Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

Szentendre

IV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1960. MÁRCIUS 26. SZOMBAT

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

A közgazdasági adottságok figyelembevételével

alakítsuk ki termelőszövetkezeteink gazdálkodását

kialakítani a gazdálkodás szerkezetét.

Mit jelent ez a valóságban? Mindenek előtt azt. hogy a gazdálkodásnak a belterjesség leié kell fejlődnie. Ez jelentős változást igényel a vetésszerkezet terén. Mindenek előtt a kukorica és a'tömegtakarmány termesztésére kell figyelmet fordítani, amely az állatállomány számszerű növelését lehetővé teszi.

A termelőszövetkezetben 3,7 kh-ra 1 számosállat esik. Bár ez a járási átlag fölött van, mégsem kielégítő. Ahhoz, hogy állandóan növelni lehessen az egységnyi területre eső terméshozamot, gondoskodni kell az állandó talajerő-utánpótlásról magyarul a trágyatermelésről. Különösen igénylik ezt a kapásnövények, de nem utolsósorban a tsz kertészete. Mindezek figyelembevétele alapján a végrehajtó bizottság az állat- sűrűség növelését tűzi célul azzal, hogy kötelezi a tszt, hogy három éven belül érjék el a 2.5—3 kh-ra jutó 1 számosállat arányt. A feladat természetesen nagy körültekintést és alapos szervezést kíván.

Biztosítani kell a megfelelő takarmáuybázist. növelni kell az állati férőhelyek számát, majd növelni kell az ifjú állatállományt.

A sorrend figyelmen kívül hagyása végzetes könnyelműség lenne. Eredményként könyvelte el a végrehajtó bizottság azt a körülményt is. hogy a termelőszövetkezet ismét beindította a sertéshizlalást. Ez nép- gazdasági szempontból igen fontos teendője a szocialista nagyüzemnek, mert ez biztosíthatja a lakosság zavartalan húsellátását.

Hiányosságként állapította meg ugyanakkor, hogy bár a tsz kertészetének palántanevelése jó ütemben halad, ugyanakkor elmulasztották a palánták végleges helyének előkészítését. Az ilyen lemaradás könnyen veszélyeztetheti a gazdálkodás eredményességét.

A végrehajtó bizottság a vita lezárása után a termelőszövetkezet megszilárdítása és eredményeinek növelése érdekében több fontos határozatot hozott.

AZ OTP-fiok vezetője - kiváló pénzügyi dolgozó

Oklevéllel tüntették ki az állami gépállomást

A megyei gépállomások versenyében 110,8 százalékos évi tervteljesitéssel a Szentendrei Állami Gépállomás a nyolcadik helyen végzett. Az 1959. év folyamán a gépállomás munkája gazdaságosnak bizonyult, mert a költségtervben szereplő egy normálholdra esői forint összeget 139,76-ról 127,96-ra szorították le. A kongresszusi felajánlását jelentősen túlteljesítette, 80 000 forint vállalásukat 281 ezer forintra teljesítették. A tárgyalt év folyamán 36 670 normálholdat műveltek meg a rendelkezésükre álló gépparkkal.

A pénzügyminiszter Bódis Józsefnét, az OTP helyi fiókjának vezetőjét munkásságának elismeréséül a kiváló pénzügyi dolgozó címmel tüntette ki.

Az OTP helyi fiókja pár esztendő alatt a város és a járás lakosságának szinte nélkülözhetetlen segítőtársává vált. Naponta két-háromszáz ügyfél fordul meg a fiókban, betétkönyv-tulajdonosok hozzák megtakarított forintjaikat, házat építeni szándékozó dolgozók tárgyalnak a kölcsön folyósításának feltételeiről, to- tózók-lottózók állítják ki szelvényeiket a szűk kis helyiségben. És azoknak a száma, akik kapcsolatba kerülnek az OTP- vel. napról napra emelkedik. 1956 óta a takarékbetét állománya tizenháromszorosára nőtt, eddig már 350 állami tulajdonban volt telket adtak el és az OTP-kölcsönből épített családi házak egész kis városrésszé szélesedtek.

Ez az örvendetes fejlődés, ami azt mutatja, hogy az OTP

és mindaz a sok anyagi lehetőség, ami ezzel az immár fogalommá vált három betűvel összefügg, mindenkinek szívügye lett. Nemhiába volt a takarékosságra felhívó ügyes propaganda, a dolgozók valóban magukévá tették azokat a lehetőségeket, amelyeket a takarékosság nyújt.

Másrészt mindenki tudja, hogy jó helyre fordul, ha pénzének gyümölcsöztetése érdekében vagy a mindenféle szükségleteinek beszerzéséhez kellő kölcsön ügyében az OTP-t keresi fel.

Ezeket a szép eredményeket jutalmazta a pénzügyminiszter, mikor a fiók vezetőjét a magas kitüntetésben részesítette. őszinte örömmel gratulálunk Bódis Józseínének és biztosak vagyunk abban, hogy további munkássága is — mint eddig — a város dolgozóinak javát fogja szolgálni.

Úttörőavatás Tahitótfalun

Bensőséges ünnepségnek voltak tanúi március 15-én a község lakói. Ezen a szép tavaszi napon tettek fogadalmat a nagy magyar író, Móricz Zsigmond nevét viselő úttörőcsapat legifjabb tagjai. Az érkező vendégeket a csapat tagjainak sorfala fogadta, majd megkezdődött az ünnepi aktus. Jelentésbeadás a csapatzászló előtt, majd csapatgyűlés. Kovács Gyula iskolaigazgató ünnepi beszédben emlékezett meg az 1848- as szabadságharc vörössapkás hőseiről, a kisdobosokról, az úttörőgyermekek és kisdoboMóricz Virág írónő, országgyűlési képviselő, a Móricz Zsigmondról elnevezett úttörőcsapat védnöke üdvözli a kis úttörőket.

sok példaképeiről, majd sor került a fogadalomtételre. A szentendrei helyőrség tisztjei elfogódott hangon szólnak és kötik fel egyenként a vörös nyakkendőt az izgalomtól kipirult arcú gyermekekre.

Az ünnepségen a megyei* járási szervek vezetőin kívül részt vett a névadó Móricz Zsigmond leánya. Móricz Virág írónő, országgyűlési képviselő is, aki meleg szavakkal köszönte meg a csapat meghívását és kihangsúlyozta. hogy örömmel vállal védnökséget a csapat felett.

A szervezettség és gördiilé- kenység az ünnepség menetében. valamint a színvonalas kultúrműsor, Bella György csapatvezető tanár odaadó munkáját dicséri.

M. Gy.

Mikor lesz kész a budakalászi eszpresszó ?

Hosszú hetek óta nem lehet Budakalászon presszókávét kapni. Az eddigi eszpresszó- cukrászdát átalakítás miatt bezárták, a kis cukrászdáRözseszedők.

(Bereg János felvétele.)

Új formában indul a tisztasági mozgalom

A tisztasági mozgalom beindításáról tárgyaltak március 17-én a vöröskeresztszervezetek járási vezetői, Guba Pálné járási titkár vezetésével. A most beinduló mozgalom érdekessége, hogy erre a célra a megyei tanács végrehajtó bizottsága 235 000 forint jutalomösszeget bocsát a vöröskereszt megyei szervezetének rendelkezésére. Ebből az összegből a versenyben legjobb eredményt elérő járások, városok, községek és termelő- szövetkezetek jutalomban részesülnek. A legjobb járás és város 30 000—30 000 forintot, a legtisztább község 15 000 forintot, a legtisztább termelőszövetkezet 10 000 forintot kap jutalmul. A járási versenyek legtisztább termelőszövetkezete televíziót és orvosi rendelő felszerelést kap jutalmul.

Reméljük, e mozgalomnak meglesz a sikere járásszer- te és a lakosság jutalma nem marad el, mert hisz egészséges körülményeket biztosítva, csökkenhet a fertő- zéses megbetegedések száma.

ban pedig leállították a feketekávé főzését. így a közönség hetek óta nem kaphat kávét. A főtéren levő vendéglő személyzete közül öten is értenek a kávéfőzéshez. A vezető szerint csak 10 méter gumikábel és a kis cukrászdában leállított főzőgép kellene az üzembehelyezéshez. Jó lenne, ha a Vendéglátóipari Vállalat engedélyezné és meghallgatná ezt a javaslatot. Nemcsak a bevétel szaporodna az ideiglenes intézkedéssel, hanem a kávékedvelő közönségnek sem kellene beláthatatlan ideig várnia egy-egy jó kávéra az új zenés cukrászda üzembeállításáig. — mo —

SZIGETMONOSTOR 15 ÉVES FEJLŐDÉSE

zással három kilométer hosszban nagyfeszültségű vezeték létesült. 130 000 forintot fordítottak művelődési ház építésére, melyben a technika és tudomány egyik jelentős eredménye, a televízió is megtalálható. 1 700 000 forinttal héttantermes, korszerű iskola létesült a községben, felszámolva az egészségtelen, az oktatás szempontjából is hátrányos széttagoltságot. 1 400 000 forint összeggel majd öt kilométer hosszú vízvezetékhálózatot fektettek le. Ezzel a község élvezhető, egészséges ivóvízhez jutott. Kövezett utcák, épülő egészség- ház és orvosi lakás majd újabb félmilliós beruházást jelent. De ezek mellett nem lebecsülendő a kultúra terén elért eredmény sem. 23 főt foglalkoztató zeneiskola működik a községben, a falusi

dése igazán csak 1945. december 24-ét követően indulhatott meg, amikor az első két szovjet katona megjelent, bátorítást és bizakodást kölcsönözve a község lakóinak. Különösen jelentős és gyors fejlődés következett be az 1956. évet követő időszakban.

A tizenöt éves fejlődést, számszerűen csak gazdaságilag lehet lemérni. Azoknak, az embert, a falusi lakosságot megváltoztató eredményeit csak egy-egy megnyilatkozásból, egy-egy megváltozott szemléleten keresztül lehet tapasztalni és esetről esetre érezni.

A gazdasági és kulturális fejlődés eredményei a község lakosságának arculatát jelentősen megváltoztatták az utóbbi 15 év során. Miről is vethetünk számot?

Hatszázezer forint beruhá516000 forintot fizettek ki a Szentendrei Kocsigyárban nyereségrészesedés címén

Ismét élüzem lett a kocsigyár

Március 23-án színültig megtöltötték az üzem dolgozói a kocsigyár kultúrtermét. Ünnepi ülésre jöttek ösz\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v

gyerekeknél soha nem tapasztalt jó eredménnyel. Havonta vendégszerepei a Faluvagy a Pest megyei Petőfi Színpad, minden egyes esetben telt házzal. A községnek könyvtára. mozija van. Rendszeres ismeretterjesztő előadásokat tartanak. A község színjátszói, öntevékeny csoportjai eredményes szereplésükkel megyei viszonylatban is szép munkát végeztek. De mindez csak kezdet. A község alkotó közösséggé formálódott és így tervei is nagyszerűek. Tervezések folynak a község rendezésével kapcsolatban, melyek meghatározzák fejlődése irányát. Ma már nem elérhetetlen az a terv, hogy a község csatornázása is megvalósuljon. így alakul, formálódik a szigeti községek egyike, amely alig két évtizeddel ezelőtt a szürke homályban élt és küzdött az emberibb életért.

M. I.

sze. hogy számot vessenek az 1959-es gazdasági év eredményével és a szorgalmas munkájuk jutalmául felvegyék az , egyhavi jövedelmüknek meg- | felelő nyereségrészesedést.

£ A felügyeleti minisztérium ^részéről megjelent az ünnep- ^ ségen Mosonyi István. az ^ Erdészeti Főigazgatóság he- 4/ lyettes vezetője, a főigazgató- ^ ság munkatársai, a városi ^ pártbizottság titkára. Szabó 4f Béla elvtárs, valamint a vá- £ ros pénzintézeteinek vezetői, ^ Vincze Károly alapszerve- <zeti párttitkár megnyitó szarvai után Gál László, a ko- í csigyár igazgatója értékelte a 4 végzett munkát és vázolta az ^ 1960-as gazdasági év felada- 4 tait. Rövid visszaemlékezés 4 után köszönetét fejezte ki az 4 üzem összekovácsolódott kol- 4/ Aktívájának a becsületes 4 munkáért, további munkasike- ^rekre buzdítva őket. í Felszólalt az egybegyűlt ^munkások élőit Mosonyi Ist- ^ ván. a felügyeleti hatóság ré- ^ széről, valamint Szabó Béla ^ elvtárs, a pártbizottság tit— ^kára. Mindkettőjük további ^sikereket kívánt az üzem dol- í gozóinak.

| Tizenöt év egy kis község ; életében, a mindennapi mun- i ka eredményeivel, fáradal- : maival és örömeivel együtt jis rövid idő. Mégis örömmel [tekintünk vissza erre az idősszakra, mert a fejlődés meg- ! nyugtató és szemmel látható.

; A felszabadulást megelőző (évtizedekre visszatekintve, bi- jzony nagyon kevés, a dolgozókra nézve kedvező fejlőidért; tapasztalhatunk. Felépítettek ugyan egy hidat tíz ; kilométerrel feljebb, de csak | azért, hogy biztosítva legyen \ az ott lakó kormányképvise- \ lő jégzajlás idején való nyu- £ god aim as utazása, ha éppen \ vidám vadásztalálkozókra £ szottyant kedve.

£ Szigetmonostor község azonban nem bírt ilyen jelentősséggel és így maradt a régi viaszon yok között 1937—38. év ^küszöbéig, amikor is az első ^jelentősebb tény. a makadámút bekötése és a villanyháló- ^ zat létesítése nagynehezen / megvalósult. A község fejlőigen eredményes és irigylésre méltó tanácskozás zajlott let ma egy hete a járási párt- bizottság épületében.

Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága fő napirendi pontként tárgyalta a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet 1959. évi gazdálkodását és az ez évi termelési tervek teljesítésének feltételeit.

A végrehajtó bizottság alapos és mély elemzésnek vetette alá a tsz gazdálkodásáról szóló jelentést, melynek eredményeként. nemcsak az érintett tsz-nek, de a járás termelőszövetkezeti mozgalmára vonatkozóan is több elvi és gyakorlati útmutatást adott. Megúllapítota, hogy a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet 1959. évi gazdálkodása — bár nem volt hibáktól mentes — eredményes volt és így a járás legjobb termelőszövetkezetei közé emelkedett.

Az 1959. évi zárszámadásán, a 14 hónapos bontás ellenére is, munkaegységenként 41 forintot fizetett ki. Emelte a tagság jövedelmét az is, hogy a természetbeni osztalékot hivatalos állami felvásárlási áron számították, melyet jogosultak szabadpiaci áron értékesíteni. Természetesen e jövedelem jelenősen bővült még a háztáji földek terméshozamával is.

A tsz vezetősége hozzáértő. szakképzett emberekkel megerősödött, amely biztosítéka annak, hogy az 1960. évi gazdálkodás befejeztével, megyei vonatkozásban is a legjobbak közé emelkedjenek, elérve a betervezett 60 forintos munkaegység részesedést.

A dunabogdányi Üttörő fel nem osztható vagyona 1959. évben 2 millió forinttal növekedett, melyben bentfoglalta- tik a tsz saját erőből történő fejlesztése is, a megtermelt értéknek mintegy 5 százalékával. Ez bár kezdeti lépés, mégis eredménynek könyvelhető el, hiszen a vezetőknek és a tagságnak a gazdálkodási tervek összeállításánál és a munkák időbeni beütemezésénél gondolniuk kell arra, hogy többet osztani csak akkor tudnak, ha biztosítják termelésük révén a bővített újratermelés követelményeit, ha évről évre megteremtik a magasabb terméshozam alapjait. Enél- kül életszínvonal emelésről, a munkaegység forintértékének növeléséről szó sem lehet.

Példamutatóan gondoskodtak a vezetők az idős termelőszövetkezeti tagok, nyugdíjasok megsegítéséről is, melynek szociális, egyben politikai jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni.

A közgyűlés biztosította, hogy a nyugdíjasok a havi nyugdíj kiegészítéseként 300 forintot kapjanak.

Ha ehhez hozzászámítjuk a háztáji területek hozamát, úgy azt láthatjuk, hogy e jövedelem emberséges és nyugodt körülményeket képes biztosítani a munkában becsülettel kiöregedett tsz-tagok- nak. A dunabogdányiak példája okvetlenül követendő i járás valamennyi termelőszövetkezete számára.

A végrehajtó bizottság vitájában többen kihangsúlyoz ták annak fontosságát, hogy i soron következő gazdaság évek eredményessége érdeké ben a község közgazdaság adottságainak megfelelően kel