Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-30 / 182. szám

1957. NOVEMBER 30. SZOMBAT rr.si MEGYEI 3 f Tjei- sok víz lefolyt azóta | I ■“ az örea Dunán, ami• | | óta az első lakosok letele- | | pültek a Tárnok-völgv és a l | Duna környékén. a mai § | Százhalombatta. Tétény, | | Érd (községek területén. Az 1 | első emlékek a nagy hódi- | | tók, a rómaiak nevéhez fű- | 1 ződnek. Időszámításunk, el- | | só' évszázadában szállták f | meg a rómaiak a Dunán- | | tűit. Még mea se meleged- f I lek ezen a helyen, máris | | biztonsági intézkedéseket § | kellett tenniök az északi \ | kvád s a keleti dák .népek 1 1 betörése ellen. Domitianus 1 | hadvezér parancsára ékkor § 1 épültek az Aquincumból \ | kiinduló állami utak. s az | 1 utak mellett megerősített \ I katonai táborok: Campona | | (Tétény) és Matrica (Száz- 1 | halombatta). Ilyen út húzó-1 1 dott Érd község határában \ | is, c Benta-patak felett épí- | 1 tett három boltíves kőhíd- E I dal. amely ma is teljesen I 1 ép. és használható állapot- § | ban van. | A selymes fű. a gazdag 1 | legelők, s a bőséges ivóvíz § 1 évszázadokon át idevonzot- | Eta a hazát kereső nomád | | népeket. Az V. században a 1 I hunok foglalták el Pannó- E | niát. Nyomukat 126 hunha- § | lom őrzi Érd és Százhalom- 1 | batta között. Krónikások | i szerint Macrinus római és I | Detre germán hadvezér | | egyesült seregei vívtak itt § 1 véres csatákat g. hunokkal, | I s az elesett hun vitézek tö- | § megsír jai ezek a hunhal-1 Ernők. A monda szerint itt | | temették el Attila három § | fiát. Bélát. Kadocsát és Ke- | 1 vét is. A hun birodalom | 1 bomlása után longobardok, | | avarok birtokolták ezt a § i földet, egészen addig, míg l ! a X. században meg nem | 1 jelent egy új. hazátkereső | Inén. a magyar. I Érd községről azt tart-1 1 iák a történészek, hogy az | | Érd nemzetség birtoka le- § 1 hetett. innen kapta nevét | | is. Akár így volt. akár nem. 1 ! az ásatások, leletek min- 1 | dereképpen azt bizonyítják, | \hogy itt ősi magyar telepü- | | lés lehetett, már a mohácsi § | csata előtti időkben is. A i 1 mohácsi vész után török 1 | megszállás alá került Erd 1 fis. s uráról. az itt lakóE 1 Hamza bégről Hamzsabég- \ 1 nek nevezték el. | I FALURÓL 1 FALURA 1 I A százötven éves török | | megszállás alatt a. község \ | elnéptelenedett, a lakos-1 | sáa az orszáo más részébe 1 | menekült. Történelmi ok- I ímányok ' tanúsítják, hogy | | mindössze 23 adófizető pol- | | gár gyarapította Érd köz- | | ségben a török főúr vaavo-1 I nát. A török uralom után \ | járványok. ínségek, hábo- J | rúk tizedelték a lakosságot. | | A XVIII. században a I | csaknem kihalt területre I I rácokat és németeket tele- | | pitéit az osztrák kormány. | | Három nemzet fiai élnek 1 | ma is a községben. 12 év 1 1 óta nyugalomban, békés- | 1 sédben..: i-MiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimttiiiiitiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiv | Pusztulásra ítélt I 1 pótolhatatlan kincsek — IPARCIKK-KIÁLLÍTÁS és vásár nyílik a tanácsiházán december 5-én. Célja, hegy a most bevezetett vagy még nem közismert ipari termékeket megismertessék az érdiekkel. Lesz a kiállításon mosógájk is -— egy egész darab. Helyesebb lenne azonban, ha az ilyen ke­lendő háztartási gépeket már nemcsak kiállítások számára gyártaná iparunk. — NEGYVENFÉRÖHELYES MARHAISTÁLLÓ építését fe­jezik be két héten belül a Bú­zakalász Termelőszövetkezet­ben. Az épület — amelyet részben bontási anyagból húz­tak fel — 150 000—160 000 fo­rintba kerül. — KÉT TANTEREMMEL bővül még az idén a tuscu'.a- numi iskola, — ÉPÜL A KLUBHÁZ a központi Traktor-sportpályán. A 220 négyzetméter alapterü­letű nagyteremben színpad­részt is -létesítettek, két öltö­zővel. Itt, az új klubházan tartják az érdi sportolók idei szilveszteri mulatságukat. Már előre is: jó szórakozást kívá­nunk! — FAGYMENTES NYOMÖ- KUTAKAT állítanak fel az utcai vízvezeték csapjainak helyén. A cél az, hogy iizem- biztosabbá és állandóbbá te­gyék a vízellátást. — SZERVÉZIK A ZENEIS­KOLÁT. Havi 60 forint tandíj ellenében muzsikálni tanulhat­nak az érdiek. Az egyetlen feltétel az, hogy mind a .vo­nós, mint a fúvós szakra leg­alább 16—16 tan iá n;i vágyó je­lentkezzék. A budapesti taná­rok heti kétszeri leutazása csali így lenne „kifizetődő’. Egyébként a tanárok tényle­ges útiköltségét a kulturális választmány fedezi majd. — ÉVRŐL ÉVRE GYARA­PODIK azoknak a száma, akik házat akarnak építeni. Idén ezideiig már mintegy száz épí­tési engedélyt adott ki a köz­ségi tanácsú — KÉT EZÜSTKALÁSZOS- GAZDA-TANFOLYAM kezdő­dik Érden november 28-án. A tanfolyamra eddig 28 gazda jelentkezett.-SZÍNJÁTSZÓ-ÉS TÁNC­CSOPORTOT toboroznak a kulturális választmány tagjai. Jó lenne, ha az érdiek megér­tenék az igyekezet célját, és jelentkeznének a két együttes­be. — A TANÁCS NAGYSZE­RŰ AJÁNDÉKOT AD a .fiata­loknak. A parkvárosi és a köz­ponti KISZ-szervezet egy-e.gy televíziós-készüléket kap rö­vid időn belül. Nem látja a jobb kéz, mit költ el a bal.;. Ezzel a kissé elferdített szólásmon­dással lehetne jellemezni azt a helyzetet, amelyet az érdi szakorvosi rendelő hiánya okoz. Érdről és a környéki kisebb községekből, mint például Tárnokról, Százhalombattá­ról, Sóikútról ugyanis —szak­orvosi rendelő híján — Buda­pestre járnak a betegek. Sok­sok beteg kapaszkodik fel a vonatra, buszra, utazik a fő­városba és vissza, sokszor 16,60-at fizet ki az SZTK, sok munkaóra esik ki a termelés­ből, annyi, hogy az így ve­szendőbe ment értéket össze­rakva, már kitelne belőle egy érdi központi szakrendelő fel­szerelése lös Az épületre ugyanis már nincs gond. A Lenin úton fel­szerelésre vár az épület 10 szobája és alagsora, haszná­latra vár a tanácsházán kél éve beraiktározott fogorvosi műszerek serege, de használni egyiket se tudják, mert nincs felszerelésükre keret. Nos, érdemes lenne számve­tést készíteni: a bejárás vagy a rendelő felszerelése viszi el a több pénzt? Hadd lássa meg végre már egyszer az a bizo­nyos jobb kéz, hogy mit költ el a bal! Ki tudja, mi az a forrásfoglalás? Eddig mi sem tudtuk, de* miután Odor István mérnök megma­gyarázta a dolgot, tovább ad­juk mindenkinek: Nos, a forrásfoglalás alatt azt kell érteni, hogy egyesítik Érdligeten a Keserűfű utcai négy forrást és tisztán kezel­hetővé teszik. A forrásfoglalás tehát tu­lajdonképpen a vízvezeték fej­lesztése irányában az első lépés. A megyei tanács ter­vében már a folytatás is benne van: tárolómedence, szivaty- tyúteiep, átemelőtelepek stb. A kivitelezés összege mintegy hét és félmillió forint, ezzel a pénzzel a központ vízveze- tckhálózatát építik majd fel. I Ujj Mészáros Károly, a taná- | | esi pénzügyek és költségveté- | | sek tévedhetetlen szakértője | | sokoldalú ember. Röpkerövid | | beszélgetés közben már kidé- | | rül róla, hogy amatőr régész, 1 | barátaival együtt sokat kalan- | | dozott Érd környékén, és ku- | | tatgatott régmúlt idők néma, | I de beszédes tanúi, az elteme- | I tett, elrejtőzött kövek után. | 1 így érthető, ha „kapásból” | | sorjázza a község műemlékeit: | 1 — Van Itt nálunk török- | | temető, kelta-slr. Mátyás-kora- | 1 beli kutyavár, XV. századbeli | »I kastély, két-három római híd, = | törők-minarett, római-kori út... | 1 — hogy csak a „nagyját” em- | | litsem az általa felsoroltaknak. | 1 Nagyszerű dolog az, ha egy | | község valóságos élő történe- = 1 lemkönyv, és nemcsak a nebu- | ’I lóknak nagyszerű, hanem a fel- | | nőtteknek is, hiszen az ilyen § történelmi emlékek rengeteg | titkot elárulnak korukról, ko- | | ruk embereiről, társadalmáról, i | kultúrájáról, művészetéről. | Talán ezért kapva kaptam a» g | alkalmon, hogy: | — Nos, nézzük akkor meg = ezeket 'a műemlékeket. És ezután következett a kt- | ábrándulás: megtudtam, hogy = | a pótolhatatlan kincsek már = | csak nyomokban vannak meg. 1 I Az 1945-ben még három fallal 5 | bíró kutyavárnak már csak | | egyetlen fala all; a XV. szá- - zadbcli Szapáry-kastély össze- | | dőléssel fenyeget, ezért lebon- 1 | tásra Ítélték; és így tovább, | § tovább, szinte minden műem- I | lék helyrehozásra, megmen- | | tésre vár. | Várnak, várnak a műemlé- | | kék — és már mióta várnak! | | A Szapáry-kastély sorsa a i i legszebb (vagy inkább legvisz- = | szariasztóbb, legelszomorítóbb» | | példája ennek a hiábavaló vá- I | rakozásnak. | Idézzük csak Mészáros Ká- | | rolyt: | — A felszabadulás után a | | kastélyból kórház lett, azután 1 I ellepték az önkényes beköltö- 1 | zők. Megtörtént a „honfogla- | | lás” és megkezdődött a puszil f | tás. Ki egy gerendát fűrészelt | | le, ki. téglát, követ, ablakot | | hordott el belőle. 1946-ban száz- 1 | ezer forint kellett volna a I | rendbehozásához. Ma vagy = | négymillióba kerülne már u 1 i düledező kastély megmen | | tése . ., Négymillióba — száz- | 1 ezer helyett... | Hát igen, négymillió nem te* | | ük a községfejlesztési alapból. | | de nem tudja az Országos Mű- 1 1 emlékvédelmi Bizottság sem 1 | elővenni „csak úgy’» ezt a né* | | hány forintot a mellényzseb- = 1 bői. | Hát akkor mi a megoldás? f | Lebontsuk a Szapáry-kastélyt? | E Bűn még kimondani is! | Bűn azért, mert összefogás- | | sál meg lehetne menteni ezt a | | műemléket. Az Országos Mű- I = emlékvédelmi Bizottság valami f | pénzt bizonyára ki tudna szőri- | | tani, a tanács is tudna adni va- 1 | lamicskét a községfejlesztési § | alapból, a község lakói pedig 1 | nagyon-nagyon sokat tehetné- f | nek: adhatnának fuvart, mun- = | kát, anyagot, gyűjtést is ren- 1 | dezhetnének. | És még valamit: megvédhet- 1 | nék a többi műemléket is, hi- § | szén az övék, a miénk, vala- | | mennyiünké! rrtHuiumiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiiiiitiiiiimiimiiiHimtimiins: Kerbs veszett munka volna? ] Piros arcú. ezüst hajú idős j ember Jovicza bácsi, egykor [ iskolaigazgató, ma pedig Érd I község amatőr régésze, ügy ! ismeri Érd történetét. mint \ senki más a környéken. Gyűjteményében sok száz [ értékes emlék található, a j 30 000 évesre becsült bronztá- | ! laktól a 20 000 éves agyagkor- [ j sókig, a római császárok arc- | : képeivel díszített ezüst déná- \ roktól, a középkori hamwed- I rekig. Illetve mindegyikről f őrzi a saját kezűleg készített, j művészi tusrajzokat Mert az = eredeti tárgyakat egytől-egyig I a Nemzeti Múzeumnak aján- ! dékozta Jovicza bácsi. Most itt ül előttem, kezében = egy vastag, rózsaszínfed eles 1 iratcsomóval. Kutató munká- | jának eredményeit kötötte 1 össze egy csokorba, az Érd I történetéről szóló könyvbe. Lapozom , a kéziratot... | Színes, közérthető nyelven I megírt fejezetek a rómaiak I uralmáról, a 150 éves török I megszállásról, a napóleoni há- 1 ború idejéről; történelmi, nép- f rajzi, geológiai tanulmányok, \ tények és adatok sokasága. | Egy hosszú, munkás élet gyű- 1 mölcsei... Kézzel és géppel 1 írt papírlapokon... Éppen 1 csak kiadóra várnak.p Anyakönyvi hírek helyett Anyakönyvi hí­reket szántunk ebbe a rovatba, de egy kis sta­tisztika lett be­lőle. Ahhoz ugyan­is, hogy híreket közöljünk, pontos adatok szüksége­sek. Már pedig Érden pontos ada­tokat szerezni — például a születé­sek számáról — lehetetlen. A köz­ségi anyakönyv ugyanis 10—12 születést mutat ki évente, pedig en­nél jóval több új­szülött látja meg a napvilágot egy- egy esztendőben. Csakhogy az anyakönyvben csupán a köz­ségben született gyermekek szá­mára akad rub­rika, márpedig a kismamák több­sége Budapestre jön a nagy alka­lomra, hogy gon-_ dós orvosi fel­ügyelet mellett, korszerűen fel­szerelt kórházban hozhassa világra' gyermekét. A helybeli bába né­niknek így azután nem sok dolguk akad... Az újszülöttek hozzávetőleges számáról mégis fogalmat nyerhe­tünk, ha meg­nézzük az Ingye­nes babakelengye- ulalványok ki­adásáról szóló ki­mutatást. E ki­mutatásban pedig az áll, hogy 1954 január elsejétől napjainkig 1023 anya jelentkezett a tanács szociális előadójánál. Eb­ből 1954-ben 169- et. ebben az év­ben pedig már 254 darabot! S még hol vannak azok a gyermekek, aki­ket majd a télapó hoz öcsikének, hugicának! Tizennyolc kor­mánykitüntetés­ben részesített sokgyermekes anya van a köz­ségben. Közülük a rekordot egy 12 gyermekes édes­anya tartja. A második helyen holtversenyben két 10 gyermekes édesanya áll. Van ezenkívül egy 9 gyermekes, három 8 gyermekes, nyolc 7 gyermekes és három 6 gyerme­kes édesanya. A versenybe még le­het benevezni... — JÉGPÁLYA LESZ a Traktor-sportpályából — a té­len. Ugyanígy jégpályát léte­sítenek az érdligeti teniszpá­lyán is — feltéve, ha lesz elegendő víz. Baráti jótanács Amikor a faluról falura járó két újságíró megérkezett az érdi i tanácsházára, az elnökhelyettes elvtárs magához kéretett néhány tájé- i kozott embert, és tréfásan így sz„ii hozzájuk: — Most pedig mondjatok el mindent az elvtársaknak, különösen i a jót, a hibákat. . . hát azokat nem muszáj . . . De rossz újságíró az, akinek a hiba nem* ütközik a szemébe, és | csak azt lesi, hogy elmondják neki a bajokat! Nekünk is első pillanatban szemünkbe tűnt, hogy az érdiek egy- i része nem nagyon törődik a község ,,külcsinjével”. Düledező kerítések, i elhanyagolt utcák, málladozó vakolatú házak önkéntelenül is azt a gon- j dolatot ébresztik a szemlélődőben: hát amíg ez így van, miért is kéri i ez a község, hogy várossá nyilvánítsák?! A két vasút között, a centrumban például olyan sertéshívogató j három pocsolya terpeszkedik, hogy bennük a község minden hízója j egyszerre meghemperedhetne. Nem lehet éppen illatos ez a terecske, nem is éppen egészséges \ így hagyni az idők végtelenjéig. Sok költségbe nem kerülne eltüntetni i Érd szégyenfoltját. Néhány szekér televényföld (társadalmi fuvarral), j néhány facsemete és — majd tavasszal — virágtő elültetése (társadalmi j munkában), egy vízlevezető árok ásása — és szívnek-szemnek-orrnak ; kellemes kertecskét varázsolhatnának a pocsolyából. Csak akaraton és összefogáson múlik! iii:ititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiitiimiiiiiiiiiiiiiiinimtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiisiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu«; — MIKULÁS-ÜNNEPSÉ­GET rendez a nőtanács. Az ilyenkor természetesen elma­radhatatlan ajándékokat a szombaton rendezett Katalin­ból bevételéből vásárolták. RÖVID, DE ÉRDEKES Bonyodalmak egy legelő körül Históriánk kezdete az időszámítás utáni 1948. esztendőbe nyúlik vissza, amint azt a foszladozó, megsárgult, körbélyeg- zős pergamentekercsek is bizonyítják. Töriént ugyanis, hogy elhatározás született: Érd község határában, a Duna mellet! levő kb. 350 katasztrális holdnyi öntözött legelőn állami gazda­ságot kell létesíteni. Igaz, hogy ez a terület az érdi Legeltetési Társulatba tömörült gazdák tulajdona volt, dehát ez nem je­lentett akadályt, hiszen azok egy szóval sem tiltakoztak ellene. Hogy is tiltakozhattak volna, mikor meg sem kérdezték őket! Az állami gazdaság tehát megalakult, méghozzá vehemens gyorsasággal. Sürgős volt a dolog, nehogy idejük legyen a tu­lajdonosoknak c tiltakozásra. Jó néhány év telt el ezután, csendben, békességben. Az állami gazdaság gazdálkodott, amin az értendő, hogy a legelőt feltörte, s a bevetett takarmányféleséget betakarítás helyett kiszántotta, mert a talaj nem volt megfelelő. Ekkor — vetés­forgó is van a világon! — gyenge minőségű gabonafélék ter­meléséhez fogtak, amelyet kizárólag zöldtakarmányként tud­tak felhasználni. (Mindezt eddig hivatalos okmányból idéztem, a Pest megyei Tanács VB Mezőgazdasági Igazgatóságának 646—1/78/1956-os számú, Kozma Miklós leg. gazd. felügyelő aláírásával ellátott ügydarabból!) Az iratból a továbbiakban kiderül, hogy a terület egy részét csatornákkal beépítették, s ezen öntözött növényféleségeket termelnek. Méghozzá, nem is akármilyet, hanem. — ha hinni lehet az érdi gazdáknak —, férgeset! Harmadosztályú zöldséget, első osztályú kukacokkal-’ Az írat végül így hangzik: „A legelőt tehát visszajuttatni — mivel tagosított terület — illetőleg visszagyepesíteni nem, lehet. Az erdőgazdaság terü­letét szintén nem lehet átadni legeltetésre, mivel azt az erdő- gazdaság más célra hasznosítja. Továbbra is a kisebb dara­bokban elterülő gyepes részeket és az árokpartokat legeltes­sék, mivel más lehetőség jelenleg nincs.“ Dátum, aláírás ... Ez történt júliusban. Decemberben Dögéi elvtársnál gazda- küldöttség jelent meg, a legelő-panasszal. Dögéi elvtárs bizott­ságot küldött az ügy kivizsgálására. A bizottság megállapí­totta, hogy a területet visszaadni már nem lehet, mert öntözött kertgazdaság lett belőle, amelyet visszagyepesíteni lehetetlen, ezért ajánljanak fel csereterületet, amelyért majd máshol kapnak legelőt. A gazdák ezt is megpróbálták. Hosszas erő­feszítések után sikerült is összeszedniük 19 holdnyi csereterü­letet, 20 hold legelőt kaptak érte. Több nem megy, mert nincs miből! Pedig kellene a legelő, nagyon. A felszabadulás előtt 860 szarvasmarhája, és 600 növendékmarhája volt az érdi gazdák­nak. A háború alatt természetesen megcsappant, de 1948-ra már 450 darabra gyarapodott az állomány. Ma pedig? Ha a kecskéket is hozzáadjuk, megközelíti a 190-et... (!) Az utolsó lépés ebben az ügyben az volt, amikor ez év júniusában — az érdi falunapon — Dobi elvtárshoz fordultak a gazdák kérelmükkel. Dobi elvtárs azt kérte, hogy írjanak be hozzá, majd fogadja őket. A levél el is ment, szeptember 9-én... A folytatást még nem tudjuk .. -. iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiimimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiimtiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az öregekről... Róluk lesz most szó, a ter­melőszövetkezeti öregekről. Kilenc van belőlük az érdi Búzakalászban, s sok-sok ezer szerte az országban. Ha a sza­vaknak nem koptattuk volna el annyira a fényét, most így nevezném őket: a falu szocia­lizálásának veterán harcosai, így csak azt mondom: olyan emberek ők is, akik idős ko­ruk ellenére — vagy tán ép­pen azért — elsőkként értet­ték meg a kommunisták taní­tását, elsőkként próbálták ki az összefogás, a közös gazdál­kodás útját. Kilencen vannak a Bűzaka- lász Tsz-ben, s liarminchatod- magukkal 480 holdon gazdál­kodnak. Négyen már a nyug­díjkorhatárt is elérték, de — egyelőre — tovább dolgoz­nak. Ennek pedig két oka van: egy anyagi meg egy er­kölcsi. Az utóbbi egyszerű: az öregek még bírnak is, szeret­nek is dolgozni. Az első, az már bonyolultabb ... Ismeretes, hogy a termelő- szövetkezetek alapszabálya előírja a szí elé'Is plap létesí­tését. A közepes, vagy gyen­gébb szövetkezetekben azon­ban ennek összege nem ele­gendő a nyugdijak fedezésére. Az elmúlt évek folyamán a Termelőszövetkezetek Tanácsa is foglalkozott ezzel a kérdés­sel. Tervezet készült arról, hogy a szövetkezeti dolgozók — az ipari munkásokéhoz ha­sonlóan — munkaegységükből bizonyos csekély százalékot fizessenek be a nyugdíjalapra. Ebből az összegből, valamint a szociális alapból — no meg az állam hozzájárulásából — az ipari munkásokét megköze­lítő összeget biztosíthatnánk nyugdíjas tsz-dolgozóinknak. Az elgondolást tavaly ősszel ismertették a szövetkezeti pa­rasztsággal, amely helyeselte is azt. Az ellenforradalom azonban meggátolta e terv megvalósítását... A Búzakalász Tsz vezetősé­gének sikerült megtalálnia a legjobb — ideiglenes — meg­oldást. Az idős dolgozókat olyan könnyebb fizikai mun­kával foglalkoztatják, amelyet el tudnak végezni, s anyagi számításaikat is mcgfa'á'ják. Most még... De mi lesz az­után?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom