Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
1961. JANUÁR 21, SZOMBAT 3 A Csepel Autó világ hírnevét a dolgozók lelkes; becsületes munkájának köszönheti A megyei párt-végrehajtóbizottsáy ülése a Csepel Autógyárban Megyénk legnagyobb üzemébe, a Csepel Autógyárba látó- | gattak hétfőn a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai. Délelőtt megtekintették az egyes üzemrészeket, délután pedig a helyszínen tárgyalták a gyári pártbizottsági termelést irányitó és pártellenőrző munkáját. Legelőször is a motorgyárat nézték meg a vendégek. Tanulmányozták az új gépeket, végigkísérték az egyes munka- ! folyamatokat. Annak idején a legkorszerűbb megoldással tér- j vezték meg a motorgyártást, azóta tovább tökéletesítették az egyes műveleteket. Több új célgép dolgozik már itt szalagrendszerben. Eddig két-, négy-, hathengeres motorokat készített a motorgyár, már dolgoznak a nyolchengeres motor nullszériáján is. A látogatók megismerkedtek a gyárrészleg gazdasági vezetőivel, a párt-alapszervezetek titkáraival. Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára hosszan elbeszélgetett a dolgozókkal, hasonlóképpen a végrehajtó bizottság tagjai is. A motorgyár után a járműgyár következett. Szőnyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója kalauzolta a vendégeket és sorra elmagyarázta, melyik műhely mennyit fejlődött az utóbbi években. H. Kovács István főtechnológus az új technológiai módszereket mutatta be: a finomkovácsolást és a precíziós öntést. Többen elismerően nyilatkoztak a látottakról. Végül a TMK-üzemet és a fényező-műhelyt nézték meg a látogatók. Lényegében a teherautógyártás legfontosabb mozzanatait sikerült így végigkísérniük. Közben a különleges rendeltetésű gépkocsik gyártásával is megismerkedhettek. Sok hasznos tapasztalatot adott ez a látogatás a délután sorra kerülő megyei párt-végrehajtóbizottság üléséhez. Ezen nemcsak a végrehajtó bizottság tagjai, hanem a Csepel Autógyár gazdasági vezetői, gyárrészlegvezetök, műszaki szakemberek is részt vettek. Az alábbiakban a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésről és az ezt követő vitáról számolunk be olvasóinknak. Kialakították az Tizenegy éves a Csepel Autógyár és lényegében ugyanennyi idős a magyar teherautógyártás is. Jóformán semmiből varázsolták elő a szigethalmi gyáralapítók a szétbombázott Dunai Repülőgép- gyár romjain az első magyar teherautógyárat. Nemcsak új iparág született itt, hanem kialakult egy kiváló autógyártó munkásgárda is. Azóta a Csepel Autó neve bejárta a világot. * Megyénk ipari termelésének ma már 25 százaléka jut erre a gyárra és népgazdaságunkban is igen tekintélyes helyet tölt be az üzem. A jelentés, amely a gyár pártbizottságának, a termelés párt- irányító és pártellenőrző munkáját taglalja, végeredményben arról ad számot, hogyan segítik a kommunisták megyénk legnagyobb üzemében a termelést és milyen módszerekkel juttatják érvényre a felsőbb pártszervek határozatait. A Csepel Autógyár kommunistái fő feladatuknak tartják, hogy a gyár termelőmunkáját a párt sajátos eszközeivel, elsősorban a dolgozók mozgósításával elősegítsék. Teendőiket jelenleg a VII. párt- kongresszus határozatai szabják meg. Melyek a legfontosabb célkitűzéseik? Először is javítani akarják a termelés gazdaságosságát — éppen ezért messzemenően támogatják a gazdasági vezetőket, elősegítik a műszaki és technológiai fejlesztést. Az elmúlt három év alatt negyvenöt százalékkal növekedett a gyár termelése. Ha meggondoljuk, hogy mindezt lényegesebb beruházás nélkül sikerült elérniök, könnyen beláthatjuk, milyen derekas munkát végeztek a gyár dolgozói. Persze, nyomban hozzá kell tenni, hogy mindezt a párt irányításával, a kommunisták példamutatásával tudták megvalósítani. Ha kezdetben a pártbizottság nem is tudott olyan hathatós segítséget adni a gazdaságszervező munkához, lassan kialakult az új munkastílus, sikerült megteremteni a kölcsönös bizalom légkörét. Ma már a politikai és gazdasági szervező munkát a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatainak megfelelően irányítja a gyári végrehajtó bizottság. Bevonja ebbe a munkába a tömegszervezeteket is, főképpen a szakszervezetet. Negyedévenként munkatervet készítenek az alapszervezetek, s ebben nemcsak a gazdaság szervező, a termelést irányító munka kap helyet, hanem a termelést ellenőrző feladatok is benne vannak. 1960-ban például 12 alkalommal tárgyalta a gyári v. b. a termeléssel kapcsolatos aktuális kérdéseket. Természetesen új munkastílust az alapszervezetek ennél jóval gyakrabban foglalkoztak a saját területükön felmerülő problémákkal. A pártbizottság mellett működő műszaki tanács is részt vesz a szervező, ellenőrző munkában. Javaslatokat készít a hagyományos és az új technológiai eljárások továbbfejlesztésére. Rendszeresen foglalkozik a termeléssel és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokkal. És ha sok segítséget nyújt is a termeléshez a gyári párt- bizottság. azt mégsem állíthatjuk, hogy maradéktalanul ellátja a termelést irányító és ellenőrző feladatát. Előfordul. hogy egy-egy üzemrészben még nem mindig érvényesül az üzemi demokrácia. A dolgozók ügyes-bajos problémáival nem foglalkoznak megfelelően. Sok lelkes fiatal dolgozik a Csepel Autógyárban, á KISZ mégsem dolgozik olyan aktivitással, mint ezt megyénk legnagyobb üzemi ifjúsági szervezetétől elvárhatnánk. Több segítséget várnak a fiatalok a gyári pártszervezettől, és főképpen a KlSZ-bizottság- tól. Sokat javult az utóbbi időben a felvilágosító propaganda munka. Tetemesen megnövekedett az oktatásban résztvevők száma, ma már egy-egy nagyobb feladatra a párton kívüli dolgozókat is eredményesen mozgósítják. Igen jó az együttműködés a gazdasági vezetés és a pártvezetés között. Közösen dolgozzák ki az egyes feladatok megvalósításának módszereit. A gazdasági szervező munkához egyre több segítséget nyújtanak az egyes üzemvezetőknek a pártbizalmiak. Rendszeresen foglalkozik a gyári pártbizottság a politikai és szakmai színvonal javításával. Több olyan határozat született, amely a szakmai továbbképzést kiszélesítette. Ma i« működik a tíz évvel ezelőtt szervezett technikum, s ez évenként több tucat 'műszaki szakembert biztosít a vezetésnek. Közel 200 dolgozó vett részt a szakszervezet általános iskolájában. Lehetne beszélni arról is. hányán tanulnak az egyetemen, vagy a különböző esti tanfolyamokon. A pártoktatásban jelenleg 631 dolgozó vesz részt. Az elmúlt évtized során kitűnő iskolának bizonyult a Csepel Autógyár. Tucatszámra kerültek. innét felelős, vezető beosztásba. egyszerű munkásemberek. A kádeme- velő munka, ezt a jelentés is megállapítja, javult az elmúlt években, kikerült a termelés pártirányításának és a pártellenőrzésnek egy új, hatékonyabb módszerét kialakítani, megteremteni az új munkastílust. Mindez csak erősítette a bárt tekintélyét. hozzájárult a terme.llunkaversenj : a Komoly hagyományai vannak már a Csepel Autógyárban a versenymozgalomnak. Különösen az elmúlt esztendőkben lendült fel a verseny és 1959-ben a kongresszusi versenyben értek el kimagasló eredményeket a Csepel autógyáriak. 97,5 millió forint túlteljesítést vállaltak, s év végére 112,9 millió forint értékű motort, teherautót készítettek terven felül. Tavaly 75,3 millió forinttal termeltek többet, mint amennyit terveztek. Kialakultak és meghonosodtak az egyes versenyformák, nemcsak a dolgozók keltek versenyre, hanem a gyáregységek is. Tovább szélesedett a brigádmozgalom. Ma már 1800 munkás dolgozik a különböző brigádokban, 22 brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért, illetőleg megtartásáért. Nagy része volt a munkaversenynek abban is, hogy a Csepel Autógyár jóval a határidő előtt befejezte hároméves tervét. A végrehajtó bizottsági ülés vitáján szóba került a verseny jelenlegi helyzete. Amint a gyár vezetői elmondották, 1959-hez képest alább hagyott a lendület, „ellaposodott” a verseny. TaA munkanap fényképezés kiderítette, hogy a gép és a munkaidő együttes kihasználása az első műszakban csak 69,7 százalék. A veszteségidő több mint 16 százaléka a munkafegyelem lazaságából és a technológiai fegyelem megsértéséből származik. A termelékenység növelése érdekében a pártbizottság karöltve a gyárvezetéssel és a szakszervezettel — a megyében elsőként, részletes intézkedési tervet dolgozott ki. Eddig a termelés növekedésének csak 45 százaléka származott a termelékenységből, a fő célkitűzés, hogy ez az arány legalább 70 százalékra növekedjék. Máris megtették a legszükségesebb intézkedéseket. lés gazdaságosságának növeléséhez. Tovább erősödött a pártonkívüliek és a kommunisták közötti ió kapcsolat is. termelés motorja Ián a versenyzőkkel lenne probléma? Korántsem. A szak- szervezet, mint a versenymozgalom közvetlen irányítója, nem fordít elegendő gondot a verseny népszerűsítésére, nyilvánosságára. Hiányzik a rendszeres értékelés. Azelőtt rendszeresen megdicsérték a legjobb versenyzőket, népszerűsítették a jó munkamódszereket, az utóbbi időben megfeledkeztek erről. Ezen, mint a vb-ülés is megállapította, feltétlen javítani kell. A feltételek ehhez biztosítva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Szorosan összefügg a versenymozgalommal az önköltség alakulása. Különböző intézkedésekkel évről évre csökken a Csepel Autógyárban is a termelési költség. 1958-ban 16.4 millió, 1959-ben 24,9 millió, tavaly pedig 23,2 millió forintot takarítottak meg a gyár dolgozói. Mindez hűen bizonyítja, itt is van belső, fel nem használt tartalék. Igaz, szépen növekedett a termelés, viszont nem alakult megfelelően a termelékenység. A múlt év őszén derült ez ki, amikor a megyei pártbizottság felhívta az üzemek figyelmét a gazdaságosabb termelésre. Feladat: a munka műszaki intenzitásával növelni a termelékenységet Igen komoly feladatok várnak a Csepel Autógyárra a most megindult második ötéves tervben. Ahhoz, hogy a megnövekedett igényeket a gyár dolgozói ki tudják elégíteni, nem elegendő csupán a fegyelemsértésből származó lazaságokat megszüntetni — szükség van a műszaki színvonal javítására és az új technológiai módszerek további elterjesztésére is. Eddig a Csepel Autógyárban leginkább létszámemeléssel, kisebb részben normaszigorí- tással emelték a termelékenységet. A jövőben több gondot kell fordítani a munkaszervezésre, teh&t elsősorban a munka műszaki intenzitásával kell javítani a termelékenység mutatóin. Ehhez megvannak a feltételek. Nemrégiben vezették be az elektromos fémszórást, a fekete toil i Hogyan érvényesül az egyes párt-alapszervezetekben a párt termelésirányító és ellenőrző szerepe, milyen nehézségek akadályozzák helyenként a termelőmunkát, s milyen jövő vár a szigethaíomi gyártelepre? Lényegében e kérdések 1cörül alakult ki a párt-végre- hajtóbizottság vitája. Tavaly 24 millió forintot takarítottak meg az egyes üzemrészek. Ennek 42 százalékát a járműgyáriak takaríretű temperöntést, a finomkovácsolást és a hidegsajto- lást. Tavaly a gyár saját kezdeményezésére megkezdte a célgépgyártáshoz szükséges előkészületeket. Nagy gondot fordít a pártszervezet és a szakszervezet az újítómozgalom kiszélesítésére. j Tizenegy év alatt negyvennatezer újítási javaslatot adtak be a dolgozók, s ebből huszonkétezret elfogadtak. A bevezetett újításokból' közel kilencvenmil- lió forintot takarított meg a Csepel Autógyár. A tavaly elfogadott 1361 újításnak az utókalkuláció szerint 14 millió 138 ezer forint eredménye lesz. Ennek ellenére ezen a területen is akad még tennivaló. Gyakran előfordul, hogy az egyes javaslatok ,el fekszenek. s az újítási bizottság nem áll mindig hivatása magaslatán. ita tottak meg. A jó munkához nagyban hozzájárult az itt dolgozó pórt-alapszervezet is. A hajtóműgyáriak is tetemesen hozzájárultak az anyagtakarékossághoz. A motorgyárban sok segítséget adnak a pártcsoportok a gyárvezetőségnek. Szőnyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója elmondotta, hogy az utóbbi három év alatt kedvezően alakult a gyár önköltsége. Például a négyhengeres motorok önköltsége 1958. január 1-től 32 százalékkal csökkent. Ennek köszönhető, hogy fokozott ütemben növekedett a motor- gyártás. Közel 100 ezer Cse- pel-motor üzemel már idehaza és szerte a világon. Közeledik az ötvenes évek elején készült motorok főjavítása is. Mindez újabb feladatokat ró a gyár kollektívájára. Ha megfelelően felhasználják a Csepel autógyáriak a rejtett tartalékokat, eleget tudnak tenni a növekvő alkatrész-igényeknek is. Jó alap ehhez az intézkedési terv, amelyről Joó István üb-elnök részletesen beszámolt. Elmondotta, hogy az első lépéseket máris megtették, lezajlott a normák felülvizsgálata, röviV desen a munkaszervezési teendőkhöz is hozzálátnak. Szerinte. ha mennyiségi .szempontból nem is kielégítő jelenleg a verseny lendülete, a minőségen annál jobban érezhető a verseny hatása. Kopácsi István, a motorgyár vezetője is beszélt a munkaversenyről. A motorgyárban hagyományos brigádverseny folyik, s valamennyi dolgozó részt vesz a vetélkedésben. Véleménye szerint a versenyszellem jó, csupán a nyilvánossággal van probléma. Nem népszerűsítik elégé a jól dolgozó versenyzőket. Fekete Sándorné, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, ugyancsak a gyár in- j tézkedési tervéről beszélt. Hangsúlyozta, a tervezet a legjobbak közé tartozik, alkalmas a kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari osztály éppen most vizsgálja majd, mi valósult meg eddig az intézkedési tervből. Szóba kerültek a termelést gátló problémák is. Gyakran előfordul kisebb-nagyobb anyaghiány, s ez veszélyezteti a tervszerűséget H. Kovács József főtechnológus elmondotta, hogy a nyersanyagellátás zökkenői miatt nem tudják úgy kihasználni a finom- kovácsoló műhelyt és a precíziós öntödét. Kopácsi István, a motorgyár vezetője is megemlítette: a motorgyárban is találkozni még gátló tényezőkkel. Beszélt a kisgépesítés- ről, arról, hogy például menynyire megkönnyítené a munkát, ha a csavarokat nem kézzel, hanem géppel tudnák felszerelni a motorokba. Több érdekes problémát is megemlített, amely jelenleg nemcsak a Csepel Autógyárban, de az iparágban is nehezíti a termelést. A Csepel Autógyár gazdasági és műszaki Vezetői több olyan kívánságnak is hangot adtak felszólalásaikban, amelyeket népgazdaságunk most még nem tud kielégíteni. Hidasi Ferenc, a KGM Autó- és Traktoripari Igazgatóságának vezetője válaszolván ezekre a hozzászólásokra, elmondotta, hogy a minisztérium nemcsak a helyi érdekeket nézi, hanem figyelembe veszi a népgazdaság érdekeit is. Marosi Jenő, a megyei pártbizottság agit-prop. osztályának vezetője felszólalásában azt elemezte, hogyan tett eleget a gyári pártbizottság a termelést irányító és pártellenőrző feladatának. Megállapította, ha még vannak is problémák, alapjában véve jó munkát végeztek a gyár kommunistái. -Ugyanezt erősítette meg Király László, a megyei párt-végrehajtóbizott- ság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a Csepel autógyári párt- bizottság kivívta magának a tekintélyt, nem volt öncélú az a munka, amit a kommunistáik az utóbbi évek során a termelés érdekében végeztek. Az itt dolgozó funkcionáriusok egyre nagyobb hozzáértéssel foglalkoznak a termelés pártirányításával és pártellenőrzésével. Eddigi jó munkájuk biztosíték i arra, hogy a jövőben a megnövekedett feladatoknak is eleget tesznek. A Csepel autógyáriak nemcsak a termelésben állták meg a helyüket, de komoly segítséget nyújtottak a mezőgazdaság átszervezéséhez is. Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára ösz- szegezte a vita tanulságait. Hangsúlyozta, hogy csak amy- nyi gépet tudunk külföldről vásárolni, amennyi pénzünk van. Éppen ezért a Csepel autógyáriaknál-: is jobban ki kell használniuk a meglevő berendezéseket. Megállapította Horváth András elvíárs, hogy a Csepel Autógyár dolgozói, a meglévő hihák eile-.. nőre is. eredményesen dolgoztak az elmúlt két-három év alatt. Túlteljesítették az 1960-as tervüket, s ebben nagy szerepe volt a gyári pártbizottságnak. Valameny- nyi kommunista példamutatóan dolgozott, s ezt a megyei pártbizottság nevében elismeréssel veszi tudomásuk Végezetül jó egészséget kívánt a Csepel Autógyár dolgozóinak a további eredményes munkához. 170 új gyártmány a szerszámgépiparban Az iparág teljes termelési terve-8, exportterve pedig 17 százalékkal magasabb a tavalyinál - Számos új gyártmány sorozatgyártása kezdődik Szerszámgépiparunk 1960-as termelési tervét 104,2, exporttervét pedig 117,1 százalékra teljesítette. Az előírt 158 helyett J70 gyártmányfejlesztés] feladatot oldottak meg. Elkészült többek között 69 konstrukciós terv, 16 új gép és berendezés mintapéldánya és megkezdődött 41 új magyar gyártmány sorozatgyártása. Elkészült például az RTA—160 jelű revolver-automata, az ÉT —500—P teljesítményeszterga, és az EMU—250 műszerészeszterga mintadarabja. A Fúrógépgyárban megkezdődött az asztali műszerész eszterga, a DIMÁVAG-ban pedig az önthető állványú sajtológép sorozatgyártása. A Debreceni Gördülőcsapágygyárban elkészült a vasúti ágy tokcsapágy pró- basorozata. A sorozatgyártás megindítása jelentős import-megtakarítást eredményez. Az idén az iparágnak a tavalyi tényleges eredményhez képest teljes termelését 8, exporttermelését 17, a termelékenységet pedig 5,8 százalékkal kell növelnie. A termelésemelkedés 70 százalékát a termelékenység javításával akarják elérni. Szerszámgépekből 18,9, csapágyakból 29,5, kábelgépekből 22,3, forgácsoló szerszámgépekből pedig 5,7 százalékkal készül több az idén. Ezek a gyártmányok teszik ki a szer- számséDipar termelésének körülbelül ötven százalékát. A megnövekedett feladatok megoldására a gyárak nagy körültekintéssel készültek fel. Műszaki fejlesztési tervükbe számos olyan intézkedést állítottak be, amelyek javítják a munka szervezettségét, növelik a termelékenységet és javítják a gazdaságosságot. Több gyár egyes üzemrészeiben kialakítják a zárt termelési ciklust és különböző célgépeket állítanak üzembe. Jelentős gyártmányfejlesztési feladatok megoldását is tervbe vették. Nagy lépést tesznek a csúcsnélküli köszörűgép-család kialakításában. A Budapesti Szerszámgépgyárban megkezdődik a KCH—63 csúcsnélküli köszörű sorozatgyártása és elkészül az ebbe a családba tartozó KCN—10 és 25 próbasorozata. A műszerész esztergák családjából elkészül az EKM— 200 különleges pontosságú műszerész eszterga mintapéldánya. (MTI) Olajiszap, mint értékes takarmány Szabolcs—Szatmár megye állami gazdaságaiban takarmányozási kísérletek kezdődtek az étolajsajtoló üzemek hulladékanyagával, az úgynevezett olajiszappal. A szakemberek véleménye szerint ez a takarmány kétszer annyi tápanyagot nyújt a malacoknak, boriaknak, bárányoknak, mint a tej. A munkanap fényképezés alapján^ az egyes üzemrészekben kiigazították a normákat. Általában 10—12 százalékkal csökkent a normaidő, ugyanakkor az eddiginél jóval ösztönzőbb bérrendszert vezettek be. Most kerül • majd sor a műszaki intézkedésekre. Ahol csak lehet, új technológiai eljárást vezetnek be, ahol pedig indokolt, átszervezik a termelést és felhasználják mindazokat a tartalékokat, amelyeket eddig nem vettek igénybe. A termelés pártirányításának és pártellenőrzésének itt különösen nagy a jelentősége. A pártszervezetek első pillanattól kezdve figyelemmel kísérik, hogy az intézkedési terv pontjai meg- valósulnak-e. Intézkedési terv
