Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

“"ÍSCírfap

1958. ÁPRILIS 16. SZERDA

Ahol törvény tiltja a pénz visszaadását

Beteg feleségem 1— távollétemben — megkérte szomszédját, hozzon részére is két kiló kenyeret. Délelőtt a pénztáráéi kiadták a blokkot, de mire rákerült a sor, elfogyott a kenyér. Azt mondták, menjen Vissza délután, lesz friss kenyér. Délután hasonlóképpen járt. Ekkor visszakérte a pénzt, de a pénztáros ezzel tagadta meg kérését: Törvény tiltja, hogy befizetett pénzt a kasszából visszaadjuk.

Ügy vélem, nem vagyok köteles a ceglédi Nagyboltnak Semmit ajándékozni, ezért hetedikén visszakértem a pénzt, Vagy pedig más árut kértem az összegért. Csudák-csudájá- ra, amit mindenki első hallásra igazságosnak ismer el, íme tnég az éppen rovancsoló ellenőr sem tett magáévá. Ügy érzem, ügyem közérdekű, ezért kérem panaszom közzétételét.

L. P. nyugdíjas Ceglédj

Hivatalosan is megalakult

Korábbi lapszámunkban ismertettük, hogy Pilis község eigányfiataljai kultúrversenyre készülődnek. Műsoruk saját gyűjtésű anyagát ősi cigány- táncokból és dalokból állították össze. A pilisi cigány művészegyüttes 30 taggal most hivatalosain is megalakult. Az együttes szervezője és irányítója Hága Mária pedagógus, a pilisi művelődési otthon agilis igazgatója. A tehetséges fiatalok a közelmúltban tartott járási ifjúsági kul tú r versen yen mutatkoztak be a nyilvánosság előtt és első díjat nyertek tánc- és énekszámukkal;

Gyárakat tervezünk Albánia résiére

1950 óta megháromszorozódott az országaink közötti kereskedelmi forgalom

Az albán parlamenti küldöttség magyarországi látogatása alkalmából az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kért a magyar—albán árucsereforgalom alakulásáról, amelyről a következőket mondották:

— A két ország közötti kereskedelem fejlesztését az albán ipar fejlődése szabta meg. Ahogyan kezdték feltárni és kiaknázni természeti kincseiket, úgy szélesedett árulistájuk és nőtt a forgalom. 1950- tól 1957-ig háromszorosára növekedett és ebben az évben még további 55—60 százalékkal kívánják növelni.

— A magyar üzletekben időnként albán fűszerfélék, szardíniák, narancs, citrom, likőrök találhatók, de a legjelentősebb népgazdaságunk számára az albán krómérc, olaj, bőrféleség, szén és bitumen vásárlása. Mi elsősorban finommechanikai és könnyűipari cikkeket, elektromos felszereléseket, kábeleket, mezőgazdasági gépeket, szerszámokat szállítunk. A baráti országokkal együtt segítettük az albán ipar fejlődését és a durazzói kikötő építését. Az árucsereforgalomban ugyanis még mindig gondot okoz, hogy a kereskedelem élénkülésével nem tart lépést a kikötők befogadóképessége.

Az albán szakemberek elégedettek az eddig szállított gépi berendezésekkel és az ott épült kis konzervgyárakkal. Megrendelésükre ebben az évben több gyár terveit készítik el a magyar mérnökök, akik Albániában is jártak és szállítási jegyzőkönyvet írtak

alá konzervgyárak, húsfeldolgozó kombinát, kenyérgyár, gabonatárház és a meglevő konzervgyárak bővítéséhez szükséges tervek elkészítéséről. Ezek a gyárak, amelyekhez a berendezést mi szállítjuk, 1959—1960-ban épülnek majd fel. Ezenkívül érdeklődnek növényolaj gyár és más ipari berendezések vásárlásáról is. Az eddigi tárgyalások azt bizonyítják, hogy megvannak a kapcsolatok fejlődésének reális lehetőségei.

Szakembereink is jó együttműködést alakítottak ki. Most kezdte meg munkáját Albániában egy bauxit-kutató magyar csoport, a mocsárlecsa- polásnál már két éve segítenek szakembereink és tanácsot adnak a húsiparnál és a bőrfeldolgozásnál is.

Albániával már megkötöttük a hosszúlejáratú szerződést, amely három évre előre megjelöli egész sor árucikk cseréjét, és ezzel a két népgazdaság fejlődését szolgálja.

\i első országos ifjúsági kamarazene-fesztivál a ceglédi zenei napok műsorán

Április 13-tól 30-ig tartják meg Cegléden — a megyei tanács zenei bizottságának rendezésében — a hagyományos zenei napokat. Két hét alatt kilenc nagyszabású hangverseny lesz a Kossuth Művelődési Házban. Kétszer lépnek fel hivatásos művészek: április 17-én Az operairodalom gyöngyszemei című műsorban az Állami Operaház magánénekesei, április 24-én pedig az Állami Hangversenyzenekar szerepel Carai György hegedűművész közreműködésével.

A ceglédi ünnepi zenei napok műsorában jelentős helyet

kapnak a fiatalok. Április 20-án lesz a Pest megyei zeneiskolák kiváló növendékeinek hangversenye, a következő vasárnapon pedig az első országos ifjúsági kamarazene-fesztivált rendezik meg. Ezen tizenöt megye 22 városából 28 ifjúsági kamaraegyüttes vesz részt. A fesztivál előtt a zeneiskolaigazgatók tartanak vitát a fiatalok zenei neveléséről.

A nagyszabású zenei eseménysorozat utolsó hangversenyét április 30-án tartják Ekkor mutatkozik be a közönségnek az új ceglédi városi énekkar is.

„ Varázsló iskola“a Gyermekvárosban

nak, amelyet a Pest megyei úttörőszervezet tíz városban és nagyobb községben rendez meg. Az előadások honoráriu mát Suda bűvész, bevételét pedig az úttörőszervezetek a Gyermekváros részére ajánlották fel. Ebből az összegből automata-játékokat vásárolnak a gyermekeknek.

Április 21-én lesz a díszbemutatója az Uljanov-család című szovjet filmnek

Indulás az iskolából hazafelé.

Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából mutatják be a budapesti filmszínházak az Uljanov-család cí- ! mű szovjet filmet. A filmet ; Pooov színdarabjából készí- ! tették, amelyet éveken át : naigy sikerrel játszottak a

Szovjetunióban. A játékfilm felvételei Lenin otthonában, az eredeti környezetben készültek, és az ifjú Lenin diákéveivel ismerteti meg a nézőt.

Az Uljanov-család díszbemutatója április 21-én lesz.

ZALA GYÖRGY

Z

ala György a Ferenc József-! idők legjellegzetesebb és legünnepeltebb művésze. Tehetsége, hajlama és korának levegője a nagy távlatok, a történelmi perspektívák felé vonzotta. A neobarokk kitűnő mestere, mozgalmas, színpadias hatásokra építő szobrász, a millenniumi évek ízlését nagy szobrászt készséggel fejezte ki.

Zala György Alső-Lendván Született 1858. április 16-án. Művészi hajlamai, mint ez már az igazi tehetségeknél szokott, igen korán megmutatkoztak. Szülei korán elhaltak és nyolcéves korában egy kis Veszprém megyei faluba került nagybátyjához, akinek ott kőedény gyára volt. A gyermek ott találkozott először a ,,művészet”-tel. Naphosszat figyelgette a munkások érdekes, színes, sőt izgalmas tevékenységét és már hamarosan ő is — mintázott... Elsőül a saját kis öklét formázta agyagba és amikor az anyag megkeményedett, „fegyver”-ül használta a falubeli fiúk „barátságos mérkőzés"-ei alkalmával ..

Zala György tanulmányait a budapesti mintarajziskolában kezdte és Becsben Erik Helmernél folytatta. Helmer korának egyik legkiválóbb szobrásza volt. Műveit a XIX. század erős barokk áramlata lengi át és Zala a nagy osztrák művész után Münchenben Knabn&l tökéletesítette tanulmányait. Mestereinek hatása alatt művészete realisztikussá fejlődik, az új- barokk értelmében. 1884-ben tér vissza Budapestre s munkásságát képmásokkal, síremlékekkel kezdi meg. Első nagy sikerét a Mária és Magdolna című szoborcsoportoza- tával aratta, amellyel megnyerte a Képzőművészeti Társulat díját. 1885-ben meghalt Huszár Adolf, az akkori kor legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza, akinek halálával félben maradt az aradi vértanúk emlékműve. Ennek befejezését Zala Györgyre bízták. Az emlékmű egyik alakjáért, amely a Harckész- ség-et fejezi ki, állami aranyérmet kapott, 1893-ban a budai Dísz téren felállított Honvédszobor elkészítésére kapott megbízatást. E műnek zárt egysége és nyugalma, egyik legsikerültebb alkotása Zalának. De igazi szobrászi nagysága az ezredéves emlékmű-ben bontakozhatott ki. Ennek alapjait 1898-ban helyezték el és az emlékmű allegorikus alakjai, különösen a két római biga, Árpád és a vezérek szoboralakjai a magyar szobrászművészet leg- monumentálisabb alkotásai. Az emlékmű művészi értéke sok vitára adott alkalmat, de annak reprezentáló jelentőségét, úgy is, mint az Andrássy út dekoratív befejezését, senki sem vonta kétségbe. A magyar konzervatív szobrászat egyik legszebb emléke gróf Andrássy Gyula lovasszobra, amelyet 1906-ban lepleztek le,

1907-ben újabb kitüntetés érte, Munka és jólét, valamint Tudás és dicsőség című bronzcsoportjaira megkapta a Ráth-díjut. Zala egyformán könnyen bánik a kővel és a bronzzal, de inkább festőién, mint szobrászian. Zala Györgynek diadalmas korszaka ez. Elhalmozzák kitüntetésekkel és megrendelésekkel. 1909-ben a Háború című szobrára elnyeri a társulati díjat. Utolsó nagy alkotásai Erzsébet királyné és Tisza István eme lékszobra, de ezek már nem fejezik ki egykori nagy művészetét. Korábbi művészi megnyilvánulásaiban a lendület, az erő, a szenvedélyes hit, a fantázia színes világa jut elsősorban kifejezésre, a pompás, sőt pompázatos festői elrendezés. Az emberi lélek finomabb rezdüléseit kisebb alkotásaiban találjuk meg. Bartók Béla, Benczúr Gyula, Blaha Lujza, Jókai Mór, Ligeti Miklós képmásai meghittebb, emberibb közelségbe hozzák ezt a nagy távlatokra beállított művészt. Síremékei közül legmegrendí- több a Csukássy-emlékmű a Kerepesi temetőben, amely a fájdalom megható szimbóluma.

Zala Gyögry 1937. július 31- én halt meg 79 éves korában. Kisfaludi Strobl Zsig- mond, Kossuth-díjas nagy művészünk akkor érkezett haza hosszabb külföldi útjáról és Zala György munkásságát a kortárs meglátásában a magyar sajtóban a következőkben méltatta:

— Zala György haláláról nagy megilletődéssel értesültem. Igen nagy művész volt. A nagy nemzeti felújhodás alkalmával elhalmozták a lea2—(jUl/n, Színház, Qi'odalom—^—~

ELŐZETES JELENTÉS

Rövidesen nálunk is műsorra kerül A párbaj című új szovjet film, amelynek most bemutatjuk egyik jelenetét.

uiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiun

Mi szükség volt erre a könyvre?

nagyobb feladatokkal, olyanokkal, amilyenekről egy művész ma csak álmodhatik.

