Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

« 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP üJCirhw 3 iniinitimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiuiiiiiiiiitiiiiHiiii» CEGLÉDEN f ÉS NAGYKŐRÖSÖN ] | régóta foglalkoztak azzal a | | gondolattal a nőtanács asz- f I szonyai, hogy baráti talál-1 | hozón látják vendégül azo-| l kát a nőket, akik néhány § 1 évvel ezelőtt részt vettek az I | MNDSZ munkájában. Szán- I | dékukat a napokban meg is | | valósították: a közelgő nem_ | | zetközi nőnap tiszteletére f | teaesten vendégelték meg a I ! volt MNDSZ-aktívákat.' A f | kezdeményezés sikerére jel-1 | lemző, hogy mindkét város-1 1 ban többen jelentek meg a 1 | találkozón, mint amennyire | | számítottak. A finom süte- | | menyek fogyasztása, s a vi-\ | dám nótázás közben értékes | | megállapodás is született: a| | meghívottak megígérték, | 1 hogy a jövőben ők is bekap-§ | csolódnak a nőtanács mun-l | kajába. 1 A megállapodásra ittak | | egyet. Aki akart, többet is. f I Hiszen tea volt bőven... I äilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIllltlllllltlllllllllKtllliu; Egymillióháromszázezer gyümölcsfacsemete Az állami gazdaságok 14 fa­iskolája ez év tavaszán 1 300 000 gyümölcsfaoltványt értékesít.' A különböző fajták­ból kellő mennyiség van, ki­véve a téli almát, amely iránt már az őszi telepítésekkor olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a tavaszra szánt mennyi­ség is e’íogyott. iiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiniiimiiiiiiiHminiiitiniiiiiniiimi Vízhatlan kabát MUNKÁRA KÉSZEN-1 .vsí1«/eiitirt‘i irahtorosoh ti (urasat rúrjtíh Különleges női kabát víz­hatlan, lemosható anyagból. Több színben, négy fazonban készült, ára 370 forint. Ha a hét közepén közbe nem szól az időjárás, a Szent­endrei Gépállomás traktorai­nak zöme már kint dolgozik a földeken. Pár vállalkozó szel­lemű traktoros, mint Nagy Mihály, Csató Kálmán, már belekóstolt a tavaszi munkába. Csató Kálmán például a po- mázi Petőfi Tsz-ben szántott fel 17 holdat és ugyancsak mérgelődött, amikor az eső miatt abba kellett hagynia. Miért e nagy sietség? A közmondás azt tartja „Nem eszi meg a kutya a te­let”. Bár későn, de azért megérkezett az idén is. A szentendrei traktorosok fris se-ségének azonban a tél­től függetlenül is megvan az értelme. Pár évvel ezelőtt az ország legrosszabb gépállomásai kö­zött emlegették a szentendreit. Sehogyan sem akart rendes kerékvágásban menni a mun­ka, rendszeresen elmaradtak a tervteljesítéssel. A traktoro­sok szinte egymásnak adták a kilincset, mert úgy van az. ahol nincs tervteljesítés, ott a kereset is kevés. A hiba pe­dig éppen abban volt, hogy nem alakult ki az állandó traktorosgárda. A „vándorma­darak” csak megpihentek, de tovább is szálltak, A veze­tőség, a pártszervezet, a szak- szervezet arra törekedett, hogy „megkösse” a dolgozókat a gépállomáson. Segítségükre voltak ebben az olyan idő­sebb traktorosok, mint Cson- gár Imre. Kiss István és més többen. Fáradozásuk siker­rel járt. Tavaly aztán döntő fordula* következett be a gépállomá­son. Az országos versenyber harmadikak lettek: 123,9 szá­zalékra teljesítették éves tér vüket. A tervezett önköltség­ből normálhóldanként 14 fo­rintot takarítottak me«, Jól és olcsón . ..........................M-ÍT«Hm d olgozott teliát a gépállomás S amire a legbüszkébbek egyetlen vitás ügyük volt csak az egyik tsz-szel, de az egyeztető bizottság előtt eb­ben is a gépállomásnak lett igaza. A keresetről tett megálla­pításunk fordítva is igaz, A múlt évben már úgy kerestek a traktorosok, ahogy eddig még egyetlen évben sem. A keresethez még egyéb .sallan­gok” is járnak. Az országos harmadik helyért tízezer fo­rintot kaptak. A nyereségré­szesedés 51 ezer forint lesi. A tervtúlteljesítésért újabb 35 ezer forintot kapnak. Akár­hogyan is számoljuk, csak ki­jön a 13. havi fizetés. Érde­mes volt tehát igyekezni és jól dolgozni. Az idén sem akarnak sereg­hajtók lenni, de a tavalyikor hasonló eredményt sokkal ne­hezebb lesz elérniök. 1956 őszén az ellenforradalmi ese­mények miatt sok szántás ma­radt 1957 tavaszára. Tavalv ősszel azonban a körzetükhöz tartozó 15 tsz-ben szinte min­dent felszántottak, amit csak lehetett. Kétszer pedig nem lehet ugyanazt a földet fel­szántani. Ahogyan Sofert János főagronómus mondja, bizony veszélyben forog a tavaszi tervteljesítés. Azért akarnak korán kezdeni, hogy minél többet felszánthassanak. A gépállo­más vezetősége a 3004-es ren­delet szellemében megbeszéli a tsz-ekkel, hogy miben lehetnek segítségükre. Minden tsz-ben el akarják érni, hogy 1—1 kataszteri holdon legalább há­rom normálholdnyi munkát végezzenek. Persze, ezt nem­csak a tervteljesítés érdeké­ben teszik, hanem azért is, hogy minél nagyobb segítsé­get adjanak a tsz-eknek. Az éves tervnek 48 százalékát teljesítik majd a szövetkeze­tekben. A további 52 százalék azonban nehezebb duó lesz, mert ezt már az egyénieknél kelj teljesíteni Kissé kétkedve fogadták a gépállomáson azt a rendeletet, amely szerint az egyéniekkel a földművesszövetkezetek kötik meg a szerződést. Őszintén szólva nem nagyon bíztak — még ma is vannak ilyen irá­nyú kételyeik — abban, hogy a földművesszövetlkezetek megbirkóznak ezzel a feladat­tal. Ügy mondják, addig, amíg a gépállomás szerződött a? egyéniekkel, nyolcvanan szer­veztek, agitáltak, ráadásul mind olyan emberek, akiknek létkérdés volt, hogy van-e munka vagy nincs. A földmű­vesszövetkezetek részéről is nagyobb ellenállásra gondol­tak. A tapasztalatok azonban épp az ellenkezőjét mutatják A Tahitótfalui Földművesszö vetkezet igazgatósága például minden ellenkezés nélkül fo­gadta él a 4202 normálholdat és a hat traktort. A Szent endrei Földművesszövetkezet is szerződött már negyven hcd dat és a többi földművesszö­vetkezetnél is megkezdődik au ilyen irányú munka. Ügy mondják a gépállomá­son, hogy ők nem a kötbérre számítanak, inkább dolgozni akarnak. Ezért a traktorosok a brigádvezetők, de a gépállo­más vezetői is segítenek a szerződéskötésben Átadják azoknak a parasztok­nak a névsorát a földműves- szövetkezeteknek, akik valaha is szántattak a gépállomással A közös erőfeszítésnek csak meglesz az eredménye. A gép­állomáson ugyanis nagyon fél­nek attól, hogy nem lesz ele­gendő munka. A tavaszi munkák megkez­désének — az időjáráson kí­vül — nincs semmi akadálya a gépállomáson. Seregélyi La­jos főmérnök elmondja, hogy a gépeket mind kijavították, s az a szándékuk, hogy még egy tüzetes vizsgálat után a jövő héten már kimennek a gépek a munkaterületre. Kimennek még akkor is. ha nem lehet dolgozni, mert így legalább amikor szükség lesz rájuk, nem veszítenek egyetlen na­pot sem. s. A tavaszi munka megkezdé­sét azonban megelőzi egy fontos esemény. A trak­torosokban megérlelődött egy olyan gondolat, hogy jobban megy a munka. ha van versenytárs Csaknem valamennyien a vá- mosmikolalakra gondoltak. Ez a gépállomás tavaly országos első lett. Seregélyi Lajos fő­mérnök a napokban volt Vá- mosmikolán, s érdekes, hogy az ottani traktorosok meg a szentendreieket szeretnék ver­senytársnak. Meg is beszélte, hogy pár nap múlva küldött­ség jön Szentendrére, s akikor megvitatják a versenyfeltéte­leket. Remélik hogy a tél hama­rosan kiadja a mérgét, s tel­jesül a vágyuk: a hosszú kény­szerpihenő után végré gépre ülhetnek. Mihók Sándor ....................................................................... S zív küldi szívnek... Olvasom, hogy a Szovjetunióban már sok helyen al- | 1 Icalmazzák a „mesterséges szívet”. Ügyes fogásokkal ki- 1 | kapcsolják a megbetegedett, kifáradt szervet és átterelik | 1 a vérkeringést egy szellemes kis géphez, amely hűségesen \ | szívja, hajtja a szép piros, meleg vért beteg kollegája he- | | lyett, míg csak az eredetit meg nem javítják. Olvasom és § | örülök. Micsoda távlatok! Csak az indulás volt nehéz. Az ugrás megtörtént. Ma, 1 1 holnap vagy holnapután úgy megyünk majd a „szivjaví- | I tóba”, mint ahogy most az autók megrokkant motorjait | | viszik a műhelyekbe és míg a munka folyik, tartalékmo- \ 1 torral fut a kocsi. Persze, a mesterséges szívet még tökéletesíteni kell, 1 | hiszen a jó öreg szív nemcsak egyszerű „vérpumpa”, ha- § I nem a különben gyakran megbízhatatlan költők és mű- | | vészek szerint érzelmek tanyája, sőt egyesek szerint a | | szerelem fészke is. Azt hiszem, kicsit át kell értékelni í | majd a fogalmakat. Ha valakire azt mondják majd: „jó- .= | szívű”, ezt eleinte nyilván majd a gyári márkára, a szer- 1 | kezet szilárdságára, az alkatrészek tartósságára értik. | | Lesz, aki könnyű szívvel fog élni (néhány gramm) és lesz, 1 1 aki „nehéz szívvel” gondol arra, mikor kapja már vissza 1 j a generáljavított eredetit. Egy idő után talán azt is meg- I 1 kérdezik majd, hogyan kérjük a szívet; szorongással-e 1 | vagy anélkül. És nyilván.olyan is lesz — eleinte biztosan § f méregdrága — amelyik szerelmet is képes érezni. Sőt, elérünk majd a tökéletesség legmagasabb fokára | | és olyan mesterséges szívünk lesz, amely éppen úgy tud | | majd fájni mint az eredeti. — sz. m. — 1 Nincs számottevő terület belvízi elöntés alatt Decemberben, januárban és február első felében a sok évi átlagnál jóval kevesebb csapa­dék hullott hazánkban. így bár a február második fele már csapadékosabb volt, a le­hullott esőt és az elolvadt ha­vat befogadta a föld anélkül, hogy lényeges belvízi elöntések keletkeztek volna. Jelenleg csupán Szabolcs megye északi felében, Békés, Sarkad és Gyu­la térségében van víz alatt nyolcszáz holdnyi mélyfekvésű legelő. Szigetközben a Duna magas vízállása miatt a fakadó víz borított el 400 katasztrális holdat. A vízügyi igazgatósá­gok szivattyútelepei azonnal működésbe léptek és jelenleg 44 köbméter vizet emelnek át másodpercenként a folyókba, patakokba és csatornákba a belvíz által érintett területe­teken. Kilencezer holddal nagyobb a tógazdasági terület, mint a felszabadulás előtt A második világháború előtt hazánk területén 18 000 hold területen folyt tógazdasági hal­tenyésztés. A háborús esemé­nyek és egyéb okok miatt e te­rület 1945 nyarára körülbelül 6000—7000 hQldra c$$yfept le, a továbbiakban azonban ismét megkezdődött a tógazdaságok tervszerű fejlesztése. 1953 őszén sikerült ismét elérni a háború előtti területet, azótá pedig újabb 9000 holddal bő­vült a tógazdaság területe. A harmincas években átlag évi 62 900 mázsa hal került ki a tó. gazdaságokból. Ez a szám meg­kétszereződött. KISZ-aktívaülés a Csepel Autógyárban MimHiiiumiMiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiititiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui iiiiiMiiiiiiiiiiimitmiiiiimuimmittiiiiiitiiiiiitimiiitiiimiMiimMiiiitimimiiuiiMiiiimiiiiiimiiiimiiiiutiniiiiiittP,:­c l madaraik, jelentik a tudfAfőlÁgithiak : Csivif-csivil", itt a tavasz ctz. áUatkesti ntaxLirJuhAcui nuqkmlödött a (bzjtkrakáj A z időjárás jelentésekben -Zi rlasztgatnak még a tél és a tavasz elkeseredett bir­kózásáról szóló híradások, fe­kete ördögöt festenek az égre a távjelző-prognózisok, s az ördög íme megjelent. Már­cius kapujában jeges szelet vetett, s ebből havat aratott. Aki megijedt, most biztatjuk: keresse fel Budapesten az állatkert madárházát, ahol minden meteorológiai tudo­mányos aggodalmat sutba vet­ve tavaszt csináltak a mada­rak. Önfeledt, hajházó tavaszi ünnepet ülnek a csízek, ken­derikék, a fürj édesen kiáltja pity-palatyját, a zöldike meg az erdei pintyőke bókol pár­jának, s nász ütemes táncá­ban rína a kékcsóka. Rigóik­nál javában épül az otépé-köl- csönmentes családi ház, kap­tak hozzá anyagot gondozóik­tól — kiutalás nélkül. Röp­pennek ide-oda, szalmaszál, gallyacslca kerül a fészekbe, s a. tojó próbálgatja: milyen ülés esik benne. Általában mindenki nagyon izgatott, hímek, tojók tavaszi ruhagondokkal küzdenek, a piros csőrű Kitta egyenesen a Himalájáról hozatott magá­nak vadonatúj kiskosztümöt. Csodálja is őt a fehér torkú rigópár, ők kínai származá­sukhoz illően öltözködtek frissbe. A himalájabeliek bí­borfekete, fémes fényű tolla­zatban pompáznak, farkdíszü­ket mintha sütővassal bodo- rították volna. Alig ismerni rá a madarakra. Az őszi vetés után tollnihájuk télen át ko­pottas, szürke volt, most fény­lik valamennyié. Sugárzó tűz­zel ragyognak valamennyien. A tavaszi láz hajtotta tolláik­ba a szivárvány varázsát. Torkukból opálos fényű gyöngyök peregnek elő: tril- láz. szerelmes melódiákat sze- renádoz a hím a bódult tojó felé. Már az, amelyiknek van, s nem sínylődik aggle- génysorban. mint például a sáma-rigó. A tavaszi láz azért őt is elborította, dala merész, messzehangzó. Ügy reméli: meghallják valahol távol Indiában.-. A kubai macskamadár kék test, zöldszegélyű csőr. de milyen csőr! Mint a. madár teste, csaknem akkora, s ezzel a Cyrano-orral legyeskedilr a szomszéd röpde táján. Ö is magánosán él, de hát ilyen­kor tavasszal.. Mi a divat tavasztájt Brazí­lia liánokkal átszőtt dzsungel- jelben, amerre az Amazonas kanyarog? ■— Aranysárga mellény, en­ciánkék köpennyel, a fark- tollakat viszont piros és fe­hér változatban hordják — feleli mély torokhangon Lóri, a papagáj. Hozzáteszi még, hogy éppen ideje volt egy­két új ruhát csináltatni, mert a szomszédos Janday-, meg a Manday-család tagjai ugyan­csak kicsípték magukat, s össze is költöztek már. Ülnek a tojáson felváltva — a nai­vak —, úgy sem lesz az ügyből semmi. Tavaly, tavaly előtt sem sikerült... Bezzeg törpééknél! ök már megszerezték régen a magyar­honi állampolgárságot, fü­tyülnek a télre. Csatangol­nak, cikáznak szabadtéri röpdéjükben, nem árt nékik a hideg, csak a tavaszi dolgok­ra térnek be a téli szállás fész­keibe. A gerlék búgnak, gurguláz- zák márciusi műsorukat, s egy-egy kádenciánál megáll­nak, hogy jót kacagjanak a ta­vasz felé. A törpe bantáriloakos két porcelánmintás vörös-sző­ke, tollas lábú kisasszonyt ka­pott ajándékul tavaszra. A ka­kaska eoy-eay rikkant kiáltá­sára felkapják fejüket a por­celán-kisasszonyok ..; Tavasz van, csak azért is! Németh Imre A Csepel Autógyár KISZ- fiataljai az ifjúsági szervezet megalakulása óta első ízben ültek össze, hogy megbeszéljék az eddigi munka eredményeit és a további feladatokat. A beszámolót Varga Ernő, a KISZ vb-titkára tartotta. El­mondotta, hogy a KISZ-fiatalok hitvallása a hazafiság és a népek { testvériségének eszméje. ! Az ellenforradalom után a | megalakult szervezetek élére I olyan fiatalok kerültek, akik ! becsületesek és elvileg szilár- \ dák voltak, de a vezetés mód- I szereiben még kevéssé gyakor- \ lottak. Fontos ezt a kérdést j napirenden tartani, mert a [KISZ I. országos értekezlete i után még nagyobb feladatok ! várnak a fiatalokra. — A párttal és a kormány - ; nyal együtt az ifjúság is azt I várja tőlünk, hogy tettekre i váltsuk, amiket megfogadtunk lés felsorakoztassuk az ifjúság I mind nagyobb tömegeit a szo- ! cializmus építésére. Emellett az ! ifjúság sajátosságának megée- | lelő gazdag tartalmú, változa- I tos alapszervezeti életet kell ! biztosítani — mondotta. — A harc, amit az ifjúság ; nagy tömegeinek megnyeré- ! séért folytatunk — folytatta — ; állandó, szívós munkát köve- I tel. A sikerek mellett érhet­nek bennünket kudarcok is. A lényeg azonban egy: ál­landóan előre haladni! Általános feladatunk, hogy sokoldalú műveltséget szerez­zünk. Tanulmányoznunk kell a fiatalok roppant szerteágazó érdeklődését, a fiatalok gon­dolkodásában végbemenő fo. lyamatokat. A titkári beszámoló foglal­kozott a disszidens fiatalok kérdésével, a társadalmi tulaj­don védelmével, a munkafe­gyelem megszilárdításával, a KISZ és a tömegszervezetek viszonyával és az év további gazdag programmjával, amely­ben különféle tanfolyamok is szerepelnek. A KISZ műszaki tanácsa, karöltve a pártbizottsággal és a gyárigazgatósággal, elhatározta, 15—20 saläk- téglaház felépítésével egy ifjúsági város alapjainak a megteremtését. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak, s a politikai és szer­vezeti kérdések tisztázása mel­lett bírálták a KISZ-bizottság munkáját is. A nagyaktíva sikere megmu. tatta, hogy a gyár fiataljai szívükön viselik a KISZ sor­sát és szívvel lélekkel harcol­nak a célkitűzések valóra vál­tásáért. Illés Erzsébet Gyermekhalál - felelőtlenség miatt Győri Károlyné tópióbicskei asszony nagymosást rendezett. A nagymosáshoz szükséges lúgkőoldatot munka közben az ablakpárkányon hagyta. Az asszony mellett játszadozott, két és fél éves kislánya, Zsu­zsika. Győrinének mosás köz­ben kenyérért kellett mennie a pékhez. Erre az időre gyerme­két bezárva otthon hagyta. Míg az anya távol volt, a kis­lány az ablakpárkányról levet­te a lúgkőoldatot, s abból há­rom kortyot ivott. Amikor Győriné visszatért, gyermekét eszméletlenül talál­ta a szoba padlóján. A mentők Győri Zsuzsikát Budapestre, az István kórházba szállították be, ahol a kisgyermek 15 napi szenvedés után szörnyű kínok között meghalt. Az anya ellen a Nagykátai Járási Ügyészség gondatlanságból okozott em­berölés miatt vádiratot adott ki. * Ez az eset is figyelmeztet ar­ra, hogy azok az asszonyok, akiknek kisgyermekük van, ne hagyjanak szabadon olyan anyagokat, amelyek súlyos sze­rencsétlenségeket idézhetnek elő, sőt, mint ebből nz esetből is láthatjuk, gyermekük halá­lát okozhatják. Ez la Iá 11! Az amerikai ifjúság legújab­ban Vanguardnak becézi, illet­ve csúfolja azokat a bukott diákokat, akiket semmilyen módon nem lehet arra ösztö­nözni, hogy felsőbb osztályba kerüljenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom