Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-25 / 203. szám

Piszok és rendetlenség a Béke-étteremben Bartha Antal tanácselnök, Reszeii-Soós Ambrus VB-ttt- k'ár és Horváth Lehel, a Ha­zafias Népfront elnöke, de­cember 23-án vizsgálatot tar­tott a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat nagykőrösi üzemei­ben. Először a cukrászdát te­kintették meg, ahol kifogásta­lan állapotom találtak. A Béke étteremmel azonban már nem ugyanez a helyzet. Az étteremhez tartozó helyi­ségeket szemügyre véve épü­letes dolgokat .szemlélhettek. Az öltöző szekrényei piszkom sak, a tetején tojássütő, mö­götte falhoz támasztva gyúró­deszka. A vizsgálat jegyzőkönyve szerint a konyhában is p szók, szenny mindenfelé. A zomán- cos edények szutykosak, kor­mosak, a feldolgozó és gyúró- asztal repedéseiben évek alatt bepróselődött ételfélék erjed­nek. Leírja a jegyzőkönyvve­zető, hogy láttak egy tejfölös üveget, amelynek szélén ki­tudja mióta sárgulnak, ava­sodnak a tejcseppek. Amit a bizottság látott (különösen a konyhai részleg), az több a soknál. Mit kell Itt monda­nunk, hogy egyúttal városunk egészségügyét is védelmezzük? Azt, hogy nyomban be kell zárni ezt a lehetetlen helyi­séget. Mindezért nem a személy­zet, hanem a ceglédi központ a felelősi. Egyik ellenőrük ál­landóan Kőrösön tartózkodik, de csak a kellemes cukrászdá­ban, mintha a züllött étterem­ben semmi dolga nem akadna Hja, úgy látszik, ő sem bírja látni az ottani állapotokat. A rendőrség kinyomozta, hogy Lakos Sándor, Körösi Csorna utca 7. szám alatti la­kos, a Faárugyár vasúti kocsi­ban veszteglő faanyagából öt szál deszkát ellopott. A sza­bálysértési hatóság 500 forint­ra büntette. Itatási keservek az állami gazdaság gerelyi üzemegységében A napokban kint jártunk az állami gazdaság gerelyi üzemegységében. A száznál több lovat és szarvasmarhát éppen itatták, de különös mó­don. Megtudtuk, hogy a kö­zelben nincsen kút, illetve az éppen van, de nincs benne víz. Évek óta két kilométerről, a Szarvas-télé kastély kút járói, három lajttal szállítják ide a vizet és — ezt mi gondoljuk — nemritkán szomjasan marad­hatnak az állatok. Szinte el sem hiszi az ember, hogy egy 6500 holdas állami birtokon ilyesmi évek óta tarthat! 1954-ben a Ceglédi Kútfúró Vállalat megállapodás alapján kutat fúrt az istállók környé­kén, de vizet nem talált. En­nek dacára kétszázezer ‘fo­rintnál többet vett fel a gazda­ság bankszámlájáról, s mint aki elvégezte a dolgát, odébb állt. Azóta a gazdaság dolgo­zói lakónikus rövidséggel mondogatják az érdeklődők­nek: fúrni fúrtak, vizet nem találtak, de elvitték a pénzt. S hogy meddig tart ez az állapot, arra maga a gazdaság igazga­tója sem tud felelni, mert új kút fúrására nincs pénz, s így minden marad a régiben. Az állatok pedig bámulhatnak a vödör után. A ravasz pálinkafőző Ács József ék pálinkát főzet­tek az Örkényi úti, Pető-féle fűződében, felesben. Petőnének az 55 literes üstből nem 25, hanem 27 és fél litert kelleti volna kimérnie. Ácsék kéré­sére pénzügyőr jelent meg, aki megállapította, hogy Petőné- nek nincs joga különböző mennyiségeket visszatartani azon a címen, hogy „sok hiá­nya van”. A szeszfőzdés ezután kiadta a hiányt, de az a kér­dés, hogy minden pálinkafő- zetőnek-e? Megalakult a hegyközség! Régi társulási forma volt ez már Nagykőrösön a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalko­zó parasztok között. A felsza­badulás után feloszlott, azóta pedig nem volt lehetőség rá, hogy megalakuljon a hegyköz­ség. Az elmúlt héten néhá- nyan átmentek Ceglédre és ott azt látták, hogy 800 szőlő- és gyümölcstermelő van már hegyközségbe tömörülve és eredményesen munkálkodnak. Ezek alapján hívta össze a földművesszövetkezet a kul- túrház színháztermébe 22-én azokat az egyénileg dolgozó parasztembereket, akik megvi­tatták a hegyközség működé­sének szükségességét és meg is alakították azt. A gyűlésen a városi tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Papp László gim­náziumi tanár tartott beszá­molót a hegyközség szerepéről és jelentőségéről, majd Halasi János, a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke ismertette a hegyközség alapszabály-terve­zetét Az ezt követő vita so­rán többen szóltak hozzá, el­mondva azt is, amit Cegléden láttak. A hozzászólások utáni szü­netben 28-an írták alá a be­lépési nyilatkozatot, akik mint a hegyközség alapító tagjai megtartották első közgyűlésü­ket. A közgyűlés néhány mó­dosítással elfogadta az alap­szabály-tervezetet. amely az elején leszögezi, hogy a hegy­községet „az egyénjleg gazdál­kodó szőlő- és gyümölcsterme­léssel foglalkozó parasztok ön­kéntes elhatározásuk alapján abból a célból alakítják meg, hogy a szőlő- és gyümölcster­melést elősegítsék!” Tárgyalja továbbá, hogy mikre terjed ki a hegyközség működése, mint például: a termeléshez szüksé­ges anyagok közös beszerzése; a termelést elősegítő felszere­lések és .berendezések közös üzemeltetése; a védekezés kö­zös megszervezése; a tagok termelvényeinek előnyös érté­kesítésének biztosítása; szak­előadások tartása és szaktaná­csok adása. A közgyűlés ideiglenes ve­zetőséget választott, amely a legközelebbi közgyűlésig, 1958, január 26-ig intézi a hegyköz­ség ügyeit, amikor az addig még növekvő tagság végleges vezetőséget választ. Az ideiglenes vezetőség el­nöke: Papp László gimnáziumi tanár, tagjai: Szabó László, Lengyel Ádám, Grónai István és Hegedűs Ferenc egyénileg gazdálkodó szőlő- és gyü­mölcstermelők, továbbá a földművesszövetkezet egy igaz­gatósági tagja és a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak /képviselője. Ezekután Józsa elvtárn, a Pest megyei MÉSZÖV kikül­dötte üdvözölte a hegyközsé­get, majd az elnök zárószavá­val befejeződött az alakuló közgyűlés. A gyűlésen megnyilvánuló lelkesedés azonban nem feje­ződött be. Az alapító tagok be­lépési nyilatkozatokat kértek és tovább folytatják felvilágo­sító munkájukat. Jó ered­ményt kívánunk valameny- nyiőjüknek! Lengyel Ambrus vb. elnökhelyettes ák-kürt Nyelvünk tisztaságának és szépségének védelme Szépe György előadása az értelmiségi klubban Az értelmiség; klub mind­jobban kezdi beteljesíteni szép hivatását: a város értelmisé­gének a kultúra, a tudomány, a művészeit, a politikai élet nagy és szép céljának érdeké-- ben való csatasorba állítását. Mind sűrűbben hangzanak el itt olyan előadások, melyek igényt tarthatnak a város egész értelmiségének érdeklő­désére. Csak dicséret illeti meg a klub és a TTIT vezető­ségét, hogy magasszínvonalú előadásokban ismertet meg bennünket helyi és országos problémáink kai A legutóbbi előadó esten Szépe György, a Magyar Tu­dományos Akadémia tudomá­nyos munkatársa tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a legérdekesebb nyelvi jelen­ségekről, a nyelvhelyesség kérdéseiről, a nyelvjárásokról és helyesírási problémákról. Előadását feszült érdeklődés­sel figyelte a szép számmal egybegyűlt közönség s az elő­adás utáni kérdések mutat­ták, hogy milyen sok gondo­lat ébredt a fölvetett problé­mákkal kapcsolatban. Hiszen kinek a lelkében ne támadt volna föl már nem egyszer az a gondolat, hogy nyelvünkre jobban kellene vi­gyáznunk, és útját kell áll­nunk annak a romlási folya­matnak, amely pl. az utóbbi időkben a rádió révén fenye­geti. Hívjuk föl itt a figyel­met arra a jelenségre, hogy a rádióban az utóbbi időben va­lami egészen különös hanglej­tés kezd meghonosodni, amely abban áll, hogy mindig a szóknak az utolsó szótagjáí hangsúlyozzék. Beszélhetnénk arról is, hogy a hosszú más­salhangzók kezdenek eltűnni beszédünkből, ezzel szemben vannak olyan szavak is, ame­lyekben a mássalhangzó meghosszabbodik: Jappán, vi­szont: Finórszág (Japán ás Finnország helyett). Tegyük még gyorsan hozzá, hogy nem a rádió hivatalos alkalmazot­tai követik el ezeket a hibá­kat, hanem azok, akiket a kü­lönböző alkalmakkor a rád'ó- ban megszólaltatnak. Még csak egy fontos kér­désről akarok szólni, amelyet szintén alaposan megvitattak. Ez a nyelvjárások problémája. Itt talán ez legyen a legfőbb szempont: ne szegyeijük szép nyelvjárásunkat, talán a leg­szebbet az összes nyelvjárá­sok közül! Óvakodjunk a túl­zásoktól, de attól is, hogy a szőlőt szellőnek, az ökröt eker. nek mondjuk csak azért, hogy ezzel „előkelőbb" mivoltunkat fitogtassuk. Ezen a világon már szerencsére túl vagyunk! A nagykőrösi ember na­gyon várja a hetenként egy­szer megjelenő hírlapot, amt'y a város életéről, munkájáról számol be. Imáik benne a munkás- és paraszt fiatalok eredményeiről, célkitűzéseik- ről is, de rólunk diáSkokról ed­dig kevés szó esett. Pedig ne­künk is vannak problémáink, eredményeink. A mi életünk nagyon szép, érdekes és változatos. Előfor­dulnak nálunk is olyan dol­gok, melyekre bizonyára kí­váncsi a város lákossága. Ezért a szerkesztőséghez azzal a kéréssel fordultunk, hogy néhány sorban hadd írjunk mi ts egy kis beszámolót. Kéré­sünk meghallgatásra talált, amit ezúton is köszönünk és megkezdjük a Diálk-kürt szerkesztését. Két célkitűzésünk van: hírt adni diák-életünkről és erősí­teni a munkás-paraszt és diák- fiatalok közötti kapcsolatot. Sokan feltehetnék a kérdést, hogyan képzeljük ezt? Újság­cikkeken keresztül? Igen, így is. Mi nagyrészt ismerjük a munkás- és parasztfiatalok életét, hiszen a nyári szünidő­ben sokat dolgoztunk együtt, de ők a mienket kevésbé. Nem tudják, hogy a fiatal, kibonta­kozó tehetségek róluk, az ő munkájukról írnak verset és novellákat. Talán arra sem gondolnak, hogy a ma még iskola padjai között ülő kis­diák pár év múlva az ő fiú- kast, leányukat fogja tanítani, vagy talán mint orvosával fog találkozni. Ha elolvassák rovatunkat, gondoljanak erre is, figyeljék eredményeinket és munkánk­hoz szóljanak hozzá, észrevéte­leikkel legyenek segítségükre. Bartha Éva Az érettségire készülő KISZ vezetőségi tagokat december 19-én felmentették tisztségük álól és egyúttal kidolgozták a jövő évi munkatervet. Uj KISZ-vezetőség megválasztá­sára a következő taggyűlésen kerül sor. A tanács pénzügyi osztályának felhívása A városi tanács költségve­tési tervében egyik szembe­tűnő bevételi tétel a városfej­lesztéshez kivetett adóösszeg Szociális intézmények fenn­tartására. utak, járdák, ku­tak stfo. építésére, felújítására fordítják ezeket az összege­ket. A lakosság máris láthat­ja, hogy ebből a tételből, csak a közelmúltban és jelenleg is több uteát, kutat, járdát, csa­tornát stb. hozatott rendbe a tanács. Úgy látszik azonban, hogy nem sokan értik meg ezt, mert a mai napig a kivetett városfejlesztési hozzájárulás­nak csak ötven százaléka folyt be, mint ahogyan a rendes adózást sem teljesítik azok, akik követelni szeretnek a ta­nácstól, de az állam és a vá­ros fenntartásához semmivel sem akarnak hozzájárulni. A pénzügyi osztály ez ideig szép szóval igyekezett felvilágosíta­ni, most már azonban a legszi­gorúbb behajtási intézkedése­ket alkalmazza, ami a hátralé­kos adózóknak újabb kiadást okoz. A NAGYKÖRÖSI HÍRADÖ TELEFONSZAMA: 3—98 — VAN MAR A PIACON 3 forintos tej — bújtatva, ügy tessék érteni, hogy senki nem tudja hol van, és a földműves­szövetkezet a cégért elfelejtet­te kitenni. Megmagyarázzuk: a romos Gál-ház előtti bódéban, a Lázár-hentes mellett. Vasár* nap is nyitva tartanak. — DECEMBER 17-ÉN, a me­gyei tanács kiküldötte jelenlé­tében, tanácsi értekezleten ki­derült, hogy a járási oktatási felügyelő, a legjobb akarata el­lenére sem ismeri a helyi sajá­tosságokat, képtelen a pedagó­giai követelményeket mara­déktalanul ellátni, ezért min­denképpen városi oktatási fel­ügyelő beállítására van szük­ség. — A TTIT AZ ÉRTELMI­SÉGI KLUBBAN december 10-én jól sikerült előadást szer. vezeti. Dr. Balanyi Béla mu­zeológus ismertette a nagykő­rösi ásatásokat és azok jelen­tőségét. — A FÖLDMÜVESSZÖVET­KEZET méhész szakcsoportja január 6-án este 6 órakor tart­ja legközelebbi előadását. Kecskés Imre ismerteti a mé­hek lakását és a méhészeti eszközöket. — A HELYI TtlZÉP vezető­sége közli, hogy» október 1-től 25 000 mázsa szén, 3000 mázsa brikett és 350 mázsa koksz ér­kezett telepére, minek követ­keztében a lakosságot sikerült ellátni tüzelővel. A telepen je­lenleg is elegendő szén vám. Egy mázsa szénhez 15 kilo­gramm tűzifát adnak. — JANUÁR 7-ÉN este 8 óra­kor az értelmiségi klubban K; Tóth József tanár tart előadást. Nagykőrös műemlékiellegű épületeit ismertetve. A TTIT a vendégeket is szívesen látja. — A PEDAGÓGUS SZÍN­JÁTSZÓ CSOPORT december 10-én ifjúsági előadáson ma­tatta be Afinogenov Kisuno- kám című színművet, 15-én Kocséron mutatták be. — A MUNKÁS KLUB de­cember 22-én 10 órai kezdet­tel sakk-toborzót rendezett, 36 sakkozó két csapatra osztva vívott szellemi csatát. A zök­kenőmentes versenyen szép játszmák alakultak ki és a •klub játékosai 10V2—4V2 arány­ban győztek a Postás vegyes­csapat ellen. Intézmények, kultúr- csoportok figyelmébe 1 Mielőtt nagyobb színmű ta­nulásába kezdenek, ezt jelent­sék be, nehogy az előadás en­gedélyezésekor derüljön ki, hogy a darab nem megfelelő. Műsoros estek, táncmulatsá­gok engedélyezését 8 nappal előbb kell kérni, nem az utol­só napon. Az engedélykérést hozzáértő emberre bízzák, mert le kell írni a pontos mű­sort (szerző, cím, műfaj, idő­tartam) és felvilágosításokat kell adni róla. Kézzel írt plakátokat csak láttamozás után lehet kiraka­tokban vagy egyéb nyilvános helyen elhelyezni. Félfogadás kedden és szom­baton 8-tól 12-ig, a tanácsház 56. sz. helyiségében. Szabó Ernő Megalakult az ejtőernyős kör Tetszik... nekünk az a javaslat, amit a Nagykőrösi Hír­adóban olvastunk a múlt héten: helyezzék át a piacot a városudvarba. így nem csúfítaná a város főterét, de — közel lenne. — o — hogy a városi könyvtár 5000 forintot kapott könyvkötésre az 1958. évre. — o — hogy a Szabadság téri büfében forró teát kapni kora reggeltől. — o — hogy a városi tanács költségvetésének 40 százalékát fordítják kulturális célokra 1958- ban. (A nyugati „békeszerető“ tőkés államok ebben követhetnék Nagykőrös példáját!) — o — hogy a 40. fogadási héten nagykőrösi lottózó nyert 35 000 forintot. — o — hogy az emberek bizalommal fordulnak a helyi kisipari t-rmriösTö vet kezetekhez. December 20-án este 15 fia­tal fiú és 5 lány várta a MÖHOSZ-székházban, hogy megkezdődjék az alakuló gyű­lés- x — Mikor kezdik meg a munkát? — kérdeztük Sulyok József elvtárstól. — Nem megkezdjük, hanem folytatjuk! Ugyanis 1956. áp­rilis óta működünk úgy „par­tizánmódra”, most csak hiva­talosan alakulunk meg. 1956- ban 20—22 taggal kezdtük meg a kiképzést. Az első két ugrás után 10—12 maradt belőlük. Hiába, az ejtőernyős sport a bátrak sportja, többen bizo­nyára a levegőben jöttek rá, hogy jobb lesz a mama szok­nyája mellett maradni .;; A megmaradtak 1956 végéig 4—5 ugrást is végrehajtottak. Az ellenforradalom megakasztot­ta a mi tevékenységünket is. Sokan azt mondták, nem in­dul meg az ejtőernyőzés, nincs pénz az ilyesmire..: nem lett igazuk. Szervezetünket meg­tisztítottuk az ide nem való elemektől és 1957. májusában újból sportolni kezdtünk. Ha­, „. . , - a, 1 zánkban 35 eitőernyős-kör mű­hogy tökmagtenger bontja a színháztermet es | ködik & möHOSZ keretében. a mozit egy-egy előadás után. A mozinak es UgrásS2ám tekintetében mi a huszadikok vagyunk. Ahhoz képest, hogy kezdők vagyunk népművelési felügyelő Nem tetszik... a művelődési háznak külön takaritóbrigádot | kellene foglalkoztatnia — ha lenne kidobni | való pénze. Vajon a „nagyérdemű” tökmag-1 rágok lakását is vastag tökmagréteg borítja? I Budai Imréné Pótharaszti u. 12. sz. lakos pa-l nosza: 5 év óta kéri a Községgazdálkodási | Vállalatot egy ablak berakására és egy ajtói meg javíttatására: hiába, öt év óta ígéretnél | egyebet nem kapott. és repülőterünk nincs, nem rossz eredmény. Ugróasztal, forgógyűrű, rúgós dobbantó, nagyobb terem kell és persze ejtőernyők!.. s Az alakuló gyűlésen Sulyok József elvtárs beszámolt a kör eddigi eredményeiről és fogya­tékosságairól . A MÖHOSZ ej­tőernyők alosztályának képvi­selője szólalt fel ezután és tel­jes anyagi, erkölcsi támogatá­sáról biztosította az újonnan alakuló ejtőernyős kört. A ve­zetőségválasztás eredménye: elnök: Tóth János, kiképző: Sulyok József, gazdasági fe­lelős: Tekes Ambrus. A gyűlés után néhány fia' tallal beszélgettünk. Paskó Er­zsébet és Bakos Teréz gimná­ziumi tanulók nagyon szeret' nének ejtőernyősök lenni — a karácsonyi szünetben „puhít­ják” majd meg szüleiket, re­mélik, beleegyeznek. Tekes Ambrus, a Konzervgyár 2. sz. telepének dolgozója már nem egészen kezdő: négyszer ug­rott, 800 méterről Reméli, hogy szorgalmas kiképzés és több ugrás után még a nyáron megszerzi a HL osztályú mi­nősítést. Viszontlátásra tavasszal, a nagykőrösi ejtőernyős kör ug­róbemutatóján! Sz. E. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Sós Hegedűs János segédmunkás és Kelemen Mária fia: János Ferenc, Szálkái László haszonbérlő és Szőke Rozália fia: László, Erkl Sándor József kon­zervgyári munkás és Danka Teré­zia fia: József Mihály, Varga László kishaszonbérlö és Szűcs Mária leánya: Edit, Társi János segédmunkás és Bak Juliánná fia: János, Farkas József segédmunkás és Tóth Ilona fia: Zoltán, Danka József konzervgyári munkás és Hegedűs Terézia leánya: Teréz, Búkor János tsz-tag és Illés Piros­ka leánya, Piroska. üAZASSAGOT KÖTÖTTEK: Nagy Béla segédmunkás és Sáfár Mária, Molnár Imre földműves és Gál Magdolna, Várnai Sándor traktor- vezető és Bordács Rozália, Sinor Nagy Dezső kömüvessegéd és Mé­zes Erzsébet, Kőműves László föld­műves és Farkas Erzsébet, Tata- rek Lajos traktorvezető és Szalai Erzsébet, Veszprémi János segéd­munkás és Budai Rozália, Nagy Sándor konzervgyári munkás és Német Irén Sára. Járvás Imre Ottó BM-dolgozó és Nagy Juliánná, Bar- tucz Mihály kőműves és Bakos Te­rézia, Váradl Dénes segédmunkás és Bacsó Rozália. ELHALTAK: Molnár Ambrus éjjeliőr, 59 éves. Pólyák Ferenc el­tartott, 63 éves. Lencsés András el­tartott, 69 éves, Molnár Balázs kis­birtokos, 49 éves, Fokti László kis­birtokos, 64 éves. Ez úton mondunk köszönetét Soós Ambrus v. b. titkár elvtárs- nak. hogy folyó hó 18-1 KISOSZ- gyülésen Igazságos meleg szavai­val képviselt bennünket mint kis­kereskedőket. Még egyszer köszö- netünket fejezzük ki a zöldség- és gyümölcs kiskereskedők nevé­ben. Strausz Károlyné SPORT — A JÁTÉKOSAK NYI­LATKOZTAK, hogy jó lenne, ha a munkás klub összegyűj­hogy a totó-lottó iroda nem tudja, ki a 35 0001 tené a város sakkozóit és az Ft boldog nyertese. Pedig ezt a hírverés § elhagyatottságban is sikeresen szempontjából jól ki lehetne használni. hogy az Épület nem szívesen vállal, I szereplő sakkozóknak állandó é7 lakáskarbantartó Ktszí otthont nyújtana. Tudomásunk vagy nem vállal kis | szerint a városi pártbizottság munkákat: székjavítást a moziban, üvegezést lés a klub vezetősége behatóan háznál. = foglalkozik az üggyel. Dr. Csutorás Sándor sebész főorvos decem­ber 16-tól Losonci u. 4. sz. alatti új lakásán rendel, délután 3—5-ig Eladó: VI. kér. Árpád u. 2. sz. ház. Érdek­lődni: VIII. kerület, Esedi u. 32. sz. Nagy­kőrös. Eladó Nagykőrös, n. kér. Csipvári u. 12. sz. beköltözhető ház. Eladó Nagykőrös V. kér. Táncsics Mihály u. 25, beköltözhető fél ház, _________________ E ladó VI. kér., Árpád u. 2. sz. ház. Érdek­lődni: VIII. kerület, Ecsedi u. 32. sz. Nagy­kőrös. Hálószobabútor, tele dió, kisipari, kizárólag privátnak eladó. Meg­tekinthető: Szabad­ság-hegy. Evetke u. 2. I. 9. Este hattól. Eladó ház. Szarvas u. 24. szám, fele részben is. Érdeklődni lehet ugyanott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom