Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
1958. MÁRCIUS 12. SZERDA FKST HU. c/c illan Tele a bendő — tele az erszény egy öntevékeny legeltetési bizottság munkája nyomán A párt agrárpolitikai tézisei nem kisebb feladatot szánnak a legeltetési bizottságoknak, mint azt, hogy tartsák rendben a gondjaikra bízott legelőket, kaszálókat, s a lehetőséghez képest javítsák fel azokat. Mert tudni való, hogy jó legelő nélkül hiábavaló próbálkozás az állattenyésztés, s elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése, hiszen az év 12 hónapjából általában hatot legelőn töltenek az állatok. Ha nincs mit legelniük, csökken a tejtermelés, s ezt megérzi az egész ország lakossága, de megérzi a gazda erszénye is. Örkény község legeltetési bizottsága nem régi múltra tekint vissza. A felszabadulás előtt, de még utána is jóné- hány esztendeig nem volt legelője a községnek, tehát legeltetési bizottságra sem volt 6zükség. Évenként a honvédségi gyakorlótérből béreltek egy-egy nagyobb területet legelőnek. A gondozatlan ősgyep azonban nem volt képes eltartani nagyobb állatállományt, s ami a iegrosszabb volt, augusztusban, szeptemberben még ez a silány fű is kiégett. 1952— 63-ban sikerült „összehozni” részben a honvédségtől, részben pedig a tartalékterületekből legelőt. Ekkor alakult meg a legeltetési bizottság is, amely azonban nem töltötte be feladatát és ezért újjáalakították. A mostani, amely 386 hold legelővel, 6,5 hold réttel és 6 hold szántóterülettel gazdálkodik, 1955 óta működik — eredményesen. A legeltetési bizottság, amelynek Schvihura József dolgozó paraszt az elnöke, szinte csodákat művelt az elmúlt három esztendő alatt. Csendben, minden hírverés nélkül, dolgoztak, s ha csak két számadatot említünk, már ebből is kitűnik, hogy nagy eredménnyel. 1952-ben mintegy 150 tehén volt a községben, most 250 körül van a számuk. Nőtt a növendékállomány is. Arra a kérdésre, hogy a feljavított legelők nyomán mennyivel fejtek több tejet az Örkényi gazdák, nehéz lenne válaszolni. Annyi azonban bizonyos, hogy sokkal. Mit tett a legeltetési bizottság? Az első, amit egy évben sem mulasztanak el, a legelők fogasolása. A legelő ugyanúgy igényli a fogast, mint a kultúrnövény a kapát. 1956-ban húsz hold legelőt telepítettek, az idén tavasszal pedig 25 holdat vetnek be fűmaggal. Eddig minden esztendőben 40 holdat szervestrágyáztak. Most tavasszal a 40 hold szervestrágyázáson felül 80 holdat műtrágyáznak pétisóval. Hat hold fásításra is sor kerül. De ez még nem minden. A legeltetési bizottság újjáalakulásakor megígérték a bizottság tagjai a gazdáknak, hogy három esztendő alatt felépítenek egy fedett karámot a kint háló növendékállatok számára. Tavaly el is készült a 360 négyzetméter alapterületű nádtetős karám. Igaz, hogy az anyagi erőforrások .eléggé kimerültek, de a fűbért — amely most is a legalacsonyabb a dabasi járásban — nem emelték fel. Rendbehozták a kutakat is. Négy kúthoz be- tonvályókat építettek, s minden tavasszal kiszivaty- tyúzzák belőlük a vizet, hogy a kihajtáskor ne állott vizet igyanak az állatok, ön- tevékenységükre jellemző, ahogy ezt megoldják. A helyi tűzoltótársulatnak vettek két rend egyenruhát, s a tűzoltók cserében vállalták a víz kiszivattyúzását. Idei tervükben szerepel egy pásztorház építése, amelyre azért van szükség, hogy a téli időszakban is legyen őrzője a legelő létesítményeinek. Ä legelők egy részén a községi mezőgazdasági felügyelő javaslata alapján megpróbálják a vegyszeres gyomirtást. Ha beválik, jövőre már az egész területen így irtják a gyomot. Egy másik tervük: dörgölőző oszlopokat szerelnek fel. S egy harmadik: a sózóládák meghonosítása. Ezt azért, hogy megoldhassák a fektetéses trágyázást, ami abból áll, hogy a deleltetés napról-napra a legelőnek más-más részén történik. A nyáj ugyanis ott delel majd, ahol a sózóládák lesznek. Miből telik a beruházásokra? Ahogy ezt a legeltetési bizottsági tagok elmondják, elsősorban a fűbérből. Az idei költségvetésük például 104 ezer forint. Ehhez az összeghez 32 ezer forinttal járul hozzá az állam. Pénzt hoz a „konyhára” a kaszáló és a szántóterület terméséből értékesített takarmány és termény is. Az említett munkák elvégzéséhez azonban mégis kevés lenne az említett 104 ezer forint, hiszen ebben benne van a pásztorok és az apaállatgondozók bére is. Nagyon sokat segít azonban a község gazdatársadalma. Meghonosították azt a gyakorlatot, hogy minden állat után a gazda köteles egy-egy napot a legelőn dolgozni. Akinek fogata van, annak fogattal együtt kell megjelennie a meghatározott napon. Persze, akadnak olyanok is, akik kivonnák magukat. e kötelezettség alól. Az ilyenek részére azonban most készül a rendszabály: aki nem tartja be a határozatot és nem segít a legelő javításában, annak a fűbért felemelik. • Általában május 1-én kezdődik a legeltetési idény. Addig lenne még idő a munkák elvégzésére, bőven,, de. Örkényben mát kihord iák és szétteregették a trágyát a legelőn. A napokban megkezdik a fejtrágyázást és a fogasolást is. Ez a titka annak, hogy május 1-én dúsfűvű legelő várja a teheneket, amelyek teli ben- dővel, teli tőggyel térnek majd haza esténként. Az Örkényi legeltetési bizottság aprópénzre váltja a párt határozatát, amelyben találkozik a közérdek az egyéni érdekkel. Mihók Sándor Megjöttek a Kisbalaronra a nyári libák A Kisbalaton nádrengetege újra benépesült: a napokban megérkeztek a tavasz hírnökei, a nyári libák. Megérkeztek a kormoránok is. A természetvédelmi Tanács felügyelőjének jelentése szerint már több mint 400 kormo- rán foglalta vissza régi fészkét. Ezek az ügyes halászmadarak naponta egyenként másfél kilóval, összesen tehát 500 —600 kilóval apasztják a Kisbalaton halállományát. Miért utaztatják a pamutíonalat? Hogyan „gondolkodnak“ a matematikai gépek? Az újságok és folyóiratok időnként beszámolnak a „sakkozó”, „zeneszehző”, „fordító” stb. gépekről. Sokan kíváncsiak, milyen folyamatok mennek végbe ezekben a bonyolult matematikai gépekben és milyen a felépítésük? A moszkvai politechnikai múzeum most a maga nemében páratlan bemutatóberendezést készített. A berendezés feltárja a matematikai gépekben végbemenő folyamatok „titkait” kezdve attól a pillanattól, amikor az elektronikus gép perforált kartonon megkapja a feladványt, egészen az eredmények kiadásáig. A demonstrátor a vezérlőaszfairól a megvilágítás átkapcsolásával szemléltetővé teszi ,.a számok mozgását” és megkönnyíti a gépben végbemenő folyamatok megértését. A közeljövőben az érdekes berendezést további de- montstrációs anyagokkal egészítik ki. Mészkövet adnak a kohászoknak a Pest megyei építőanyag ipari bányászok Negyedévenként mintegy ötezer vagon mészkő hiányzik nagykohóink zavartalan üzemeltetéséhez, mert a kőbányák már nem tudják kellőképpen fokozni termelésüket. A kohóban a szennyeződés lekötésére van szükség mészkőre. A mészkő minőségét illetően a kohászatnak különleges kívánalmai vannak. Mivel nem minden mészkő alkalmas kohászati célra, ez tovább csökkenti az igények kielégítését. Amikor a Pest megyei Építőanyagipari Vállalatnál tudomást szereztek erről a körülményről, felajánlották a kohászat számára azt a mészkő-, mennyiséget, amelyre mfa Ünnepi szőlömetszcs A Bolgár Népköz- társaságban tavasszal is ünnepelnek a szőlőtermelők. A szőlőtőkék hagyományos megmeisaése — borral nincs szükség a mészégetők üzemeltetéséhez. A minta- küldemények egy része már megérkezett a Dunai Vasműhöz. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy a különböző bányákból beküldött mészkő kiválóan alkalmas kohászati célokra. Amennyiben a további minták vizsgálata hasonlóan jó eredményre vezet — amire minden remény megvan — megindulhatnak a mészkővel telt vagonok megyénkből a nagyolvasztók felé. Nagy segítséget ad ezáltal a Pest megyei Építőipari Vállalat kohászatunknak. Ehhez csupán azt kéri, hogy mielőbb megkaphassa a fokozottabb termeléshez nélkülözhetetlen bányagépeket, szállítóeszközöket, mivel nem rendelkezik elegendővel. Panasz az 54-es busz-járatra Az 54-es autóbusz Budapestről Gyálig közlekedik, a tanácsház végállomásig. A gyáli lakosok már többször kérték, hogy ne a falu közepén legyen a végállomás, hanem az autóbusz járjon a vasútállomásig. így nem kellene az utazóközönségnek félórát gyalogolnia az autóbuszig. Mindössze két megállőnyi útról van szó, talán nem lehetetlen ezt a kérést teljesíteni. Csiszár Ákos, Gyál. A Váci Finompamutfonó és Cérnázógyár igazgatója a minap egy beszélgetés során olyasmit mondott el, amin érdemes elgondolkozni. Ebben a gyárban — ahogy a neve is mutatja — finomfonalakat gyártanak. Ez a fonal a vékonyszövésű textíliák alapanyagául szolgál. Igyekeznek jól dolgozni, nem is merül fel különösebb kifogás munkájuk minősége ellen. Nem véletlen, hogy jelentős előnyt sikerült kihar- colniok más fonógyárakkal szemben. Ügy is lehetne mondani, hogy hírnevet szereztek gyártmányaiknak. Valami azonban nem hagyja őket nyugton. Még pedig az. hogy a pamutfonal gyártását nem tudják otthon befejezni. Egyetlen műveletért, az úgynevezett mercelizá- lásért. ami lúgozási folyamatot jelent, kénytelenek Vác- ról Nagyatádra küldeni az anyagot. Kénytelenek, mert ehhez a művelethez nincs berendezésűit. Azaz berendezésük lenne, mert erre megvan a pénzük, de nincs helyük, ahová elhelyezhetnék a gépeket. Az ehhez szükséges építkezésre ugyanis nem kapnak pénzt. Pedig logikus érveket sorakoztatnak fel saját igazukra. Bebizonyítják, hogy annak az ezer tonna anyagnak az utaztatása, amely a fent említett viszonylatban egy év alatt megfordul, a vele járó kiadásokkal együtt 620 009 forintba kerül. Ezen a pénzen fel lehetne építeni a szükséges üzemrészt, ami azt jelentené, hogy egy év alatt megtérülne a beru- házás. Az is az építkezési hitel megadása mellett szól, hogy a nagyatádi gyárral nem tudnak megfelelően együttműködni, nem beszélve arról, hogy elég gyakran szállítási zavarok is közbelépnek, amiből további hátrányok származnak. Igaz az. hogy alaposan meg kell gondolnunk, mire használjuk fel a rendelkezésünkre álló'forintokat, mert csak így tudjuk kiheverni az ellenforradalom által okozott súlyos károkat. Az is lehetséges, hogy jelen pillanatban nincs pénz a fent említett üzemrész megépítésére. A megoldásról ennek ellenére nem szabadna lemondani. Esetleg úgy i* meg lehetne valósítani egy ilyen, viszonylag kis összegű beruházást, amely rövid idő alatt meghozza a maga hasznát. hogy a jobb helyzetben levő vállalatok felajánlanának olyan összegeket, amire nekik nincs feltétlenül szükségük. Mindenképpen hasznos lenne egy ilyenfajta, vagy valamilyen hasonló kezdeményezés. Hisz a mi vállalataink szocialista üzemek és ami jó az egviknek, az a másiknak is előnyére válik, mivel va’amennyien ugyanannak a nagy családnak a gyermekei. — fi — Megkezdték a gépek szerelését hazánk első perion üzemében A nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyárban, a Német Demokratikus Köztársaság segítségével, épül hazánik első perionüzeme, amelyben a napokban megkezdték a gépek szerelését. A hatalmas torony legfelső emeletén már elhelyezték a berendezéseket. Innen indul majd útjára az alapanyag a Ikaprolaktám, amely az olvasztó edényekből automatikus úton jut el a szálképző terembe. A műszál a tekercselő génekre, majd a szálegyesítő helyiségbe kerül, ahol kötélvastagságúvá egyesítik. Innen a nyújtóra, a vágógépekre jut, ahol 25—120 milliméter hosszúságúra vágják, majd tisztítás után bálázzák. A gépelt szerelése mintegy hat hónapig tart. a utána, még ebben az esztendőben, sor kerül a próbaüzemeltetésre. A rendszeres termelést a jövő év elején kezdik meg. Eleinte naponta egy tonna perion műszálat gyártanak, de az épületet úgy tervezték, hogy később a termelést ennek kétszeresére növelhetik. Könyvben jelentetik meg a Tanácsköztársaság Pest megyei dokumentumait A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójára könyvben jelente tik meg Pest megye 1919-es munkásmozgalmi dokumentumait. Az anyag gyűjtését — a népfront kezdeményezésére — már néhány hónapja meg kezdték. Máris számos érté kés dokumentum gyűlt össze a Pest megyei városok, községek 1919. évi eseményeiről, » direktóriumok és a Tanács- köztársaság más szerveinek tevékenységéről. Az anyagot történészekből és a munkás- mozgalom idős harcosaiból alakult bizottság dolgozza fel KÖZÜLÜK X czeleáik március zi, a 1 a- nácsköz társaság kikiáltásának dicső évfordulója. Jó ilyenkor emlékezni a régi időkre, jó ilyenkor hallgatni azokat az elvtársakat, akiknek szívében olthatatlanul parázslik a forradalmi napok tüzey Hány ilyen idős kommunista van az országban! És amikor megkérjük őket, beszéljenek a régi időkről, a halk szavak erőteljesebbé válnak, a fáradt kezek izgatottan matatnak az elsárgult dokumentumok között és szemükben fiatalos lelkesedés ragyog. Vágott, a Széchenyi utca egyik csöndes házában lakik a 61 éves Tihanyi Ernő elvtárs. Tizenkét éve él ebben a városban és jelenleg a Tudományos Akadémia pályázatára 1919 helyi vonatkozású emlékeit dolgozza fel. Részt vesz a pártbizottság munkájában, cikkeket ír, előadásokat tart. Ismerik, becsülik. De hol élt Tihanyi Ernő azelőtt? Mikor ismerkedett mega kommunista eszmével, milyen szerepe volt a Tanácsköztársaság alatt és mint kommunista, hogyan állt helyt a Horthy- uralom idején? 1914 kezdte, ahol J y ’ • oly sokan mások. \ akiknél otthon kevés volt a ke. \ nyár és sok volt az éhes szá j. ; Tanoncnak ment. Vasesztergá1918 nyarán letartóztatják, de elengedik, mert beteg. Majd ott van a Visegrádi utcában, tagja lesz a pártnak, 1919 januárjában az ifjúmunkás szövetségnek. Rákoskeresztúron él és megalakítja az ifjúmunkások helyi csoportját. Könnyű ez a munka? Nagyon nehéz. Harcol a letartóztatott társaik szabadonbocsátásáért... Aztán egy napon: éppen március 21-e volt... Pestre indult egy barátjával. A Keletinél tudták meg: győzött a forradalom! De hiszen akkor nekik otthon a helyük! Gyorsan, vissza, Rákoskeresztúrra! Szervezni! Szervezni! Tihanyi Ernő feladata volt az ifjúmunkások megszervezése. Hivatalos írással a zsebében lefoglalta a fiatalok részére az Úri Kaszinót. Olyan helyiségben tanulhattak, művelődhet- tele, szórakozhattak az ifjúmunkások, amilyenbe addig be sem tehették a lábukat. Volt teniszpálya, kugli, biliárd. A Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás propaganda ügyosztályának megbízásából szervezte, nevelte tovább Tihanyi Ernő a rákoskeresztúri ifjúmunkásokat. Látogatták Uitz Béla képzőművészeti iskoláját, jártak a Vígszínházba ... 4 munka nem ment mindig Ál simán. A sikerült május elsejét követő napokban támadtak a román csapatok. Ekkor komoly megbízatást kap. A helyi direktórium politikai megbízottnak nevezi ki a rákoskeresztúri vasútállomásra- A fiatal Tihanyi Ernő nem ismeri a vasúti jelzéseket, nem ismeri a táviratjelzéseket. Nehéz a megbízatás. De helytáll. Szolnokról katonavonatot jeleznek ... Menekülő katonák vannak a vonaton. Nem lehet, hogy ez a vonat Pestig eljusson és ott pánikot idézzen elő — gondolja Tihanyi. — Állítsák holt vágányra! — adja ki a parancsot. — Miért állította meg a vonatot? — rivallt rá az állomás- főnök. — A vonat nem mehet be Pestre — jelentette ki határozottan Tihanyi Ernő politikai megbízott. Talán erre a tettére a legbüszkébb. A vonat valóban nem jutott be Pestre. Aztán amire még nagyon büszke. A K1MSZ 1919. június 20-án kezdődött három napig tartó első kongresszusán az egyik nap 6 volt az elnök: Tihanyi Ernő. Ahogy őt nevezték az elvtársak: a hosszú, de nem szép hajú Tihanyi... Aztán ... aztán egy napon megint bement Pestre. Mi. lyen napot is mutat a naptár? 1919. agusztus 1. Ekkor tudja meg, hogy megbukott a Tcmácsköztársaság. Abbahagyja, a munkát? Ál Megfutamodik? Nem! Égeti a listákat, hogy egyetlen kommunista ifjúmunkás neve ne kerüljön a fehérterroristák kezére. Részt vesz a titkos ösz- szejöveteleken a Pálvölgyi út mögötti fenyvesekben. De ezekre az összejövetelekre mind kevesebben jönnek .. Megkezdődnek a letartóztatások. Aztán egy napon ö is elmarad. Lefogják. Kiviszik Rákoskeresztúrra. S a kisbíro ád- pálcája az ő talpán válik cafattá. ... Pestvidéki... Szerb utcai fogház ... Itt ismerkedik meg Matejka Jánossal, aki elmeséli a váci rémséges napok történetét: hogyan vitték ki a börtönből a váci kommunistákat hogyan mészárolták le őket... Tihanyi Ernő 1922. januárjában szabadul. Szevtemberben újra elfogják ... 1925-ben Szabadul. Röpiratokat készít ver seket ír. agitál, szervez. Hiszen kommunista!... Aztán a Munkáskórusok című verseskötetéért úira börtön jár... Maid eljut Becsbe. Berlinbe. De ismét hazajön. Es mindenért börtön és börtön és börtön .. ■ S ahogy a 61 éves Tihanyi Ernő a régi emlékekről beszél, egyszerre keserűen felnevet: — Tudja, mi a borzasztó, amit sohasem bocsátók meg magamnak? Az, hogy a Tanácsköztársaság rövid 182 napja alatt egyheti szabadságot kértem magamnak fírtíz Egy heti szabadságot t G tudtam volna! Hernádi Magda
