Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-13 / 167. szám
4 ^sCiMan 1957. NOVEMBER 13. SZERDA A munkások ott dolgoznak szívesen, ahol törődnek velük Egy látogatás tapasztalatai a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban Állami gazdaságaink felvirágzásának, megszilárdulásának egyik fontos feltétele az, hogy állandó munkásgárdát tudjanak megtelepíteni egy- egy birtokon. A „vándormadarak”, ahogyan az időszaki munkásokat nevezik, nem érzik túlzottan szívügyüknek a gazdaság fejlődését. Természetesen rájuk is szükség van, hiszen vannak olyan idénymunkák, ahová sok embert kell felvenni, viszont ezeket nem tudná foglalkoztatni egész éven át egy gazdaság sem. De különben is, elsősorban' mindenütt az állandó munkásokra támaszkodik a vezetőség, hiszen ők'végzik a felelősség-- teljes munkák zömét, ők dolgoznak az állattenyésztésben, raktárakban, közülük kerülnek ki a traktorosak, fogato- Bok. Sok múlik azon, hogy ezek az emberek lelkiismeretesen, vagy csak tessék-lás- Bék, unottan dolgoznak, felveszik a bért és más nem érdekli őket. Az emberek munkakedvét, lelkiismeretességét jelentősen befolyásolja az: mennyire törődnek egészségükkel, lakáskörülményeikkel s egyéb gondjaikkal, bajaikkal. Állami gazdaságainkban mindenütt működik a MEDOSZ (Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete), amelynek elsősorban feladata, hogy foglalkozzék a munkások szociális problémáival. Általános tapasztalat azonban, hogy az üzemi bizottságok, szakszervezeti bizalmiak egyéb elfoglaltságukra hivatkozva nem tesznek meg minden megtehetőt a, munkások érdékeinek védelmére. Nem azokról a tú1- zott követelésekről van itt szó, amelyeket nemrégiben még unos-untalan hangoztattak egyes demagógok, hanem oytn jogokról, amelyeket a Munka Törvénykönyve is előír. Ellátogattunk a Dánszent- miklósi Állami Gazdaságba, s megvizsgáltuk, hogyan törődnek ott a dolgozókkal, milyenek azok munkakörülményei. Régebben az állami gazdaság területén Choburg hercegnek volt nagybirtoka, a gazdaság munkásai közül sokan ott dolgoztak. Jól emlékezhetnek még a régi cseléd-sorsra, a dohos cselédlakásokra, ahol négy család főzött egy konyhán, emlékezhetnek a rossz ivóvizekre, a sok golyvás emberre is. Ma már nincs közös konyha, a még meglevő, volt cselédlakásokat a gazdaság átalakíttatta, a tenyérnyi, lyukak helyett nagy ablakokat vágatott azokra, s a lakásokat különválasztatta. Az utóbbi három évben 42 modern házat építtetett, s jelenleg is épül 20 lakás, amely padlóval, fürdőszobával, angol WC-vel lesz felszerelve. A gazdaság dolgozói el is ismerik: sokat kaptak, bár természetesen most is akad, aki elégedetlen, mert családjával szűkösen lakik az egyszobás- konyhás épületben és másik lakást szeretne. Ez a követelés nem is jogtalan, előfob- utóbb teljesíteni fogja a vezetőség, ha elkészülnek az építkezéssel. Természetesen ez nem egy-fcét hét múlva lesz még, ezt a lakásigénylők is megértik. Hanem vannak itt egyéb, könnyebben megvalósítható kérések is, amelyeket eddig elhanyagolt a szákszervezet és a gazdaság vezetősége egyaránt. Elmúltak a késő őszi enyhe, napos idők, beköszöntött az esős, hűvös ősz melegebb ruhába kellene öl- tözködniöik az embereknek. Viszont a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság dolgozóinak nincsenek még téli ruháik, csizmáik. Augusztusban adták be a vattaruhákat, csizmákat a tisztítóba, javítóba, s azok még most is ott vannak. Erre bizony sokkal előbb gondolni kellett volna! Ugyancsak itt az ideje, hogy már most gondoskodjanak a műhelyek fűtéséről, ahol a szerelők télen dolgozni fognak. Ez a huzatos, kicsiny szereidé különben sem válik dicsőségére annak az állami gazdaságnak, ahol a borjúnevelde olyan, akár egy óvoda. Az emberek legalább annyi gondoskodást megérdemelnek, mint a kisborjak! A gazdaságnak nagyon szép ebédlője, kultúrterme, televíziója és könyvtára van. Szép ez a gondoskodás. Hanem a műhelyekben nincs melegvíz, hogy a dolgozóik munka után alaposan megmosakodva mehessenek az ebédlőbe, a kultúrterembe, vagy este hazafelé. Nem kerülne semmibe az egész, csupán egy kis gondoskodást igényel. Megkérdeztük Kelemen igazgató elvtársat; hány baleset történt náluk az idén? Azt felelte, egy sem. Később, amikor jobban utána néztünk, kiderült, hogy 45 balesetet tart számon az SZTK, s a 45 baleset következtében 271 munkanap esett ki a termelésből. Kelemen elvtárs nem tudott erről? Nem, mert szerinte cs.ak az számít üzemi balesetnek, ha valaki védőberendezés hiányában sérül meg. Tekintve, hogy ez sokszor vitatott kérdés, jó lesz, ha külön kitérünk rá: üzemi balesetnek számít minden olyan sérülés, amelyet munkája közben szenved a dolgozó (feltéve, ha nem részegség következtében sérül meg.) Ezeke* a baleseteket számon kell tartania az arra illetékes egészségügyi szervnek, mert később az esetleges kisebb balesetből származó nagyobb baj esetén a szakszervezet igazolás hiányában nem tud segélyt adni. A szakszervezeti biztonsági megbízotitnaik s a munkavédelmi felelősnek kell szigorúan ellenőrizni^ hogy a munkavédelmi szabályokat mind a munkások, mind a gazdaság vezetői betartsák. Persze, elsősorban saját maguknak kell tisztában lenniök ezekkel a kérdésekkel. A Dánszentmiklósi Állami Gazdaság biztonsági megbízottjának és munkavédelmi felelősének azonban még jócskán tanulniok kell, hogy kellően tudják védelmezni munkástársaik érdekeit. Elsősorban nekik kellett volna ésarevenniök, hogy a bognárműhely életveszélyesen sérült épület, akármikor rádőlhet a benne dolgozó munkásra, hogy a biztosítékok túl vannak patkóivá s életveszélyes sérüléseket okozhatnak, s hogy a műhelyekben nincs mentőszekrény (bár igaz, nagyszerű orvosi rendelőjük van). A szakszervezetnek többet kellene törődnie azzal is, hogy miért nem tartanak sűrűbben termelési értekezleteket a gazdaságban. Nagyon serkentőleg hat a dolgozóikra, ha elmondhatják a termeléssel kapcsolatos javaslataikat, gondolataikat. S ha azok meghallgatásra, sőt megvalósításra találnak, már sokkal jobban ragaszkodik a gazdasághoz, sokkal jobban érzi a felelősséget végzett munkájáért. Érdemes törődni az emberekkel. nem vész kárba a fáradozás! Szebelkő Erzsébet Magyar mezőgazdasági 1 küldöttség utazott Varsóba | A Kölcsönös Gazdasági Se- | gitség Tanácsa állandó mező- 1 gazdasági bizottsága november § 14—15 között Varsóban meg- p vitatja a fajtaösszehasonlító I kísérletek módszertanát, a | nemzetközi fajtaregiszter ősz- § szeállításának és vezetésének | alapelveit, valamint a tanács- | hoz tartozó országok közötti | szorosabb együttműködést a 1 nemesített vetőmagvak elsza- 1 porítása és forgalombahozatala 1 terén. Az értekezletre Soós Gá- | bor, a Földművelésügyi Mi- | nisztérium növénytermelési fő- | igazgatósága vezetőjének veze- | tésével kedden magyar szak- | emberekből álló küldöttség i utazott Varsóba. A küldöttség | tagjai még Kurnik Ernő. a Dél- 1 kelet-Dunántúli Mezőgazdasági | Kísérleti Intézet igazgatója, § Kapás Sándor és Cs. Nagy | László tudományos kutatók. I cl rf)td mentjei 'Jőír la p | íotopályázaíára beérkezett munkákból JÁTÉKVÁSÁR snrsoitkssaí \ Három nagy budapesti áru- | ház, az Úttörő, a Corvin, és | az Újpesti, november 15-e és | 30-a között játékvásárt ren- 1 dez. Az áruházaknak ezzel az 1 a terve, hogy a szülők minél 1 előbb szerezzék be a karácsa-1 nyi játékokat, miivel még § most sokkal gazdagabb vá-1 lasztékot tudnak biztosítani | és zavartalanul ki tudják szol-§ gální a vásárlókat A játékvásárok ideje alatt 1 nagyszabású kiállításokat is § rendeznék. Azok a vásárlók, | akik 50 forintnál drágább já-1 tékot vásárolnak, sorsjegyet I kapnak, s részt vehetnek a 1 december 10-i játéksorsoláson. | A három áruház körülbelül | 8000 forint értékű játékot | sorsól ki. öreg pásztor Beküldte: Tóth István Ceg’éd Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája ellen f VARRÓ ISTVÁN KOKA Temető utca Kedves Pista bácsi! Nem egy alkalommal elmondta már nekem, mennyire szeretne több gazdatársával együtt falujában egrest telepíteni. Hanem, mindig azon sajnálkozott: nagyon drága az egresalany, két forinton felül elkérnek darabjáért a csemeteterme- lök, pedig egy hold földbe sok fácskát kell elültetni. Sokszor emlegette, milyen jó lenne valamiféle állami támogatást szerezni, akkor tíz-tizenkét holdnyi területet is betelepítenének közösen. A napokban értesültem róla, hogy a megyében sokfelé alakulnak különböző társulások, amelyek a földművesszövetkezeteik támogatásával működnek. Eszembe jutott ,hogy hasonló módon Pista bácsiék is olcsóbban jutnának egresalanyhoz. Ugyanis, ha többen társulnának egrestermesztésre, a beruházási költségek felét a földművesszövetkezet hitelezné. A földművesszövetkezet mindjárt szerződést is kötne a termésre, így nem okozna gondot az értékesítés. Sőt. a szerződöttön felül eladott egresért még felárat is fizetnének. A jövedelemből aztán már könnyebben vissza tudnák fizetni a kölcsönt. Várom a választ, hogyan határoznak. Üdvözlettel: SZEBELKŐ ERZSÉBET Megyénk egész területén jól haiad a' vetés. Az őszi árpát és a rozsot’mind a mezőgazdasági üzemek, mind az egyéni gazdák már földbe tették, s a búzából sem sok van hátra. Most mér a legfontosabb, hogy megmentsük az őszieket a különböző kártevők pusztításától. Legveszedelmesebb a gabonafutrinka lárvája, amely ellen azonban hatáscsarrvéde. késhetünk. Erről beszélgettünk Fényes József elvtárssal, megyénk növényvédelmi felügyelőjével. Többek között ezeket mondta: A gabonafutrinka megyénk területén rendszeresen minden évben fellép és ősztől tavaszig leveszi a vámot az őszi kalászosokból, főleg azokon a helyeken, ahol kalászost kalászos után veinek. A nagyobb károsítást csócsá- roló néven ismert lárvája okozza, aminek a megjelenését az őszi vetések állandó vizsgálatával kell figyelemmel kísérni, mert ellenkező esetben nagy meglepetésben részesítheti a termelőt. Az elmúlt évben is előfordult, hogy nemesített maggal vetett búzatáblát 60—70 százalékban pusztított el és ezenkívül a kipusztult helyek gyomtanyává változtak, elsősorban azért, mert a vetést tavaszig nőm nézték meg. A csócsároló elleni védekezés egyszerű és eredményes, annál inkább is, mert állami feladat. Ez pedig azt jelenti, hogy összefüggő, nagyobb területen a védekezést a növényvédő állomás végzi el az állam költségén, ha a kártevő megjelenését akár a községi tanács, akár a termelő bejelenti. Kisebb területeken az egyéni termelők saját maguk védekeznek az állam által a kö=>- sági gazdasági felügyelők útján ingyenesen kiadott Agri- tox vegyszer felhasználásával. A csócsároló elleni védekezés legbiztosabb módja a helyes vetésforgó alkalmazása. Gabonát ne kövesse gabona, de ha végleg elkerülhetetlen, őszi gabona után tavaszi következzék és ne fordítva. Igen fontos a tarlóhántás, mert a kizöldült tarlóvetás alá- | szántásával a' lárvákat • meg-T fosztjuk tápanyaguktól. I Az agrotechnika helyes al-1 kalmazásával nagyüzemekben | a csócsároló kártételét teljesen | le tehet csökkenteni úgyany- | nyira, hogy vegyszeres védeke- | zésre ritkán, vagy egyáltalán I nem kerül sor. A kistermelők | keskeny parcelláiba vetett ga- I bonákban a kártevés. megelő- § zése lényegesebben nehezebb, | mert kis távolságra a csócsá- | roló könnyen vándorol. 1 Ha a kártevő már fellé- | pett, akkor vegyi véd eke- | zéshez kel folyamodná Er- r re a célra legalkalmasabb I a IICII tartalmú Agritox. f 1 kh. terület beporozásához | szükséges 25—30 kg porozó- \ szer. A fertőzött terület mere- I teától függően kiszórható mo | toros vagy kézi porazógéppel. | A porozószer alkalmazásé- | nál na-gy megtakarítást érhe- § tünk el, ha O'lőbb megállapít- juk a fertőzött foltokat és ha nincs általánosan az egész táblán elterjedve, csak a foltokat és a foltok egy méternyi szegélyeit porozzuk, mert a lárvák ott tartózkodnak. 1 Folitfertőzés esetén a porozószer hatását fokozhatjuk azáltal, hogy a foltok szélén egy ásónyom mély árkot ásunk és ezt, valamint ennek két- eldalán a talaj felszínét Agritox-szal alaposan beporozzuk. Egyébként maga a futrinka ilyenkor nem veszedelmes: a babsizem nagyságú, fényes, fekete bogár a tejesedé gabonaszemeket és kalászokat rágja tavasszal, de nagyobb károkat akkor sem okoz. Legnagyobb öröm Beküldte: Ceglédi Vasutas Foto Club Decemberben futópróbára megy az első egészségügyi vasúti kocsi Az ország első egészségügyi vasúti kocsija készül a Dunakeszi Vagongyárban. Az egészségügyi kocsi a MÁV fűtőházak, a nagyobb vasútállomások dolgozóinak időszaki , „szákorvosi rendelője” lesz, amelyben speciális egészségügyi vizsgálatokat is elvégezhetnek. A huszonnégy méter hosszú, négytengelyes, normál szélességű vasúti kocsiban három nagyobb helyiséget rendeznek be. Az első rész lesz a várószoba, ahol az adminisztrációs teendőket is ellátják. A középső helyiséget különböző orvosi berendezésekkel — röntgen-géppel, tüdő- és rákszűrcí készülékkel, fogászati székkel — szerelik fel. Ezután következik a laboratórium és a röntgen-felvételek előhívásához szükséges kamra. Az egészségügyi személyzet részére külön utazófülkét és tisztálkodó helyiséget rendeznek be. A kocsi a mozdony működése nélkül is fűthető lesz, belső falait mosható műanyaggal borítják. Az első egészségügyi vasúti kocsi decemberben megy futópróbára, s a jövő év első negyedéljen építik be az orvosi berendezéseket. uimwiii!iitni!imi!MiHiKmniii<i!tiiiiiiiniitriniiimiinuii«MiitimiitH!titi!!iimnnnnTS <J)eit meqijti Jöídap 5000 FORINTOS REJTVÉNYVERSENYE A ma elrejtett rejtvénymondatot megtaláltam: 26.- oldalon SZ. című cikkben. aláírás, lakcím 7«ft!iiiriiinmuitiiii(!iit(iiHiitittiiUliiiHftin>tniiliNtfHitH>iittm!tftiHiiiitiiiHUiii!iiiiiMiiiiHiiiiiiiiiiitiii!!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiifriiimtmiu!iimttmtmiiiiinninii<mi!uuiHiiinniiiinimmimK A SZELVÉNYT BORÍTÉKBAN KÉRJÜK BEKÜLDENI
