Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-16 / 170. szám
1957. NOVEMBER 16. SZOMBAT MST BILL k/Cirlap 3 A&zódi Ucánika A Galga völgyében fekvő hatezres lélekszámú Aszód már az őskorban lakott hely volt, amit a mai nevelőintézet területén talált rézkori emlékek bizonyítanak. A honfoglalás idején avarokat és szlávokat találtak itt őseink. A Galga folyócska neve is szláv eredetű, már Anonymus is említi. Valószínűleg a fejedelmi törzs szálláshelye volt ez a te- rület. A környéken települt meg a Zsidó-, Ákos- és Kar- tal-nemzetség. Magáról Aszódról az 1400-as évekből származnak legrégibb okleveles emlékeink. Zsig- mond király 1404-ben udvari szabójának ajándékozta Aszó- dot. Később Aszói Tamás, Máté László, stfo. birtokosok jelennek meg a környékbeli faluk határjárásánál. Buda és Hatvan közelsége nagy befolyással volt e vidék , népének életére, főleg a török harcok idejétől kezdve. 1564-ben Aszód már csak puszta. Ettől kezdve nem szerepel a török adólajtsromok- ban. Valószínűleg felégették. Csak 1688-ban van róla Ismét hírünk, amikor Eszterhá- zi nádor a Szelényi-családnak dományozza, majd öröklés útján a Podmaniczki-család birtokába kerül. Nagyobb jelentőségre a XVIII. században tett szert, amikor a környék ipari központjává fejlődött, mert vásá- raira vonzotta a környék népét és mert a helyi iparosok árui messze vidéken híressé váltak. Különös hírnévnek örvendett az aszódi szücsmeste- rek munkája. A XIX. század elején már mint mezővárosikát emlegetik, pedig csak 2282 lakosa volt, kevesebb, mint például Túrának. Központi helyzete és Iparosodása művelődési központtá is tette. Itt tanult Petőfi, de tudunk aszódi if jakról, akik a jénai egyetemen tanultak. Kevesen tudják viszont, hogy a mostani nevelő intézet helyén egykor cukorgyár volt, amely 1874-ben, a cukortermelési válság idején szűnt meg. Inkább csak az idősebb generáció emlékszik az úgynevezett „Lloyd” repülőgépgyárra, amelynek munkássága a Tanácsköztársaság idején gyakorolt nagy hatást a környék parasztságára. A környék szegényparasztjai csatlakoztak a KMP-hez (Galgagyörk) és elfoglalták a Schossberger-bir- tokot. A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-rendszer kegyetlen elnyomása következett. Aszód népének is a felszabadulás hozta meg a szebb életet. Ismét birtokukba vették a földesúri földeket és most már szabadon indultak el a fejlődés útján. FALURÓL 1 FALURA | JUQY NAP ÁSZODON HlillllllllllllllllllllllllllllllllllllillllliHUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIMIIIIIIlllllllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIII IIllllllllllltllllllllllllllllllllIHMilllllllllllltlllltl Mikor nyit az új gyógyszertár ? Szép, modern, új gyógyszertárat építettek a Szabadság téren. Az építkezést augusztusban fejezték be. November hetedikére ígérték a megnyitást, amiből nem lett semmi. Nem is lehetett, hiszen hiányzik a berendezés az új gyógyszertárból. Jelenleg az egyetlen, régi, nedves, dohos gyógyszertárban válthatják ki az orvosságot az aszódiak. Nagy a forgalom és bizony sokat kell várni a gyógyszerre. A község lakói nagyon örülnek, hogy félmillió forintért új gyógyszertárat építettek nekik, de szeretnék, ha végre teljessé válhatna örömük és kinyitnák végre a patikát. Még valamit szóvá kell tenni. A tetszetős, új gyógyszertár egy lebontott régi ház helyén épült. A bontás nyomai elcsúfítják az egyébként szép környezetet. Füstös, ütött-kopott fal meredezik az épület mellett. Nem lehetne bevakolni ezt a falat? Véleményünk szerint nem kell sajnálni erre a pénzt, hisz az új épület környezetét sem szabad elhanyagolni. Végre rendbehozzák a Petőfi-kollégiumot Aszód Petőfi ifjúságának emlékeit idézi. A fiatal Petőfi itt végezte stúdiumait a kollégiumban, nem csoda hát, hogy az aszódiak a régi iskolaépületet épségben akarják tartani. Ez a szándék azonban az utóbbi időben hajótörést szén. vedett. A lakáshiány miatt öt családot költöztettek ide, akik nem kímélték a hagyományokat s az épületet — mind kívül. — mind belül mégjobban tönkretették. Most végre tető alá kerül a Petőfi-kollégium ügye is. A A legégetőbb problémák: lakáshiány, családi hás építés, telekspekuláció Aszódnak, ennek a 600C lakosú falunak központi problémája a lakáskérdés. A zsúfoltság — akárcsak Budapesten. A társbérlet persze itt nem olyan mint a fővárosban — összehasonlíthatatlanul rosz- szabb. Egymásba nyíló szoba- konyhás lakásban nem ritkaság, hogy 3—I család is lakik, családonként 2— 3 gyerekkel. Van-e segítség? Csak részben, mert hisz a végleges megoldást csak új bérházak építése jelentené. Erre viszont semmiféle mód nincs. Legalább is egyelőre. Az aszódi tanács illetékes osztályára pedig folyamként zúdulnak a kérvények. A lak ás in-réget a spekuláció máris kihasználta, mert az eladó telkek árát csillagászati számokra emelte. Megtörtént az az eset, hogy egy „hajléktalan”, aki házat akart építeni, egy 500 négyszögöles "telekért 30 000 forintot fizetett. Ezien felbuzdulva a többi telektulajdonos sem hajlandó 50 forinton aiiul adni négyszögölét. Az aszódi tanács most megzabolázza a telekspekulánsokat. Negyven házhelyet parcelláznak ki, ezzel is enyhítik a lakáshiányt. Az Ikladi úton 22, a Kartali A művelődést szolgálja már a művelődési ház Valamikor, nem is olyan régtől — valamivel több mint egy éve — az aszódi kultúrház a kultúra hajléka volt. De utána jött az ellenforradalom, a régi igazgató lemondott. Az újonnan kinevezett vezető laza kézzel fogta a gyeplőt és így lassanként a jam pecek, kétes elemek találkozóhelyévé vált a művelődési ház, ahol ekkoriban csak egy rendezvényt ismertek: a rock and rolial fűszerezett „táncestélye- ket”. A helyzet lassan tűrhetetlenné vált, új vezetőt hoztak a művelődési * ház élére, aki rendet igyekezett teremteni. Ez azonban sok nehézségbe ütközött. Nem volt pénze, mert elődje a kulturális célokra szánt pénzt egy Noé korabeli Gyula bácsi vezetésével A 73 Unghvári bácsi húsz családdal nagy fába eves Gyula aszódi együtt vágta a fejszéjét. Elhatározták, hogy negyven hold földön gyógynövény- termesztő szakcsoportot alakítanak. Gyula bácsi ötven esztendeje gazdász. Tizenöt évig volt a járás gazdasági felügyelője. 1950-ben nyugdíjazták, de ő elment a bankba dolgozni. Majd elrendelte a Földművelésügyi Minisztérium, hogy menjen vissza a szakmájába. Községi agrorvómus lett Aszódon. Az idén februárban végleg nyugállományba vonult. Magas kora ellenére mégsem tud otthon ülni, dolgozni akar. Igaz, hogy nem látszik rajta éveinek magas száma, víg kedélye és frisse- sége sok középkorú emberével felér. Tizenhét ezüst- kalászos tanfolyamot vezetett a környéken. A most alakuló szakcsoport tagjainak zöme volt tsz-tag. — Olyanok, akik szeretnek dolgozni — mondja Gyula bácsi és hozzáteszi: — Tanácselnökünk, Kiss Károly elvtárs is belépett a szakcsoportba. Arra a kérdésünkre, hogy mit aliarnak termelni, így válaszol: — Ha jóváhagyják, korian- dert, ánizst, édes- és konyhaköményt és borsosmentát termelünk. No és a jövedelem? Mennyire számítanak? — Ha a szeszélyes Galga közbe nem szól, meglesz a százezer tisztán. Egy munkaegység körülbelül 100 forintot ér majd — mondja. Arra kért bennünket, kísérjük figyelemmel szakcsoportjuk munkáját, mert amint mondta: — Lehetséges, hogy ez a kis csoport egy jó termelőszövetkezet csirája lesz Aszódon, autó rendbehozatalára költötte és amikor már egy halom pénz elfogyott, elvitték az autót is. Pénz tehát alig volt, cselekedni azonban kellett. Igyekezett visszacsalogatni a közönségnek azt a részét, amely a fentiek miatt még a művelődési ház környékét is elkerülte. A Magyar Játékszín játszott rendszeresen. Telt házak tapsoltak Seribe: Szerelmi párbajának, a Lili bárónőnek, Marian grófnőnek, a Nászutazásnak. Lassan-lassan visszajöttek a kultúrára vágyó aszódiak. Bálokat rendeztek. Szolidan táncolt a fiatalság, a rendbontókat eltávolították. Most már rendbejött a belső rend, kezdték a szakosztályokat megalakítani. íme: máris munkába kezdett I a szabás-varrás tanfolyam 28 fővel. Tanulják a németet, az I angolt. Az előbbit 14-en, az | utóbbit 10-en. Megalakult az I új színjátszó csoport, amely december 8-án mutatja be a | Mágnás Miskát. Mire e sorok napvilágot látnak, már 25 fiatal tanulja a balett alapismereteit. Decemberben indul a kesztyű- és pulloveiikötő tanfolyam és erre az időre várják a mezőgazdasági szakkör megalakulását is. A férfikórus megszervezése is befejeződött: a KlOSZ-szal karöltve alakítják meg a férfikart. És hogy a művelődési ház kulturális céljai mellett jól tölti be politikai és társadalmi hivatását is, hírt kell adnunk arról, hogy volt már itt egy ismerkedési est, amelyen aszódi háziasszonyok, pedadgógu- sok és más értelmiségiek, valamint kétkezi dolgozók vettek részt., A művelődési ház tehát hivatásához méltóan működik Az aszódiaknak csak egy kérésük van: a KISZ-szervezet egy-két vezetője ne provokáljon hatásköri vitát a művelődési ház körül és ezzel ne hátráltassa a kultúrprogram teljesülését. úton 12, több különböző helyen pedig nyolc házhelyet. Az egyes parcellák 405-től 500 négyszögölesek lesznek, áruk pedig négyszögölenként 10—• 16 forintba kerülnek majd. A tanács úgy tervezi, hegy az Ikladi úti új településen üzletet is építtet, hogy így szolgálják a lakók kényelmét. A parcellázás iránt oly nagy érdeklődés nyilvánul meg, 'hogy a helyi OTP-be máris tizen fizettek be 3—5000 forintokat, a „pionírok” közül, ezzel is elsőnek akarván megszerezni a jogot a házépítésre. A lakásfrontról szólva különben még az az újság, hogy az Ipari Műszergyár lakótelepén laknak olyanok, akik már nem dolgoznak itt, csak a lakás előnyeit élvezik. A gyár dolgozói elvárják, hogy a lakáskérdésnek e frontján is sürgősen rendet teremtsenek. __________ H ÍREK A VÁSÁRTÉR MELLETT fedett vonatmegálló létesítését kérik azok a dolgozók, akik erre laknak és az Ikladi Műszergyárba járnak. A megálló létesítésével „labdáznak“ az illetékesek, közben a dolgozók kilométereket gyalogolhatnak a vonatig. Sürgős intézkedést! MEGKEZDTÉK a kupola építését a Podmaniczky-kastétörténet a következő: a benne lakó családoknak lakást keresnek, majd hozzákezdenek a restauráláshoz. A pénzt ehhez az akcióhoz különös módon szerezték. Mert a megyei tanács egy árva petákot sem adott. Most restaurálja a Pod- maniczki-kastélyt a Szolnok megyei Építőipari Vállalat. E célra kiutal a megyei tanács 500 000 forintot, az építkezés viszont csak 290 ezer forintba került. Maradt tehát 2 100 000 forint. Amikor ezt a megye megtudta, vissza akarta hívni a megmaradó összeget. De nem így az aszódiak. Utazták Budapestre. csapkodták az asztalt, érveltek, nem hagyták magukat — szóvei harcolták. A megye meghátrált. Aszódon hagyott 100 000 forintot a Petőfi-kollégium rendbehozatalára, a 40 000-et pedig, az általános iskola tatarozására for- dítják. Mindenki jól járt. Aszód, ahol végre rendbehozzák a Petőfi-kollégiumot, múzeummá rendezvén be és a megyei tanács is, amely végül is az 500 000 forintból még 70 000 j forintot vissza is kap. Értesülésünk szerint az aszódi Petőfi-múzeumot már a jövő év folyamán megnyitják. | TÜZÉP-börze [ I Polgár Ernő a neve az | 1 aszódi TÜZÉP-telep vezető- | | jenek. Beszéltek sokat a | 1 községben arról, hogy Pol- | | gár nem utasítja vissza az | I ajándékot — ha hoznak ne- jj | ki. A sok mende-mondából | I a végén rendőrségi eljárás | 1 lett, amely meglepő ered- | I ménnyel végződött. ! Kiderült, hogy Polgár | I többször kapott bort a há- 1 | lás vevőktől, ebből azon- | | ban még csak egy decit | | sem ivott meg: a teljes | | mennyiséget szétosztotta a | i telep dolgozói között. Hát | | ilyen becsületes ember Pol- | 1 gár Ernő. | A történethez tartozik, | I hogy az ügy miatt a föld- | 1 művesszövetkezet a TÜ-1 1 ZÉP-fiókvezctőt fél évi pré- | | miumelvonásra ítélte. I Az aszódiak méltán kér- | | dik: ezzel el van intézve? | rititiiliiiiiMHiiiiiiiimiiiiiiiuuiiiiiilllllllllllllUllllintlIllillllS Reklamáció mozi-ügyben Sokat bosszankodnak u Pető fi-mozi környékének lakói, de a járókelők is amiatt, hogy a kijáratok és a WC az utcai részen vannak. Nemcsak a késői szüneteik tereferéi, de az illemhely szaga is bosszantja az embereket. Ez utóbbi a közegészségre is káros. Mi lenne, ha a kijáratokat és a WC-t áthelyeznék az udvari részre? Az aszódiak régi kívánságának tenne eleget ezáltal a Moziüzemi Vállalat. Mi újság a holtokban ? 'Aszódon jól megférnek egymás mellett- a földművesszövetkezet és népbolt üzletei. Egészséges versengés folyik közöttük, aminek csak a vevők látják hasznát. Nagy örömet keltett az új húsbolt megnyitása, amely a legkorszerűbben felszerelve várja a vevőket. A Népbolt Vállalatnak van még öt élelmiszer-üzlete, ahol mindent kapni. A textíliákról már nem mondhatjuk ugyanezt. Hiányzik a szőnyeg, a gyapjú- és kötöttáru. A földművesszövetkezeti boltokban szintén hiányzik a gyapjú- és kötöttáru, tűzhely viszont bőven van. Érdekesség: eddig öt televíziós készüléket vásároltak Aszódon. Panasz: nem mindig jó a vételi lehetőség, öröm: a jövőben szombaton és vasárnap éjjel két óráig tartják nyitva a földművesszövetkezeti vendéglőt, ahol vegyeszenekar húzza majd a talpalávalóti Kisiparos gondok Hatvannégy kisiparosa van Aszódnak. Dolgozik itt 9 cipész, 7 kőműves, 4 asztalos, 3 kovács, műszerészek, lakatosok, van 4 női- és 4 férf> szabó, órás, mézeskalácsom stb. Érdekes, hogy a régi, hagyományos aszódi mestersé lyon. Az építkezést — remél- j get, a szűcs szakmát senk' hetőleg — jövőre befejezik. A nagyértékű freskót meg tudják menteni és a műemléknek nyilvánított épületet restaurálják. ASZÖD történetének összeállításán dolgozik Arató Mátyás tanár. Munkájával előreláthatólag a jövő év januárjában készül el. Könyve a TTIT kiadásában jelenik majd meg. AZ ÚJTELEPEN 400 méter hosszú keramitjárda készült el a közeímúltban. Nem kell majd taposni a sarat a malomközieknek sem, mert már itt is elkezdték a 220 méter hosszú betonjárda építését. iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiii's 1 PLETYKA | | — Pszt. El ne árulják í | senkinek. Megtudtuk, hogyi § lei a falu hírharangja! I — A fél falu retteg tőlei | — mondták —, ha valalkU | | a szájára vesz, az úr irgal | | mázzon bűnös lelkének. 1 | — Tényleg? Ilyen vészé- | ídelmes lenne? | — Azt csak a férje tud- | 1 ná megmondani, aki asi | ötödik fröccs után bizony | 1 remégve megy haza, mert § | már párszor kikapott a* | | italozásért. : 1 — Még ilyent?! Ilyen f | kardos ez a ... nna, szó | 1 val inkább nem írjuk idei | a nevét. Jobb a békesség | 1 Nem igaz? sem űzi. De ács- és kalaposmester sincs a faluban, pedig elkelne. Sok szép munka kerül kJ az aszódi kézművesek keze alól, de néhány szakmában anyaghiány akadályozza a munkát. A kőművesek a tégla- és cseréphiányra panaszkodnak. Még az utalványokra sem mindig kapják meg az anyagot. A villanyszerelők szóváteszik, hogy nem kapnak elegendő vezetéket és csövet. A kovácsokat rosszul látják el szénnel. Nagyon örülnének, ha javulna az anyagellátásuk, de legalább olyan örömet okozna nekik, ha nem Kelenföldre, az Etele térre kellene menni az anyagért, hanem közelebb is megkaphatnák. ASZÓD-ÜJTELEP vízproblémája megoldódik. Kétezer ember él itt, s küzd vízhiánynyal. Értesülésünk szerint a közeljövőben kútfúráshoz kezdenek, majd víztornyot építenek a telepen s így minden itt lakó egészséges ivóvízhez jut. A munkálatok kétmillió forintba kerülnek. Egérfarok a kenyérben Nincsen sorbanállás Aszódon a kenyérért. Nem is lehet, hiszen három pék süti a kenyeret és a péksüteményt a lakosság számára. Az emberek mégis sokat beszélnek a kenyérről és a süteményről. Reggel bevásárolnak a háziasszonyok, megveszik a kenyeret, péksüteményt, s amikor otthon kenyeret akarnak enni házitotót rendeznek: mit fognak benne találni: szöget, spárgát, vagy papírdarabot? A „kenyértotó“ nullás találatát az a háziasszony vitte haza, aki beállított a péküzembe, így kiabálván: — Az aszódi pékek ne újítsanak folyton. Tessék: a kenyérben most spárga helyett egérfarkot rejtettek el. Szóval kérem, ez nem tréfa. Az aszódi három péküzem dolgozói lelkiismeretesen igyekeznek munkájukat elvégezni. Hogy ez nem sikerül, nem rajtuk múlik. A berendezés elavult, a sütőüzemek kicsinyek, szűkek, ahol a tisztasági rendszabályokat betartani szinte lehetetlen. A péküzemek dolgozói túlterheltek, emiatt sokszor nem használják a-szitát. Ezért kerül a kenyérbe sokszor spárgától egérfarokig sok minden. Már több ízben tervbe vették, hogy új, modern péküzemet épitenek, ki is jelölték a helyét közvetlenül a malom mellett. A terv azonban máig is csak terv maradt. Az aszódiak kérik a terv minél előbbi teljesítését a Gödöllői Sütőipari Vállalattól, mert mint mondják — a jövőben „meglepetések nélküli“ kenyeret szeretnének enni. (összeállította: Farkas István—Kalmár Pál) >.
