Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

1963. AUGUSZTUS 3, SZOMBAT r*sr JÍEGVEI %JŰrhm Pilisvörösvár hidegaszfaltot „exportál“ Tizenhét község épít járdát a budai járás két községi aszfaltkeverőjének segítségével Két éve indult meg helyi kezdeményezésre és helyi újí­tás alapján Pilis vörösvárott a hidegaszfalt-készítés, éspedig a községi tanács házi kezelésé­ben. Valóban altruista vállal­kozás, nem dolgozik egy fillér haszonnal sem, mégis rendkí­vül nagy a haszna: termékével a járdaépítés csak egynegyedébe kerül a vállalatok által készített aszfaltúurkolásnak. S ter­mészetesen a cementlap­ból vagy öntött cementből készült járda árának is csupán töredéke. Pilisvörösvár tanácsa erede­tileg saját községét akarta csak ellátni az olcsó járdabur­koló anyaggal, de már tavaly juttatott tőszomszédjának, Pi­lisszenti varrnak is belőle. Idén, augusztus elsején indult meg a hidegaszfalt-gyártás, de most már a pilisvörösvári „gyár“’ nagyban „exportál” nemcsak a budai járás környező közsé­geinek, hanem még a szent­endrei járásba is. Mondani sem kell, egy fillér hasznot sem számítanak fel még a já­ráson kívüli exportszállításnál sem, szigorúan csak az önkölt­ségi árat. Ez idő szerint 13 650 mázsá­ra van megrendelése a pilis­vörösvári községi üzemnek. Ebből 5050 mázsát saját magá­nak szállít a község, hogy idei járdaépítési programját telje­síthesse. Pilisvörösvár 2500, Nagykovácsi 1000, Telki, Buda- jenő és Piliscsaba pedig 900— 900 mázsát rendelt. A szent­endrei járásból két község — Pilisszántó és Piliskereszt — tart igényt 1200—1200 mázsa hidegaszfaltra és ebben a két községben az alapozási mun­kálatokat, a j árdas zegélykövek elhelyezését, de a burkolat ki­öntését is a pilisvörösvári ta­nács házi brigádja végzi. Ezek­re a munkákra ugyanis egyik községnek sincs megfelelő szakembere. Augusztus folyamán a megrendelt mennyiség gyártását befejezi a pilis­vörösvári keverőüzem, de ha még lesz újabb meg­rendelés, ősszel is tovább folytatják a munkát. Az olcsó pilisvörösvári hi­degaszfaltból 33 forintba ke­rül egy négyzetméter járda, amely más, akármilyen olcsó anyagból közel hatvan, aszfalt­ból pedig mintegy 130 forint­ba kerül. Nem csoda tehát, ha megyeszente nagy az érdek­lődés a pilisvörösvári járda­burkoló iránt. Legutóbb Vác város tanácsa telefonon keres­te fel a pilisvörösvári tanácsot, hogy megtudakolja, kaphat­na-e megfelelő mennyiséget a hidegaszfaltból. Pilisvörösvár tanácsa hajlandó átadni nem­csak a hidegaszfa i t keveréket, de ez irányú tapasztalatait is, ha Vác saját keverőtelep léte­sítését tartaná helyesebbnek. A váci tanács vezetői a napokban a helyszínen te­kintik meg a hidegaszfalt készítését és folytatnak tárgyalást a községi ta­náccsal. A pilisvörösvári tanács a bu­dai járás déli része számára Diósdom létesített hidegaszfalt­keverőüzem felállításánál is készségesen adta át tapaszta­latait és nyújtott segítséget. Házi brigádjának tagjai mu­tatták meg Diósdon a készítés fortélyait A diósdi üzem már június­ban dolgozni kezdett, de ter­melése a kezdeti nehézségek miatt csak júliusban indult meg igazán. Az előállítás egyik fontos nyersanyaga, a bitumen szállítása, lefejtése és tárolása körül előfordul még most is fennakadás. Ezt csak megfelelő bitumenszállító, akárcsak lófogatú kocsi és még egy húszköbméteres tar­tály beszerzése, üzembe he­lyezése küszöbölné ki. Ilyen irányú tárgyalásokat már foly­tat a Diósdi Községi Tan ás. A diósdi községi aszfaltke­verő üzem szintén önkölt­ségi áron szállít járdabur­koló anyagot a többi köz­ségnek. Igaz, bizonyos, főleg nyers­anyagbeszerzési és szállítási költségek miatt ára valamivel magasabb a pilisvörösvárinál. így is nagyon olcsó, egy négy­zetméter járda elkészítése 45 forintba kerül, de ebből a ; majdnem mindig társadalmi munkában elvégzett talaj- egyengetés értékét le kell szá­mítani. A diósdi telepnél a környe­ző községek eddig 8000 mázsa I hidegaszfaltra jelentettek be I igényt A július folyamán már ! leszállított 2300 mázsából | Pusztazámor befejezte, Zsám- | bék pedig a napokban fejezi ! be ez évi járdaépítési tervét, j Jelenleg még Budaörsöp és j Budakeszin folyik hidegaszfalt ; burkolatú járdák építése. Az i eddig gyártott burkolóanyag- ! bői három négyzetkilométer terjedelmű járda épül. Ebben a hónapban a terme­lés jelentősen több lesz a múlt havinál, több község is rendelt hidegaszfaltot a teleptől. Most kerül sor Érden, Bián, Torbágyon. Száz­halombattán és Tárnokon járdaépítésre a diósdi hi­degaszfaltból. Természetesen az ez évi köz­ségfejlesztési tervbe beállított arányban. Miután Diósd erre az évre nem tervezett járda­építést, a kezelésében készülő járdaburkolóanyagból ez idén semmit sem használ fel. Jövő évi tervébe azonban annál nagyobb mértékben szándék­szik beiktatni a járdaépítést. Mindenesetre most már bi­zonyos, hogy a budai járás két hideg- aszfaltkeverő üzeme a já­rás valamennyi községéi el tudja látni a Lukács— Peller eljárás alapján ké­szülő olcsó burkolóanyag­gal. A községek legnagyobb része 1964-es . községiéjlesztési ter­vébe éppen ezért több járda­építést kíván felvenni. Ezen­kívül a szentendrei járás né­hány községe szintén Pilisvo- rösvárról szeretne hidegasz­falthoz jutni. Lótenyésztési kongresszus és nemzetközi lóversenyek Budapesten Az idén hazánk rendezi meg a szocialista és népi demokra­tikus államok nemzetközi ló­versenysorozatát és esedékes lótenyésztési kongresszusát. Ebből az alkalomból az augusztus 24-én és 25-én, va­lamint szeptember 1-én, 5-én és 8-án rendezendő nemzetkö­zi lóversenyeken a baráti ál­lamok legjobb telivérjeit vo­nultatják fel. (MTI) Megyeszerte megkezdődött a sorköteles ifjak sorozásának előkészítése Pest megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezető képviselői tegnap dél­előtt a megyeháza nagyter­mében tanácskozást tartot­tak, amelyen megvitatták a sorköteles -fiatalok augusztus 14-én kezdődő sorozásával összefüggő feladatokat. Saílai Tivadar honvédez­redes, a Pest megyei Kiegé­szítő Parancsnokság veze­tője a sorköteles ifjak so­rozásának sokoldalú és gon­dos előkészítéséről tájékoz­tatta a megyei szervek kép­viselőit. Beszédében aláhúz­ta annak fontosságát, hogy a párt, az állami és a tár­sadalmi szervezetek ez évben is tevékeny munkával se­gítsék elő: a sorozás ifjaink emlékezetes ünnepe, társa­dalmunk jelentős eseménye legyen. A jelenlevő szervek részéről ugyanebben a szel­lemben szóltak hozzá a re­ferátumhoz. Az értekezlettel megyeszer­te megkezdődött a sorköteles ifjak sorozásénak előkészíté­se. Szemlélet dolga Nagy idegenforgalom a Dunakanyarban A Dunakanyar turistaházai és campingjai állandóan tel*“ tannak, eddig több mint. 57 j ezer üdülővendég szállt meg j bennük hosszabb-rövidebb időre. A Szentendre—Pap-szi­Í geti camping vendégei között több mint háromezer külföld? . töltötte idejét: finnek, japá- 1 nők. angolok, franciák, indo­Egységes óraterv a gimnáziumokban nézek. A turistaszállásokon kívül az ismert üdülőhelyeken — Leányfalu, Nagymaros, Ze- begény, Visegrád környékén — több mint hatezer üdülő töltötte pihenőidejét magán­házakban bérelt szobákban. A Börzsöny turistaházait ellep­ték a hazánkban tanuló, va­kációzó külföldi diákok. Az utazási irodák és a közleke­dési vállalatok számításai sze­rint május 1 óta félmilliónál több kiránduló érkezett erre a vidékre. (MTI) Nincs rajta mit szépíteni, a dunabogdányi termelőszövet­kezet udvara bizony nagyon rendetlen. Semmiképpen sem nyújt vonzó látványt az el­tört rozsdás kerék, a széj- j elhányt szerszám, a fal­szeglethez támasztott tám­látlan korhadt fapad. Arról nem is beszélve, hogy a trá­gya egy alig összehányt ku­pacban ott bűzölög a sa­rokban. A gaz. a paréj ellep mindent. Az udvarból nyílik a mar­haistálló, ahol feketén raj­zanak a legyek. Jókedvűen döngicsélnek, hiszen az idén még csak nem is permetez­ték őket, pedig a száraz me­legben még a szokásosnál is jobban szaporodhattak. És hogy a kép még elrettentőbb legyen: az istállóajtó előtt mocskos járókában nyolchó­napos csecsemőn köröznek, míg az anya benn a jószá­gokat eteti. — Én magam is tudom, hogy nagyon csúnya, pisz­kos az udvarunk — is­meri el mentegetőzve Sas András tsz-elnökhelyettes. — Beszéltünk róla, hogy vala­hogyan ki kellene takarítani, deliét nincs rá erőnk. Most vagyunk a legnagyobb dolog­időben, a tagság meg főleg idősebb emberekből áll. így örülünk, ha azt elvégezzük, ami a legjobban kell. Sas Andrásnak minden sza­va igaz. Védekezését egészen mégsem fogadhatjuk el. Sok­felé, sok termelőszövetke­zet udvarán megfordulunk. Másutt sem csupán tizenhat évesekből áll a szövetkezet tagsága, mégis sokkal tisz­tább, rendezettebb tanyákat találni. Igaz viszont, hogy a dunabogdányihoz hasonló akad még szépszámúnál. De- hát nem ez a követendő pél­da. El kell ismerni, az ara­tás, vagy a mélnaszedés fon­tosabb a takarításnál. De az is biztos, hogy ezek a tsz- udvarok nem egy-kéthetes elhanyagoltsáp nyomait vise­lik magukon, hanem hóna­pokét. Talán azóta sem csi­náltak rendet, amióta a hó elolvadt és a kátyúk kiszá­radtak. Szemléletbeli oka van az efféle portákon a nemtörő­dömségnek, rendetlenségnek. Egy kicsit azt mutatja, hogy nem érzik még annyira ma­gukénak a közös gazdálko­dást, hogy a külső renddel, tisztasággal is törődjenek. A saját udvarán senki nem tűr­né azt a piszkot, rendetlen­séget, amely mellett a tsz- udvaron közömbösen elmegy. Az ilyen vezetőség min­den erejét beleadva szer­vezi a munkát, törődik a munkaegységérték megbecsül- tetésével, de addig még nem jutott el, hogy az egészsé­ges, kulturált környezet és a munkateljesítmény kölcsön­hatását figyelembe vegye. így történik aztán, hogy keresz­tüllépnek a döglött csirkén és nem intézkednek, hogy pél­dául a gondatlan, felelőtlen anya (mert Dunabogdányban sajnos tapasztaltuk), ne tart­hassa az istállóajtóban apró gyermekét, amikor a ra­gyogó, tiszta bölcsődében is lenne hely a számára. Nevetséges dolog csodare­ceptet ajánlani. Ilyen nincs. Illetve, valami mégis van ... Talán az sem lenne rossz módszer, ha a vezetőség a legközelebbi megbeszéléskor kéréssel fordulna főleg az asszonyokhoz: közös összefo­gással akár egy óra alatt teremtsenek példás rendet, tisztaságot a saját portáju­kon. (komáromi) A gimnáziumokban — ahol eddig tízféle óraterv volt érvényben — az 1963— 1964-es tanévtől fokozatosan bevezetik az egységes óra­tervet Ez az első osztályok­ban már ősszel életbelép, a többiekben pedig a követ­kező években. A Művelődésügyi Minisz­tériumban elmondották, hogy az egységes óraterv célja, hogy még az új (reform) tanterv és óraterv életbelé­pése előtt csökkentsék az óratervi sokféleséget, egysze­rűsítsék az igazgatók szer­vező-vezető munkáját, köny- nyítsék a pedagógusoknak a tanmenetkészítést, felkészülé­süket az órákra. Jelentős lépés az egységes óraterv bevezetése abból a szempont­ból is, hogy könnyíti a ta­nulók esetleges osztály- vagy iskolaváltoztatását. Közölték • a továbbiakban, hogy az egységes óraterv nem kíván sem tananyag-, sem tankönyvrnódosítást, ki­véve a kémiakönyvet. Itt is csupán a második osztályos tankönyv egyik fejezetét (nehézfémek) a harmadik osz­tályosba kell majd áttenni, amikor a harmadik osztály óraterve életbelép. Az egységes óraterv alap­ján az általános gimnáziu­mokban a heti óraszám egy osztályban sem haladhatja meg a 34 órát. (MTI) Visszahódítja régi hírnevét a fóti paradicsom A MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium vendégül látja a gépi aratás legjobbjait A betakarító gépek — kom­bájnok, kévekölő-aratógépek, rendrearatók — vezetőinek ha­gyományos vetélkedése az idén minden eddiginél szélesebb kö­rű volt. A nagy verseny 20 | legkiválőbbját a Mezőgazdasá­gi és Erdészeti Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium az idén is családjukkal együtt vendégül látja a fővárosban. Az ország 20 legjobb gépállo­mása, termelőszövetkezeti és állami gazdasági gabonabeta­karítógép vezetője augusztus 19-én érkezik a fővárosba. A MEDOSZ elnöksége és a Föld­művelésügyi Minisztérium fo­gadást ad tiszteletükre, majd megtekintik a város neveze­tességeit és 20-án egész napos hajókiránduláson vesznek részt. (MTI) EJNYE A tököli Vörös Csillag Tsz kertészetében készült a kép. Nein kell hozzá sok magyarázat, egy pillanat alatt szem­betűnik az a felületesség, nemtörődömség, ahogyan a nagy értéket képviselő több száz ládát összedobálták. Ejnye, ejnye! Annyi időt mindenképpen kellett volna szakítani, amíg összerakják szépen. A sietséggel bizony nem sokra mentek, mert amit nyertek időben, többszörösen elveszítik értékben (Mihók felv.) Hetek óta szedik már a pa­radicsomot az asszonyok Fo­ton a Vörösmarty Termelő­szövetkezet földjein. Gondos válogatás, csomagolás után két-három vagonnyit indíta­nak útnak reggelenként Becs­be. Németországba, Csehszlo­vákiába. Persze, jut a fóti pa­radicsomból a hazai piacokra is. Ugyancsak tetemes meny- nyiséget termeszt a szövetke­zet a Dunakeszi Konzervgyár részére. Főt határában az idén hoz­závetőlegesen 300 holdon érik a különböző fajta paradicsom. Ebből a Vörösmarty Tsz táb­láira 220 hold jut — a többit zárt kertekben, háztáji földe­ken lehet megtalálni. Aki nem ismeri a falu múltját, a fenti számokat látva elégedetten summázhatja a fótiak lelemé­nyességét. Háromszáz hold pa­radicsom Észak-Pest kapujá­ban. nem lebecsülendő vállal­kozás. Igenám, csakhogy va­lamikor négyszer ekkora terü­leten virult a fóti paradicsom. Volt olyan esztendő, amikor 1300—1400 holdról szedték a sajátos fóti gerezdes fajtát. Farkas Sándor, a termelő- szövetkezet elnökhelyettese. — tősgyökeres fóti illetőségű —■ meséli, hogy a nagyapja ide­jében még leginkább dinnyé­vel kísérleteztek. Később a spárga kezdett elterjedni, majd az uborkatermesztést szorgalmazták. A község ha­tára, talajviszonyai, klímája azonban a paradicsomnak kedvez leginkább. A második világ­háború előtt egy-egy szezon­ban 3—400 vagon paradicso­mot vittek piacra a fóti gaz­dák. így nemcsak hírnevet, de rangot is szerzett magának Főt „specialitása”. Amikor a szövetkezet meg­alakult, még inkább a község átszervezése után, a szövetke­zet vezetői is felismerték, mi­lyen nagy lehetőségek rejle­nek a hagyományos paradi­csomtermesztésben. El is ha­tározták, hogy amíg eddig túl­nyomórészt kisparcellákon, kisüzemi módszerekkel ter­mesztették a híres fóti para­dicsomot, a szövetkezet egyre inkább a korszerű agrotechni­ka alkalmazásával megteremti a nagyüzemi paradicsom ter­mesztést. Fő törekvésük az volt, s ma is az, hogy kisebb területről nagyobb termést tudjanak leszedni. A jelenlegi helyzet látszólag még ellent­mond ennek a célkitűzésnek. Egynegyedére csökkent ugyan­is a paradicsomterület, s ta­lán még ez egy holdra jutó termésátlag sem haladja meg a régi kisüzemi paradicsomter- mesztés színvonalát. Ennek persze megvoltak az okai. A csökkenés a termelő- szövetkezet kezdeti nehézsé­geivel függ össze. Tavalyelőtt, meg tavaly is még a megszi­lárdulás gondjaival kellett megbirkóznia a fóti termelő­szövetkezetnek. A legtöbb problémát a munkaerőhiány ! okozta. Tavalyelőtt bizony j gyakran előfordult, hogy a kipalántázott paradicsomot a környező üzemek munkásai­nak kellett megkapálniok. Nö­velte a bajokat a 61-es. de a tavalyi aszály is. Most viszont, már sok olyan jele mutatko­zik a tagok kezdeményező­készségének. aktivitásának, ami lassan időszerűvé teszi az egyébként munkaigényes pa­radicsomtermesztés fokozatos fejlesztését. A Vörösmarty Termelő- szövetkezet vezetői, de a tagjai sem mondtak le ar­ról, hogy visszahódítsák a fóti paradicsom egykori hír­nevét. Sikerült kialakítani itt is elő a palántákhoz szüksé­ges melegágyakat. Nem néz­ték a hőmérőt, nem za­varta őket, hogy esett a hó, vagy jött az árvíz, áldoza­tot nem kímélve dolgoztak, hogy időben kiültethessék a palántákat. S amikor el­jött a kapálás ideje, akadt olyan tíztagú brigád, amely harmincötöd magával irtotta a gyomot. Jöttek és ma is szívesen részt vesznek a pa­radicsom gondozásában, sze­désében a családtagok, hoz­zátartozók. Július utolsó napjaiban kezdték el Foton a korai paradicsom szedését, s azóta folyamatosan és egyre gyor­sabban folyik ez a munka. A tavasszal gyors munká­val pótolták a természet késlekedését, aminek követ­keztében júniusban rekord- termés ígérkezett. Sajnos, közbejött a majd egyhónapos aszály, ami megcsappantotta a fótiak kilátásait. Amint az elnökhelyettes mondja, a múlt héten beköszöntött eny­hülés, meg a jó esők utált az anyagi ösztönzés legalkalmasabb formáját, amely már megoldotta az egyik legnagyobb gondot, a munkaerőhiányt. Amíg ko­rábban a paradicsom meg­művelése, leszedése okozta a legtöbb fejtörést a brigádve­zetőknek, most már a ta­gok munkával való ellátása jelent lassan gondot. Az asszonyok már a kora ta­vasszal, gyaki-an 5—10 fo­kos hidegben, készítették ismét bizakodnak a paradi­csomtermesztő tsz-tagok. Teg­nap is bőséges csapadék hul­lott, s így most már remény van arra, hogy a tervezett 100 vagonnyi paradicsomot értékesíteni tudja a szövet- • kezet. Eddig 60 vagonnal in­dítottak el Fótról. Tegnap és tegnapelőtt három-három vagont raktak meg az asz- szonyok. S néhány nap múlva az úgynevezett kon- zervparadiesom szedésére ke­rül sor. Foton ismét biztatóak a kilátások. Eredményes félévre tett pon­tot a Vörösmarty Termelő- szövetkezet. Eddig munkabé­rük 60 százalékát kapták előlegként a tagok, most ezt az összeget felemelték 80 szá­zalékra. A fóti paradicsom hírnevének visszahódítása út­ján tehát már idén nagyobb lépést tudnak tenni a fóti szövetkezeti gazdák. ■ SP B-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom