Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-22 / 175. szám

VÁCI MAP 1 ' • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • I. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK Három ezüstkalászos tanfolyam 14 vagonos magtár Virág-é'zöldségtermesztés Fejlettebb állattenyésztés Baromfinevelés Kidolgozta távlati tervét a Micsurin Termelőszövetkezet Á deákvári domboldalon is beköszöntött az ősz. Rozsda­barna leveleket hullatnak a fák, rövidebbek a nappalok és egyre több ház kéményéből száll a barátságos meleget jel­ző füst az ég felé. A Micsurin Tsz környékén is érződik, hogy közeleg a tél. A betaka­rítással végeztek; most a no­vember- végi zárszámadás elké­szítése a fő feladat. Eldől: ho­gyan gazdálkodtak egy terme­lési év alatt, mennyi részese­dés jut egy-egy családnak, tagnak* Az ellenforradalom idején Jól helytálltak a tagok. Azóta erősödtek is. Jönnének új be­lépők, messze idegenből is je­lentkeznek szakemberek — de a lakáskérdés egyelőre megol­datlan probléma. Most is el­utasítottak egy másik megyé­ből érdeklődő állatgondozót, pedig nagy'szükség lett volna munkájára: — A termelőszövetkezet te­rületén levő lakásokban is nagyrészt olyanok laknak, akik nem tagjai a csoportnak — mondja Nagy István mező­gazdász, aki a régi elnök le­váltása óta irányítja a tsz-t. — Pedig szükséges lenne a lét­számnövekedés, mert nagy terveket tűzünk ki magunk elé a következő évtizedre. Ez az új. 10 éves távlati terv került a közelmúltban a tanács végrehajtó bizottsága elé. Olyan nagy elgondolásokkal foglalkoznak, mint például.egy 14 vagonos magtár építése, melyet részben saját erőből (a Miklós majori épületek lebon­tásával nyert anyagból), rész­ben hosszúlejáratú hitelből kí­vánnak megvalósítani. Terve­zik ezenkívül két virágház építését is, összesen 40 négy­zetméternyi területtel. Kalászosaik vetésterületé­nek arányos csökkentése mel­lett növelik a takarmány terü­letet és főleg pillangósnövé­nyekkel telepítik. Az öntözéses kertészet csökkentése mellett a virág- és korai (primőr) zöld­ségféleségek termelésére tér­nek át. Az eddigi tapasztala­tok alapján az öntözéses ker­tészetet mintegy 60 százalék­kal csökkentik, ugyanakkor a virág és korai zöldség terme­lését a jelenlegihez képest 200 százalékkal növelik. A gyümölcsösben és a szőlő­ben mutatkozó hiányokat az elkövetkezendő négy év alatt pótolják. A szórványos gyü­mölcsfákat — melyek a nagy­üzemi táblák kialakítását aka­dályozzák — a termelőszövet­kezet kitermeli és helyébe 50 százalékkal több csemetét ül­tet a meglevő, zárt jelleggel bíró gyümölcsösökbe. Jelentős tervet dolgoztak ki az állattenyésztés fejlesztésére is. A kibővített takarmányter­melésre való átállással párhu­zamosan a termelőszövetkezet az állattenyésztést is megfelelő módon fejleszteni kívánja. A jelenlegi 22 darabból álló szarvasmarhaállományt 50 da­rabra fejlesztik fel. A tejter­melést a megemelt szarvas­marha-létszám mellett jó tej­termelő egyedek gondos fel­nevelésével; a jelenlegi évi 3000 literes átlag 3800 egyedi literre történő növelésével kí­vánják növelni. A jövedelmezőség érdekében a továbbtenyésztésre alkal­matlan növendék-bikákat hiz­lalás útján évenként értékesí­tik. A jelenlegi 15 darab anya­koca-állományt a tervidőszak alatt 30 darabra emelik, és így a szerződéses neveléshez szükséges 200 darab hízóanya­got és még legalább 100 darab választási sertés ellátását tud­ják majd biztosítani. Foglal­koznak az apaállatnevelés gon­dolatával is­Régi hiányosság volt — az adott lehetőségek ellenére — a baromfitenyésztés szünetelé­se. Ma már rájöttek, hogy je­lentős jövedelemtől estek el. A baromfitenyésztést ismét meg­kezdi a tsz. Pecsenyekacsa- és tyúkneveléssel is foglalkoznak az elkövetkezendő tíz év alatt, valamint 50 méhcsaláddal megvetik a szintén szép jöve­delmet biztosító vándorméhé­szet alapjait* Az üzemi műszaki tanácsokról h \ Az októberi ellenforradalom előtt a váci járás üzemeiben is kisebb-nagyobb eredmény­nyel dolgoztak az üzemi mű­szaki tanácsok. Az ellenforra­dalom azonban — mint min­den más szervezetet — ezt a szervet is demoralizálta. Az elmúlt hetek folyamán a szakszervezetek irányítói, az üzemi bizottságok kapták meg azt a feladatot központi szer­veiktől, hogy újra hozzák lét­re a műszaki tanácsokat, vagy ahogyan sok helyen nevezik őket: a műszaki gazdasági bi­zottságokat* A kérdés az, hogy mivel fog­lalkozzanak ezen az új szer­vezeten belül a műszaki dol­gozóik; munkájukban jelen­leg milyen eredmények és fo­gyatékosságok mutatkoznak és milyen segítséget kapnak az üzemi bizottságoktól. A műszaki tanácsok tagjai, ha eredményesen akarják munkájukat végezni, véle­ményem szerint a következő legfontosabb feladatokat kell megoldaniok: Első és legfontosabb fel­adatuk, hogy műszakilag meg­alapozott, az eredményes gaz­dasági vezetést elősegítő ta­nácsokkal lássák el a párt­ós gazdasági vezetést. Olyan esetekben, amikor a pártszer­vezet vezetősége napirendre tűzd a vállalat, vagy egyes gyártmányok önköltségének csökkentését, a termelékeny­ség emelését, az új technoló­giáik, vagy újítások bevezeté­sének kérdését, helyes, ha a pártvezetőség, vagy a gaz­dasági vezetés a műszaki taná­csok véleményét kikérve, hoz­za meg határozatait gazdasá­gi kérdésekben. Második fontos feladatuk, hogy a műszaki tanácsok egy- egy bizottsága vagy az egész műszaki tanács összmunkájá­nak eredményeképpen meg­oldjanak konkrét műszaki fel­adatokat is. Helyesen tűzte ki például maga’ elé feladatként a Dunakeszi Vagongyér mű­szaki tanácsa azt a célkitű­zést, hogy tökéletesítse a ko­vácsműhely szellőző beren­dezését. Ugyancsak helyesen foglalkozott a Dunai Hajó­gyár műszaki tanácsa a 103-as hajó önköltségének csökkenté­sével. Harmadik' feladatuk kell, hogy legyen az egyszerű fizi­kai dolgozókkal való szoros kapcsolat megteremtése, azok évtizedes tapasztalatainak fi­gyelembe vétele a műszaki fejlesztés további irányítá­sában. Ezt elsősorban leg­hatékonyabban azon keresztül tudják elérni, hogy tanácsot, segítséget adnak a különböző újítások, ötletek, elgondolások műszaki "kivitelezéséhez. Végül, de nem utolsósorban fontos feladatuk az önképzés, az egész műszaki gárda — ezen. túlmenően az egész üzem dolgozóinak képzése. Ezt leg­könnyebben elérhetik, ha a már létező, vagy a későbbiek folyamán létrehozandó mű­szaki klubokban előadásokat tartanak, ha kapcsolatot te­remtenek műszaki tudomá­nyos egyesületekkel és onnan neves 'tudósokat kérnek fel ilyen előadások megtartására. Ha ezeket a tanácsokat mű­szaki tanácsaink megfogadják, véleményem sízerint betöltik azt a feladatukat, hogy mun­kájukkal még jobban segítsék üzemeink műszaki színvonalá­nak fejlesztését. Vitatott kérdés még e téren a műszaki tanácsok létszáma és összetétele. A műszaki ta­nácsok létszámát az üzem jel­legétől, létszámától, műszaki színvonalától; tehát a mérnö­kök, technikusok számától függően kell megválasztani. Nem helyes az az álláspont, amit a Kötöttárugyár szak- szervezeti bizottsága alkal­maz, hogy — mint a város egyik legnagyobb üzemében — a műszaki tanács létszámát három főben szabja meg. Ugyanakkor olvan ellenkező végletek sem helyesek, .ahol ezt a létszámot 20—26 főben állapítják meg. Lukács Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa (Befejezése következik.) Hizlaldát épít Pencen a Váci Húsipari Válla­lat. Az állatokat a váci üzem gyártás közben keletkezett hulladékaival etetik. A válla­latvezetőség ceglédi tapaszta­latcsere során ismerkedett meg a hizlalda üzemeltetésé­nek tudnivalóival. . JÓL SIKERÜLT A RUHABEMUTATÓ Pénteken este zsúfolásig megtelt a Tisztiház emeleti színházterme. A helyi Nőta­nács és a Pest megyei Ruháza­ti Kiskereskedelmi Vállalat közös rendezésében bemutat­ták az őszi-téli női-, férfi- és gyermékruha-újdonságo- kat. Sok tapsot kaptak a ru­hák és viselőik egyaránt, de kijutott az elismerésből Pet- ress Zsuzsának és Bilicsi Ti­vadarnak, akik pompás mü- sorszámaikkal sokszor megne­vettették a közönséget. Az elmúlt év telén első évet már végzett kertészeti ezüst­kalászos-tanfolyam hallgatói november 8-án tartott meg­beszélésükön elhatározták, hogy a kertészet (zöldség-, virág-, gyümölcstermesztés és szőlészet) iránti nagy érdeklő­désre való tekintettel a most szerdán kezdődő másodéves kertészeti tanfolyam mellett újabb elsőéves kertészeti tan­folyamot is indítanak. Az elsőéves kertészeti tan­folyamra jelentkezhetnek mindazok, akiknek a virág-, zöldség-, gyümölcskertészet­hez, vagy szőlészethez kedvük, hajlamuk van. Elsősorban az ilyen területen már gazdálko­dók jelentkezzenek. A tan­folyam vezetősége szívesen látja és felveszi a kertészeti területtel nem rendelkező, de eziránti hajlammal bíró mun­kás, kisipari, értelmiségi és egyéb foglalkozásbelieket is. Jelentkezni lehet a városi ta­nács mezőgazdasági osztályán, vagy a kőkapui általános is­kola igazgatói irodájában. Kí­vánatos lenne minél több nő­hallgató jelentkezése is, 1957/58 telén tehát már há­rom ezüstkalászos-tanfolyam működik majd városunk terü­letén: a kertészeti másodéves tanfolyam, a kertészeti első­éves tanfolyam és az általános mezőgazdasági elsőéves tan­folyam. A kertészeti másodéves tan­folyam hallgatói elhatározták, hogy a nyári termelési felada­tokból mezőgazdasági és ker­tészeti jellegű kiállítást ren­deznek, amely december 1-én nyílik meg a Köztársaság úti iskolában. Ugyancsak elhatározták, hogy két szakcsoportot alakítanak. Remény van arra, hogy a hall­gatók a tanfolyam két évében nyert szaktudásuk birtokában fellendítői lesznek Vác gyü­mölcs- és szőlőkultúrájának. Végül a tanfolyam vezető­ség? azt tervezi, hogy orszá­gos hírű gyümölcs, szőlészeti és borászati szakelőadókkal nyilvános ankétot rendez Vác és környéke gyümölcs- és szőlőkultúrájának fellendítése érdekében. (K. I.) „Égető4.4 kérdés a váci vízhiány Már fővárosi lapok is foglalkoznak egyik legfontosabb városfejlesztési problémánkkal: a vízművek fejlesztésével. A múlt héten a „Magyar Nemzet“ hasábjain Fehér Rózsa írt Vácról, mint olyan városról, amely kinőtte a ruháját. Gyorsan iparosodó városunk hatalmasat fejlődött az el­múlt m’ásfél évtized alatt. A közművek fejlődése azonban saj­nos nem tartott lépést az iparfejlesztéssel. A probléma több­ször szerepelt a városi takács végrehajtó bizottságának napi­rendjén, de megnyugtató megoldás ez ideig nem született. Mit mondanak a városvezetők? Kiszel János tanácselnök: „Kalap alatti iparosítást foly­tattak nálunk az elmúlt években. Itt is, ott is toldozgattak, fol­tozgattak a meglevő üzemkékhez, amíg dzok valódi gyárakká Váltak, és jelentkeztek energia- meg vízigényükkel. Honnan vegyük, amikor a meglevő vízműveket csupán húszezres vá­rosra méretezték és ma már meghaladjuk a huszonhétezret?1’ Arany István VB-titkár nyilatkozata szerint a város ve­zetősége ebben az ügyben már az Országos Vízügyi Igazgató­sághoz is fordult. A műszaki egyetem hydrológiai tanszéke hozzáfogott a tervezéshez, miután a megyei tanács 100 000 fo­rinttal hozzájárult a tanulmányi terv elkészítéséhez. Valóban paradoxon, hogy Duna mellett fekvő városunk Vízhiánnyal küzd. Azonban a régi kutak eliszaposodtak és most már a nógrádverőcei vízmezőkről kell idevezetni a vizet csöveken, vagy a Pokol-szigeti részről a folyó alatt. Mind a két megoldás 20 millión felüli beruházást igényel, összehív­ták már a fontosabb helyi üzemek vezetőit is. Megbeszélték velük, hogy minden üzem járuljon hozzá a létesítendő vízmű­höz, mint az fővárosi viszonylatban is történik. A kérdés nem tűr halasztást: A mai napi 5000 köbméter víz helyett 3—4 éven belül napi 40 000 köbméter vízre lesz szüksége a gyors ütemben fejlődő városnak. A Dunakanyar Intéző Bizottsághoz benyújtott hároméves tervben első helyen a vízkérdés szerepel, de nem kevésbé fontos a csatornázás és az energiaprobléma megoldása sem. Egy bizonyos: amit lehet, megtesznek a váci üzemek és a helyi szervek. De támogatást kérnek munkájukhoz, mert egyedül, saját erejükből nem tud­nak megbirkózni ilyen nagy feladatokkal, Papp Rezső Termelőszövetkezet lesz a diósvölgyi szakcsoportból Városunk északi határában, a diósvölgyi részen néhány esztendővel ezelőtt tíz család szőlészeti szakcsoportot alakított. A kis kollektíva 30 hold földön szőlőtermeléssel, gyümölcs­kertészkedéssel foglalkozott. Most elhatározták, hogy újabb lépést tesznek a fejlődés útján. Bejelentették a városi tanács­nak, hogy termelőszövetkezetté fejlesztik gazdaságukat. A párt és a tanács minden támogatást megad ehhez az örvendetes kezdeményezéshez. Munkájuk további részéhez agronómus ad szakmai segítséget. A kitűnő talajú kültelki részben málnást, eprest szeretnének telepíteni. Ugyanakkor a kipusztult szőlőtőkéket is pótolják újabb veszőkkel. Nagy ter­vekkel, szép reményekkel kezdik a munkát és az elért ered­mények biztosan ösztönzőleg hatnak majd a még kívül­állókra is* Új rejtvénypályázatot indítunk jövőhcíi számunkban Hétről hétre közöljük a Váci Vendéglátóipari Vállalat egyik-egyik kiváló dolgozó­jának .fényképét. A feladat: kitalálni, KIT ÁBRÁZOL A FÉNYKÉP A helyes megfejtők között jutalmakat sorsolunk ki. Kitüntették a Váci Malom fomolnárát A november 7-i ünnepségek során ünnepélyes keretek kö­zött osztották ki az Élelmi­szeripari Minisztérium Ma­lomipari Igazgatóságán a Szakma Kiváló Dolgozója jel­vényeit A jutalmazottak kö­zött egyetlen. Pest megyei név szerepelt: Orszáczky Pál, a Váci Malom főmolnára. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója cím és jelvény mel­lett 1000 forint jutalomban is részesült a nagy szaktudású és odaadó munkát végző főmol­nár. Huszonnyolc éve dolgozik a szakmában és tizenhárom éve főmolnára a váci üzem­nek. Mint a malom műszaki vezetője, a vállalat fejleszté­sét, korszerűsítését tűzte ki célul maga elé és fáradha­tatlan munkával elérte azt, hogy a malom jelenleg régi teljesítményét megkétszerez­ve 6,5 vagonos napi kapacitás­sal megyénk legnagyobb és pneumatikán kívüli légikor, szerűbb üzeme. Tekintettel arra, hogy a je­lenlegi épületben az üzem már csak a nagyobb beruházást igénylő pneumatikával fej­leszthető, egyelőre a kiőrlés fokozását és ezen belül a mi­nőség javítását, továbbá az energiával való fokozottabb takarékosságot tűzte ki továb­bi célul. Sz. P. ........................................................................................................... A szürkület még küzd az Átszervezték a kereskedelmi ellenőrhálózatot | Naponta olvasunk a főváro-1 si lapokban is az üzérkedők! . , _ . ..... leleplezéséről, az árdrágítók i e9Vre jobban erosbodo vila- megbüntetéséről. A Váci Já-I Ossággal - reggel hét óra rásbíróság is több ítéletet ho-I tájban vagyunk - amikor az zott hasonló bűncselekmények I első szavazok megindulnak a megtorlására. Megkérdeztük | kijeioit valasztohelyisegek f Mellényi Ferencnét, a városi | tanács kereskedelmi csoport-1 Sokan a reggeli vonattal jának vezetőjét, hogy milyen I utaznak, s előtte mégr eleget intézkedések történtek e téren | tesznek honpolgári kötelezett- helyi viszonylatban? | ségüknek. Mások templomba­- Az ellenforradalom utáni me™s: vagy piaci bevásárlás aktívahálózatunk kissé szét-1 [e] f sz('™zohe­esett. Szükség volt az állandói Rgeket. A hatalmas urnak- bizottság újjászervezésére is. 1 ba e9Vre több szavazólap 'ke- Ez meg is történt és november § rül. Most már egy kis torlódás végén már negyven társadalmi | is van, de az elnök és munka- ellenőrünk vigyáz a kiskeres-1 társai ügyesen, gyorsan veze- kedelmi üzletekben, piacokon, | tik a választást. vásárokon a helyes árszínvonal § * betartására. Munkatársainkat! „ a Belkereskedelmi Min:szté-| Délelőtt tizenegykor erkez- rium igazolványával láttuk el | lünk a 42-es választási körzet- és sok helyen segíti munkájú-1 hez Örömmel újságolják, hogy kát a lakosság is* | már a névjegyzékbe felvettek Hét uj tagja van a városi tanácsnak 65 százaléka leszavazott. Újon­nan Vácra költözött fiatal pár jelentkezik. Nincsenek a lis­tán, mert csak két hete itteni Iákosok. Sima Albert elnök megnézi személyazonossági igazolványaikat, rákerülnek a 'kiegészítő névjegyzékre és fél perc múlva már el is tűnnek a fülke falai mögött, szavazó- lappal a kezükben. * A választási elnökség a ta­nácsházán tart ügyeletet. Cseng a telefon. Deákvárról jelzik Tihanyi Ernő elnöknek, hogy a 72-es körzet lakói száz százalékban' leszavaztak. — No, a Lajos bácsi már ta­nácstag — mondja Kiszel Já­nos tanácselnök. — Pedig még fél 12 sincsen. Arany elvtárs, a tanácstit­kár „drukkol’’, a választás za­vartalan lebonyolításáért és mint az egyik alsóvárosi kör­zet jelöltje — a megválasztá­sáért. Pajor Bandi gépkocsi, vezetővel egy sakk-partiba fojtja izgalmát. * Mire az alkony leszáll a vá­ros utcáira, a szavazás min­denütt rendben befejeződött. Az urnákat felbontják, össze­számlálják az eredményt* melynek nyomán mi is közöl­hetjük olvasóinkkal, hogy va­sárnaptól kezdve hét új tagja van a városi tanácsnak. Jegyezzük fel nevüket is: Szomodi János (6-os körzet), ifj. Szabó Bálint (7-es körzet), Szabó Pál (9-es körzet), Fere- diné Vogel Vilma (27-es kör­zet), dr. Marczinek Jenő (36-os körzet), Arany István (42-es körzet) és Zborovszky Lajos (72-es körzet).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom