Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

VÁCI NAPLÓ A MI KIS VÁROSUNK • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKI ADÁS A • í. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1957. DECEMBER 29. VASÁRNAP Miért marad a Klein Károly utcában az SZTK kirendeltség? A Klein Károly utcai orvo- szakrendelésefcneik a Kúriá- való átköltözésével szóiba rült az SZTK váci kiren- Itság munkahelyének meg- ltozása is. Illetékes helyen ;rzett értesülésünk szerint SZTK-kirendeltség munka- lye továbbra is a Klein Ká- ly utcában marad. Sorbán József ügyvezető tet­ősével ez az intézkedés nem indenben találkozik, mert előre látja, hogy a dolgo­zóknak mennyi fáradsá­got és külön munkát jelent az, hogy ide-oda küldöz­getik őket. — Egyelőre itt maradunk — caidja Sorbán József ügyve- ;tő —, de ez lehetetlen álla- rtot jelent. Az orvosi szak- mdelés nem tartozik hoz­tok, mert az tanácsi intsz- (ény, mi pedig az SZTK-hoz irtózunk, de mégiscsak egy ;lt szolgálunk: a dolgozók jészségügyét. A körzeti or- ősi munkák és a szakrende- sssel kapcsolatos ügyek a jndelöintézet vezető főorvosh­oz tartoznak; a segélyezés, íooénz, útiköltségek, nvug- íj, családi pótlékok, kórházi és fürdőutalások ügyeit mi intézzük. Sorbán József ügyvezető már előre látja a rendelőinté­zet és az SZTK szétválasztásá­val járó nehézségeket. Épipen ezért már most akciót kezdett az iránt, hogy az SZTK munkahelyét a rendelőintézet házába tele­pítsék oly módon, hogy a volt Kúria épületére má­sodik emeletet építsenek. Sorbán ügyvezetőnek ezt az elgondolását, azt hisszük, min­denki szíves örömmel veszi. Szóba kerülnek a nyugdíj­ügyek is. Ennek a munkakör­nek a beszélgetésen jelenlevő dr. Upor Gyula a vezetője. — Volna valami üzenni valója a Váci Naplón keresz­tül a dolgozóikhoz? — Szeretném, ha a dolgozók a nyugdíjügyekben való tá­jékozódásukat nem a szom­szédoktól, hanem az SZTK kirendeltségétől szereznék be. Munkanapokon fél nyolc­tól 14 óráig és szombaton ugyancsak fél nyolctól 11 óráig mindenkor készsége­sen rende'kezésére állunk a dolgozóknak. A nyugdíj ügyekben annyi fé­le változat van, hogy azt csak esetenként és személyenként külöm-külön lehet elbírálni. Nem áll például ez általános­ságban, hogy mindenkinek legalább 500 forint a nyugdí­ja. — Sok baj van a munkavi­szony igazolása .körül is. Nyugdíj szempontjából "figye­lembe kell venni minden legá­lis munkaviszonyt, amit mun- kakönywel, cselédkönyvvel, OTI tagsággal igazolni lehet. Megszakított munkaviszony esetén a megszakítás 5 év­nél nagyobb nem lehet Kétes esetekben az SZTK nyilvántartása igazolja a munkaviszonyt, ha azt tü­zetesen meg tudják jelö’ni, mert 1929-től minden ada­tunk és feljegyzésünk megvan. Azzal búcsúzunk: szeret­nénk, ha a Kúria második emeletének megépülésével a rendelőintézet és az SZTK há­zasságában most létrejött kényszerű különélést hamaro­san a boldog együttélés válta­ná fel! Babőcsay János Aszódi színjátszók váci vendégszereplése f Az aszódi járási kultúrház 1 színjátszó csoportja több sifce- | rés előadással alapozta meg | hírnevét. A váciak is jól emlé- 1 keznek a Petőfi életéről szóló I „Aszódi diák” szép előadására § Most ismét városunkba látogat- | nak és szombaton este a járá i | kultúrház színpadán előadják IlinimilimmmmmimumiimimuMtmimmiiimimmimmiiimmi.mmmiiinimii ........... a „Mágnás Miska” című ope­Veteránok és a helyőrség tisztjeinek Quell Rudolfra, a neves váci kisiparosra emlékeztet a du- napart egyik szép épülete (Kiszel István felv.) rettet. Dumas, Karinthy, Wells-művek a héi könyvei között Az ünnepek után is nagy érdek­lődés fogadta a váci könyvesbolt­ban a héten érkezett következő újdonságokat: Wells: Az istenek eledele (Bib­liotheca), Dumas: Monte Cristó grófja, Harte: Egy bánya törté­nete, Hasek: Válogatott humoresz­kek (Európa), Féja Géza; Breszto- váczy és az ördög, Karinthy Fri­gyes: A lélek arca. Novellák, Tho­mas Mann: a kiválasztott, Mészöly Miklós: Sötét jelek, Superville: A gyermekrabló, Szerb Antal: Száz vers. Wodehouse: Forduljon Fsmithhez (Magvető). Fehér Klára: A földrengések szigete, Kassák Lajos: Csillagok csillogjatok, virá­gok virágozzatok, Shakespeare: Szonettek (Móra Kiadó), Jókai Mór: Egy magyar nábob, Karinthy Frigyes: Hököm színház, Oravecz Paula: Kócos (Szépirodalmi), Ruesch: A hosszú árnyék földjén (Táncsics). Ingersoll: Szigorúan tit* kos (Zrínyi). találkozója Háromhetes tapasztalatcsere után: hazaérkeztek külföldről a Forte-gyár vezetőmérnökei Már hírt adtunk olvasóink- rnk Zentel Róbert és Ritlop iáróly fortegyári vezetőmér- lökök külföldi elutazásáról, íáromhetes, érdekes nyugati itazás után, gazdag szakmai apasztalatokkal megrakodva nőst tértek haza otthonukba. Szemükbe. v Zentel Róbert a korszerű ímulsió-technikát tanulmá- ayozta útja során. Járt Pá­rizsban. Marseille-ben, az ott- 'évő gelatin gyárakban, de a legtöbb időt Helbronnban töl­tötte. ahol a fényérzékeny cmulsióval jelentős kísérlete­zéseket folytatnak. Nyilatkoza­ta szerint a tapasztalatokat már a közeljövőben hasznosí­tani lehet Vácott is, a maga­sabb érzékenységű filmek gyártásánál. A szakmai tanasztalatókon kívül — érdeklődésünkre — elmondja, hogy az ilyen kül­földi útnál eddig mindig az volt'az észrevétele, hogy kül­földön jobban érdeklődnek az emberek a világpolitikai ese­mények iránt, mint nálunk Kint is hozzájutott magyar lapokhoz és ott látta legjob ban, hogy hazai újságjaink milyen jól vannak informál­va. Határozottan állítja, hogv sajtónk nagyon tárgyilagos. Ritlop Károly összesen há­rom hétig tartózkodott Német­országban. Wolfenven, az Ag- fa-gyártelepen töltötte a leg­több időt Ezenkívül megláto­gatta a nyugat-berlini Kodak- gyárat. Járt Drezdában, Ro- ‘debaulban. Az üzemek kondi­cionáló, filmöntő és kiszerelő berendezéseit tanulmányozta és főként a műszaki berende­zések felől érdeklődött. Le­hetségesnek tartja számos gép­nek és fotoműszemek NDK-ból való beszerzését Módja volt megtekinteni sok új gépet és automatizálási módszert. Az Agfa-gyár mint­egy tízszerese a mi Forte-gyá­runknak. Érdekesnek tartotta az ilyen nagy létszámú gyár­ban a munka folyamatos biz­tosítását és pontos műszaki szervezettségét, ö is ambíció­val telve tért vissza és remény van arra, hogy tapasztalatai­ból népgazdaságunk és gyá­runk is profitál. Gádoros! Ferenc KIT ÁBRÁZOL EZ A FÉNYKÉP? Lapunk mai számában kö­zöljük a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat egyik kiváló dolgozójának fényképét. A szelvényre írja rá, hogy kit ábrázol a fénykép és kedd délig juttassa el a szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között ezen a héten öt kötet érté­kes könyvet sorsolunk ki! A fényképen szerepel: Beküldő neve és címe: Az üj vízmű próbafúrásai A városi tanács ipari-mű­szaki osztályától nyert értesü­lésünk szerint megtörtént az első lépés az új váci vízmű lé­tesítésére. A téglagyár és Nóg- rádverőce közötti szakaszon a napokban megtörténtek az első próbafúrások. ÉDES JUTALOM Túri Menyhért igazgató átadja a remekbekészült tortát a VVV- lottó-pályázat egyik győztesének (Foto: Csemy M.) A váci munkásmozgalmi ve­teránok és a, helyőrség tisztjei­nek elvtársi találkozóját ren­dezte meg a Magyar Néphad­sereg Váci Helyőrségi Tiszti Háza. Erre az alkalomra a klub ve­zetősége meghívta a helyőrség parancsnokságát és tisztjelt. A régi mozgalmiak közül eljöt­tek Csekó István, Klein Ist­ván, Szalai Sándor és Tihanyi Ernő elvtársak. A meghívottak barátságos beszélgetése közben feleleve­nedett a világháború, a hadi­fogság, az októberi forrada­lom, az intervenciósok elleni harc, az itthoni események, él­mények és tapasztalatok, ta­núságok Cse'kó István elvtárs meg­emlékezett az első világháború őszéről, amikor Ferenc József azt ígérte, hogy mire lehűl1 a- nak a levelek, vége lesz a há­borúnak. A háborúnak nem lett vége, de ő 1914 november 4-én, mire a levelek lehullot­tak, az orosz fronton fogsásba esett. Mint foglyot Jekaterin- burgba (ma Szverdlovszk) szál­lították. itt érte az októberi forradalom. A no1eárhábo”ú alatt a város többször gazdát cserélt. A magyar hadifoglyok zöme fegyverrel a kezében vett részt a szovjetállam vé­delmében. Klein István elvtárs mint tizenhét éves fiú részt vett fegyveresen a Tanácsköztársa­ság védelmében. Visszaemlé­kezésében fölelevenítette a he­lyi reakció és a különítménye« ellenforradalmárok 1919-es rémtetteit. A letartóztatáso­kat, megkínoztatásokat, a fegyház sötét borzalmait. Maid a drámai események eleve­nedtek föl, amikor a Janko- vics-különítmény banditái a íegyházból elhurcolták a lefo- gottak legjobbjait és a Hét­kápolna mellett kivégezték őket. Ezután a Horthy-fasizmus alatt végzett illegális munká­ról, annak derűs-borús epi­zódjairól emlékezett. Arról, hogy minden üldözés ellenére, a városban tovább élt a mun­kásmozgalom. Tihanyi Ernő elvtárs az if­júmunkások harcáról beszélt. Arról az időről, amikor még 1918—1919-ben a tömegek megnyeréséért, a hatalom át­vételéért folyt a harc. Beszélt Budapesten, az Angyalin'dön végzett agitációs munkáról, amelyben Kiss Lajossal, a oro- letáríróval együtt vett részt. Maid a Tnnácsköztá-sa-'áv bu­kásáról és az azt követő ter­rorról és a Párt újraalakításá­ról emlékezett meg. Szalai elvtárs a fegyházban töltött ideiének élményeit ele­venítette föL A találkozón részt vettek a barátságos összejövetel széle­sebb alapon történő megismét­lésében állapodtak meg. Azzal válva el egymástól, hogy a hő­si múlt fölelevenítése hasznos és szükséges. Arany-emlékest a Hámán Kató teán iskolában A halhatatlan költőóriásra. Arany Jánosra emlékeztek két estén keresztül a Hámán Kató leányiskola növendékei. Két­órás, gondosan összeállított műsor keretében idézték leg­szebb költeményeit, dramati­zált balladáit. Perlaki Rudolf tanár nagy szeretettel beszélt Arany életéről, munkáinak hatásáról. Az emlékest anya­gának összeállítása Oláh Fe- rencné tanárnő munkáját di­cséri. Mezőgazdasági srak-mb-Tek vasárnapi ta'ákozója A Hazafias Népfront járási elnöksége, a Társadalom- és Természettudományi Társu­lat járási bizottsága, a föld- művezszövetkezet és a KISZ közös rendezésében ma dél­előtt a járási művelődésügyi otthonban tartja a mezőgaz­dasági szakemberek találkozó­ját. Délelőtt 10 órakor neves mezőgazdasági szakemberek tartanak előadást, majd szak­irányú filmesítés következik. VÁCOTT MUZSIKÁL E MŰVÉSZ operett-részletek, táncdalcfk következnek. Ekkor már mo­zog a lábunk az asztal alatt és a kezünkkel önkéntelenül is kopogják az asztalon a tak­tust. Az utolsó táncszámmal, a népszerű „Arrividerci Roma”- val elhallgat a vonó. Hamarosan az asztalunknál ül meghívásunkra, de most már magánemberként, Fehér Sándor, a 31 éves fiatal mű­vész. — A viszontlátásra Róma — kezdi kellemes hangján — ezt játszottam legutoljára. De sok városnak elmondhatnám én ezt, hogy a viszontlátásra. Mint elbeszéléséből kiderül, Fehér Sándor kilencéves korá­ban már a Rajkó-zenekar ki­lenc kis prímása közt játszott az akkori Ostende-kávéházban. 15 éves, amikor a Rajkó-zene­karral Svájcba, majd Olasz­országba, Németországba, Franciaországba kerül. Zürich. Berlin, Milánó, Párizs — mind-mind egy-egy állomása a siker-sorozatnak. 17 éves korában már Újvi­déken zenekarvezető, innen Ungvárra kerül, majd Bu­dapesten a Rózsafában és Kispesten a Gödörben prímás- kodik. Ez év áprilisában ismét si­ker-sorozatra indul: a Csárdás népi zenelcarral vendégszerep­lésre a Szovjetunióba szerző­dik és Odesszában, Valiéban, Harkovban, Kijevben, Rigá­ban, Leningrádban fakasztot­ta könnyre édes-bús magyar melódiákkal hallgatóságát. Megunva a vándoréletet, most hozzánk szerződik, hogy megállapodotton, az átszerve­zett népi zenekar élén szóra­koztassa a váciakat, tovább fejleszti’e tudását. Egy élménnyel gazdagabban jövünk el a Hattyúból. Bizto­sak vagyunk benne, hogy a váci közönség sokai nyer ez­zel az új zenekarral és sok kellemes órát szerez Fehér Sándor siró-nevetű hegedűje. Zürich, Berlin, Milánó, Párizs, Harkov, Kijev után: Ahogy Vácott a Bartók Béla úton a dunapart felé igyek­szünk, szöl<atlan lágy, kelle­mes hangok ütnk meg a fülün­ket. Mi történhetett, hogy a Hattyú mulatóban fényes nap­pal, egy óra felé, amjkor a vá­rosi tanács dolgozói költik el a helyiségben csendesen ebéd­jüket, sír a régi, édes-bús ke­ringő: ...— Nézz a szemembe, mondd meg, hogy szeretsz-e még? Lemegyünk a helyiségbe, ezt már megnézzük, hogy mi lehet? Leülünk az egyik asz­tal mellé és egy pohár sör mellett tájékozódunk. Próba­játék van, új prímást keres (és úgy látjuk, meg is találta) a vállalat vezetősége. Jóképp, fekete, hullámos ha­jú, 30 év körüli fiatalember varázsol elő hegedűjéből szebbnél-szebb dallamokat, a jelenlevők legnagyobb örö­mére. Hol magyamóta sír, hol a hóra staccato, majd Anyakönyvi hírek Születtek: Szikéra Miklós és | Monori Magdolna leánya: Zsu- | zsanna, Takács Lajos és Ba- | logh Margit fia: József, Szed- \ nák József és Nagy Ilona fia: 1 Zoltán, Lendvay Vilmos és Ré- I vész Vilma fia: László. Házasságkötések: Kardos Jó-| zsef és Bánfi Ilona, Gábori La- | jós és Nagy Livia, Pátkai And- | rás és Ratkovics Anna, Bauer | Lajos és Reli Márta, Szilágyi | László és Antal Erika, Kovács | László és Szilágyvári Edit, | Konrád László és Seben Jolán, | Csemniczky Ferenc és Toldi | Piroska, CselovsZki Károly és \ öze Erzsébet, Keiner József és | Kiss Márta, Markovics Ludvig | és László Ida. Meghaltak: Gerle Jaikabné | szül. Princz Karolin 77 éves, | Szlávik József 67 éves, Miskei 1 Sándomé szül. Csapó Julianna | 46 éves, dr. Steibel Zoltánne | szül. Kovách Kamilla 56 éves, | Skulka Sándor 81 eves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom