Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
na» MEOYEI iő^írfop 19454. SZEPTEMBER 1, KEDi. Nagy Ibolya két verse: Szeptember 1-én Beh takaros barna lányka! Kék pántlika a hajába’, Szélben libeg erre-arra, Nem röpül a régi útra. — Erika eltévedt volna? Nem amott van az óvoda! — Néni én azt jobban tudom, Mától kezdve sok a dolgom. Nem járok már óvodába, Hanem ide iskolába! Viszi a nagy barna táska, — Anyu alig ér nyomába. Orömszerző Szeptemberben hull az eső, Gyuri, Laci korán kelő. Vígan siet iskolába, Csengő szőlő uzsonnája. E hónaptól más a helyzet, Sok-sok örömöt szerezhet! Dicsérettel, ötösökkel, Ölelgetik szeretettel. A tárnoki j ogász ÚJ BELYEGSOROZATOT AD KI A POSTA A postavezérigazgatóság közli, hogy szeptember 2-án, az IMEX 1964. elnevezésű nemzetközi bélyegkiállítás és a 37. bélyegnap alkalmából négy — egyenként 2 plusz 1 forintos értékből álló sorozatot és bélyegblokkot hoz forgalomba. Szeptember 6-án, a 9. női kosárlabda Európa- bajnokság megnyitásának napján, az Események—évfordulók bélyegsorozaton belül kétforintos alkalmi bélyeget ad ki a posta. (MTI) A mai gyerek lódításnak venné, ha elmesélném neki, hogy régebben sok szülő azért feddte gyermekét, mert bújta a könyvet. Hiteles tanúm erre Kovács Ernő bácsi, aki foglalkozása szerint is kovácsa Tárnok községnek. Bevallása szerint sok nyaklevest kapott mostohájától, ha akár a padlás zugában is, tanuláson, olvasáson rajtacsípte. — Majd kiverem a fejedből azt a sok haszontalansá- got — tépte ki kezéből a könyvet a mostohaanyja. Ernő bácsi gyerekfővel is felfogta jogfosztottságát és vágyott a jogra. Tizenkét éves korában tanoncnak szerződött — gondolta — fordul a sorsa. Itt is csak kötelességei voltak. Pedig a pörölycsapások, vasalások mellett jeleskedett a „majszter- né” konyhájában is. Vizet hordott, fát vágott. Majszter uram csizmáját pedig senki sem tudta olyan ügyesen lehúzni, mint ő. Meg is fizettek érte. Mégpedig úgy, hogy mikor az inas felszabadult — segédnek nem tartották tovább. Akkoriban nagy szó volt az elhelyezkedés, de végül is sikerült egy kispesti gyárba felvétetnie magát. Teltek, múltak a hetek; a fegyelmezett, szorgalmas kovácssegédre felfigyeltek a siervezett munkásak és soraikba fogadták. Ernő bácsi a munkásotthonban szórakozott, előadásokat hallgatott. Úgy érezte, végre (közelebb került a jogokhoz. — Igasséígossstó Kovács BErwR& bécsi Émsséscsai No, ami azt illeti — egykét sztrájkban részt is vett, ugyanolyan jogon, mint többi munkástársai. A Tanácsköztársaság idején már, mint képzett szocialista irányította szülőfaluját. Arra figyelt, hol kiált a szükség. Igazságos döntései voltak és ezért a szegény nép nagyon szerette. A Tanácsköztársaság bukása után Ernő bácsit is a vádlottak padjára ültették az urak. Egy antantcsendőr vezette be a községházára. Várta a jegyző meg a plébános. Az asztalon állt egy feszület és égett két gyertya. A csendőr megkérdezte, hogy tudja-e mit jelent ez? .(Nem szólt semmit. Minek szaporítsa a szót?) A vád úgy hangzott, hogy igazságtalannak tartotta a ló- fogatelosztást a községben, a betakarítás idejére. Ugyanis a háborúban kimúlt lovak helyébe, az állam ötven pár lovat bocsátott a község rendelkezésére. Ebből a jegyző 25 párat az urasághoz irányított. Ernő bácsi jogtalannak tartotta, hogy a falusi parasztok összesen csak annyi lovat kapnak, mint az uraság egy személyben. Azután azt mondta az antantcsendőr, hogy Ernő bácsi: haramia. Megfélemlítette a A klímaberendezésektől — az időjárásgépekig A klímaberendezések egyre inkább terjednek, tökéletesednek. A nehéz, az emberi szervezetre káros klímaviszonyok ellen mind tömegesebben alkalmazzák a modem technika vívmányait. Télen fűt, nyáron hűt Az egyszerűbb berendezések, amelyeknél hiányzik a légnedvesítő kamra, a levegő mozgásával ellentétes irányban porlasztanak vizet, hogy igy a vízcseppekkel érintkező levegő nedvességet vegyen /el. Ezek a berendezések csak léghűtésre és légfűtésre szolgálnak s ezért még nem is tekinthetők a szó szoros értelmében vett klímaberendezéseknek. A klímaberendezés a helyiségekben automatikus berendezésével biztosítja az állandó légcserét. Hűti, melegíti, nedvesíti vagy szárítja szükség szerint a levegőt. Általában a klimatériumot, az úgynevezett klímaközpontot az épület föld alatti vagy földszintes helyiségeiben helyezik el. Légcsatornahálózat vezeti a levegőt a klimatizált térségbe s a hideg vagy meleg levegőt szivornyák, elszívófejek juttatják el az elszívóhálózatba s onnan a központba, illetve egy része a szabadba távozik. A klímaközpontban a külső friss és részben visszaszívott levegő szűrőkön, hűtőtesteken, majd nedvesítő kamrán halad át. Ezután a nedvességet a kívánt, rendszerint 50 százalékra csökkentik melegítési folyamattal s befújják a kli- matizálandó helyiségbe. A klímatechnikában egész sereg új, korszerű irányzat van kialakulóban. Ilyen a nagy légsebességű klímaberendezés kialakítása. Ezekben a kezelt levegőt kis keresztmetszetű csatornahálózat osztja szét és az egyes helyiségekben külön légkeverőkkel oldják meg a helyiség levegőjének friss levegővel, illetve meleg levegővel való keverését, aszerint, hogy hűtés vagy fűtés-e a cél. A klímaberendezés szerepe a gyógyászatban Fontos szerepe van a klíma- berendezéseknek a gyógyászatban, amire országosan is kitűnő példa a debreceni gyermekklinika. A koraszülötteket mentő berendezések alkalmazásáról szakemberek a következőkben fejtették ki véleményüket: — Minthogy a koraszülött szerveinek érettsége nem éri el a normális újszülöttét, ezért a külvilág behatásaival szemben fokozottan érzékeny. Olyan légköri körülmények között kell tehát tartani, hogy hővesztesége a lehető legkisebb legyen. Számára a legkedvezőbb levegőhőmérséklet a 31—34 fok s ennek állandónak, egyenletesnek kell lennie. E magas hőmérsékleten viszont — normális légköri viszonyok között — a levegő száraz lesz, a test párolog, nedvtartalmából veszít. Ezért gondoskodni kell a levegő megfelelő páratartalmáról. A koraszülött csecsemőknél a legmegfelelőbbnek a 60—70 százalék relatív nedvességtartalom mutatkozott. A párásított meleg levegőt a kondicionálóberendezés állítja elő, mely miután felvette az utó- fűtőben a végső hőfokot, az elosztó csőhálózaton keresztül a boxokba kerül, ahova a koraszülötteket helyezik. A külső és belső hőfokot termosztátok, a páratartalmat hidrosztátok „érzékelik” és automata kapcsolók segítségével nyomban szabályozzák. A szabályozást termisztor- készülékkel oldják meg. A kondicionáló berendezés teljesen önműködő, a kapcsoló egyszeri beállítása után csupán ellenőrizni kell a működést és pótolni a porlasztás következtében eltávozott vízmennyiséget. Az így kialakult párás, meleg levegőt a box felső részén vezetik be, az elhasznált levegőt viszont a padló szintje fölött szívatják el. Azonban nemcsak a koraszülöttek esetében, hanem a gyógyítás számos folyamatában, főként szívbetegek, lég- zőcsövi betegek kezelésénél is nagy jelentősége van a kondicionáló berendezések, klimakészülékek használatának. Időjárásgépek Ezután már csak a fantáziánkat kell kissé szabadjára engedni, meghosszabbítani a valóság vonalait és elképzelhető, hogy az atomkorban hatalmas gépek segítségével fogják befolyásolni az időjárást, tisztítani a levegőt, sugarakkal mentesíteni a baktériumoktól, ózonnal, oxigénnel dúsítani azt. A ma még kultúrhelyiségek- ben, kórházakban, ipari üzemekben használt, viszonylag kis klímaberendezések, mint óriási gépezetek egész városok levegőjét, annak ózon-, páratartalmát és hőmérsékletét szabályozhatják. Mindez ma még fantasztikumként hangzik, de a tudomány nem ismer lehetetlent. Kiss István plébánost, aki éjjel nem mert kimenni az Anasztá- zia-majorba — „gyóntatni”. A csendőr hirtelen kaszás, fejszés embereket pillantott meg az ablakon át. Nincstelen, szegény emberek állták körül a községházát. Ilegreucirtek a falu urai. Eltekintettek a kegyetlen büntetéstől. A vádlottól azt követelték csak, hagyja el a falut. A, felszabadulás óta jókedvűen munkálkodik a tárnoki kovácsműhelyben. A veteránt sokan felkeresik, néha barátságból, néha tanácsért. — Szükség van az eszére — vélekedik az öregről a község fiatal tanácselnöke, aki pár hónapja tölti be tisztségét. A tanácselnök megfogadja Ernő bácsi szavait és így tréfálkozik: köszönöm jogász úr. A megtisztelő címben van egy kis igazság is. Ugyanis Ernő bácsinak mindig „gyöngéje” volt a jog. és azt most tanácsadóképpen gyakorolja. Ülnök a bíróságon. Eleinte bontóperetanél volt. Elmarasztalta azokat, akik valamikor kéz a kézben jártak, azután egyik perelte a ház külső ajtaját, másik a belsőt az osztozkodásnál. Később átkérte magát azokhoz a peráhei, ahol az ő tapasztalatára nagyobb szükség van. — Mit segíthet, egy kovács a bíróságon? . — kérdeztem. Ernő bácsi rágyújt egy cigarettára, neki dűl a műhelyaj tónak és summázza: — Élek az udvariassággal, amit még ifjúmunkás koromban neveltek 'belém. *— Tessék befáradni —mondom a tanúknak — ha kezdjük a tárgyalást. A tanúk olykor összenéznek: de udvarias ez az idős „bíró”! — Ez az apróság — különösen a nőket hatja meg és őszintén kiöntik a szívüket. — Aztán ha valamelyik vezető ügyét tárgyaljuk, akit a munkásiság emelt ki és fejébe szállt a dicsőség, kárt okozott a köznek és a bíró szavaira sem mutat megbánást, akkor leszedem róla a keresztvizet ... Végül Ernő bácsit arról faggatom, hogy a bíráknak tud-e tanácsot adni? — Elmondom, hogy a jó bíró olyan legyen, mint a jó kovács. Alapos legyen az ítélet, ne hasítson fel új sebet. Vigyázzon úgy, ahogy a jó kovács a vasalásnál ügyel, hogy a patkószeget ne az elevenbe üsse. Galgóczy Imre VELENCE-TAVI KARNEVÁL Huszonöt öntevékeny művészegyüttes, ének-zenekarok, tánccsoportok, színjátszó- és pantomimegyüttesek,' neves fővárosi művészek, az Operaház énekesei és balett-táncosai, mintegy harmincezer néző — ez az idei Velence tavi karnevál mérlege.' Reggel kilenctől a késő esti órákig két színpadon, a vizen és a levegőben zajlott a program. A vízisportolók színes csónakfelvonulása, majd (f legjobb magyar sportrepülők bemutatója, a színes szórakoztató műsorok és az igényes művészi program biztosította a részvevők kellemes és színvonalas szórakozását. Képeinken két részlet a víziszínpad műsorából: a dunaújvárosi munkásőrség fúvószenekara és az Ostor-együttes szatirikus műsorának egyik sikeres részlete, az üvegestánc-paró- dia. (Foto: Gábor) Az IBUSZ őszi-téli társasutazásai a baráti országokba Az IBUSZ ősszel és télen összesen 24 különböző útvonalon indít társasutazásokat a baráti országokba. Csehszlovákiába 7, a Német Demokratikus Köztársaságba 6, a Szovjetunióba és Romániába 4—i, Lengyelországba pedig háromféle kirándulást szervez a magyar turisták számára. Lesznek köztük városnéző utazások, magashegyvidéki túrák, valamint karácsonyi és szilveszteri kirándulások. A legolcsóbb útnak, a háromnapos pozsony—pöstyéni túrának 490, a legdrágábbnak, a 13 napos kijev—leningrád— moszkvai kirándulásnak pedig mindössze 2470 forint az ára. A legolcsóbb szilvesztere- zés a lengyel Tátrában ezer, a legdrágább viszont Sinaian körülbelül 1800 forintba kerül. Arra a hétnapos drezdai útra pedig, amelyet Bács meglátogatásával is kiegészítettek, ezekben a hónapokban 2150 forintért viszi el turistáit az IBUSZ. (MTI) — A Biométriai Értelmező Szótár nemzetközi szerkesztőbizottsága dr. Jánossy Andor elnökletével munka- értekezletet tartott. A szótár az angol kifejezéseik magyar és német megfelelőjét tartalmazza. A mű egyidejűleg jelenik meg Magyarországon a Mezőgazdasági Kiadónál és a Német Demokratikus Köztársaságban. Később kiadják a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A színész halála ként ebbe egy kicsit belehalunk. Otthagysz egy szeretett várost, elhagy a szeretőd, megbuksz a színpadon — ez mind megannyi apró halál. És mert élsz és érzed, ez az apró job- ban fáj, mint az igazi. Most nem én, a színházunk bukott meg, de vele buktunk mi is. Az ügyelőnk felírta a falra, hogy élt hat évet, al kellékek közül kiválasztott két koszorút, elhelyezett három szál gyertyát. Belenéztem a sárgán viliódzó fénybe: önkin- zás — ordítottam és kirohantam a júliusi napsütésbe. A presszóban a bukott kollégákkal megittam egy feketét. Megfigyelték már, az ember milyen nagy nappali színész. A szíve majd megszakad és teli pofával röhög — igen, nem nevet, röhög — semmitmondó buta vicceken. Sőt, túllicitál, ő is mond még rosszabbakat és a poén előtt már fulladozik a hangja. Vele röhög mindenki, könnyesek a szemek. Egy kicsit mindenki megijed, mert fél ilyenkor, hogy a könnyek valódivá válnak és felnőtt embereknek júliusi napsütésben mégsem illik sírni. . Berúgsz? Az sem jó júliusban. Egyébként a szesz mélyíti a bánatot. A férfiembernek az a sorsa, hogy a keserű poharat fenékig ürítse. Felvettek a Madách Színházba felléptidíjasként. Magyarázzam, hogy mi ez? Gondolom, felesleges. Az első darab, amelyben játszottam, a Hamlet volt. For- tinbras tisztet alakítottam. Néma szerep. Az előadás végén negyedmagammal pajzsra emeljük a halott Hamletet, „a katonát” és a gyászzene hangjaitól kísérve elindul a temetési menet, majd lassan legördül a függöny. A színfalak mögött voltunk, amikor a nézőtéren az emberek felébredtek és még tartottuk Hamletet, amikor felcsattant a taps, a mi éltető elixirünk. Majdnem elejtettem a terhet. Idegeim, lelkem reflexei lódítottak volna a függöny elé. Hiszen két hónapja sincs, hogy mint Bánk hajlongtam a közönség előtt. Ne ítéljenek hát el, húsz évig voltam Bánk, Hamlet, Néma levente és csak most az egyszer estem ki szerepemből. Igen, tudom, a közönség hivő szava most nem engem szólított, a néma színészt. Tartottam hát Hamletet és vittük vissza a színpadra, hadd lássa még egyszer öt a közönség. A színház önfegyelem kérdése is. Vittem hát derekasan összes képességem, álmom e mozdulatba helyezve. A királynőt alakító Tolnai Klári a nagy művészek finom, rezonálós idegrendszerével a szememből mindent kiolvashatott és még a színfalak mögött nagyon finoman így sóhajtott föl: Nézzétek, de szépen viszi az a statiszta. Este a kollégáknak és az újságíró barátaimnak mindent elmondtam, s ma sem értem, hogy miért volt a szemekben az az együttérző sajnálkozás. Már megint meghaltam? Nem, ez csupán irigység volt. Én a királynőnek hiszek.” — így fejezte be a színész, aki meghalt, de már újra él. Suha Andwr i1 „Az a baj, sőt tragédia, hogy \ egy ember életében többszőr ; is meghal. Nem, nem a kli- i nikai és a biológiai halál ket- \ tősségére gondolok. Az igazi, \ nagy halállal valahogy kiegye- i zik az ember. Tudja, hogy ; egyszer eljön a kaszás, hiszi l és mégsem hiszi. Ezért képes i élni, alkotni, nevetni, boldog- \ nak lenni mindenki. Mert az ; ember az életre készül, a tá- \ vozásra soha. Elmondják ezer- | szer, mert tudjuk, hogy az el- \ múlás törvényszerű. Komoly i dolgozatokat írunk róla. Min- : dennap szembetaláljuk ma- i gunkat vele. Hiszen az újsár- i gok is naponként közlik a ha- ; Iáit. Ezek nem mi vagyunk, ; emberek, de idegenek. Esetleg í rokonaink, talán fáj is, de \ mégsem mi vagyunk. Mi élni í akarunk. A halálos szívbeteg '.kényelmesre alakíttatja laká- \ sát, a hatvanéves férfi meghá- 1 zasodik. És a hetvenéves há- \ zaspár modernre cseréli búto- \ rát. Igen, barátaim, élni szép, '• élni jó, élni akarunk és időn-
