Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

rear

MEGYEI

1961. JÚLIUS 14. PÉNTEK

A halászati szövetkezetek közgyűlése

Az ország 24 halászati termelőszövetkezetének küldöttei csütörtökön a Földművelés- ügyi Minisztériumban tartották meg közgyűlésüket. Dr. Nádasdy György, az intéző- bizottság ti tikára beszámolt a szövetkezetek vagyoni helyzetének alakulásáról, értékelte az elmúlt év halfogási eredményeit, valamint a melléküzemágak tevékenységét.

A nagy meséidről mesél a 86 éves Németh József Szobán

Mi ÚJSÁG Á BOTANIKUS KERTBEN?

— Németh Józsi bácsit ab- . ban a sárga házban tessék keresni, amelyre olyan sok piros rózsa kúszik fel — igazítanak útba Szobon, a járási tanács kapujában.

A házat s előtte a kis kertet szinte elborítják a rózsák különböző fajtái, s végig befelé

Gépvezériés - számjegyekkel

A Szerszámgépfejlesztő Intézet új konstrukciója

Elkészült az első magyar számjegy-vezérlésű szerszámgép. Itt jártak tekintélyes külföldi szakemberek és — csodálkoztak. A magyar szerszámipar elismerésre méltóan szép utat futott be, rövid esztendők alatt, de a Szerszámgépfejlesztő Intézet új konstrukciója már az élvonalban jár.

Mit is tud a berendezés?

Önműködő szerkezetek, elektromos ki-bekapcsoló ütközők eddig is segítették több művelet automatikus elvégzését. Itt egy dobra helyezett lyukasztott kártya adja a „vezérlést”. Előzőleg a megadott számjegyek szerint perforálják a lapot. Ezek a számjegyek már magukban foglalják az elvégzendő valamennyi műveletet, azok sorrendjét és idejét. A dobra helyezett karton közvetlen utasítást ad az összes motoroknak a szükséges műveletek elvégzésére, illetve a változásokra. A számvezérlésű berendezés váltja a fordulatot, kést, haladási sebességet és ezt minden új munkadarabnál megismétli. A külföldi szakembereknek az tetszett legjobban, hogy nem áll a gép mellett egy külön dobozba épített „monstrum” vezérlő, mint ahogy ezt még korszerű nyugati berendezéseknél is látni. Az egész szerkezet igen kis helyet foglal, s része a kivitelezésben is igen mutatós új magyar gépnek. A számjegyes irányítói úgy tervezték, hogy többféle szerszámgépre is alkalmazható legyen.

Elkészült a percenként százezer fordulattal járó „Fortuna” lyukköszörűfej is. Az igen nagy sebesség erősen igénybe veszi a szerkezet minden alkatrészét, tehát a legkisebb tervezési vagy előállítási hiba is zavarhoz, vagy gyors romláshoz vezet. Az előírt próbaidő után szétszedték a szerkezetet és elégedetten tapasztalták, hogy hiba vagy kopás sehol sem mutatkozott. A „Fortuna” szerencsével járt, megállta a helyét!

az úton is valóságos lugast alkotnak. Van itt mindenféle- fajta futó-, tea-, labdarózsa, színpompás kavarodásban.

Az öreget hátul lelem meg a kisudvarban, amint éppen egy nagy fahasábbal birkózik. Már most készíti a téli tüzelőt. Futólag már ismerjük egymást. A tavaszon, amikor a szobi járási könyvtár ünnepélyes megnyitója volt, a könyvtárvezetőnő mutatta be Németh Józsefet, mint

leghűségesebb olvasója

egyikét. Akkor hallottam: egy azon a kevesek közül, akik ismerték, s „baráti viszonyban voltak” Jókai Móriccal.

— Nem szerette Jókai, ha úgy mondták a nevét, hogy Mór. — Mindenkit kijavított, hogy ő Móric, ne csípjék el a neve felét.

— Hogyan is történt az ismeretség Jókaival. Annyi év távlatából mire emlékszik?

— Az igaz, hogy nagyon régen volt, amikor először megRabszolgaszállítás repülőgéppel

f. Buraimi-oázis az ArabA félsziget keleti partján nem tartozik azon helyek közé, amelyeken a közigazgatás és a rendőrség hivatása magaslatán áll. Annál is kevésbé, mert még az is vitás, kié ez a terület: Szaud királyé, vagy az angolok bábjáé-e.

A Buraimi-oázis földjén nem ritkán láthatók megkötözött néger gyerekek, akik a repülőgépre várnak. A pilóták többnyire amerikaiak, akik Szaud király szolgálatába szegődve remélnek egy-két év alatt egy egész életre meggazdagodni. Ezek a pilóták Szaud-Arábiába szállítják a gyerekeket,, akikből ott valamelyik gazdag arab úr ' házi rabszolgái lesznek.

Egy angol. Lord Maugham figyelte meg mindezt Buraimiben jártakor. A nyomot sajnos nem követhette tovább,

mert nem kapott beutazási engedélyt az arab fejedelemségekbe. Maugham azonban érdeklődött a rabszolgakereskedelem napjainkban is meglevő maradványai iránt és ezért a volt Francia-Nyugat- Afrikát kereste fel. az Arábiában látott rabszolgák főleg innen származtak.

A rabszolgaszállítás két fő útja közül az egyik Iránon és Irakon ót vezet Arábiába, a másik a Volta folyó vidékéről, Nigerből, a Szudánból indul és visz ugyanoda. Arábiában. a gazdag olajsejkek és a számtalan szaudi herceg világában a házi rabszolga hagyomány, az előkelőség és fényűzés jele. Maugham véleménye szerint azonban az önálló-, sült afrikai áflamok belsőié- ' ben élő törzsek között, ahová még nem ér el a kormány hatalma, ugyancsak létezik még rabszolgaság.

„A timbuktui rabszolgák” című, nemrégen megjelent és feltűnést keltő könyvében Maugham személyes élményei és megbízható értesülései alapján beszámol néhány : esetről. — 1957 októberében Kelet-Nigériában sikerült kiszabadítani a rabszolgavadászok karmaiból harminc 4—14 éves korú kislányt. Az idén ebben a tartományban 51 személyt ítéltek el rabszolgatartás miatt. A helyi kormány nem ok nélkül intette a szülőket, ne engedjék gyermekeiket otthonról messzebb elkalandozni.

T

imbuktu környékén az angol lord ismeretségbe került a déli Szahara tuareg- jeivel. Egy tizenhat éves tua- reg lány elmesélte élményeit, amelyeket mint rabszolga — épp a tuaregek körében szerzett.

„Gazdáim igen kegyetlenek voltak. Egyszer láttam, amint nekiestek egy tizenötéves forma fiúnak, aki vonakodott a barmokat tovább legeltetni, mert igen fáradt volt. Fához kötötték és addig korbácsolták, míg összeesett, majd vérbe fagyva otthagyták. Idegenek szabadították ki és ápolták, azonban két hét múlva mégis meghalt.”

A nomád rabszolgatartók magukkal hurcolták szolgáikat is. Az említett leány anyja ikerszülés után volt, amikor egyszer ismét tovább kellett vándorolniok. A gyenge asz- szony nem bírt menni, egyik csecsemőjét elvették hát tőle és őt magát otthagyták a másikkal. A nagylánynak sikerült útközben megszöknie és visszatérnie anyjához, addigra azonban az kisgyermekével együtt halott volt már.

Lord Maugham a könyvében foglaltak mellett különös bizonyítékot is fel tudott mutatni: Timbuktuban előlkelő tuaregektől 25 000 helyi frank áron megvásárolt egy Ibrahim nevű férfit mint rabszolgát,

A park romantikus látványossága a fenyőgerendákből ácsolt zenélő malom

szólított Jókai, a komáromi: szigeten. Én akkor tizenegy : éves kisiskolás voltam. Ott lak-: tunk mi is a Csapó utcában,! ahol Jó'kaiék családi háza volt. í De kinn a szigeten — minden-! ki csak így hívta — volt nya-; ralójuk is, hatalmas kerttel. Mi \ gyerekek legszívesebben nya-| ranta a szigetre jártunk. Egy j alkalommal ott feküdtem a fű- j ben és olvastam, mert azt már \ akkor is mindennél jobban 1 szerettem, amikor látom, Jókai! jön egyedül az úton. Tudtuk,! hogy kicsoda, nagyon

híres ember volt

ő már akkor nálunk Komá-j romban is, de mindenütt. Hat-: vankét éves lehetett, de én] gyerekszemmel ezt nem tud-; tam megállapítani, csak azt; láttam, szép szál ember, érdé- : kés szakállal. Ö szólított meg, í már nem is tudom valamit | kérdezett tőlem, vagy megbí- j zott valamivel.

Így kezdődött az ismerett- : ségünk. Elvitt hozzájuk is, ! aminek nagyon örültem. Az j első évben még ott volt az ] édesanyja, már igán öreg volt. Emlékezetem szerint erélyes : asszonv volt. Rá mikiáltott, vi- i gyázzak a tyúkokra, ne kóbo- i roliamak szerte a kertben. ; mert széttúrják a virágágyáso- ; kát. Később aztán nemigen j emlékszem rá. hogy láttam j volna. A mama szólt ki min- j dig a kertbe, hogy gyertek \ uzsonnázni, mert sokszor ott j tartottak.

Ettől kezdve három éven ke- \ resztül, míg szüleim el nem í költöztek Komáromból, min- ! den nyáron iártam hozzájuk. ! Érdekes emberek fordultak : meg náluk. Bennem inkább a i külsejük maradt meg. fekete j maavar ruhában jártak, nagy ; ezüst gombokkal. Leginkább \ kinn ültek a kertben a szőlő- ; lugasban, vagy a rengeteg jáz- \ minbokor között.

Egyszer délután jött egy j épd«kesaríMÍ'embef. Jókai on- j gém is bemutatott neki. j

6 yolt Mikszáth Kálmán, i

Persze akkor nem tudtam ró- ; la. hogy kicsoda, csak azt láttam. hogy nagyon beszélget- ; tok hozzám már nem is igen ! szóltak,

Jókai szeretett velem sér : tálgatni, sokat kérdezősködött j az iskoláról. Én nem igen sze- : reifem cd a iámi. de olvasni annál inkább. Először tőle hallottam a saját könyvei tartalmát. abból mesélt részleteket. Mindig azt mondta, az olvasás a legkomolyabb dolog, azzal törődjek a legtöbbet

— Amint látom, megfogadta a jótanácsot, most is tele van ; könyvvel az asztal.

Ügy is van. Jövök, megyek, ] megcsinálom a házimunkát, ; mert szegény feleségem nem • igen tud dolgozni, beteg évek ] óta. Ha pedig elkészülök, ! mindketten leülünk, könyvet veszünk a kezünkbe, s belemerülünk

a nyomtatott világba.

— Milyen könyveket szeret a legjobban?

— Természetesen Jókai Mó- ; ric minden művét elolvastam már nem is egyszer. Általában a magyar írókat sze- í retem, a régieket, öreg ember í vagyok, az új élet, mór egy j kissé elfutott mellettem, pró- | bálgatom a mai irodalmat, ér- £

dekes is _ de aztán megint f

v

isszakanyarodom a kedvence- | imhez. $

— A7 Aranyembert nem is j tudom hányszor elolvastam, g Abban van az elején a Senki ^ szigete, ahol a Teréza asszony. | meg Noémi a rózsakertben él- £ nek, olajat készítenek. Ha vé- : gignézek a mi kertünkön, egy kicsit mindig ott érzem magam.

Az újra meginduló zápor szakítja meg a visszaemlékezés fonalát. Veri. veri a rózsákat és perceken belül tarka sziromszőnyeg terül a zöld gyepre.

A Senki szigete Szobon.

Komáromi Magda

Sokan csodálják meg a gyökereivel a föld fölött lélegző mocsári ciprust

(Szöveg és foto: András Endre)

Csődbejutott a disszidenseket támogató volt horthysta konzul

kültek részére fenntartott „tanácsadó irodájához”, beszüntette munkásságát. Elképzelhető, hogy milyen tanácsoka í adhatott a disszidenseknek, hiszen egészen 1945-ig, tehát a Szálasi-uralom idején is, müncheni magyar főkonzulként működött.

A nyugatnémet Mittag című lap krokodilkönnyeket hullatva számol be arról, hogy a Hernében élő „magyar emberbarát”, Krall Károly, aki az év eleje óta nem kap már semmiféle állami támogatást, a magyar menejól érzi magát a mesterséges tavakkal, patakokkal t. - kított páradús környezetben. Erről vall üdezöld, egészséges levélzete is. A fa legfőbb érdekessége azonban az, hogy a mocsári ciprus a földből orgonasípszerűén kimeredő, karvastagságú léggyökerekkel pótolja a mocsári talajból hiányzó oxigént.

A közönség persze nemcsak a szép virágok, cserjék, fák látásának örül, hanem élvezi a romantikus park sétányait, zeg-zugait is. örül az egyik régebbi magyar filmből ismert zenélő-malom- nak, amely — jó hír számunkra —i e hónap második felében ismét „üzemel”. Most tartanak a javító munkálatok végénél, a közeli napokban beszerelik a rendbehozott malomkereket, amely még a nyár folyamán szivattyúberendezést mozgatva, vizet nyom majd a sziklató fölött létesített mesterséges vízilépcsőre. A malomban még az idén vendégszobát rendeznek be.

Újság még a vócrátóti botanikus kertben, hogy felszerelése a közelmúltban hat | vízágyúval és a hozzá szüksé- I ges csőrendszerrel gazdago- I dott. E beruházás értéke 100 ' ezer forintot tesz ki.

] Mindig akad új, meg új ! látnivaló a vácrátóti bota- ! nikus kertben. Most persze ! csak azokra a kívülálló nö- i vénybarátokra gondolunk, ! akik már valamelyest ismerik ! csodálatos világát. Valame- I lyest, hiszen ki ismerhet meg ! 12 ezer növényfajt, amivel a i negyvenkét holdas park büsz- i kétkedhet.

í Az idén májusban nyílt : meg a botanikus kert a nagy- ; közönség számára, s eddig : több mint kétezerötszáz lá- ! togatója volt. Az érdeklődők ! nagy tudású vezetők révén : ismerkedhettek öt világrész : flórájának hazai földben ! meghonosított ritka, kevés- ■ bá vagy egyáltalán nem is- ! mert képviselőivel. Sokan ! megcsodálták a gondosan ke- ! zeit üvegházi banánfát, ! amely az elmúlt évl>en 27 ! fejlett gyümölcsöt hozott. ! Nagy sikere volt ugyancsak ! a sziklakertben pompázó ha- i vasi gyopár ágazásoknak. ! amelyek gazdagon fizetnek ! csillagvirágjukkal a hozzá- ! értő gondozásért. Nem kevés ! azon látogatók száma sem, ! akik a sziklatóhoz vezető út- ; jukban hosszan elidőztek a : park egyik nevezetességénél, í a tizenöt métert meghaladó ! mocsári ciprusfánál. Ez a í növényóriás láthatólag igen {

A sziklakért egyik nevezetessége a gazdagon termő Leon- topodium souliei, azaz magyar néven: havasi gyopár

ja ma is a korcsma tulajdonosa. Ám a maavar vendégnek nemcsak ezért érdekes, hanem azért is. mert a vendéglősnek ma is birtokában van az az 1849-ben készült régi fénykép Kossuth Lajosról, amit a cégalapító Vincent Richter hozott magával Magyarországról, amikor a szabadságharc idején hazánkban járt. Később telepedett le Meissenben. ahol ezt a vendéglőt megnyitotta. ,

(m. i.)

vw\\»W.\\\\\\\WW\\\>\V\\\V\\\\Y\W\\VVWWW\WV\\\\\WW\\\\XVV«,VW\wvwvx»XV«

Kossuth Lajos képe Meissenben

A ház 500 éves. a vendéglő is több mint száz esztendeje nyílt meg. De ha az ember belép az ivóba, azt hinné, a középkorba jutott. Ödön muskéták tömege mindenütt, mintha a Kurázsi anyó díszletei között járna az utazó. Ez a Vincent Richter nevet viselő vendéglő. Nevét az alapítóról kapta, akinek utód-