Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

MONOR a VIDÉKE AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ • A PEST MEGYEI Hi ALAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1961. MÁJUS 19, PÉNTEK Veled is megtörténhet egyszer... Kellemes szórakozást ígér a művelődési otthon vasárnapi programja, s mindazok, akik szeretik a zenét, vidámságot, sietve igyekeznek jegyüket biztosítani, örülök a jó mű­sornak, az előre várható kel­lemes estének, de szomorú­ság tölt el, ha a plakát hívo­gató betűi szemembe ötle­nek. Milyen szomorú hátteret, fájdalmat takar ez a plakát! A rendező szerv: a Icartali pe­dagógusok — s a plakáton ol­vasható művészek elhatároz­ták, hogy a műsor megren­dezésével nyújtanak segítsé­get egy szerencsétlenül járt fiatal kartársuknak, ember­társuknak. Élettel, vidámsággal, hi­vatástudattal teli kis fiatal kartársnő, Balázs Ildikó, a kartali nevelőtestület tagja. Nevét nemigen ismerik a község határain túl. egysze­rű, szürke tagja volt a dol­gos társadalomnak. Naponta járt ki Budapestről Kartalra, hogy tudományt csöpögtes- sen a buksi kis fejekbe; soha nem volt fáradt, kedvtelen, a gyermekeknek, hivatásának élt. Január 18-án, amikor a délutáni órákban hazautazott, szerencsétlenség történt vele. A vonat, amiben utazott, ösz- szeütközött Rákoson egy te- herszerelvénnyel, s <5 áldo­zata lett a szerencsétlenség­nek. Bal lábát elvesztette, idegrendszere megbénult, lá­tása meggyengült. Óriási tra­gédia egy 21 ét:es élni é$ dol­gozni akaró fiatal életében. Ma már a kórházat elhagy­ta, s bizakodva gyógyulásá­ban, készül további feladatai megvalósítására. Egyetlen vá- Sya. hogy újból taníthasson, újból, gyerekek közé keriil- héssen. Kartársai szeretnék teljesíteni ezt a vágyát, s ezért kerül megrendezésre Mono- ron és Mendén május 21-én ez a szomorú, de mégis vi­dám műsor. Az előadás tel­jes bevételét Balázs Ildikó németországi kórházi költsé­geinek fedezésére fordítják, ahonnan remélhetőleg egész­ségesen s újból két lábbal tér vissza. Szeretnénk, ha a mono- : riak szívét is megdobogtat- ; ná a fiatal pedagógusnő tra- ; gédiája, szerencsétlensége, s \ együttérzésüket azzal fejez- \ nék ki, hogy szép számban, \ minél' többen jelennének meg j a nívós, rangos műsoron. A \ műsorban közreműködő mű- [ vészek: Breitner János, Lu. % kácsi Margit, Vadas Zsuzsa, $ Rodolfo, Vécsey Ernő és Szol- f noki Gyula megértve a hely- í zet tragédiáját, vállalták, I aogy fellépési díj nélkül 2 : előadáson biztosítják a kór- i házi költségek egy részét s '■ ugyanakkor Manor és Men- í de községek dolgozóinak szó- i rakozását. í Váróczi Éva ! * — * » / 3 4 Válasz ásványvíz-ügyben \ 4 4 „Miért nincs ásványvíz” cí- ! mű cikkükre válaszolva kö-í zöljük, hogy vállalatunk el-í sosorban Budapest területét < van hivatva ellátni ásvány- í vízzel. Ennek ellenére, Nagy-; Budapest területén túl is szál-: Ütöttünk termékeinkből. Je- í len esetben fuvareszköz hiá- : nyában voltunk kénytelenek ; a vidéki szállításokat — át- i mojietilcg — beszüntetni, j Amennyiben gépkocslellátá-1 su.nkhan javulás állna lie, I továbbra is szállítunk vidék­re. Saját fuvareszközzel va- ió elszállítás esetén a nálunk •■«’entkező vevőket minden "kadály nélkül kiszolgáljuk. Fővárosi Ásvány és Szikvízüzem MAI MŰSOR Mozik Monor: Az utolsó és az első nap. Vecsés: Négyen az árban (széles). HÍRADÁS PÉTERIBŐL: Másfél méteres a szovjet búza — Kevés a csirke a házak Versenyben állnak a monori Új Élet Tsz-szel Nem is ebéd a vasárnapi, ha nem szerepel hús az ét­rendben — vallják sokan Pé­teriben is. A jó sütemény is szükséges kiegészítője a va­sárnapi ebédnek, mondják mások. Igazuk van .., Elindultunk, hogy megnéz­zük, hogyan járulnak hozzá Péteri lakosai az ország ellá­tásához — vasárnapi ebédjé­hez. A termelőszövetkezet szerződési vállalását túltelje­síti, és a vállaláson felül is jelentős mennyiségű árut biz­tosít. A kollektíva — a közös, átérzi a felelősségét a másik: nagyobb család — az ország — áruellátásának biztosításá­ban. Nagy hiba azonban, hogy a község lakosai: akár szövet­kezeti tagok, akár nem, az otthoni, a háztáji gazdasá­gukban már nem a fent emlí­tett módon gondolkodnak. A községben eddig csak egyetlen család (Mukáék) szerződött nagyobb tételre: 5 kiló baromfira és 200 darab tojásra, Az összes többi szerződés csak 500 darab tojás, 25 kiló ba­romfi, 2 sertés és 50 csi­benevelés. Tessék számolni, hány sze­mély részére jutna ebből hús és sütemény az asztalra egy vasárnap Péteriben. Ugye, kevés?! Ha nines hús — és főleg disznóhús — hét végén a hentesüzletekben, haj­lamosak vagyunk keresni mindenki felelősségét, szidni az államot stb., de a saját fe­lelősség valahogy nem akar eszünkbe jutni. Pedig egy kotlóval, egy-egy sertéssel és az előre bejelentett (leszerző­dött) egy-kétszáz darab tojás­sal több nem jelentene nagy megerőltetést. Államunk pe­dig előre látna, tervezhetne vele, biztosíthatná a jobb ellátást. „Nem kifizetődő” — mond­ták néhányan. Nézzük csak: Minden dolgozó tsz-tag kap 30 öl zöldlucernát. A tehéntartók 5 mázsa száraz lucernát is állami áron. Aratáskor 2 mázsa árpát és 1 mázsa kukoricát szin­tén állami áron: ha szer­ződtet háztájiból. Ezen felül természetesen megilleti a másfél mázsa ter­mény is, amit a Terményfor­galmi Vállalattól kap szerző­désére. Véleményünk szerint szük­séges lenne, ha a tsz elnöke és vezetősége ezt alaposan megbeszélné és közgyűlésen ismertetné a tagsággal. Az utcán beszélgettünk néhány házi­asszonnyal, aki nekünk sze­gezte a kérdést: Jó, jó, az ál­lam felvásárol, szerződtet — de lesz-e a piacon is elég csirke, tojás, sertés .. ■ A választ házakhoz betérve- tudakoltuk és kaptuk meg. K. Mihályné férje a Ganz- MÁVAG dolgozója. Az asz- szony a háztartás vezetése mellett kis kertecskéjén „gaz­dálkodik”. Kérdéseinkre el­mondta, hogy most is van vagy 60—80 darab csirkéje. — A fölösleget — mert ez azért sok nekünk — minden­képp a piacra viszem. Főleg Monorra vagy Gyömrőre. Ma is vittem Monorra három tyú­kot. A tojást, ami fölösleg, Gusztinéhoz visszük (ő a fel­vásárló Péteriben). így van ez G. Mártonéknál is, másutt is .. . Lesz tehát, a piacon is ... Csakhogy ele­gendő lesz-e? A tsz irodáján találtam meg Horinka János elvtársat, a tsz elnökét, alá készségesen adta meg a vála­szokat a szövetkezet életéről feltett kérdéseimre. — Mi a helyzet a szerződé­ses állathizlalással? 436 hízott sertésre van szerződésünk erre az évre, a múlt évinek ez csaknem a kétszerese. Ebből 120 darabot az első negyedévben már le is szállítottunk. 22 darab szarvasmarhára is kötöttünk szerződést, s ebből, 11-et szál­lítottunk már el. Baromfiból 1500-ra szerződtünk. — Gabonafélékből milyen átlagtermést várnak? — Ha valami közbe nem jön — gondolok itt elemi csa­pásra —, nagyon szép ter­mésre van kilátás. Különösen sokat várunk a szovjet búzától, amely már most másfél méter magas és kalászba szök­kent, ha minden jól megy, 18—20 mázsás átlagtermés­re számíthatunk belőle holdanként. — Mi a helyzet a zöld- és primőr árukkal? — tettem fel az újabb kérdést. — Ctvenezer fej salátát ad­tunk át idén a fogyasztóknak, retekből is számottevő meny- nyiség került a piacra. A hét végén megkezdjük a karalábé és a földieper szedését is; ezek az áruk a tsz jelentős bevételi forrását jelentik. — Milyen építkezések foly­nak a tsz-ben? — Jelen pillanatban az 50 férőhelyes növendékmarha- istálló fedési munkálatai foly­nak, melyet saját építőbrigá­dunk végez. Rövidesen elkezdjük a 250 férőhelyes sijldőszál- Iás építését, valamint a főtéren egy zöldségesbol­tot és egy tejházat épí­tünk. — Mennyit terveznek egy munkaegységre? — Negyven forintot szeret­nénk adni. Ebből havonta munkaegységenként 15 forin­tot kifizetünk tagjainknak. Szeretnénk jó eredményeket elérni, már csak azért is, mert versenyben vagyunk a monori Új Élet Tsz-szel, és szeretnénk a versenyben mi győzni. Bias-kó — Szalontai Szombaton mutatták be Pi­lisen az általános iskolások Rakovszky József „Az igaz­mondó juhász" című mesejá­tékát. Rakovszky József pilisi tanár írta át 2 éve ezt a da­rabot, amely 2 felvonásból és 5 képből áll. A történelmet akarta összekapcsolni a mesé­vel, ezért vitte bele Kinizsi Pál és Mihók udvari bolond alakját, vigyázva, hogy a me­sejáték mondanivalója — be­csületesnek és igazmondónak lenni érdemes — megmarad­jon. Maga az előadás tempós volt és gördülékeny. A szín­játszók, bár először voltak színpadon, valamennyien jó teljesítményt nyújtottak. Ezek az érdemek az írót és feleségét dicsérik, kik fárad­hatatlanul munkálkodtak a darab betanításán. A rende­zésben részt i'ett még a helyi kulíúrcsoport vezetője: Toldy Ferenc. Nehéz lenne „rangsorolni’’ a szereplőket, mert mint már említettem, valamennyien el- ismerésreméltóan játszot­tak. Michna György megsze­mélyesítésében Mihók. az ud­vari bolond, aratott nagy si­kert, sok nyíltszini tapsot ka­pott. A címszerepet Házkötő Ist­ván az 5. képben játszotta legjobban. Juhos János (Má­tyás király) nyugodtan, meg­fontoltan játszott, mintha vi­lágéletében színpadon lett volna. Csípés Sándor ügyesen elevenítette meg a nagy hadve­zér, Kinizsi Pál alakját. Na­gyon jól játszotta a burkus ki- rálykisasszony szerepét Kifut Kati. De dicséretet érdemel a többi 50 szereplő is, akik az előadás nívóját nagyban emel­ték. K. M. Egy kihaló szakma: A nyerges mester Monoron. a Bajcsy-Zsi- linszky utcán egy viharvert cégtábla hívja fel magára a figyelmet. A táblán még ki le­het olvasni a nem fiatal mes­terre valló címet: Bíró Mihály szíjgyártó- és nyergesmester. Bemegyünk az utcára nyíló alacsony műhelybe,- galamb­ősz. nagybajszú bácsi fogad. A falakon múlt századvégi hin- tók, előttük parádés lovak, másutt nyergeit lovak, cifra szerszámok láthatók a régi. kopott képeken. Bíró bácsi büszkén meséli, hogy fiatal ko­rában milyen „sallangos szer­számokat” csinált. — Hej, de sok monori legény ült annak idején azokban a nyergekben, amelyek az én kezem, alól leér Hitek ki — só­hajt fel a házigazda. Ez az „annak idején” több évtizedet jelent, mert Bíró bácsi, e rit­kán űzött szakma mestere, jó­val túl van a hetvenen. — Édesapám, Biró István tí­mármester volt, szintén Mono­ron. Én 1910-ben kezdtem a mesterségem. Szüreti bálokon a csikóslegények majdnem mindannyian az én nyergeim­ben ültek, de akkor még én is megintem ám a lovat — -mond­ja mosolyogva. Bíró bácsi immár ötven éve dolgozik. Ez év márciusában tartotta félszázados szakmai jubileumát. Ebből az alkalom­ból a KIOSZ elismerő oklevél­lel és jelvénnyel tüntette ki. Bíró bácsi most is egészség­gel dolgozik, látogatásunkkor is lószerszámot javított a Kos­suth Tsz-nék. Ugyanis felesé­gével együtt a monori Kossuth Tsz tagjai. Biró bácsi „öreg szakmával”, de fiatalos mun­kával igyekszik elősegíteni a tsz kollektívájának munkáját és boldogulását. (Pilisi) A járási lanács v. b. ma ülést tart. A nyári mező- gazdasági munkákra való fel­készülésről Nagy Sándor osz­tályvezető ad tájékoztatót. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság munkáját Fogd Mi­hály elvtárs, a járási tanács titkára ismerteti. Lehoczky Jó­zsef, a pénzügyi osztály veze­tője, beterjeszti az 1961, évi végleges költségvetést. az első vonatra, kapunk-e je­gyet az „Álba Regia”-ra, el­jön-e a nagy Ö a randevúra, mi lesz a vasárnapi Ecser— Gyömrő meccs eredménye stb. Persze, amire legvágyako- zóbban tippelünk: nyerünk-e pénteken a lottón, lesz-e né­gyes vagy ötös találatunk? (Nem vagyunk mi olyan sze­rencsések, hogy Fortuna is­tenasszony homlokon csókol­jon ... esetleg csak a lehele­tét érezzük kettes találat for­májában). Szóval minden tipp bizony­talan, ez biztos! Tudják mit? Tippeljünk most arra, hogy mit is akar­tam én itt megírni... Elárulom. Hetek óta arra tippelek, hogy fog-e egy­szer reklamálni szerkesztősé­günkben olyan valaki is, akit megdicsértünk? — sk — Az olvasó közbeszól Nines kocsi a gyártó cégnek, azért nem küld ásványvizet: „saját fuvareszközével” akinek kell, az mind vihet. Nem tudom, e mondat alatt a gyártó cég ugyan mit ért: biciklivel menjek Pestre másfél liter ásványvízért? t—1 AZ ELSŐ FECSKE Különös csoport haladt az üllői főutcán. Kacsázó léptek­kel úttörők cipeltek egy nagy vitorláscsónakot a Galica-gö- dör felé, hogy ott kipróbál­ják. Mikor a Galicához értek, óvatosan vizrebocsátották, és kipróbálták a vízálló képessé­gét, majd fölszerelték a vi­torlát. és Szentkúti Szabolcs pajtás elindult „Galica-körii- U” útjára. A többi pajtással együtt ott állt a parton Mar- czal Jancsi ifivezető, aki elő­vette