Pest Megyei Hirlap, 1958. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
1958. MÄRC1US 11. KEDD #rsr VE GYEI i&Cirlao KÉSZÜL A HÚSVÉTI SONKA Az idén többféle füstöltáru és nyershús lesz az ünnepekre A Budapesti Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat üzemeiben, már a húsvéti sonkavásárra készülnek. Az idén lényegesen több kötözött sonkát, császárhúst, füstölt sonkát, tarját és füstölt karajt készítenek, mint az elmúlt évek bármelyikében. A számítások szerint mintegy 20 vagon füstölt áru áll majd a fogyasztóközönség rendelkezésére. A válasz- tékra sem lehet panasz, mert a több éves tapasztalat alapján a leginkább keresett árukból, mint például a kötözött sonkából, többet készítenek a szokásosnál. A Budapesti Sertésvágóhíd a vásárlóközönség kényelmét azzal is szeretné szolgálni, hogy árui égy részét ízléses, zsír- katlan műanyagcsomagolásban bocsátja a kereskedelem rendelkezésére. Nemcsak több füstölt áru, de több friss hús is kerül az üzletekbe. A jelenlegi heti 10 000—11 000 vágást az ünnepek előtt 15 000—16 000- re növelik. Viszont kevesebb lesz a fagyasztott hús. Újdonságnak számít az is, hogy megváltoztatják a mélyhűtött hús előkészítését. Eddig félsertéseket fagyasztottak, s az üzletekben a keménnyé fagyott hús darabolása, osztályonkénti szétválasztása nemcsak körülményes volt, hanem rendszerint a hús minőségének rovására is ment. Ezen most úgy segítenek, hogy a hűtés előtt darabolják és osztályozzák — tarja, lapocka, karaj és comb — a húst és kartondobozokba csomagolva hűtik. így kerül majd árusításra az üzletekben. Megkezdték a jobb minőségű műbőrök gyártását Akik már a tavaszra gondolnak Tizennégyezer munkás dolgozik az országban a télen megrongálódott utak rendbehozatalán A gépkocsivezetők, különösen pedig a távolsági autóbuszok vezetői sokat panaszkodnak, hogy egyes útszakaszokon nagyobb gödrök, bukkanok varrnak, s emiatt veszélyes a vezetés. A rossz utak miatt a gépkocsik is gyorsabban mennek tönkre. A tavasz kezdetéin a Közié- kedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya intézkedett, hogy gyors ütemben meginduljon a télen megrongálódott utak rendbehozatala. Elsősorban a felfagyások következtében sérült utakat javítják id, s betömik a vízmosások okozta gödröket. A munkákon országszerte több mint 14 000 munkás dolgozik. A Nagytétényi Gumigyár, nemrégiben Hungária Műanyag- és Gumigyárra változtatta a nevét. Ugyanakkor a gyár egyik keresett készítményének, a műbőrnek minősége is megváltozott. Ezt elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt korszerű műanyaggyártó gépnek köszönhetik. A hatalmas gép előnye a régi berendezésekkel szemben az, hogy nem három méteres darabokban, hanem több tízméter hosszú végekben gyártja a műbőrt. A minőség pedig azzal javult, hogy az új gép terméke nem törik, nem repedezik. A német gépen már megkezdték az autóbuszülések bevonatához szükséges műbőr gyártását. Ezenkívül megkezdték a kabátok műalnyagának gyártási kísérleteit is. A gyár ezenkívül még új részleggel: a kaprolaktám üzemmel bővül. Ebből az alapanyagból fólia és különféle fröccsöntéssel készült háztartási és ipari műanyagcikk készül. Az üzemrészben az év derekán fejezik be a szerelők munkájukat. A termelés megkezdése azonban a még épülő Sikkasztott a malom cseretelep-vezetője Ifjú Turcsányi Ferenc hosz- saalbb ideje dolgozott a gyöm- rői malomiban, ahol igen jó munkaerőnek és szakembernek ismerték meg, úgyhogy áthelyezték az üllői cseretelep vezetőjének. Turcsányi működése ellen Megírják a földmunkás- és szegényparaszfi mozgalmak történetet Vasárnap délelőtt a ME- DOSZ székhazában 40 tagú országos bizottság alakult a földmunkás és szegényparaszti mozgalmak emlékeinek összegyűjtésére. A bizottság tagjai veteránok, kivétel nélkül olyanok, akik maguk is tevékenyen részt vettek az elmúlt öt évtized aratómozgalmaiifoan, kubikossztrájkjaiban és egyéb megmozdulásaiban. I Hunya István, a MEDOSZ | elnöke, a bizottság létrejötté- j nek kezdeményezője, beszá-1 molt arról, hogy a nagy mun-\ ka előkészítése n3rolc fiatal tör- ] ténész közreműködésével már [ tavaly áprilisban megkezdő- j dött. A cél az, hogy napvilágra j kerüljenek a kallódó és pusz- i tuló emlékek, másrészt az ese- I menyek részesei maguk írják | le élményeiket, hiszen vannak j olyan megmozdulások, ame-1 Ivekről csak igen szegényes l feljegyzések vannak. Az ország területén eddig I több mint 250 olyan idős era- I bért nyertek meg a közös m?gv ! történetírás ügyének, akik űi j adatokat tudnak szolgáltatni.! Az anyaggyűjtést még az idén j be akarják fejezni és az ennek I alapiá-n készült történet'' műn- I kát 1960 nyarán kívánják köz- ! zétenni. Az országos bizottság tagjai a megyei MEDOSZ-szervez®- tekikel együtt gyűjtik az anyagot. Felhívják mindazokat, akik a földmunkősmozgalom- ban részt vettek, hogy emlékeik, élményeik leírásával segítsék elő az új módon készülő történeti munka hitelességét és teljességét. jó ideig semmi panasz nem merült fel, később mind több hang hallatszott, hogy Turcsá- nyd különböző terményeket árusít feketén a falu lakosainak. A cseretelepen rajtaütés- szerű leltárt tartottak s ekkor megállapították, hogy a készletből négy mázsa búza, 14 mázsa rozs, hat mázsa liszt és másfél mázsa korpa hiányzik Turcsányi eleinte tagadott, .később - azonban.--bevallotta, hogy a hiányzó mennyiséget a falubeli lakosoknak adta el. A vevőket is megnevezte, akik szintén elismerték, hogy Tur- csányitól terményeket vásároltak. Turcsányi ellen a Monori Járási Ügyészség vádiratot adott ki társadalmi tulajdon sikkasztásának bűntette miatt. első magyar műszálalapamyag- j gyár munkálataitól függ. Ha I megkezdik a kaprolaktám por j gyártását. Nagytétényben is ] megkezdhetik a műanyagtár- I gyak készítését. A jubileumi év j tiszteletére Az idén ünnepli tízéve« f fennállását a kisipari szövet- = kezeti mozgalom. Szövetkeze- [ teink megalakulásuktól jelen- [ tös fejlődést értek el. gazda- j ságilag, műszakilag és lét- ; szám tekintetében megerősöd- j tek. Eközben sok jó kultúr- j munkás és sportoló nőtt fel a j szövetkezeti tagság körében. [ Ezáltal lehetővé vált, hogy a j kultúrcsoportok és sportkörök : a jubileumi év tiszteletére \ rendezett nagyszabású sereg- [ szemlén tegyenek tanúbizony- \ ságot fejlődésükről. A kul- \ turális seregszemlén énekka- f rok, tánckarok, színjátszó cső- | portok, zenekarok, szavalok, j szólóénekesek és különböző \ hangszereken játszók vehetnek | részt. A kulturális sereg szemlének tükröznie kell kialakuló. új életünket és gazdag népi hagyományainkat. Szövetkezeteink önállóan, vagy a földmfivesszövetkezettel, de a KlOSZ-szal karöltve is benevezhetnek a versenybe. A községi. Illetve városi kulturális bemutatókat május 15- ig bonyolítják le. A megye) versenyt június 15-én rendezik meg. A területi seregszemle előreláthatólag június vagy augusztus hónapban kerül lebonyolításra. Az országos döntő időpontjáról és a rendezés színhelyéről később adnak tájékoztatást. A kultúrcsoportokat egy öt tagú bizottság bírálja el. A megyei versenyen a községi, illetve a városi bemutatókon 'legjobb eredményt elért csoportok vesznek részt. A területi versenyen legjobbnak bizonyult egy-két csoport részt vesz az országos döntőn. A sportversenyeket a kulturális seregszemléhez hasonlóan bonyolítják le. A megyei versenyen legjobban szereplő kul túr csoportokat és sportszakosztályokat értékes jutalomban részesítik. A pátyi Petőfi Tsz melegházában 2000 négyszögöl területen 4000 paprika-, 1200 karalábé- és 1000 salátapalántát, ezenkívül zellert, krizantémot és vágott virágot nevel Lej tény i József, a tsz kertésze. A melegházban húsvétra karalábét, május közepére érett paprikát és paradicsomot szednek. Lejtényi József és Tóth Lajos kertésztanu'ó kiültetéshez készítik elő a melegágyakat. Ahogy olvad a hó, úgy fejlődik a saláta Járási mezőgazdasági állandó bizottsági ülés Csornádon A váci járás mezőgazdasági állandó bizottsága legutóbb Csornád községben tartotta meg ülését, amelyen a mesterséges megtermékenyítésről volt szó. Azért választották ezt a községet, mert köztudomású a csomádi gazdák állattenyésztési kedve és állatszeretete. Az állandó bizottsági ülés a várakozáson felül jól sikerült- Nagy volt az érdeklődés, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a községi állandó bizottságok elnökein kívül részt vettek az ülésen á legeltetési bizottságok elnökei, a tanácselnökök és helyettesek, de igen szép számban voltak ott gazdák is. A mesterséges megtermékenyítésről dr. Kisorbán László körzeti állatorvos, valamint Darányi József körzeti állatorvos tartott előadást, amelyet még Herczeg János járási főállattenyésztő is kiegészített. Az előadás után 14 felszólaló gazda közül kivétel nélkül mind azt kérte: a járás tegye lehetővé, hogy az ő községükben Is minél előbb állítsák fel a termékenyítő állomást Nagyon sok kérdés és javaslat is felmerült a jelenlevő gazdák részéről. Az előadás után Major József felcser a gyakorlatban bemutatta a mesterséges megtermékenyítést, majd megtekintették több gazda udvarát. Vincze József íTj rizstelepek Hajdu-Bihar megyében a Keleti Főcsatorna és a Körös mentén fék-* vő községek határában most tavasszal mintegy 750 hold rizstelepet építenek. Nagyteljesítményű lánctalpas traktorokkal már megkezdték a talaj munkákat, mélyítik a vízvezető árkokat és a lefolyókat. Közeledik a tavasz, ideje tartós lószerszámot vásárolni. Öcsán a földművesszövetkezet boltjában a lószerszámokat vizsgálja szakértő szemmel az egyik vásárló Szélesre tárt, vasrácsos kapu fölött szerény zománctáblán ez olvasható: „A Munkaügyi Minisztérium 200-as, Makarenko Ipari Tanuló Intézete”. A kapu mögött hatalmas park, gruppokkal, terebélyes fákkal. A kopasz fák mögött terjedelmes épület magasodik, előtte jókedvű fiúk birkóznak. Tizenhat-tizennyolc évesek. Az egyik emeleti ablakon fúvószenekar akkordjai szűrődnek át. — Igen — mondja Eperjesi Ernő igazgató —, ez volt a híres aszódi iavítóintézet. Több, mint egy fél évszázadon át ezzel ijesztgették a szülők ra- koncátlankodó fiaikat. Tulajdonképpen most is az, hiszen a fiatalokat jogerős bírói ítélet utalja be hozzánk javító nevelésre, de azért mégis egészen más. Erre maguk a „szenvedő alanyok” jönnek rá itt, igen rövid idő alatt, amikor azt tapasztalják, hogy az inté- : zet céljai között semmiféle i formában nem szerepel a : megtorlás. És valóban: a legszorgosab- 1 ban kutató szem sem talál itt olyasmit, amiből azt gyaníthatná, hogy büntető intézet területére tévedt a lába. Nincs kerítés, a vasrácsos kapu tárva-nyitva, az öreg portás közömbösen nézi, hogyan iönnek-mennek ki és be rajta a „diákok”, az ipari tanulók, őrnek, fegyvernek árnyéka sem látszik. (Tulajdonképpen ezelőtt sem fegyveres őrök vigyáztak a rendre, csak a harmincas évek valamelyikében teljesítettek börtönőrök szolgálatot az intézetben, de a : közvélemény felháborodása I néhány hónap múlva számú z- ! te őket. Viszont a felszabadu- í lásig a büntető jelleget a beSZIQORÚ ISKOLA utalt fiúk csíkos darócruhája annál durvábban érzékeltette.) A bíróság azokat a tizen- négy-tizennyolc éves fiúkat utalja javitó nevelésre, akik nem követtek el súlyosabb bűncselekményeket, vagy akiknél feltételezhető, hogy a környezetváltozás, az emberséges bánásmód rendbehozza félrecsúszott életüket. A bírói ítélet nem szabja meg a javító nevelés időtartamát. Esetről-esetre az intézeti tanács állapítja meg, hogy mikor tekinthető befejezettnek a javító nevelés, amelynek legfőbb eszköze az ipari tanítás. Az idekerülő gyerekek szabadon választhatnak tíz szakma közül és a szakmai képesítést három év alatt szerzik meg. A tíz szakma: géplakatos, vasesztergályos, kovács, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, bútorasztalos, fényezőmázoló, cipész, szabó és kőműves. A tanfolyam sikeres elvégzése után szabályszerű bizonyítványt kapnak, amelynek birtokában szabadon megkezdhetik munkás életüket. Az intézetben soha senki meg nem kérdezi tőlük, hogy miért vannak itt és annak, hogy itt voltak, priusz jellege, nyoma nincs sehol, semmiféle bűnügyi nyilvántartásban. Sokszor megtörténik, hogy egy-egy tanuló itt töltött idejéből nem telik ki a hároméves tanfolyam, magatartásából, tanulmányi eredményéből az intézti tanár már korábban megállapítja, hogy javító-nevelése sikeresen befejeződött. Ilyenkor igyekeznek meggyőzni arról, hogy maradjon továbbra is az iskola növendéke, de most már önként A rábeszélés nem kerül nagy erőfeszítésbe, a legtöbb szívesen marad, mert tudja, hogy az itt szerzett szakmai képesítés elsőrendű útlevél az életben. — Hat év óta — mondja az igazgató — egyetlen visszaeső sem akadt azok közül, akik elvégezték itt a szakmai tanfolyamot. viszont azok között, akik nem végezték el, úgy távoztak innen, elég sok a visz- szaeső. Az intézet elvileg gondoskodik minden végzett növendék megfelelő elhelyezkedéséről, de a gyakorlatban erre nem nagyon van szükség, mert az üzemek, vállalatok mindenütt szíves-örömest alkalmazzák azokat a szakmunkásokat, akik Aszódon szerezték meg a képesítést. Az iskola nevelőmunkáját az a pillanat fejezi be, amikor a felszabadult fiatal szakmunkás kézhez kapja első komoly keresetét. Ez adja meg neki a végső és döntő bizonyságot, hogy becsületes munkából szépen, jól megélhet. A gyerekek csak a legelső hetekben érzik itt fogolynak magukat, de hamarosan megbizonyosodnak arról, hogy ez az intézet nem fogház, hanem valójában iskola, bármilyen szigorúak is a szabályai. Nincs kerítés, nincsenek őrök, a kapu nyitva áll, szökési kísérletek még sem történnek. — Pedagógusok vagyunk és nem börtönőrök — mondják az intézet egyetemet végzett tanárai és a gyakorlati oktatást végző mesterek. Az első három hónap után, ha a gyerek jól viselte magát, az iskolában jól felelt, értékes szabadságjogokat kap. Vasárnapomként szabadon, kíséret nélkül kimehet és kint maradhat délután három órától este hétig. Elmehet a moziba, beülhet a cukrászdába. A tanulók éppen akkora állami ösztöndíjat kapnak, mint a többi ipari tanulók, havonta 100—400 forintot. Ennek felével szabadon gazdálkodhatnak, a másik felét a nevükre szóló takarékbetétkönyvre helyezik eL Az igy összegyűlő összeget, amely soha sem kevesebb kétezer forintnál, akikor kapja meg, amikor elhagyja az intézetet. A műhelyekben komoly alkotó munka folyik és a gyerekek itt tanulják meg a szakmát. A vasipari részleg hidraulikus fűrészgépeket, asztali fúrógépeket gyárt, ebben a tanítási évben harminc fűrészgép és huszonöt fúrógép készült; a faipariak szép bútordarabokat készítenek. A készítményeket az értékesítő szervek veszik át. Az intézet évi költségvetése öt és félmillió forint, ebből az értékesített munkák másfélmilliót visszaadnak a bőkezű államnak. Az intézet tanulói éppen úgy megkapják a nyári és a téli vakációt, mint a többi diák. A szünidőt otthon tölthetik el. minden felügyelet nélkül. — Katonai fegyelmet tartunk — hangoztatja az igazgató —, a gyerekeknek érezniük kell hogy a szemünk mindig rajtuk van és minden pillanatban elszámoltathatjuk őket cselekedeteikről. De érzik azt is, hogy a szigorúság alapja a szeretet. Ennek a bizonyítéka talán az is: 1956. november 3- án az ügyészség ideiglenes szabadságra engedte növendékeinket. Nem volt tüzelőanyagunk. A gyerekek hazautaztak. December elején egyszerű postai levelezőlapon közöltük velük, hogy a kényszerakciónak vége, felhívtuk őket, hogy jelentkezzenek. Néhány kivétellel valamennyi pontosan jelentkezett. A tanulóknak egyenruhájuk nincs. Öltözéküket az intézet szabó részlege készíti. Eddig a régi ipari tanulói ruhákat alakították át zippzáras öltönyökre, de a készlet elfogyott, most az intézet szerzi be a szükséges posztóanyagot az új ruhákhoz. Nyárra a gyerekek ballon nadrágot és ing-kabátot kapnak. Egy-egy „újonc’’ ruházati felszerelése 3000 forintba kerül és egy-egy tanulóra évente 26 000 forintot költenek. A délutáni műhelygyakorlat elvégzése után szabad foglalkozás következik. Három fiú áll az egyik lombtalan fa alatt. Élvezettel fújják a cigarettafüstöt a friss levegőbe» Nem tilos a dohányzás 6em« Magyar László