— Zala György teljesen átvitte a szobraiba az egyéniségét. Sokat alkotott. Munkálnák legnagyobb része kora kiváló francia szobrászainak is dicséretére válnék. A Csukássy-sír emlék csodálatosan. fájdalmas női alakjai, a Lukács-emlék, az Andrássy Gyula-szobor, a Millenárisemlék mesteri alkotások.

— Ifjúságából a budai Honvéd-emlék és az aradi Vértanuk-szobra ugyancsak erősen francia hatás alatt áll és mégis magyar érzéssel van megalkotva. Zala György munkáit a nagyvonalúság, a festői elrendezés és az előkelő páthosz jellemzi. Murikéiban mindig a szépet kereste. A Millenáris-emlékmű Gábor arkangyala, amellyel Párizsban nagy aranyérmet nyert, sajnos, túl magasan áll és csak azért nem tudjuk eléggé méltányolni annak csodálatos szépségét.

— Zala György művészi meggyőződése hajthatatlan volt. Az új irányok nem érintették és hevesen harcolt ellenük. Zala György munkáival a magyar kultúrát rendkívül gyarapította. Halálával igen sokat vesztettünk vele.

Zala Györggyel a régi Magyarország egy nagy művésze távozott el az élők sorából, lh- letettségét. monumentális alkotásai őrzik a fővárosban, de emberi alakját, finom, ezüst- behajló művész-fejét Kukán Géza szép, élethü festménye örökítette meg.

Vásárhelyi Júlia

3 Móra Ferenc Könyvkiadó AL az elmúlt hónapok során számos jelentős ifjúsági könnyvvel örvendeztette meg ifjú olvasóit. Az elmúlt napokban azonban olyan könyvvel jelentkezett a könyvpiacon, amelynek megjelentetése előtt értetlenül áll még az ember, s nehezen tudja csillapítani bosszúságát. Ez pedig Gyenes Rudolf és Kovács Klára tánctanárok A keringőtői a mambóig című könyve.

A könyv címe első hallásra kétségtelenül csábító, elsősorban a fiatalok számára. Ugyanakkor sokaiig érő. A gyanútlan olvasó nyomban arra gondol, hogy e könyv lapjain megismerkedhet a tánc eredetével, történetével, s nem csupán általános műveltséget, de tánctudását is gyarapíthatja e könyv elolvasása által. Ám ha belelapoz, nyomban el is megy tőle a kedve. Mintha a legszárazabb, számokból és geometriai ábrákból álló matematika könyvet venné a kezébe. A táncok pdritos, de ugyanakkor túlzottan komplikált szakmai leírását adja ez a könyv és semmi mást. S mintha csak szándékosan bonyolították volna eny- nyíre a táncok leírását. Em- bér (de legalábbis tánctanár) legyen a talpán az, aki ilyen formában megismeri a leírt táncokat, sőt meg is tanulja azokat. Legfeljebb az a néhány száz tánctanár igazodik el majd teljességgel rajta, aki azonban úgy véljük, e könyv nélkül is pontosan ismeri a különféle táncok még különfélébb lépéseit.

S ha ez így van, akkor joggal vetődik fel a kérdés: mi szükség volt e könyv megjelentetésére. Majd húsz ívnyi terjedelemben és tizenötezer példányban? A díszes kötés és a bikfangos cím még nem minden. Sőt! Vagy talán a Móra Ferenc Kiadó ilyen jól áll papír dolgában? S vajon az ÁKV vezetői hová tették a szemüket, amikor ilyen hatalmas tételű megrendelést tettek a könyvkiadónál? Nem lett volna helyesebb ezen a papíron inkább nagyobb lehetőséget biztosítani a fiatal írók számára? Reméljük, hogy az illetékesek levonják e félresikerült könyv kiadásából a kellő tanulságot!

(P. P.)

ROBIN HOOD

D

rámai románcnak nevezik a szerzők, Lovászy Márton és Róna Tibor, Robin Hood című verses színművüket, amelynek szombaton volt a bemutatója a Magyar Néphadsereg Színházában, délután az ifjúság, este pedig a felnőtt közönség számára. Mind a két bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta az érdekes meséjű, jól megkomponált és szépen csengő rímes versekben írt darabot.

Rostand Cyranójára gondol a krónikás a Robin Hood bemutatóján, mert a két romantikus hős testi-lelki rokona egymásnak. Mindkettő az igazság rettenthetetlen bajnoka, az elnyomott nép ügyének tiszta szívű védelmezője, vérlázító sérelmeinek megbosszulja. Valószínű, hogy a szerzők is gondoltak erre a hasonlóságra, amikor az ősrégi angol népmesék virá- goskertjéből kiemelték ezt a romantikus és annyira rokonszenves mesehőst, akinek története éppen olyan kérlelhetetlen szigorral követelte meg a csengő rímeket, mint Cyra- nóé.

Robin Hood halhatatlan alakja lett az angol népmeséknek, a népballadáknak. A zsarnokság ellen küzd, birodalma a bevehetetlen sher- woodi erdő, ahová visszavonul baj társaival és ahonnan tovább folytatja szabadság- harcát a zsarnok király és a népnyúzó kiskirályok, az angol főurak ellen. A meggyalázott angol föld és a leigázott angol nép urai természetesen rablóvezérnek nevezik, de a föld népe a nagy igazságtevőt látja benne, aki bosszút áll sérelmeiért a vérző, verejtékező népből kizsarolt kincseket elragadja a kiskirályoktól és visszaadja jogos tulajdonosának, a népnek.

Lovászi Márton rímei tisztán csengenek, elevenek és üdítők, alakjai élettel teljesek, bonyodalmai izgalmasak és igazságai nagyon közel férkőznek a közönség szívéhez. A társszerző Róna Tibor ötletei, fordulatai szellemesek és csapongva röpítik a megoldás felé a kalandos mesét.

A Magyar Néphadsereg Színházának lelkes együttese a nagy gonddal előkészített produkció minden részletének tanúsága szerint boldog örömmel vállalkozott a romantikus színmű tolmácsolására. Robin Hood romantikus alakját Bitskey Tibor elevenítette meg. Alakítása művészi volt és tökéletes illúziót keltett. Helyes művészi érzékkel találta meg a szövegmondásnak azt a módját, amelyben érvényesül a vers és a rím, de nem a mondandó rovására. Berikö Gyula Gilbert je szintén rokonszenvesen illeszkedett a meséhez, drámai erővel és finom eszközökkel érzékeltette a szerelmes lovag belső konfliktusát. Richard intrikus szerepében Szakáts Miklós hatásosan gonoszkodott, Földényi László Ashby grófja imponáló apa és főúr volt, Lilian törékeny alakja viszont több színt érdemelt volna, mint amennyit Tábori Nóra alakításában kapott. Újvári Viktória Cathe- rinje igen kedves színfoltja az előadásnak.

A verses szöveg elég nehéz feladatot ró azokra a színészekre. akik a prózát szokták meg. Ha az előadás menete a bemutatón még imitt-amott hagyott némi kívánni, simítani valót, annak nyilván ez volt az oka.

S

zendrő József sok ötlettel és találékonysággal végezte a rendezés igényes munkáját, amelynek komoly része van a sikerben. Bozó Gyu‘ la igazán művészi és stflszerű díszleteket tervezett, a korsze' rű jelmezekért Láng Rudolfe< illeti az elismerés.

Magyar László

A fóti Gyermekvárosban az Úttörő Szövetség Pest megyei szervezetének rendezésében vasárnap „varázslóiskolát” 'tartottak. Suda bűvész 2 órás [ műsorral bizonyította be a ! gyermekeknek, hogy „varázs- | lat” nem létezik, csak gyorsa- = ság és kézügyesség. Ez a va- I sárnapi program bevezetője |volt annak az előadássorozat-