Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-13 / 167. szám

4 ^sCiMan 1957. NOVEMBER 13. SZERDA A munkások ott dolgoznak szívesen, ahol törődnek velük Egy látogatás tapasztalatai a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban Állami gazdaságaink felvi­rágzásának, megszilárdulásá­nak egyik fontos feltétele az, hogy állandó munkásgárdát tudjanak megtelepíteni egy- egy birtokon. A „vándorma­darak”, ahogyan az időszaki munkásokat nevezik, nem ér­zik túlzottan szívügyüknek a gazdaság fejlődését. Termé­szetesen rájuk is szükség van, hiszen vannak olyan idény­munkák, ahová sok embert kell felvenni, viszont ezeket nem tudná foglalkoztatni egész éven át egy gazdaság sem. De különben is, elsősorban' min­denütt az állandó munkások­ra támaszkodik a vezetőség, hiszen ők'végzik a felelősség-- teljes munkák zömét, ők dol­goznak az állattenyésztésben, raktárakban, közülük kerül­nek ki a traktorosak, fogato- Bok. Sok múlik azon, hogy ezek az emberek lelkiismere­tesen, vagy csak tessék-lás- Bék, unottan dolgoznak, felve­szik a bért és más nem ér­dekli őket. Az emberek munkakedvét, lelkiismeretességét jelentősen befolyásolja az: mennyire tö­rődnek egészségükkel, lakás­körülményeikkel s egyéb gondjaikkal, bajaikkal. Álla­mi gazdaságainkban minde­nütt működik a MEDOSZ (Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete), amelynek elsősorban felada­ta, hogy foglalkozzék a mun­kások szociális problémáival. Általános tapasztalat azonban, hogy az üzemi bizottságok, szakszervezeti bizalmiak egyéb elfoglaltságukra hivatkozva nem tesznek meg minden megtehetőt a, munkások érdékeinek vé­delmére. Nem azokról a tú1- zott követelésekről van itt szó, amelyeket nemrégiben még unos-untalan hangoztat­tak egyes demagógok, hanem oytn jogokról, amelyeket a Munka Törvénykönyve is előír. Ellátogattunk a Dánszent- miklósi Állami Gazdaságba, s megvizsgáltuk, hogyan törőd­nek ott a dolgozókkal, milye­nek azok munkakörülményei. Régebben az állami gazdaság területén Choburg hercegnek volt nagybirtoka, a gazdaság munkásai közül sokan ott dol­goztak. Jól emlékezhetnek még a régi cseléd-sorsra, a do­hos cselédlakásokra, ahol négy család főzött egy kony­hán, emlékezhetnek a rossz ivóvizekre, a sok golyvás em­berre is. Ma már nincs közös konyha, a még meglevő, volt cselédlakásokat a gazdaság át­alakíttatta, a tenyérnyi, lyu­kak helyett nagy ablakokat vágatott azokra, s a lakásokat különválasztatta. Az utóbbi három évben 42 modern házat építtetett, s jelenleg is épül 20 lakás, amely padlóval, für­dőszobával, angol WC-vel lesz felszerelve. A gazdaság dolgozói el is is­merik: sokat kaptak, bár ter­mészetesen most is akad, aki elégedetlen, mert családjával szűkösen lakik az egyszobás- konyhás épületben és másik lakást szeretne. Ez a követe­lés nem is jogtalan, előfob- utóbb teljesíteni fogja a veze­tőség, ha elkészülnek az épít­kezéssel. Természetesen ez nem egy-fcét hét múlva lesz még, ezt a lakásigénylők is megértik. Hanem vannak itt egyéb, könnyebben megvalósítható kérések is, amelyeket eddig elhanyagolt a szákszervezet és a gazdaság vezetősége egy­aránt. Elmúltak a késő őszi enyhe, napos idők, beköszöntött az esős, hűvös ősz melegebb ruhába kellene öl- tözködniöik az embereknek. Viszont a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság dolgozóinak nincsenek még téli ruháik, csizmáik. Augusztusban ad­ták be a vattaruhákat, csiz­mákat a tisztítóba, javítóba, s azok még most is ott vannak. Erre bizony sokkal előbb gon­dolni kellett volna! Ugyancsak itt az ideje, hogy már most gondoskodjanak a műhelyek fűtéséről, ahol a szerelők télen dolgozni fognak. Ez a huzatos, kicsiny szerei­dé különben sem válik dicső­ségére annak az állami gaz­daságnak, ahol a borjúnevelde olyan, akár egy óvoda. Az emberek legalább annyi gon­doskodást megérdemelnek, mint a kisborjak! A gazdaságnak nagyon szép ebédlője, kultúrterme, tele­víziója és könyvtára van. Szép ez a gondoskodás. Hanem a műhelyekben nincs melegvíz, hogy a dolgozóik munka után alaposan megmosakodva me­hessenek az ebédlőbe, a kul­túrterembe, vagy este hazafe­lé. Nem kerülne semmibe az egész, csupán egy kis gondos­kodást igényel. Megkérdeztük Kelemen igazgató elvtársat; hány baleset történt náluk az idén? Azt felelte, egy sem. Később, amikor jobban utána néztünk, kiderült, hogy 45 balesetet tart számon az SZTK, s a 45 baleset követ­keztében 271 munkanap esett ki a termelésből. Kelemen elvtárs nem tudott erről? Nem, mert szerinte cs.ak az számít üzemi balesetnek, ha valaki védőberendezés hiá­nyában sérül meg. Tekintve, hogy ez sokszor vitatott kér­dés, jó lesz, ha külön kitérünk rá: üzemi balesetnek számít minden olyan sérülés, amelyet munkája közben szenved a dolgozó (feltéve, ha nem ré­szegség következtében sérül meg.) Ezeke* a baleseteket számon kell tartania az arra illetékes egészségügyi szerv­nek, mert később az esetleges kisebb balesetből származó nagyobb baj esetén a szak­szervezet igazolás hiányában nem tud segélyt adni. A szakszervezeti biztonsági megbízotitnaik s a munkavé­delmi felelősnek kell szigo­rúan ellenőrizni^ hogy a mun­kavédelmi szabályokat mind a munkások, mind a gazdaság vezetői betartsák. Persze, el­sősorban saját maguknak kell tisztában lenniök ezekkel a kérdésekkel. A Dánszentmik­lósi Állami Gazdaság bizton­sági megbízottjának és mun­kavédelmi felelősének azonban még jócskán tanulniok kell, hogy kellően tudják védel­mezni munkástársaik érdekeit. Elsősorban nekik kellett volna ésarevenniök, hogy a bognárműhely életveszélye­sen sérült épület, akármikor rádőlhet a benne dolgozó munkásra, hogy a biztosítékok túl vannak patkóivá s életve­szélyes sérüléseket okozhat­nak, s hogy a műhelyekben nincs mentőszekrény (bár igaz, nagyszerű orvosi ren­delőjük van). A szakszervezetnek többet kellene törődnie azzal is, hogy miért nem tartanak sű­rűbben termelési értekezlete­ket a gazdaságban. Nagyon serkentőleg hat a dolgozóikra, ha elmondhatják a termelés­sel kapcsolatos javaslataikat, gondolataikat. S ha azok meg­hallgatásra, sőt megvalósítás­ra találnak, már sokkal job­ban ragaszkodik a gazdaság­hoz, sokkal jobban érzi a fele­lősséget végzett munkájáért. Érdemes törődni az emberek­kel. nem vész kárba a fárado­zás! Szebelkő Erzsébet Magyar mezőgazdasági 1 küldöttség utazott Varsóba | A Kölcsönös Gazdasági Se- | gitség Tanácsa állandó mező- 1 gazdasági bizottsága november § 14—15 között Varsóban meg- p vitatja a fajtaösszehasonlító I kísérletek módszertanát, a | nemzetközi fajtaregiszter ősz- § szeállításának és vezetésének | alapelveit, valamint a tanács- | hoz tartozó országok közötti | szorosabb együttműködést a 1 nemesített vetőmagvak elsza- 1 porítása és forgalombahozatala 1 terén. Az értekezletre Soós Gá- | bor, a Földművelésügyi Mi- | nisztérium növénytermelési fő- | igazgatósága vezetőjének veze- | tésével kedden magyar szak- | emberekből álló küldöttség i utazott Varsóba. A küldöttség | tagjai még Kurnik Ernő. a Dél- 1 kelet-Dunántúli Mezőgazdasági | Kísérleti Intézet igazgatója, § Kapás Sándor és Cs. Nagy | László tudományos kutatók. I cl rf)td mentjei 'Jőír la p | íotopályázaíára beérkezett munkákból JÁTÉKVÁSÁR snrsoitkssaí \ Három nagy budapesti áru- | ház, az Úttörő, a Corvin, és | az Újpesti, november 15-e és | 30-a között játékvásárt ren- 1 dez. Az áruházaknak ezzel az 1 a terve, hogy a szülők minél 1 előbb szerezzék be a karácsa-1 nyi játékokat, miivel még § most sokkal gazdagabb vá-1 lasztékot tudnak biztosítani | és zavartalanul ki tudják szol-§ gální a vásárlókat A játékvásárok ideje alatt 1 nagyszabású kiállításokat is § rendeznék. Azok a vásárlók, | akik 50 forintnál drágább já-1 tékot vásárolnak, sorsjegyet I kapnak, s részt vehetnek a 1 december 10-i játéksorsoláson. | A három áruház körülbelül | 8000 forint értékű játékot | sorsól ki. öreg pásztor Beküldte: Tóth István Ceg’éd Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája ellen f VARRÓ ISTVÁN KOKA Temető utca Kedves Pista bácsi! Nem egy alkalommal elmondta már nekem, mennyire szeretne több gazdatársával együtt falujában egrest telepíteni. Hanem, mindig azon sajnálkozott: nagyon drága az egres­alany, két forinton felül elkérnek darabjáért a csemeteterme- lök, pedig egy hold földbe sok fácskát kell elültetni. Sokszor emlegette, milyen jó lenne valamiféle állami tá­mogatást szerezni, akkor tíz-tizenkét holdnyi területet is be­telepítenének közösen. A napokban értesültem róla, hogy a megyében sokfelé alakulnak különböző társulások, amelyek a földművesszövetkezeteik támogatásával működnek. Eszembe jutott ,hogy hasonló módon Pista bácsiék is olcsóbban jutná­nak egresalanyhoz. Ugyanis, ha többen társulnának egrester­mesztésre, a beruházási költségek felét a földművesszövetke­zet hitelezné. A földművesszövetkezet mindjárt szerződést is kötne a termésre, így nem okozna gondot az értékesítés. Sőt. a szerződöttön felül eladott egresért még felárat is fizetné­nek. A jövedelemből aztán már könnyebben vissza tudnák fizetni a kölcsönt. Várom a választ, hogyan határoznak. Üdvözlettel: SZEBELKŐ ERZSÉBET Megyénk egész területén jól haiad a' vetés. Az őszi árpát és a rozsot’mind a mezőgaz­dasági üzemek, mind az egyé­ni gazdák már földbe tették, s a búzából sem sok van hátra. Most mér a legfontosabb, hogy megmentsük az őszieket a különböző kártevők pusztí­tásától. Legveszedelmesebb a gabonafutrinka lárvája, amely ellen azonban hatáscsarrvéde. késhetünk. Erről beszélgettünk Fényes József elvtárssal, me­gyénk növényvédelmi felügye­lőjével. Többek között ezeket mondta: A gabonafutrinka megyénk területén rendszeresen minden évben fellép és ősztől tavaszig leveszi a vámot az őszi kalászosok­ból, főleg azokon a helye­ken, ahol kalászost kalá­szos után veinek. A nagyobb károsítást csócsá- roló néven ismert lárvája okozza, aminek a megjelené­sét az őszi vetések állandó vizsgálatával kell figyelemmel kísérni, mert ellenkező eset­ben nagy meglepetésben ré­szesítheti a termelőt. Az el­múlt évben is előfordult, hogy nemesített maggal vetett bú­zatáblát 60—70 százalékban pusztított el és ezenkívül a ki­pusztult helyek gyomtanyává változtak, elsősorban azért, mert a vetést tavaszig nőm nézték meg. A csócsároló elleni védekezés egyszerű és eredményes, annál inkább is, mert állami feladat. Ez pedig azt jelenti, hogy összefüggő, nagyobb terü­leten a védekezést a nö­vényvédő állomás végzi el az állam költségén, ha a kártevő megjelenését akár a községi tanács, akár a termelő bejelenti. Kisebb területeken az egyéni termelők saját maguk véde­keznek az állam által a kö=>- sági gazdasági felügyelők út­ján ingyenesen kiadott Agri- tox vegyszer felhasználásával. A csócsároló elleni védeke­zés legbiztosabb módja a he­lyes vetésforgó alkalmazása. Gabonát ne kövesse gabo­na, de ha végleg elkerül­hetetlen, őszi gabona után tavaszi következzék és ne fordítva. Igen fontos a tarlóhántás, mert a kizöldült tarlóvetás alá- | szántásával a' lárvákat • meg-T fosztjuk tápanyaguktól. I Az agrotechnika helyes al-1 kalmazásával nagyüzemekben | a csócsároló kártételét teljesen | le tehet csökkenteni úgyany- | nyira, hogy vegyszeres védeke- | zésre ritkán, vagy egyáltalán I nem kerül sor. A kistermelők | keskeny parcelláiba vetett ga- I bonákban a kártevés. megelő- § zése lényegesebben nehezebb, | mert kis távolságra a csócsá- | roló könnyen vándorol. 1 Ha a kártevő már fellé- | pett, akkor vegyi véd eke- | zéshez kel folyamodná Er- r re a célra legalkalmasabb I a IICII tartalmú Agritox. f 1 kh. terület beporozásához | szükséges 25—30 kg porozó- \ szer. A fertőzött terület mere- I teától függően kiszórható mo | toros vagy kézi porazógéppel. | A porozószer alkalmazásé- | nál na-gy megtakarítást érhe- § tünk el, ha O'lőbb megállapít- juk a fertőzött foltokat és ha nincs általánosan az egész táb­lán elterjedve, csak a foltokat és a foltok egy méternyi sze­gélyeit porozzuk, mert a lár­vák ott tartózkodnak. 1 Folitfertőzés esetén a poro­zószer hatását fokozhatjuk az­által, hogy a foltok szélén egy ásó­nyom mély árkot ásunk és ezt, valamint ennek két- eldalán a talaj felszínét Agritox-szal alaposan be­porozzuk. Egyébként maga a futrinka ilyenkor nem veszedelmes: a babsizem nagyságú, fényes, fe­kete bogár a tejesedé gabona­szemeket és kalászokat rágja tavasszal, de nagyobb károkat akkor sem okoz. Legnagyobb öröm Beküldte: Ceglédi Vasutas Foto Club Decemberben futópróbára megy az első egészségügyi vasúti kocsi Az ország első egészségügyi vasúti kocsija készül a Duna­keszi Vagongyárban. Az egészségügyi kocsi a MÁV fűtőházak, a nagyobb vasút­állomások dolgozóinak idő­szaki , „szákorvosi rendelője” lesz, amelyben speciális egész­ségügyi vizsgálatokat is elvé­gezhetnek. A huszonnégy méter hosszú, négytengelyes, normál széles­ségű vasúti kocsiban három nagyobb helyiséget rendez­nek be. Az első rész lesz a vá­rószoba, ahol az adminisztrá­ciós teendőket is ellátják. A középső helyiséget különböző orvosi berendezésekkel — röntgen-géppel, tüdő- és rákszűrcí készülékkel, fogá­szati székkel — szerelik fel. Ezután következik a labora­tórium és a röntgen-felvételek előhívásához szükséges kam­ra. Az egészségügyi személy­zet részére külön utazófülkét és tisztálkodó helyiséget ren­deznek be. A kocsi a moz­dony működése nélkül is fűt­hető lesz, belső falait mos­ható műanyaggal borítják. Az első egészségügyi vasúti kocsi decemberben megy fu­tópróbára, s a jövő év első negyedéljen építik be az orvo­si berendezéseket. uimwiii!iitni!imi!MiHiKmniii<i!tiiiiiiiniitriniiimiinuii«MiitimiitH!titi!!iimnnnnTS <J)eit meqijti Jöídap 5000 FORINTOS REJTVÉNYVERSENYE A ma elrejtett rejtvénymondatot megtaláltam: 26.- oldalon ­SZ. című cikkben. aláírás, lakcím 7«ft!iiiriiinmuitiiii(!iit(iiHiitittiiUliiiHftin>tniiliNtfHitH>iittm!tftiHiiiitiiiHUiii!iiiiiMiiiiHiiiiiiiiiiitiii!!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiifriiimtmiu!iimttmtmiiiiinninii<mi!uuiHiiinniiiinimmimK A SZELVÉNYT BORÍTÉKBAN KÉRJÜK BEKÜLDENI

Next

/
Oldalképek
Tartalom