára. De az is helyes eb­ben az intézkedésben, hogy a rendkívüli előléptetvissza is vehető, ha az illető pedagó­gus a továbbiak során rosszul A kórház igazgató főorvos eddig csak csendes hallgató.' volt a beszélgetésnek. Mos azonban, hogv már nem csu­pán az egyéni életek alakulá­sára került a szó, vélemény! mond ő is, hiszen az új ren delkezések egy része az egész ségügyi dolgozókra is vonatke zik. — Feltétlenül egyetértek p intézkedésekkel, a mi mun kánkat könnyíti. Bizonyé egészségügyi pályákra ével óta nem volt megfelelő jelent kezd. éppen az alacsony fize tések következtében. Hogy : magunk példájánál maradjak a mi kórházunkban is állan dóan hat-nyolc szakképzett nővérrel vagyunk kénytelené! dolgozni. Remélhetőleg ez a' intézkedések későbbi kihatá saként változni fog. Gyorsan múlik az idő, min denkit vár a munkája, köte lessége. Az eltöltött órák? mégsem bánja egyikük sem őszinte véleményt cserél tűn’- P. P. végzi munkáját. Vagyis: név elég csupán jó munkával kiér demelni a rendkívüli előlépte test, hanem folyamatos, j< munkával kell megtartani azt Ennek a serkentő, kezcemé nyezésre szorító hatása feltét lenül hasznos és gyümölcsöz' lesz az egész iskolaiig}' szám? ra. HÍR és kommentár GÉPKOCSIADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom