Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-29 / 181. szám
VÁC Várakozás • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1957. NOVEMBER 29. PÉNTEK DOLGOZÓ ANYÁK KÖZÖTT - ÉJJELI MŰSZAKBAN Éjjel van. A házak sorrá lehunyják ablakszemeiket s mögöttük, a kicsi paplanok alatt alszanak a gyermekek. Álmodnak a közelgő karácsonyról, játékaikról és édesanya meséiről ..: Nem pihen mindenütt az élet. Üzemeink ablakai világítanak. Fényes sávokat szakítanak ki a ködös novemberi éjszaka sötétjéből. Ezek mögött az ablakok mögött dolgoznak. Értük, kicsinyeik 6zebb gyermekkoráért, be- idegzett, biztos kézzel az édesanyák: A Váci Kötöttárugyárban jártunk ma éjjel. Az „első műszakot” látogattuk meg. Reggel, vagy délután kezdődik a dolgozó anyák részére otthon a „második parti”; a család ellátása, az otthon csinosítása, egyszóval minden, ami hozzá tartozik a háztartáshoz. A csendes beszélgetést azzal kezdjük a dolgozó mamákkal, hogy segítenek-e otthon a férjek? Kiderül, hogy a férjek túlnyomó része takarít, főz, gyermeket gondoz. Mosolyogva emlékeznek az asszonyok egy-egy férji produkcióra, a paprika nélküli paprikás- krumplira, a kőkemény tejbe- grízre, vagy a leégett bablevesre. Csugányi Lászlóné 7 hónapos kislánya apuka felügyelete alatt alszik addig, amíg ő dolgozik. Harmos Istvánná négyéves gyermekét két nagyobb testvére pesztrálja, mert férje szintén három műszakban dolgozik. Matkovics Istvánná 21 hónapos kisfiára apuka visel gondot, míg ifjú Huszár Gábomé Gáborkájára a nagymama felügyel. Igen, a nagymamák. Ök még ma is úgy vannak. vele, hogy legalább két generációt nevelnek fel. Ezt bizonyítják a legtöbben. Ahol nincsen nagyszülő, ott bizony a mamákra vár még a bevásárlás gondja is. — Még az a jó — mondják egyöntetűen —, hogy a textiliparban megszüntette a kormány az éjjeli műszakot. így a stoppolás, a vasalás és sokszor a mosás nem marad vasárnapra, mint számtalanszor azelőtt. — Csak az a baj — mondják —, hogy nincsen Vác legnagyobb textilgyárának néhány mosógépe, ami nagyon kisegítené őket. Egy idősebb asszony, amikor megkérdeztem, hogy ő már miért dolgozik ilyen őszülő fejjel; azt magyarázza nekem, hogy „szebb életük legyen gyermekeinek, unokáinak, mint amilyen' őneki volt fiatal korában’’. Sokszor hallott gondolatok ezek, de ma mégis el- gondolkozt a tnak. — Bizony ma áldás és nem gond a gyermek — mondja Reich Andrásné, aki új anyai örömök elé néz és cseppet sem aggodalmaskodik. Van ennek az üzemnek bölcsődéje, napközi otthona és ígéri, hogy tavaszra egy vidám emberkével ajándékozza meg a férjét; na és a vele járó örömöknek és gondoknak a felével. Az éjjeli műszak asszonyainak keze alatt pereg a fonal, készül a kelme. Az egyik háromgyermekes fiatal apa. Berghammer Vilmos művezető — maga is „kétműszakos”, hiszen a felesége is dolgozik Mondja, hogy ő végezi otthon a házimunkát és viseli az apróságok gondját is. Éppen Varga Józsefné gépét javítgatja. A fiatal mama megáll munka közben egy pillanatra, tekintete elmereng a város felett derengő hajnali fényen. Ne zavarjuk őt, hiszen talán éppen most gondol egy fürtös fejecskére, egy pici kézre, amelyért olyan jó, olyan nagyszerű dolgozni..: Jó - éjszakát, nyugodalmas jó éjszakát kedves dolgozó édesanyák! Bubellai Béla városi tanács végrehajtó 1 — Táskáit vettem, a fiamnak —> Szól az egyik s hozzáfűzi: — Okos gyerek, képzelje csak Már az újságot betűzi! Az üzemi műszaki tanácsokról VB-ülés előtt: 1 llOIOt is GÍPJAVilÓ lÁlt»Ul| XtS? a megvásárolt holmit bizottsága legutóbbi ülésének | Gyönyörködve elővenni. második napirendi pontja a! Szöveg: Móritz Valéria Kép: Liikácsovits Ferenc VárCÍ Motor- és Gép javító V ál- .iimiiiiiHiiiiimmiimmimmmmmimmiimiimiimimiimimiiiimmmimiitimmimimimiimiuiiiiiimmiiiimiiiiiiiimiiim lalattal kapcsolatos kérdések megvitatása volt. A tanácsvállalatok közül itt mutatkoztak meg legjobban az ellenforradalom bűnei — anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt — ezért volt fontos megvizsgálni, hogy 1957-ben hogyan állt talpra ismét ez a szépen fejlődő helyiipari üzem. A reakció által elüldözött Szabó Sándor igazgató április IS-án vette át újból munkakörét. Erélyes kézzel vetett véget a társadalmi vagyon herdálásának és gyors intézkedésekkel talpraállította a munkafegyelmet. így azután elérték, hogy az egy munkásra eső I. negyedévbeni tervteljesítés 19 234 forintos értékét a II. negyedben 11 290, a III. negyedben pedig 15 431 forintra teljesitették. A költségek szigorú ellenőrzése eredményeként pedig az első negyedévi 61 ezer forint veszteség helyett a harmadik negyed után már 113 ezer forint nyerésé get értek el. A végrehajtó bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét a vállalat vezetőségének. Az Arany Janos szavalóverseny vasárnapi döntője A járási művelődési otthon és a KISZ-bizottság által kezdeményezett „Arany János” szavalóverseny' nagy érdeklődést keltett Vácott és a járásban. Kétszáz benevező volt az iskolákból, üzemekből, községekből és ezek közül a 32 legjobb esélyes mérte össze erejét vasárnap délelőtt a döntőben. Nagyszámú néző figyelte a bíráló bizottsággal együtt az utolsó erőpróbát. Most láttuk csak, hogy mennyi tehetségünk van, akiket számon kell tartanunk a jövőben is. Mogyoródi Jenő (Gépipari Technikum) élményt nyújtott az „Epilógus” elmondásával. Öt bírálták el legjobb szavaiénak. A váciak közül még Bene Irén (gimnázium), Werner Mária (Közgazdasági Technikum) és Nagy Zsuzsanna (Hámán Kató iskola) értek el szép helyezést. Az Egyesült Izzóból Kocsis Irén került a döntőbe. Tizenegyen könyvjutalmat, huszonegy részvevő pedig emléklapot kapott. 81 helyen lesz tanácstagi beszámoló A legutóbbi tanácsülésen hozott határozat értelmében a városi tanács tagjai november végétől december 15-ig összesen 81 helyen tartanak beszámolókat. Itt tájékoztatják választóikat az elmúlt hónapokban történt érdekesebb város- fejlesztési eseményekről, az 1958-as tervekről és választ adnak a legutóbbi tanácstagi beszámolókon elhangzott kérdésekre. KIT ÁBRÁZOL EZ A FÉNYKÉP? Lapunk mai számában közöljük a Váci Vendéglátóipari Vállalat egyik kiváló dolgozójának fényképét. A szelvényre írja rá, hogy kit ábrázol a fénykép és kedd délig juttassa el a szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között, ezen a héten háromszor 10 darab totó-szelvényt sorsolunk ki! A fényképen szerepel: Beküldő neve és címe: Levelezőink írják: Diákmulatság? Kedves Váci Napló! Elnézést kérünk a zavarásért, de diáktársaink nevében szeret- nérlk valamit szóvátenni. Nem tudom, hogy egyik iskolánk mit ért diáktánc, diákmulatság alatt? Azt, hogy belépődíj címén 8 forintot kérnek szülőktől, diákoktól egyaránt? A szendvicsen szabad szemmel alig érzékelhető vajdarabocska szerénykedik és a gyomorrontás megelőzendő; egy kis uborka is akad rajta — potom 2 forintért. A kisfröccs 2,40, egy üveg családi sör 15 forint. Bizony a diákság nincsen olyan jó anyagi helyzetben, hogy ilyen nagy árakat fizessen, sőt még vendéget is hívjon esetleg az asztalához! Kérjük a rendezőséget, hogy változtasson ezen az árjegyzéken. Több váci diák Rekordforgalom, megelégedett vevők I a Rádi úti TÜZÉP-teiepen | Egy-két évvel ezelőtt gyakran fáradtak hiába a Rádi 1 | úti TÜZÉP-telepre a vásárolni szándékozók, üresen for- | | dúltak vissza a kocsik s a telepvezető is nem egyszer „el- | I cifrázta“ mondanivalóját türelmetlenségében, idegessé- | | gében. — Rekordforgalom, havi egymillió forintos bevétel — 1 1 olvastuk minap a Váci Naplóban — és most saját sze- | I műnkkel is meggyőződhetünk ennek igazáról. Közel száz új otthon épült egy-két év alatt Deákvá- | | ron. Az anyag nagy része innen került a kislakásépítőkhöz. | 1 Ma már megkedvelték az előregyártott elemeket, sokan % 1 felhasználják. Faanyag is nagy választékban található. | : — Az előrelátóbbak már a tavaszi építésre is felké- f 1 szülnek — mondja Rácz Sándor telepvezető, aki ma már | 1 sokkal nyugodtabb, sőt az udvariassági versenybe is be- | I kapcsolódott. — Naponta nagy mennyiségben viszik a f | cementet és az is bizonyos, hogy a most elszállított és | | leoltott mész, tavasszal sokkal jobban felhasználható lesz. | Űj árucikkel is bővült a választék. Árusítják a 40x40- | 1 es olcsó cementjárdalapokat. Első osztályú téglát várnak | | december elejére és megjött a jó minőségű üvegcsempe | 1 is. Így azután érthető, hogy megelégedettség látszik vevő | 1 és eladó arcán egyformán. = II. Az említett elveknek megfelelően a leghelyesebbnek látszik, ha e szerveknek a létszámát 5—12 főben szabják meg. Ugyancsak hasonló a helyzet az összetétel területén. Ezt a problémát sem lehet sematikusan kezelni. A műszaki tanácsban úgyszólván a dolgozók majdnem minden rétege képviselve lehet. így pl. a mérnökök, technikusok, kiváló művezetők és újítók, jó képességű fizikai dolgozók. A műszaki tanácsokkal kapcsolatban felvetődik egy másik vitatott kérdés is: Vajon lehet-e érdekvédelmi szerv a műszaki tanács, elősegíti-e a szakszervezetek munkáját, magát a szakszervezeti egységet? Azért kell erről beszélni, mert egyes szakszervezetek főként a textiliparnál úgy gondolják, és ügy is cselekszenek, hogy a műszaki tanács tagjai és az összes műszakiak magához a műszála tanácshoz forduljanak szociális és egyéb olyan problémájukkal, amelyekkel eddig minden esetben a szakszervezet vezetőségéhez, az üzemi bizottsághoz fordultak. Véleményem szerint ez a gyakorlat politikailag káros lenne, ha megvalósítanák üzemeinkben. Egyrészt eltávolodást jelentene a fizikai és a műszaki dolgozók kapcsolatában, másrészt pedig a szak- szervezeti egységre is befolyással lenne, amolyan kis műszaki szakszervezet alakulna ki. A mi szakszervezeteink egy- egy üzemen belül minden dolgozót — legyen az fizikai, műszaki, vagy adminisztratív dolgozó — egyformán képviselnek és kell, hogy képviseljék érdekeiket. Ha ezt még sem tudnák megcsinálni, úgy véleményem szerint nem az a megoldás, hogy a műszaki dolgozók érdekeit a műszaki tanács képviselje, hanem az, hogy helyesen kell megválasztani a szakszervezetek vezetőit, az üzemi bizottságokat. A műszaki tanácsok megalakulásukkal és működésükkel így nagy lépést tesznek az üzemi demokrácia kiszélesítése terén. Munkájukon keresztül a műszakiak széles rétegét tudjuk bevonni a vezetésbe. Nem másról van itt szó, mint arról, hogy ha a gazdasági vezetés vagy a pártszervezet a műszaki tanács tudása, véleménye, vagy tanácsa alapján dönt, műszaki vagy gazdasági kérdésekről, az máris azt jelenti, hogy a műszaki dolgozókat meghallgatták, bevonták őket a vezetésbe, helyes elgondolásaikat megvalósítják. Ezt az elvet egy néhány példával kívánom illusztrálni. A Dunakeszi Konzervgyár műszaki tanácsa elhatározta, hogy újítási feladattervet készít az 1958-as évre, ugyanakkor megvalósítja a dobozgyártás vonalbaállítását, továbbá korszerű gyártási vonalakat terveznek. A Váci Fonógyár műszaki tanácsa segítséget nyújt a gazdasági vezetésnek a műszaki intézkedési tervek kidolgozásához. Ezenkívül megvalósítja a műszaki dolgozók szakmai továbbképzését. A Dunakeszi Vagongyárban a műszaki tanács dolgozta ki a „kiváló dolgozói-mozgalom és az anyag takarékossági mozgalom feltételeit. A Dunai Hajógyárban a hulladékanyag gazdaságos felhasználásával foglalkoztak. Ez az aktív tevékenység azonban nem minden vállalat műszaki tanácsára jellemző. A Bélésáru- gyárban, Kötöttárugyárban, az Öntödében és más üzemekben, az üzemi bizottságok nem sokat törődnek á műszaki tanácsokkal, és így azok nem is tudnak eredményes munkáról beszámolni. Láthatjuk tehát, hogy a műszaki tanácsok előtt, ezen keresztül üzemeink egész műszaki gárdája előtt szép és nagy feladatok állnak. E feladatok megvalósításával, eredményes munkájukkal segítik üzemeink műszaki fejlesztését, mely alapja a gazdaságos tar- melésnek, az egész ipar területén a legfejlettebb technika alkalmazásának. Lukács Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa. Holnap oltják ismét a gyermekeket Vácott is nagy számban vitték el a szülők kisgyermekeiket a gyermekbénulás elleni védőoltásra, néhány hónappal ezelőtt. A városi tanács tisztifőorvosa lapunk útján felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a gyermekbénulás elleni II. számú védőoltást holnap, november 30-án adják a gyermekeknek az egészségügyi szolgálat épületében. A VÁCI HEGYESTORONY A Liszt Ferenc rakpart 12. szám alatti épület udvarán belül egy henger alakú toronyrész látható, hegyes kúpalakú tetővel. Innen kapta az építmény a Hegyes nevet. A mintegy hét és félméter átmérőjű, tíz méter magas kerek torony ma már a duna- part feltöltése és rendezése következtében jó pár méterrel beljebb került a víz partjától, a mai úttesten túlra. így az épület a maga késő középkori nagyszerűségében nem tud kibontakozni a néző szemei előtt, mivel a rálátást szinte teljesen elveszik az idők folyamán köréje épült házak. Pedig megérdemelné, hogy egy majdani városrendezés kiszabadítsa mai környezetéből, és ezáltal lehetővé tegye a rálátást városunk legrégibb és egyetlen a török idők előttről fennmaradt építészeti emlékére. A nézőben önként vetődik fel a kérdés: eredetileg milyen célt szolgálhatott a Hegyes? És a kérdésre rövid Szemlélődés után megkapjuk a választ magától az épülettől. A Hegyes eredetileg a víz partján állt, vagyis a Duna közvetlen mellette folyt el, és abban az időben — XV—XVII. század — a városfalnak Duna felőli északi sarokbástyája volt. Eddig terjedt (a mai Géza király tér helyén a polgári lakosság házait magában foglaló) külső vár. Ezt a feltevést igazolják azok a képek és metszetek is, amelyek a török uralom ideje alatti Vác-várát ábrázolják. Ezek közül a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot Siebmacher János metszete, amely Ortelius földrajztudós: Cronológia című Í603-<ban megjelent munkáját díszítette, és mint ilyen a Vác várát és városát ábrázoló képek közül a legrégibb —, amelynek egy példánya jelen sorok írójának birtokában van. — De ugyanazt a feltevést bizonyítja egy 1680-ban készült osztrák katonai térkép is, amely a korabeli vár sarokbástyájának helyét a ma is fennálló Hegyes területén állapítja meg. A várfalakat idővel lebontották. Ez a sarokbástya, a mai Hegyes nem került lebontásra. Vajon miért? 1. Valószínűleg azért., mivel nem akadályozta a városrendezést. 2. Magát az épületet és a vele kapcsolatos épületrészeket a város kegyura, a püspökség hasznosítani tudta. — A püspöki úriszék börtönét rendezték be benne. Tehát a XVIII —XIX. században az épület börtönül szolgált; Maga a Hegyes verembörtön célját szolgálta, amelybe felülről kötélen engedték le a rabot és hogy meg se kísérelhesse a szökést — a falhoz bilincselték. Ezt a tényt támasztja alá a verembörtön falában még ma is látható bilincslánc is. Idegenforgalmunk várható fellendülése érdekében kívánatos lenne, hogy a városi tanács megfelelő intézkedéssel hozzáférhetővé tenné ezt a török időkből, sőt a török idők előttről fennmaradt legrégibb egyetlen építészeti emlékünket a városunkba ellátogató turisták számára. Tihanyi Ernő,
