Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MS Z M P PEST M EGY E / B I Z 07 T S A G A ÍS A A patronáló tsz-elnök (3. oldalon) EGYE I TAN ÁCS L APJA PF VT MEGYEI IV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1960. JANUÁR 5. KEDD Hat Pest megyei termelőszövetkezet a legjobbak között Értékelték a IV. országos tejtermelési versenyt A napokban baráti megbeszélésre hívta össze az MSZMP Pest megyei bizottsága a megye legjobb állattenyésztő tsz-einek elnökeit, párítitká- rait, állattenyésztőit és a versenyben kitűnt tehenészeit. A megbeszélésen részt vett Horváth András, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára, Király László, a megyei pártbizottság másodtitkára, Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Miko- lai Ferenc, a Pest megyei Tanács főállattenyésztője, valamint Tóth László. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette az 1958. november 1-től 1959. október 31-ig tartó negyedik országos tej termelési verseny eredményeit és értékelte a tsz-ek állattenyésztő tevékenységét. Az országos tejtermelési versenyben derekasan helytálltak a Pest megyeiek; hat termelőszövetkezetünk került a legjobbak közé. A nagytehenészettel rendelkező tsz-ek között az első helyet a ceglédi Vörös Csillag Tsz, a negyedik helyet a túrái Galgamenti Tsz érdemelte ki, míg a pátyi Petőfi Tsz a 9. lett. A kistehenészettel bíró termelőszövetkezetek versenyének első három ke yét a Pest megyei tsz-ek hódították el. Az első helyet a péceli Zöld Mező Tsz, a másodikat a nagykátai Március 15 Tsz, a harmadik helyet pedig a po- mázi Petőfi Tsz vívta ki, méghozzá nagyszerű eredményekkel. A ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben egy-egy tehén egy év alatt átlagosan 6209, a peceli Zöld Mező Tsz-ben 6231, a nasykátai Március 15 Tsz-ben 5174, a pomázi Petőfi Tsz-ben 5268. a túrái Ga’gamenti Tsz- ben 4298. míg a pátyi Petőfi Tsz-ben 4011 kilogramm — legalább 3,8 százalékos zsír- tartalmú tejet adott. Az ország 12, legtöbb tejet adó termelőszövetkezeti tehene közül három volt Pest megyei, mind a három a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenészetéből. A Zsófi 8845. a Kicsi 8231 és a Piros 7868 kilogramm tejet termelt agy év alatt. Vagyis ha a fogyasztók szemével nézzük, egy-egy tehén 26 négytagú család egész évi tejszükségletét biztosítja. A verseny első helyezettjei a Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlaját, pénzjutalmat és elismerő oklevelet, a második—hatodik helyezettek pedig elismerő oklevelet és pénzjutalmat, a többiek elismerő oklevelet kaptak. — Az állattenyésztéssel való fokozottabb törődés és a tejtermelés állandó növelése nagymértékben hozzájárul a szövetkezetek gazdaságosabb működéséhez — mondotta Jámbor elvtárs. — Ezt tanúsítják a tények is. Az egy kát. holdra eső termelési érték a tejtermelési versenyben kiváló eredményt elért tsz-ek közül a ceglédi Vörös Csillag Tsz-nél 5200 forint, a túrái Galgamenti Tsz-nél 5932 forint, a nagykátai Március 15 Tsz-nél 4599 forint, míg a pomázi Petőfi Tsz- nél 6241 forint volt. A több tej egyben azt is jelenti, hogy ezek a tsz-ek nagyobb gondot fordítottak állatállományukra, megtermelték a megfelelő takarmánymennyiséget és így a hozzáértő tagok a céltudatos vezetés eredményeként nagyobb értéket tudtak megtermelni. A ceglédi Vörös Csillag Tsz- ben 28 746, a túrái Galgamenti Tsz-ben 34 100, a nagykátai Március 15 Tsz-ben 46 000 és a pomázi Petőfi Tsz-ben 49 519 forint értéket termelt meg egy- egy tag. Természetes, hogy ezzel lényegesen növekedett a tagok jövedelme is. A háztáji jövedelmét nem számítva, a pcmázi Petőfi Tsz egy-egy tagja átlagosan 24 120, a nagykátai Március 15 Tsz-ben 19 643, a túrái Galgamenti Tsz-ben 15 049, míg a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben 15 724 forint jövedelemre tett szert szorgos munkája eredményeképp. A baráti megbeszélésen részt vett szövetkezeti vezetők és tagok egyöntetű álláspontja volt, hogy még többet keli foglalkoztunk a jövőben az állat- tenyésztéssel. Elsődleges feladatuk, hogy 100 kát. holdra vonatkoztatva még több tehenet tartsanak és még több tejet termeljenek. Erre szövetkezeteinknek minden lehetőségük megvan, hiszen a tejtermelés! versenyben kitűnt szövetkezetek1 törzstenyészettel rendelkeznek és módjukban áll teheneik számát rövid időn belül nagymértékben növelni. 1969. január 1-től 1960. december 31-ig újból megrendezik az országos tejtermelési és tejtisztasági versenyt. A versenyben azok a termelő- szövetkezetek, tszcs-k és egyénileg dolgozó parasztok vehetnek részt, ahol törzskönyvi ellenőrzés folyik. A versenyre 1960. január 15-ig lehet jelentkezni szóban és írásban a megyei törzskönyvezési felügyelőnél, vagy pedig írásban az illetékes körzeti törzskönyvezési felügyelőnél. (cs) Az országgyűlés elnöke fogadta | az új koreai nagykövetet \ Rónai Sándor, az országgyű- ^ lés elnöke hétfőn bemutatkozó í y látogatáson fogadta Li Don ^ Gent, a Koreai Népi Demokra-^ tikus Köztársaság magyaror- ^ szági rendkívüli és meghatal-| mázott nagykövetét. A Dunakeszi Konzervgyár tésziaüzenábsn Kertészeti tanfolyam termelőszövetkezeti szakemberek számára Főisko- ^ Január második felében to- J vábbképző tanfolyamot ren- ^ dez a termelőszövetkezeti ^ szakemberek részére a Kér- £ tászeti és Szőlészeti la. A tanfolyamon szervezési, növényvédelmi és ^ talajeröfenntartási kérdések- ^ ről, valamint zöldség-, gyű- ^ mölcs-, szőlő- és virágter- ^ mesztésről tartanak előadáso- ^ kát és gyakorlati bemutató- ^ kát. A tanfolyamra január ^ 10-ig lehet jelentkezni; a ^ részletes programot a főis- ^ kola elküldi az érdeklődők- ^ nek. Szárad a tészta a végtelen szalagon. Nádházi Eszter ellenőrzi a minőséget A legtöbb helyre munkaidő után mennek a számlálóbiztosok Milyen kérdésekre kell válaszolni? A Központi Statisztikai hivatalnál elmondották, hogy a népszámlálás második napján lassúbb lett az országos számbavétel üteme, mivel az összeírok a legtöbb családhoz most már a késő délutáni és a koraesti órákban, munkaidő után mennek. Sok helyütt természetesen a család egyik-másik tagja ezekben az órákban sem tartózkodik otthon, az összeírást azonban ez nem gátolja, mert a családok otthon levő tagja bediktálhatja a távollevő adatait. Ha az összeíráskor egy-egy családból senki sincs otthon, a számlálóbiztos írásban meghagyja, hogy mikor megy legközelebb. ’ A népszámlálási ívek kérdései egyébként a következők: Családi és utónév (nőknél a lánykori név is); nem, családi állás (ide azt kell beírni, hogy feleség, családfő, unoka, após stb.); születés időpontja (tehát nem a kort kell beírni, hanem a születés évét, hónapját és napját); családi állapot; házasságkötés éve (ha több házasságkötés volt, mindegyik évét fel kell tüntetni; született és életben levő gyermekek száma; állandó lakóhely (függetlenül attól, hogy kit hol írnak ösz- sze); állandó lakóhely az 1949-es népszámlálás idején; állampolgárság, anyanyelv; nemzetiség; anyanyelvén kívül ki milyen más nyelvet beszél; írni-olvasni tudás; iskolai végzettség (itt azt kell feltüntetni, hogy ki, milyen iskolatípusban hány osztályt végzett); földtulajdon; foglalkozás (ide részletesen be kell írni a foglalkozási viszonyt is, tehát azt, hogy valaki alkalmazásban áli-e. termelőszövetkezeti tag, önálló, nyugdíjas vagy segítő családtag stb-. Ugyanennél á kérdéscsoportnál kell beírni, hogy az érintett személy szellemi___vagy fizikai munkát végez-e, ha fizikai dolgozó, szakmunkás, betanított munkás, vagy segédmunkás, meg kell nevezni a munkahely pontos címét, az önállóan dolgozónak alkalmazottai számát, ha fizikai dől- % gozóról van szó, szakképzett- ^ ségét, ha pedig eltartottról, ^ akkor közölni kell az eltartó ^ főbb adatait is. í y A személyre vonatkozó ^ kérdéseken kívül meg kell £ adni a lakás fontosabb ada- ^ fait is. fel kell sorolni, hány ^ szobából áll, milyen mel- ^ lékhelyiségek vannak, s mi- ^ Iyen a lakás felszereltsége, ^ azaz van-e villany, gáz, be ^ van-e kötve a lakás a csa- jí í tornahálózatba. így készül a hosszú vágott tojásos tészta. A magas nyomáson kipréselt tésztát rudakon szárítják, majd különböző méretekre vágják (Gábor Viktor felvételei) NÉPSZÁMLÁLÁS A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\^ Szerződést kötnek a gépállomások a tsz-ek tulajdonában levő gépek javítására, alkatrész- és üzemanyagellátására A 3004/2 számú kormány- határozat végrehajtási utasításaként megjelent rendelet kimondja, hogy a gépállomások a termelőszövetkezetek előzetes megrendelése alapján és teljesítőképességük mértékéig kötelesek minden olyan gépjavítási munkát elvégezni, amelyek a gépállomáson dolgozó szakemberekkel és a rendelkezésre álló szerszámgépekkel elvégezhető.k. A gépjavításra a termelő- szövetkezet és a gépállomás szerződést köt. A szerződésben meg nem határozott gépjavításokat a gépállomás, teljesítő- képessége által megszabott sorrendben és időpontban, ugyancsak köteles elvégezni. A kijavított gépek átadásakor a termelőszövetkezet képviselőjének jelenlétében az erőgépet fékpadon kell ellenőrizni, egyéb gépeket pedig minden esetben gyakorr lati próbának kell alávetni. Előírja a rendelet a továbbiakban,' hogy amennyiben a javítás a termelőszövetkezet területén is'elvégezhető és a termelőszövetkezet ragaszkodik a helyszíni javításhoz, a gépállomás köteles ennek a kívánságnak‘eleget tenni. A javításért a gépállomás az átvételtől számított egyhónapi időtartamra garanciát vállal. Ugyancsak a gépállomások feladatává teszi a rendelet a közös gazdaságok saját tulajdonában levő gépek alkatrész- és üzemanyag-ellátásáról történő gondoskodást. Erre vonatkozóan csakúgy, mint a javítási munkákra a termelőszövetkezet és a gépállomás előzetes szerződést köt. Lehetővé teszi a rendelet azt is, hogy a termelőszövetkezetek mind az alkatrészeket, mind pedig az üzemanyagot a kereskedelmi forgalomban szerezzék be. Az alkatrészeket elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium anyagellátó vállalatának megyei kirendeltségei, valamint az autó- és alkatrészkereskedelmi vállalat, az üzemanyagot pedig — az illetékes tanács igazolása alapján — az ásványolajforgalmi vállalat bocsátja rendelkezésükre. A Budapesti Gépállomás végzett első helyen a kongresszusi versenyben 117 gépállomási dolgozó kap oklevelet és pénzjutalmat A Gépállomások Pest megyei Igazgatósága és a ME- DOSZ Pest—Nógrád megyei területi bizottsága értékelte a megye 16 gépállomása közötti kongresszusi munkaverseny eredményét. A kongresszusi versenyt a Budapesti Gépállomás nyerte, a Szentraártonkátai Gépállomás a második,, a Bugyi Gépállomás a harmadik helyet érdemelte ki. A verseny első három legjobb gépállomása 15 ezer forint pénzjutalmat kapott. A megyei igazgatóság és a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei területi bizottsága 117 gépállomási traktorost, bri- gádvtezetőt és gépállomási vezetőt tüntetett ki oklevéllel, valamint 500—2500 forintig terjedő, pénzjutalommal. A legjobbak közé került Asztalos József, az Abonyi Gépállomás traktorosa, aki 1035 kát. holdon végezte el az őszi szántást. A váchar- tyóni Kürti Ferenc 796 kát. holdon vetett jó minőségben őszi kalászosokat. Az apró- magcséplők közül 351 mázsás teljesítményével Gál István, a Ceglédi Gépállomás dolgozója tűnt ki. Nagykőrösön is jó ütemben halad a népszámlálás; Dr. Dobos Vilmosné számlálóbiztos éppen a Szondi-családnál írja össze az adatokat, Józan Kálmánná népszámlálási ellenőr jelenlétében (Gábor Viktor felv.)