zsebkendőjét, elkezdte törölgetni a szemeit, és utána . kiabált a hajófelavatónak: — Szabolcs! Ha óceánjáró- ; val találkozol, balra térj ki ; előtte, hogy jobb kézzel kezet ; tudj fogni a kapitánnyal! No, de nem találkozott : semmivel és szerencsésen ; visszaérkezett a kiindulási : helyre. \ A hajó bevált, irány a Bala- \ ton és még egy vitorlás meg- \ építése ! — gyinii — Halálos szerencsétlenség AOKOMáirlv Ha két héttel korábban jártunk volna ott... (Csegezy Levente és Földváry Iván rajzai) f történt szerdán Monor határá- í ban. 13 órakor Budapest felől í oldalkocsis motorkerékpáron % ment Nyáregyházára Weint- ^ réger Ferenc budapesti la- 2 kos. Az oldalkocsiban Farkas ^ László budapesti lakos, a mo- /// tor tulajdonosa, a hátsó ülé- sen pedig Bimbó István nyár- ^ egyházi lakos ült. Az út telje- ^ sen szabad volt, a motor neki- ^ szaladt egy cperfának 60 ki- ^ lométercs sebességgel. Weint- £ réger Ferenc, a jármű vezető­je koponyatörést szenvedett és £ a helyszínen meghalt. Farkas 'j Lászlónak nem történt baja, \ Bimbó Istvánnak 3 bordája ^ eltört. Megállapítás szerint a \ balesetet Weintréger Ferenc \ hirtelen bekövetkezett rosszul- í léte okozta. —----------- , \ ANYAKÖNYVI HÍREK í f Vecsés á Született: Kárpáti Ferenc és ^Uivári Mária fia: József. f Házasságot kötöttek: Nuver Bé- ^!a és Dósa Anna. Raczki Ferenc Zés Nagy Eszter Ilona, Kulcsár $ Károly és Eiber Margit Mária. ^ Elhunytak: Kolonovics Ignác >57 éves Szegedi Mártonné Rich- ^tér Rosina 63 éves. Nagy Jenőné J Liebe Anna 77 éves. | tni« '/ Házasságot kötött: Mohácsi 4János és Monori Julianna. Z Elhunytak: Huszár Lajosné Abe- 7 1 óvsz ki Mária 64 éves. Mezei Ist- ^ván 61 éves. Fazekas Pál 59 éves. Vecsésen jártunk NAIV KÉRDÉS (?) ' Kemsei bácsi gondja — Anyü, itt gyártják a leér­tékelt holmikat? avagy: a sportköri kassza állapota ! Manapság mindenki tippel, ! s a tippelő ember szemével ! nézi a világot. Itt van példá- ! ul az én esetem: Én tippelek \ reggel, ha felkelek: elérem-e ; a buszt. (Háromnaponként égy- \ szer)... A buszon: nálam van- \ e a bérletem, vagy nincs (mi- ; után az összes zsebem végig- : kotortam és a táskámban vé­• gül is megtaláltam — ez a \ jobbik eset — akkor már nem \ kell azon tippelnem, hogy \ jön-e ellenőr vagy nem)... < Útközben (a főtér és az iskola • között) jön-e ma szakfel- 1 ügyelő az iskolába vagy nem... ! szabad időmben: megírjam-e ! azt az X esetet vagy ne ... I (ugyanis, ha nem írom meg, ! akkor nem reklamálnak, te­\ hát nem lehet baj)__ Ha ! mégis megírom: leközli-e a fő- ! szerkesztő, vagy nem ... Ha ; leközli: vajon mit és mennyit \ húz ki belőle? (Egy biztos: l azon már nem „totózom”, hogy \ az olvasó mit szól hozzá! Jobb ! ts, ha ezen nem töröm a fe- i jem.)... j Tippelek meccsekre, az % időjárásra, a főnökök és a fe- J leségem hangulatára és a ti- £ zetésre (a mellékesre, ami- ^ röl az asszony nem tud). Tippelünk kérem mindenre % és mindannyian. Elkésünk-e $ reggel a munkából, megáll-e a busz pl. Vecsésen az Anna % utcánál, vagy pl. ugyancsak í Vecsésen: f elf érünk-e reggel TIPPELÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom