Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i Kiosztották a Kossuth-díjakat (2. oldalon) MS Z M P PEST MEG Y £ / BÍZÓ T T S A G A ÉS Á M EGY El T A N Á C S L A P J Á H. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM AHA 50 FILLER 1938, MÁRCIUS 13. SZOMBAT „AZÉRT A VÍZ AZ ÚR!" S záztíz esztendeje. Száztíz évvel ezelőtt megmozdult valami az emberek szívében; 9 megmozdult a nemzet lelké­ben is. Vágy és akarat. Sza-. baddá lenni, úgy intézni sor­sunk, ahogy a nép java kí­vánja, s nem császárnak haj­longó urak kénye-kedve sze­rint. 1848 március 15-e a szabad­ságáért harcoló magyar nép egyik legemlékezetesebb dátu­ma. Császár igáját nyögő, nagyurak pimaszságát tűrő nép mozdult ekkor, hogy mozdulá­sával szétpattan is on minden láncot, lerázzon minden bilin­cset. Harc volt, nagy harc, még álékor is, ha nem folyt vér, s ha nem dörögtek fegyverek. Az élet igazságává vált az ad­dig papíron fekvő igazság: i,Habár felül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!“ S remegett a gálya, remegett a gálya minden utasa. A népha- rag rettentő erő. S császárnak, nagyúrnak volt félnivalója a néptől. Évszázadok keserűsége lobbant ekkor lángra, hogy a szabadságharc máglyájánál égessen el mindent, mi rossz, mi gonosz, s helyette tisztát- újat, igazat teremtsen. Milliók vágya szólalt meg Petőfi ajkán, amikor először kiáltotta felrázónak, ébresztő­nek: Talpra magyar! Dicső harc volt, s a dispu- tázó nagyurak rettegve bólin­tottak mindemhez. S mégis: hányszor s hányán akadtak, Kiík' mocskot szórlak erre a harcra, hányszor és hányán akarták magukénak mondani ezt a harcot. Egyezkedő Deá­kék, népet nyomorító Horthy- ék, gyilkoló ellenforradalmá­rok vették szájukra március 15-ét. S a nép méltóságos nagyurak ajkáról hallotta már­cius 15 dicséretét. De vajon hitte-e? Hitte-e, hogy úr dicsér forradalmat? Hitte-e, hogy Pe­tőfi nevét nagyúr emlegeti? Nem hitte a nép, mert tudta: övé, s csak az övé március 15. Ő hullatta vérét, ő adott ka­tonát, s a nagyurak Becsben lesték rettegve: győz-e az or­szágra szabadított martaié«* had? T ámadtak sokan, sokfelől, S megcsendült Kossuth hangja, fegyvert fogott a nem­zet. Ki hazáját védi, nem kell annak fizetség. S a hadba szállt magyar gátat vetett a martalóc áradásnak. Fáklya lett a nemzet. Európa szeme tekintett a harcoló magyarra, s gyúltak mindenütt a forra­dalom tüzel. S olyan tűz volt ez. mely évtizedekig nem aludt ki a szívekben, olyan harc volt ez, melu ha el is bukott, a szívekben nem bukott el. s tudták, érezték; egyszer eljön a győzelem napja, egyszer is­mét feltámad a tenger, s össze­töri a tenger hátán kényesen sikló gályák drága bordázatát, S 1919 márciusában ismét zen­gett az utca. S ismét bújtak, menekültek a kényes, népüket rettegve fitymáló nagylak. S a proletár, a paraszttal az oldalán, a történelem kerekét ragadta kezébe. Emlékeztek ők is márciusra, tudták, hogyan ármánykodott nagyurak félő tábora. S a Vörös Hadsereg 1848 igéit is ajkára vette. Ott dörömbölt soraikban, szíveik­ben Petőfi verse, s ott vijjogott Ady minden sora. Lázadt a magyar, hogy év­századok terhétől szabadultán új világot építsen magának. Uraktól szabadultán, maga le- gven az úr. Bánattól szabadul­tán megismerje mi is az öröm. De álnok urak, kövérre hízott kapitalisták, s a nyugati párt­fogók isimét eltiporták az elle­nük támadt népet. S ekkor már nem is szívesen szóltak ‘^obbé márciusról. Egyik már­dúsról sem. Vagy ha szóltak is; mocskolódva. gyűlölködve, kiforgatva, az örök félsszel a szívükben. De a nép szívéből nem veszett ki a két március. Ott élt munkások, parasztok, tanítók szívében. Ott élt, s tud- ták. hogy egyszer eljön a sza­badulás napja. Eljön a nap. amikor, igát. bilincset rázva, a két március igéivel a$ ajka­kon, új útra lép a nemzet. S 1945 volt a bilincshullatás. az igák lerázásának nagv ünnepe. S új útra, a maga útjára lé­pett a nép, hogy soha. soha többé ne vegyen igát a nyaká­ba, soha ne hordozza hátán urak terhének verejtékeztető, erőt kiszívó, lelket, testet nyo­morító súlyát. 1956 októberében a nép el­len támadók, az igát vissza­hozni kívánók vették ajkukra 1848 márciust. S mily ,.hazafi­ak“ voltak! Mily ,. hősök'’! Mennyire álnokok, mennyire galádok. Mennyi szenny rejtő­zött sziveikben, s ajkukon köz­ben március szent igéje! De a nép ha nem is tudta, de érezte, hamis a hang, hazug az ének! Mindszenty soha nem lehet egy gyékényen Petőfivel! Nagyúr soha nem lehet volt cselédjeinek jóakarója! S nem mozdult a magyar paraszt, s ökölbeszorított kézzel várta a támadást a munkás. S meg­őriztük a magyar márciusok szent ügyét, szovjet emberek vére hullásával, hogy a mienk maradjon, l.eüszt űótHik a St. rat, amit évtizedek alatt urak, s 1956J októberében hazaffysk szórtak rá. S tisztán, igazan így áll ma előttünk 1848 már- 'ciusa, s 1919 március. A két március, amely egymástól el­választhatatlan, a két márci­us, mely annyi kínt, annyi vért s annyi hőstettet őriz, de amely a legszebb lapjait írta meg a magyar történelemnek. S ma is ott őrizzük szívünk­ben a két március minden rez­dülését. ott őrizzük elődeink harcának minden győzelmét s minden tanulságát. S megta­nultuk a két márciusból: bár­milyen szépen is csörgedezzen úr ajkáról a szó, bármennyire is beszéljen a két márciusról, s kiáltozza Petőfi és Ady so­rait, szavukat nem hiszik so­ha, soha többé. Űr és főpap fogott mindig kezet, hogy el­tiporja a szebbért harcoló né­pet. Űr és főpap, király és tő­kés soha nem lehet a két már­cius igaz őrizője. S ezért pré­dikálhatnak Nyugaton az oda menekedett. gyászmagyarojt Nem az övék március 15. A mienk. A mienk, akik meg- védtük azt ellenük, amiért Petőfi, Kossuth, Táncsics s a Vörös Hadsereg proletárja harcolt. A nép hatalmát, a nép boldogságát. A nép jövőjét. H a majd a bőség kosará­ból ..; irta Petőfi, s őriz­te magában azóta száz és száz­ezer magyar, S mi most ezt a' bőség kosarát fonjuk, mert bő­séget, boldogságot, gondtalan­ságot akarunk a népnek. 1848 honvédéi, a Vörös Hadsereg katonái örököseinek, utódjai­nak. A száztíz esztendeje meg­hirdetett igék ma is ott van­nak szívünkben, ma is ott őriz­zük azokat minden cselekede­tünkben. Mert mi. a nép vál­tottuk valóra mindazt 194 5 után, amiért 1848-ban s 1919- ben vér hullt, amiért harcba szálltak parasztok, munkások, értelmiségiek, minden becsü­letes ember, aki a nép javát akarta. Mi váltottuk valóra, s azért mi vagyunk egyedül jo­gos tulajdonosai. Mi, munká­sok, parasztok, értelmiségiek. Mi, akik ma a két márciusra emlékezve büszkén valljuk: útunk a Petőfi megálmodta, az 1919 vágyta Kánaán felé vezet, Díszíinnepség március 15 tiszteletére a Néphadsereg Színházában A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága pénte­ken este díszünnepséget ren­dezett március 15-e tisztele­tére a Néphadsereg Színházá­ban. Az ünnepség elnökségé­ben helyet foglalt Badics Ist­ván, az Április 4 Gépgyár dol­gozója, Bata Lajosné, a Chi- noin dolgozója, dr. Bayer Ká­roly Kossuth-dijas pedagógus, dr. Benedikt Ottó, Kossuth- dijas akadémiai levelező tag, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Bodonyi Pálné, a Budapesti Nőtanács titkára. Borbély Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, Dapsi Károly ezredes. Erdei László Kossuth-dijas akadé­mikus, Gábor István, a Ma­gyar Partizánszövetség főtit­kára. Gosztonyi János, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Hantos János, az Országos Béketanács titkára, Hincz Gyula, Kossuth-dijas festő­művész, Horváth István K1SZ- fiatal. Jaki Kálmán, a XIX. kerületi pártbizottság titkára. Kállai Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Kelemen Anna KISZ-fiátal, Keszli József, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozója, Ko­mócsin Zoltán, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. Medgyasszai Vilma. Kos- művésznő. Mtastlt György KISZ-fiatal, Mikié Já­nos pedagógus. Molnár Mi­hály KISZ-fiatal, dr. Mün- nich Ferenc, a Miniszterta­nács elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitká­ra, Pesta László, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Richter József, a szocialista munka hőse. Hónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, Sük Endre külügyminiszter, Szatmári Nagy Imre. a Haza­fias Népfront titkára. Tren- csényi-Waldapfel Imre. a Ma­gyar Úttörők Szövetségének elnöke. Úszta Gyula, a honvé­delmi miniszter első helyette­se. Az ünnepségen megjelent Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT el­nöke, Nagy Dániel, az El­nöki Tanács elnökhelyettese, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács. az MSZMP Köz­ponti Bizottsága több tagja, a politikai, társadalmi és kultu­rális élet számos képviselője. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd Bitskey Ti­bor színművész Petőfi Sán­dor Nemzeti dalát szavalta el. Ezután Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfrom főtitkára nyi­tóttá meg az ünnepséget, majd Komócsin Zoltán a Politikai Bizottság póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszé­det. A díszünnepség második ré­szében művészi műsorra ke­rült sor. Már most készüljenek az ipari vásárra a ktsz-ek Az elmúlt évek során sokat fejlődtek kisipari termelő szö­vetkezeteink. Helyes lenne, ha fejlődésüknek az év folya­mán megrendezendő ipari vá­sáron minél nagyobb számban való megjelenésükkel is tanú bizonyságát adnák. Az elért eredmények méltó­vá teszik szövetkezeteinket ar­ra, hogy ország-világ előtt be­mutassák termékeiket. A szö­vetkezetekbe tömörült iparosok olyan cikkeket mutathatnak be, amelyeket mint szocialista szektor dolgozói alkottak, ami­lyeneket mint kisiparosok kép­telenek lettek volna bemutatni. A siker érdekében már most kezdjék el a mintadarabok tervezését és szakszerű kivite­lezését, hogy minél több szép, a lakosság számára hasznos cikket mutathassanak be. Az ipari- vásáron való rész­vételről sürgősen értesítsék a | KISZÖV megyei elnökségét. 1 Azt is közöljék, hogy önálló | pavilonban, vagy más szövet-§ kezettel közösen kívánják-e | termékeiket bemutatná. Zebegényi látkép (Kristóf Lászlóné felv.) Emberformájú, eddig: ismeretlen élőlényt fogtak el Dél-Szumátrában A djakartai holland hírügynökség szerdai jelentése szerint a dél-szumátrai Pamabulih falu közelében eddig ismeretlen, emberalakú nőstényállatot fogtak el. Az állat testét teljesen befödi rövid szőrzete, korát 17 évre becsülik, A tudósok előtt régóta ismeretes, hogy Dél-Szumátra dzsungeleiben egy emberhez hasonló élőlény él és Indonézia volt holland hatóságai évekkel ezelőtt díjat is tűztek ki annak számára, dki ezt az ottani lakosság által „sindai”-nak neve­zett állatot megfogja és beszolgáltatja, Dél-Szumátra katonai parancsnoka különfutárt küldött a faluba, hogy az emberhez hasonló, eddig ismeretlen élőlényt szállítbc Pclembar.gba, Dél-Szumátra fővárosába Kis enyhülés után tovább erősödik a márciusi tél A szerdai 28 méter másodpercen­kénti sebességgel száguldó szél­viharral hazánkon is átcsapott a hideghullám, amely Európa-szerte szokatlan kései telet, hófsrgetege- ket okozott. Csütörtökön elcsitult a szél, azonban új, nagyerejű ciklonrendszer alakult ki nyugaton, s az első betörés a péntekre virradó éj­szaka megérkezett hazánkba. A Dunántúlon már éjszaka hava­zott, s a délelőtt folyamán a keleti területekre is átterjedt. Jelenleg az ország nagy területeit 3—3 centiméteres új hótakaró borítja. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán sajnos nem sok jóval bíztatnak. Igaz, pénte­ken délután a napsütött, szél- árnyékos helyeken már Ismét kel­lemes, langyos, tavaszias volt az idő, de csak átmeneti az enyhülés. Az ország egyes vidékein a szom­batra virradó éjszaka valószínűleg még havazik, s szombaton előre­láthatólag viszonylag nyugodt lesz az idő, a jelek azonban arra mutat­nak, hogy a megélénkülő észa­ki szél újabb hideg légtömege­ket zúdít ránk, s a rendkívül makacs márciusi tél egyelőre nem adja fel pozícióit. Kínai cigaretta kerül forgalomba Kínából többszázezer ciga­retta érkezett. A küldemény­ben kétféle szivarka van, a Pe-On és a Peking. Mindkettő különlegesen pácolt, kissé illa­tosított. Ha az árakról döntöt­tek, forgalomba kerül. Az íz­léses csomagokban 20—20 ci­garetta van. Tudományos ülésszakot rendeznek a mesterséges holdakról és rakétákról A Magyar Űrhajózási Bizottság ülés2 A lottó 11. heti nyerőszámai: 23, 44, 51,71, 82 A lottó 11. játékhetének sorsolását Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila városi művelődési ház nagytermében tartották meg. E héten a fogadók több mint 3 900 000 szelvényt vásároltak, Így egy-egy nyerőosztályra csaknem másfélmillió forint jut. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 23, 44, 51, 71, 82. A Magyar Űrhajózási Bizott­ság ülést tartott. Tagjai beszá­moltak a mesterséges holdak megfigyelésének eddigi ered­ményeiről és több fontos ha­tározatot tárgyaltak meg El­határozták, hogy az űrhajózási bizottság április 9 és 11-e kö­zött tudományos ülésszakot rendez, amelyen az űrhajózás magyar szakemberei a mester­séges holdakról és rakétákról tartanak előadást Az ülés­szak során többek között meg­vitatják a rádiómegfigyelések kérdéseit és Magyari Endre beszámol az általa kidolgozott speciális megfigyelési mód­szerről. Nagy Ernő, a rakéta- technikáról tart majd elő­adást, míg Kulin György, a mesterséges holdak mozgásá­ról tájékoztatja a részvevőket. Almár Iván, a bizottság tit­kára ismertette a külföldi kapcsolatok ügyét. Ennek alap­ján a bizottság úgy döntött, hogy lépéseket tesz a Nemzet­közi Űrhajózási Szövetségbe való felvételre. Nagy István referátumot adott a rakéta- technika újabb eredményeiről, az amerikai Tar Side rakétá­ról. Érdeke? előadásban vá­zolta a rakétafelröpítés új módszereit. Elmondotta, hogy jelenleg azzal kísérleteznek, hogy repülőgépről vagy lég­gömbről bocsáthassák fel a ra­kétákat. Ez a módszer a nagy- mennyiségű üzémanyagmegta- karításon kívül egyéb techni­kai előnyökkel is jár. Az amerikaiak — mint mondotta - az elmúlt évben hat kísér­letet hajtottak végre, amelyek közül négy kudarcot vallott. Eddig átlagosan 6400 kilomé­ter magasságba sikerült fel­lőni a rakétát. Bejelentette, hogy a tudományos világ nagy figyelemmel kíséri azokat az előkészületeket, amelyek mes­terséges meteoroknak a fellö­vését célozzák. Alsónémedi határában már kihajtották a „bárányokat”. Ifjú Gombái Mihály még fölhaj­totta ugyan prémgallérját, de a birkák nem fáznak, vígan legelésznek, csipegetik a hó aló] kiszabadult füvet É

Next

/
Oldalképek
Tartalom