Pest Megyei Hirlap, 1961. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

1961. NOVEMBER 21, PÉNTEK

M EC»

'^Kirhm

3

Becsapott öregek

Az eltartási szerződések betartását hatósági eile nőrzés alá kell venni

A járási főorvos dr. Dip- pold Pál feláll, a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága ülésén, beszámolója következik a napirenden a gyóni és az inárcsi szociális otthonokról.

Számadatokat sorol fel, elmondja, vettek világvevő rádiót, állandóan vásárolnak könyveket, járatnak újságokat, képeslapokat, folyóiratokat a gondozottak számára, s felolvasásokat tartanak azok részére, akik közülük már nem látnak, vagy nem ismerik a betűt. De beszél egyébről is,

Olyan gyermekekről,

akik nem hajlandók gondoskodni, elaggott, munkaképtelen szüléikről, sőt, arra törekszenek, hogy eltartásukat az államra hárítsák. Egyszerű szavakkal fejezi ki magát, hangját sem emeli fel, nem előadási modora, mondanivalója ragadja meg a beszédét hallgató vb-tagokat:

— Ismeretes az is — mondja többek között —, hogy az esetek jelentős részében milyen nehéz helyzetbe kerülnek az eltartási szerződést kötő öregek, minthogy eltartóik nemegyszer lelkiismeretlenül bánnak velük. Kötelezettségük alól kibújni, illetve magatartásukkal az eltartott öreg életét megrövidíteni igyekeznek, hogy ingó vagy ingatlan tulajdonukat megszerezzék.

— Örkény községben fordult elő az idén — folytatja a főorvos és hivatalos tárgyilagossággal példaképpen hozza fel egy nyolcvanéves asszony esetét az eltartását vállaló fiatal házaspárral. A házaspár az öregasszonyhoz költözött, vállalták eltartását, amíg a szociális otthonba való beutalására sor kerül. Megígérték, akkor pedig megveszik fél házrészét, hogy a vételárból az otthonban fedezhesse tartása költségeit. - Beköltözés sük után éheztették, rosszul bántak vele, amikor pedig bekerült a szociális otthonba, a házrész megvásárlásáról többé hallani sem akartak. A lakásból úgy sem tehetik ki őket, miért vennék meg a házat?

A v. b. tagjait felháborította eljárásuk, felhívták a járási ügyészt, nézzen utána a dolgoknak, megállapíható-e cselekedetükben a fondorlat, nem lát-e alapot arra, hogy hivatalból

eljárjon velük szemben.

Az ügyész elvállalta, megvizsgálja az ügyet. Lehet, talál törvényes alapot az eljárásra, az is meglehet, hogy nem talál. Semmiképpen sem kívánunk döntésének elébe vágni azzal, hogy kissé részletesebben ismertetjük a szó- banforgó eltartási szerződés körülményeit:

Halmi 1 Pálné Önkényben, a Jókai utca egy számú házban lakott. A ház fele részben tulajdona, tehát nem vagyontalan, mégis nagyon szegény. Senkije sincs, aki ápolná, eltartaná. Nála húsz évvel fiatalabb férjétől, akivel első férje 1949-ben bekövetkezett halála után 1954-ben kötött házasságot, különváltan él, tartásdíjat nem kap. Ilyen körülmények között felvételét kérelmezte a szociális otthonba. Arra azonban, hogy beutalják, várakoznia kellett. (Most is tizennyolc, magára maradt öregember várakozik beutalásra a járásban). Múlt év végén elhatározta tehát, amíg az otthonba kerül, megosztja lakását valakivel, aki eltartja. így keletkezett ez

az eltartási szerződés,

amelyet gépen írtak, s szó és betű szerint így szól:

„Lakás Megegyezés Szerződés.

Alul írott Halmi Pálné szül Vasnyák Franciska eltartását vállalom az ideig, amíg a szociális othon einem viszi. Ezért kapom a szoba konyha spajz és mellékhelységes lakást. Amikor Halmi Pálné a Szociális othon elviszi a lakásból ujjabb szerződést fogunk kötni. A további tartózkodás végett,

Én Halmi Pálné vállalom, hogy férjemmel sémi utón módon nem érintkezem hogy a lakás szerződést megbontsam.

Budapest 1960 XII. 20.

Tanúk

Szalai Sándor Balogh Pál öz. Jori Istvánná Halmi Pálné”

A szerződés aláírása után Balogh Pál és felesége, valamint az asszony anyja, özv. Jóri Istvánná nyomban beköltöztek és most is ott laknak az öregasszony lakásában. Ott is akarnak maradni, holott nem kötöttek és nem is akarnak újabb szerződést kötni „a további tartózkodás végett”. Halmi Pálné, bár fél ház vagyona van, mégis állami gondozásra szorul. Ingatlan része eladhatatlan. Ki venné meg egy beköltözhe- tetlen, egy szobás vidéki ház fél tulajdonjogát?

A nyolcvanéves Halminét ugyan a szociális otthon jól gondozza, élete fogytáig ellátja minden szükségessel, ha tartása költségeit nem is fizeti senki. Az ügyletben, amelyet Balogh Pállal kötött, tehát egyedül az állam marad vesztes, és a szerződést be nem tartó Baloghék a nyertesek. Lakáshoz ju- totfak. De nem Baloghék az egyedüliek, mások is sokan jutottak már így vagy hasonló módon, magára maradt, öreg emberek

jóhiszeműségével

visszaélve

lakáshoz, sőt, vagyontárgyak-; hoz is.

Van, éspedig remélhetőleg sok olyan eltartási szerződést kötő, aki tisztességgel betartja a megállapodást. De ha Halminé esete egyedülálló lenne, akkor is példa rá, feltétlenül szükséges az eltartási megállapodások betartását törvényes biztosítékokkal körülbástyázni. Megvédeni, a. megcsalatástól az öregeket.

El kellene rendelni, hogy eltartási szerződést közjegyző közbenjötte nélkül ne lehessen kötni és aki a magára vállalt eltartási kötelezettséget csak, részben is megszegi, azt megfelelő hatósági intézkedéssel, azonnal ki kellene lakoltatni a fondorlatosán megszerzett lakásból. Hogy nem lehet kilakoltatni, hajléktalanná tenni embert, azt mi is valljuk. Kérdjük azonban, aki a szerencsétlen, jogai megvédésében járatlan agg bizalmával, jóhiszeműségével, esetleg tudatlanságával, tehetetlenségével is visz- szaél, a megígért jó tartás, jó bánásmód helyett élete alkonyán sírig tartó testi és lelki kínokat okoz neki, szocialista fogalmak szerint emberszámba vehető-e az olyan?

Szokoly Endre

Termőfölddé válik a mocsárvilág

JXvfjtßtn iliió forint rítussá bá ltjosiísra

Nagyszabású természetátalakítási tervek a nagykátai járásban

(Munkatársunk telefonjelentése.)

Nagykáta határát, még inkább a Tápió—Hajta patak vidékét évezredes mocsarak borítják.. A terméketlen környék átalakítására, már a harmincas évek elején nagyszabású tervet állítottak össze. Ennek az elgondolásnak a lényege az volt, hogy a vadvizek kiszárításával szelidítik termőfölddé a környező vidéket. A terv azonban csak illúzió maradt. Minthogy a vidék túlnyomó részt földesCsütörtökön nyitották meg Vácott Pest megye második Orion-szervízét

(Tudósítónk telefonjelentése)

Több mint két esztendővel ezelőtt a váci Széchenyi és Sallay utcák sarkán egy régi bezárt kávéház területén jelölték ki Ésizak-Pest megye Orion-szervízének a helyét. A kivitelezést vállaló Pest megyei Építőipari Vállalat ez idő alatt korszerű, minden igényt kielégítő javítórészleget varázsolt az elhanyagolt épületsarok helyére.

Az átadás csütörtökön délelőtt történt, ünnepélyes kereteik között. Az építtetőkön és építőkön kívül itt voltak a helyi párt- és tanácsi vezetők. Eljött Berczeli Béla, az Orion-gyár vezérigazgatója is.

Agárdi László, a központi Orion-szervíz igazgatója, megnyitó beszédében elmondotta: a váci helyi szerveik hathatós segítsége tette lehetővé, hogy négyszázezer forintos költséggel létrehozhatták Cegléd után ezt a második Pest megyei javítórészleget. A gazdagon Jelszereit javítóműhely lehetővé teszi az ösz- szes típusú televíziós készülékeken kívül a környékbeli rádiók, lemezjátszók és magnetofonok javítását, karbantartását is. A szerviznek 9 dolgozója van és két gépkocsi áll rendelkezésükre.

Rascsenics István, a városi pártbizottság osztályvezetője beszédében hangsúlyozta: fejlődésünk újabb jelentősebb állomása a csütörtökön felavatott szerviz. A váci és környékbeli háztetőkön gombamódra szaparodnak a televíziós antennák, és ma már alig'van család, ahol ne szólna rádió. Ezért volt időszerű ennek a létesítménynek a megvalósítása.

A megnyitás utolsó perceiben lépett az üzletbe az első megrendelő: Csermnai Mi- hályné ózdi lakos bontott ki berliinerkendőjéből egy gondosan' becsomagolt rádiót. A déli óráikig tizenöt darab televíziót és három rádiókészüléket adtak át javításra.

Papp Rezső

úri birtokban volt, a kisparasz- tok nem tudtak áldozni a környék átalakítására. A terv különben sem volt alkalmas arra, hogy gazdaságosan kihasználják íi természet adita lehetőségeket, így csak a felszabadulás után kerülhetett sor a természetátalakításra. Szarvas Pál egykori középparaszt vezetésével 1958-ban alakult meg a Tápió—Hajta vízgazdálkodási társulat. Akkoriban zömmel középparasztok társultak ebben a szövetségben a környék átalakítására, de most már nem a * korábbi elgondolás alapján, hanem abból kiindulva, hogy az itt található vadvizeket hasznosítsák.

Azzal a célkitűzéssel fogtak össze a társulat tagjai, hogy a nagykátai járás területén levő vadvizeket megszelídítsék, halastavakat létesítsenek,

s a terméketlen földeket termővé változtassák. Két esztendő leforgása alatt állami támogatással szép eredményt ért el a társulat. Egész sor új csatornát létesítettek, termőfölddé változtatták az egykori mocsarakat. Ehhez persze tetemesen hozzájárult a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Társulat, amely 19 millió forintból új nagy csatornát létesített.

A vízgazdálkodási társulat eleinte 2885 kh-n működött, ez év június 15-én újabb területek csatlakoztak a társulathoz. A közgyűlésen összesen 157 ezer holdr^ növekedett a társulat területe.

Nagy sikerű irodalmi esf

(Tudósítónktól)

Hosszú kényszerű szünet után. csütörtök este újra megAz idén még nyole, jövőre további tizenhárom új bolttal bővül a megye kereskedelmi hálózata

Az állami kereskedelmi vállalatok a második ötéves terv időszakában sok új boltot nyitnak a megye területén. Az új boltok egy része még ez évben meg is nyílik, de néhány inkább idény jellegű, noha építkezése már befejeződött, csak tavasszal kezdi meg az árusítást.

Nyolc nagyobb szabású boltépítés folyik jelenleg a megyében.

Budakeszin modern iparcikk- bolt építkezése áll befejezés előtt. Diósdon a község régi részében, Szentendrén az újonnan kiépült Pannó- nia-telepen, valamint Zebe- gényben és Kismaroson teljesen új önkiszolgáló élelmiszerbolt építése folyik. Ráckevén és Monoron ezekben a napokban indult meg az új önkiválasztó cipőbolt részére igénybe vett helyiségek átépítése. Ugyancsak Ráckevén leértékelt ruházati cikkek boltja részére is rendbehoznak egy üzlethelyiséget. Ez a bolt is újnak számít, leértékelt bolt még nem volt Ráckevén.

Mind a nyolc új bolt építkezése már a legközelebbi jövőben elkészül, úgyhogy valamennyi még karácsony előtt meg is nyílik.

Az Alsógödön, Felsőgödön és Kismaroson előregyártott elemekből megépült egy-egy „gomba” belső berendezése a téli hónapokban készül el. Mindegyikben élelmiszerbolt nyílik ko'ra tavasszal. Feladatuk az üdülőidény alatt a nyaralók, turisták és kirándulók élelmiszerellátásának megjavítása, de az üdülési évad után minden bizonnyal mind a három tovább árusít, hogy a három községben az új gombák környékének lakói részére az élelmiszerbeszerzést kényelmesebbé tegye.

Jövőre, 1962-ben a második ötéves terv következő esztendejében, tíz új kereskedelmi egyséig épül mintegy kétmillió forint beruházási költséggel.

Valamennyi önkiszolgáló élelmiszerbolt lesz.

A tíz közül hét olyan új, illetve régebbi, de kereskedelmi szempontból eddig elhanyagolt településeken épül, amelyeken eddig egyáltalán nem volt, vagy csak nagyon kezdetleges üzlethelyiségben folyt élelmiszer-árusítás. Ezek a boltok a következő helyeken lesznek: Vác (Miklósma- jor), Vecsés (Halmi-telep), Kerepes (Szilasliget), Gödöllő (Haraszti-újtelepülés), Budakalász (Szent István telep), Pomáz (Uj-telep), Diósd (Uj lakótelep). Dunaharaszti, Ráckeve és Leányfalu kapja a további három új élelmiszer- boltot, jövő év folyamán.

nyitóttá kapuit a gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad. Szállj gondolat aranyszárnyon címmel, Pest megyében élő írók és költők szerzői estjével kezdték az évadot.

A konferanszié szerepét ezúttal Földeák Róbert, a Pest megyei Petőfi Színpad főrendezője töltötte be, aki elsőként Németh Emil költőt mutatta be a közönségnek, aki — csupán az érdekesség kedvéért — „civilben” az Agrár- tudományi egyetem tanára. Traktorjavítás című versét Ágh Éva előadóművész tolmácsolta nagy sikerrel.

Sajnos, Áprily Lajos költő ezúttal nem jelenhetett meg személyesen ezen az irodalmi esten, de híres Anyegin-for- dításának egyik legszebb részlete — Tatjána levele — kirobbanó sikert aratott a Nemzeti Színház kiváló művésznőjének, Kohut Magdának mélyen átélt, hű tolmácsolásában. s gondolatban a költőt idézte a színpadra.

'j Ezután az egyik legtehetsé- g gesebb fiatal költő, Baranyi ^ Ferenc bemutatására került ^ sor, jóllehet. Baranyi verseit f ismerik már a gödöllői iroda.- £ lombarátok is. Személyesen £ elmondott két verse után Ágh ^ Éva tolmácsolta a Nézni című í költeményt, szép előadásban.

y

6 Prukner Pál Mama című

y

karcolata Kohut Magd mé- ^ lyen átérzett tolmácsolásában j! aratott osztatlan sikert a né- í zők körében.

*y

^ Sikeresen egészítette ki az 2 irodalmi est műsorát Németh í Marika és Faludi Mária műy

í sora. Nemeth Marika ezúttal ^ új oldaláról mutatkozott be a ^ gödöllői közönség előtt a Gian- | ni Sicchi című opera egyik ^ áriáját énekelte tiszta, csen- ^ gő hangon, majd a János | vitéz francia királyfcisasszo- ^ nyának dalát, majd Lara: Gra- $ nada című számával zárta ^ műsorát. Faludi Mária legna- ^ gyobb sikerét kétségkívül Ju- $ hász Gyula egyik legszebb ver- í sének, a Testamentumnak r‘ előadásával érte eh

A nagykátai járás mellé csatlakozott a gödöllői, a monori és a jászberényi járás is, összesen 38 községgel.

Rövidesén véget ér az 1961- es esztendő, elmondható, hogy a Tápió—Hajta menti Vízgazdálkodási Társulat a kibővítés első esztendejében teljesítette tervét. Amint Szarvas Pál, a társulat elnöke elmondotta, az idén 1 364 000 forint értékű vízszabályozási munkát végeztek, illetőleg végeznek el. Ebből például a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben 450 holdnyi főidet alakítottak át erdővé. Hozzáfogtak és még az idén befejezik a gombai vízrendszer építési munkáit a bényei pataknál. Egész sor átereszt építettek, a legnagyobb munka a nagykátai kerektói ágon az árokfelújítás volt. összesen az idén 6415 méter csatornát építettek. Megmozgattak 15 545 köbméter földet.

Farmos határában a farmost zsiliptől a Jászberényi útig 14 kilométer csatornát építettek.

Ez ötvenháromezer köbméter föld megmozgatását jelentette.

Most, hogy a társulat kibővült, meg új járások, községek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kapcsolódtak be a nagy természetátalakításba, különösen megnövekedett a társulat jelentősége. Jól látják a környező gazdaságok, hogy milyen gigászi munkát végeznek a társulat brigádjai. A társulat egyébként, mint a -vezetői is elmondották, teljesíti az idei tervét. Azaz, 1364 000 forint értékű munkát végez év végéig a területére eső földeken. Közbevetőleg meg kell említeni, hogy megyénk most már legnagyobb vízgazdálkodási társulata a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyelete alatt áll. Az igazgatóság szakemberei nemcsak szakmai, de pénzügyi vonalon is megfelelő támogatásban és ellenőrzésben részesítik a társulatot. Nemrégiben jelent meg a Pénzügyminisztérium rendeleté, amely szerint a jövő esztendőben a vízgazdálkodási társulatoknak is költségvetést kell készíteniük és megfelelő üzemterv alapján kell dolgozniok. A Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat a jövő esztendőben már e rendelet értelmében végzi munkáját.

Jövőre, mint a tervben is szerepel, összesen négymillió forint értékű víz- rendezési munkát szándékozik elvégezni a nagykátai, a gödöllői és a monori járásban.

Ebből saját kivitellel (a társulatnak két kézi brigádja van) 1 100 000 forint értékű munkát végez. A többi vállalati igénybevétel lesz, tehát különféle gépi munkaerő vei (ma még ugyanis nerr rendelkezik megfelelő gépi eszközökkel). így többek kö zött szabályozzák a Farkasé patakot, az Úri patakot. Nay gondot fordítanák a kiseb csatornák felújítására és a- ezeken levő műtárgyak át építésére. Ez lesz az első esztendő, amikor a társu'a részletes ütemterv alapjár dolgozik. Hogy mit jelent a a nagy természetátalakítás amit az idén, vagy jövőre a társulat végez, ma még ne héz lenne kiszámítani; Eg> azonban tény, a terméketler földeket termővé varázsoljál a társulat szakemberei;

Az idei, eredményes esztendő után most újabb nagy feladatokra készülnek a Tápió—Hajta menti Vízgazdálkodási Társulat tagjai. December 7-én tartják őszi közgyűlésüket, ahol a következő évi feladatokat, a költségvetést és a terveket megtárgyalják;

(s. p.)

A Gödöllői Autójavító öntödéjében jelentős tételben készítették a különböző alakú tetszetős, szépen fénylő aluminium-öntvény tálakat. Vendéglátóiparunkban a kulturált felszolgálást segítik ezzel az ipar dolgozói. Képünkön Kovács János betanított munkás tisztítja csiszolás után a tálakat

(Gábor felv.)

Öntöde a vendéglátóiparért