Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-09 / 137. szám

2 "x/Tirlap 1957. OKTOBER 9. SZERDA I nem HRUSCSOV BESZÉLGETÉSE öregednek [ f Gy VEZETŐ AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓVAL | Az arab nők most megtar- | I tatt damaszkuszi kongresz- | | szusán Mohammed marok- | | kői szultán 26 éves Aisa | | nevű leánya felszólalásában 1 |o többi között ezeket mon-1 idotta: ! '— Marokkóban ma már | | csak az idős nők viselnek | | arc bori tó fátylat, mégpedig | | annál az egyszerű oknál | 1 fogva, mert idősek. Én is s | eltakarom majd az arco- § imát, ha túl leszek a hatva-1 ! non. De a szemem nem! A | |női szemek nem öregednek! | | Elmondotta azt is, hogy | % Marokkóban hamarosan = | olyan törvényt hoznak, § | amely szerint a férfiaknak, | | ha válni akarnak, meg kell § imondaniok a válóokot is, 1 I nem úgy mint eddig, Ma- 1 | rokkában ugyanis eddig az § | volt a szokás, hogy a válni | ! akaró férj háromszor egy- \ | más után hangosan rákiál- | statt a feleségére: „Toka-% ! rodjP’ s ezután „automati-1 ikusan’' elváltnak számított. | I A Reuter iroda szerint Hrus­csov kijelentette többek kö­zött, hogy nem lenne probléma a műhold vagy bármelyik má­sik új tudományos szerkezet ellenőrzése, amennyiben az Egyesült Államok és a Szov­jetunió megegyezésre tudna jutni a békés egymás mellett élés kérdésében. Hruscsov az Egyesült Álla­mokat és főleg Dullest okolta azért, mert az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kapcso­latai hanyatlottak a „négy nagy” 1955 nyarán Géniben megtartott értekezlete óta. A szovjet államférfi hozzá­fűzte, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió „az ésszerű­ség szellemét tanúsítaná”, minden új tudományos fejle­ményt ellenőrzés alatt tart­hatnának és elkerülhetnék „azoknak a még szörnyűbb fegyvereknek a veszélyét, amelyekkel a tudomány most jelentkezik a látóhatáron.” Hruscsov megjegyezte, hogy rakétalövedékes háború ese­tén a kapitalizmus elpusztul­na. Hruscsov kijelentette, véle­ménye szerint ha háborúra ke­rülne sor, azt a kapitalisták kényszerítenek ki, és ez a há­ború feliháborítaná a világ lel- kiismeretát azokkal szemben, akik kirobbantói voltak. Elv­ben a helyzetben az emberek szenvednének és ragaszkodná­nak egy olyan rend létreho­zásához, amely kielégíti köve­teléseiket, ezt pedig csak s> szocializmus teheti meg. Miután Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió rendelke­zik a védelemhez szükséges összes rakétalövedékekkel, ki­jelentette, egyes amerikaiak nevettek, amikor bejelentette. hogy a Szovjetuniónak van interkontinentális ballisztikus lövedéke. Most azonban, hogv a Szovjetunió kiröpítette a műholdat, amelyhez nagyerejíl rakétára volt szükség, csünén a tájékozatlanok és a techni­kailag begubózók állíthatják azt, hogy az oroszok nem mon­danak igazat. Amikor a tudósító azt kér­dezte Hruscsovtól, miért nem tájékoztatták előzetesen a vi­lágot a műhold kiröpítéséről, azt válaszolta, ha a Szovjet, unió előre bejelentette volna a kísérletet, egyesek azt mond. ták volna, hogy az oroszok csupán kérkednek, így tehát elhatározták, hogy a műhold kiröpítését csak akkor jelentik be, ha a műhold már a ma­gasban van. A francia kormányválság hírei A magyar kormányküldöttség kínai útjáról A Pravda hétfői száma ^Megbonthatatlan barátság" címmel L. Gyeljuszin cikket közli a magyar kormánykül­döttség kínai útjáról. A cikk megállapítja, hogy a kapitaliz­musra jellemző ellentétek he­lyett a szocialista országok egymás közötti viszonyának alapvonása a szilárd egység és a testvéri barátság. — A szocialista országok testvériségének, elvtársi kap­csolatainak ragyogó példája a kínai—magyar barátság — ál­lapítja meg a cikkíró. Ennek a barátságnak szellemétől mély­ségesen áthatva írták alá a napokban Pekingben a Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányának közös közleményét, mely a két állam közötti baráti tár­gyalások eredménye. A Pe­kingben folytatott kínai—ma­gyar tárgyalások hozzájárulást jelentenek a szocialista orszá­gok egységéhez" a béke megőr­zésének és tartós biztosításá­nak ügyéhez — fejezi be cik­két a Pravda. SZERDÁN jugoszláv kül­döttség indul Budapestre a kulturális javak visszajuttatá­sáról folytatandó tárgyalások­ra; Újabb magyar jegyzék az osztrák Külügyi Hivatalhoz A Magyarországról eltávo­zott fiatalkorúak hazatérésé­nek ügyében a Magyar Nép- köztársaság Külügyminiszté­riuma ■ bécsi követsége útján 1957. október 4-én újabb jegy­zéket juttatott el az Osztrák Köztársaság Külügyi Hivata­lához. A jegyzék, hivatkozva a Ma­gyar Külügyminisztérium hi­vatalos lépéseire és javaslatai­ra, megállapítja: azok a fára­dozások, hogy valamennyi fia­talkorú gyermek mielőbb ha­zatérhessen szülői otthonába, osztrák részről a mai napig nem találtak megértésre. Majd a jegyzék szóvá teszi a szülők maguk választotta de­legációjának utazására tett lépéseket, amelyet az osztrák Külügyi Hivatal „elvi meg­gondolásokra” hivatkozva, visszautasított. A jegyzék kijelenti, hogy a követség teljesen indokolat­lannak találja a Külügyi Hi­vatal elvi meggondolásait, amelyek alapján a küldöttség beutazását megakadályozták. A követség kénytelen felté­telezni — folytatódik a to­vábbiakban a jegyzék —. hogy a Külügyi Hivatalnak az az intézkedése, amely megaka­dályozza a szülő-delegáció be­utazását, csupán azt a célt szolgálja, hogy továbbra is el­odázza valamennyi fiatalkorú hazatérését. Ez az időhúzás pedig olyan veszélyeket rejt magában, hogy a fiatalko­rúakat . időközben tovább­szállítják Ausztriából. A Külügyi Hivatal merev álláspontja már közel egy esz­tendeje sorra meghiúsít min­den olyan magyar kezdemé­nyezést, amely a nemzetközi jog és az emberiesség alapján Felhívás sok szétszakadt magyar csa­lád öaszeköltözését kívánja elősegíteni és sokezer jelen­leg hazátlanul hányódó fiatal magyar gyermeket kíván szü­leihez visszasegíteni. A szü­lők elidegeníthetetlen joguk­nak tartják, hogy ők dönthes­senek gyermekeik sorsáról. Ezt a szülői jogot semmilyen más személy, vagy nemzetközi szervezet nem veheti el tő­lük. René Pleven, akit René Coty köztársasági elnök hétfőn dél­ben kért fel kormányalakítás­ra, az egész hétfői napon foly­tatta tárgyalásait, Pleven megbízatásának si­kere attól függ, hogy a szo­cialista párt résztvesz-e az új kormányban. Párizsban úgy tudják, hogy a szocialisták tartózkodóan nyilatkoznak az esetleges Pleven-kormányban való részvételt illetően. Az új miniszterelnökjelölt erőfeszí­tései így főleg arra irányul­nak, hogy egyrészt legyőzze a szocialisták ellenállását, más­részt megnyerje az új kor­mány számára a jobboldali függetlenek szavazatait is. Amint a Liberation rámutat, Pleven a szocialisták és a jobb­oldali függetlenek „házassá­gát” akarja nyélbeütni a ke­reszténydemokrata MRP „ál­dásával". Nagy részvét mellett temették el Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költőt Kedden délután temették a magyar irodalom nagy halott­ját, Szabó Lőrinc Kossuth- díjas költőt. A Kerepesi úti te­mető halottasházában felrava­talozott koporsót több ezer fő­nyi gyászoló közönség vette körül: az elhunyt hozzátarto­zói, barátai, írótársai, szemé­lyes ismerősei, s olyanok is, akik csak írói és költői művei­ből Ismerték és tisztelték. A párt és a kormány képvi­seletében dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese és Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagjai jöttek el leróni kegyeletüket. Ott voltak: az Irodalmi Tanács tagjai és az írótársak, közöttük Bölöni György, Fodor József, Féja Géza, Illés Béla, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Köpeczi Béla, Németh László, Rideg Sándor, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter. A Művelődésügyi Miniszté­rium képviseletében Mihályfi Ernő miniszterhelyettes mon­dott búcsúbeszédet az elhúnyt ravatalánál. A költő sírját számtalan ko­szorú borította: barátok, író- társak, költői munkásságának tisztelői hozták el virágaikat. Az első koszorút a párt cs a kormány nevében dr. Münnich Ferenc és Kállai Gyula helyez­te eL ORGONAVIR ÁGZAS Juliette megkívánta öreg szülőinek a csókját, öt lármás év hosszán nem háborgatta ilyen gerjedelem. Nagy éhü, lompos és rosszul táplált leányként került Budapestre, Ilyenkor a leánynak más dol­ga van. legelőször is a fogait kell gondoznia. Legyenek épek és élesek a kicsi fogak. Legye­nek nagyon fehérek és szépek. Csak ilyen fogakkal lehet be­leharapni a férfiúba és a pénz­be. Szépen falt az életből Ju­liette. A vén, rokkant kasz- nárpár leánya. Juliette teljesen eltemette Juliskát. Nem is. akart emlékezni a tanyai ház­ra, honnan kiröpült. Mikor aztán már illatos fürdőt vehe­tett minden napon, fölébredt mégis Juliska. Eszébe jutott Juliettenek a kis tanyai ház. A két kis öreg ember. Az apja és az anyja, kik öt év előtt na­gyon sírhattak. A gyöngéi ér­zések akkor költöznek az ilyen leányokba, mikor a bőrük megfinomodik. Juliette pompá­san gazdálkodott. Amint ez egy kasznár kisasszonyhoz illüc. Volt már pénze s megszállták már gyakorta őt meleg hangu­latok. Éppen egy barátjával szakí­tott Juliette. A szegény fiúnak nagy bűne veit. Fölváltotta az utolsó ezresét. ADY ENDRE: JULIETTE FIRENZÉBE MEQY I A női szemek | I a? előfizetőkhöz | | Október 15-t5I I minden előfizetőnk I 3 = 1 a megye egész területén 20 szó- 1 3 zalékos engedménnyel adhatja = | fel apróblrdetéseit. Az összes = | apróhirdetési felvételi helye- | | ken az előfizetői nyugta fel- = | mutatása mellett feladhatók a | | kedvezményes apróhirdetések | ärnniiiimimmmtimtitiimmiiHUlilMilllilmiiiiiimimtiu? Havas decemberi napon jg- vetet írt az apjának Juliette. Hogy talán már elsiratták s meggyászolták őt. Holott ő él. Elkívánkozcrtf hazulról, mert dolgozni al<art. Es nem akart a tanyán megvénülni. Buda­pest nem kegyetlen váívs. Aki tud dolgozni, az szépen élhet itt. Sokat küszködött ő az öt év alatt. De most állása van, íme. Most már bátran mert az ő imádott szülőinek színe elé kerülni. Közeleg szent ka­rácsony napja. Otthon akar lenni ez estén. Anyácskája ölébe akarja hajtani a fejet, mint régen. Hallgatni akarja a béresgyerek kántálását. Édesapjával dióra akar kár­tyázni. Pihenni akar az ő kis Juliskájuk. Az ő kis Juliská­juk: így írta. Hogy elküldte a levelet, na­pokig nem aludt. Kisleánysá- gának minden emléke feltá­madt benne. Síró, dacos vá­gyakozással vágyakozott haza. Hazamegy, hazamegy, ha nem akarják is. Meg akar tisztulni otthon, a tanyán. Sírt é3 kacagott, mikor az apja levelét olvasta. Az ö eg iromba betűk szinte kiabálták az örömet és szeretet. Táncol­tak tanyai jókedvvel a vén kasznár betűi. Jöjjön. Jöjjön haza, Juliska. Kegyes az idei karácsony. Hazahoza az elve­szett leányt. És készült boldogan haza Juliette. Elnézett a budapesti házak magas, havas tetője fe­lett. Már látta a tanyát. Rö­pülnek hazafelé a csörgő szán­nal. A vén kasznár maga is elébejött kis leányának. Oda­haza díszítgeti a Juliska szo­báját az öregasszony, Juliska anyja. Majdnem eszelős lázzal ült a vonatba Juliette. Aztán szá- mítgatta. A gyorsvonattal dé­lig kell utaznia. Azután vár­nia kell egy állomáson. Oh. borzasztó lesz a várakozás. Az­tán beül a kis vicinálisba. Délután öt órakor kiszáll. Az­tán egy óra alatt hazaröpíti a szánka; jó lesz, be szép lesz. Fázott és égett Juliette egész teste. Reggelizni bement az étke. zakocsiba s ott szembekerült egy úrral Juliette. Meg se néz­te jól. Meg se akarta nézni. Kire kíváncsi ő ma? Senkire, senkire, csak az ő drága, ara­nyos, jó öreg szüleire. Meg valakire, aki ő volt, Juliskára, a tanyai kasznár-lányra. Ö nem is Juliette már. 0 már Juliska. Aztán mégis ráemelte az ar­cát étkező társára Juliette. S aztán rögtön nagyon megdöb­bent. Fenyegető, zúduló vesze­delmet érzett. Csipkés kis ken­dőjével a homlokához nyúlt. Mintha verejték gyöngyöznék ott. Megtörölte s ajkához csúsztatta le a kendőt. Ekkor elszabadult minden. Mintha lebukott volna a vonatról Ju­liska. Juliette hangosan fölka­cagott: — Hová tette a bajuszát, Rudolf? A férfiú ts kacagott. Várta ezt a kacagó közeledést. Visz- szakacagott Juliettere: — A gyász miatt. Magát gyászolom. — És hová utazik, Rudolf? — Hjah, azt én nem tudom. Erre a szokásomra még emlé­kezhetik. Valamerre Délre ta­lán. — A téltől ijedt meg? _ — Bizony a téltől, kis Ju­liette. Rettenetes csapás a tél Szeptemberben hordják haza a beérétt gyümölcsöt, szedik a kukoricát, krumplit, gyűjtik a mezőgazdasági ter­ményt. A vénasszonyok nya­rában a városi ember is bol­dogan sütkérezik. Az idén azonban a szeptembervég bo­rúsra, hidegre fordult. Hideggel köszöntött, dér­rel, néhol faggyal az október. Már azt hittük, hogy itt a ködös, hideg ősz. S tegnap újra kitisztult az ég, kisütött a nap, s megenyhült a lég. ügy látszik, az idén meg­ismétlődik a vénasszonyok nyara. Kell is a jó idő, mert Időjáráwjclentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás ma estig: To­vábbra is derült, párás, nyuga­ton helyenként ködös idő, eső nélkül, gyenge szél. Hűvös éj­szaka, több helyen még gyenge talajmenti fagy. Enyhe nappal. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—21 fok között. — HAGYOMÁNYOS SZÜ­RETI MULATSÁGOT tar­tanak a Csepel Autógyár Hajtóműgyárának kiszistái, október 19-én az MTH inté­zet kultúrtermében. A győri Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatnál befejezték 300 gödörfúrógép gyártását, amelye­ket facsemeték ültetéséhez hasz­nálhatnak az erdőgazdaságok. — AZ IDŐSZERŰ KÉR­DÉSEK propagandistáinak kétnapos tanfolyamát tartot­ták meg az elmúlt napok­ban az aszódi járási párt- bizottságon. A tanfolyamon igen nagy érdeklődéssel hall­gatták a pártoktatás mód­szerbeli, időszerű kérdéseit. Majakovszkij, solohov, Babel, Kazakovics könyvei jelennek meg a szovjet könyv ünnepi hete alkalmából. — TATAROZZÁK az aszódi Podmaniczky-kastély kupoláját. Az összeomlással fenyegetett kupolán Csabai Lajos, Gulyás István, Gu­lyás Péter, Erdei József, Ambrus István dolgozik, akik elhatározták, hogy megmentik az értékes fres­kókat. A felvilágosító munka hatá­sára országszerte nőtt a cukor­répa-termelési kedv. Vasárnap több ezer dolgozó paraszt kötött termelési szerződést a földmű­vesszövetkezeti megbízottakkal. olyan bőrű embereknek, mint mi. Hiába melegszem. Külön­ben melegséget sem éreztem azóta, kis Juliette. Tudja, hogy mióta? Juliette kacagott egy. szer. A szíve azonban kalapált. Mit jelent ez? Éppen Rudolf­fal találkozik. Ezt a fiút még talán szerette is egy kicsit. Ez volt az első, aki a kis lompos kasznár-leányban megérezte a leendő, pompás, ideges, illatos Juliettet. Természetes, hogy ő hozzá kellett legkegyeilenebb- nek lenni. És Juliette kegyet­len volt. És most találkozik vele. Éppen most. Juliette érezte, hogy ragasz­kodnia kell. Nem szabad meg­mondania, merre utazik. De a férfiú nem vallatta. Gúnyos és fáradt szemeivel vizsgálta egy kicsit a Juliette arcát s aztán egyhangúan, szárazon, majd­nem mormolva, mint a pap az Ave Máriát, mondta Ju­liettenek. — Holnap karácsony lesz. A kasznárék Julisltájának eszébe Jutott, hogy ő nem Juliettenek termett. Különben is elég volt az öt esztendő. Juliette újból fehér Juliska akar lenni. Ha­zamegy a papához és a mamá­hoz, szent karácsony ünnepé­re. De ez nagy csacsiság, Ju­liette. Bocsásson meg, de nagy csacsiság. Maga öt nap múlva jobban fogja utálni a tanyát, mint öt évvel ezelőtt. Aztán megint elszökik Budapestre. De akkor már nagyon keserű leány lesz maga, Juliette. Ak­most folyik a szántás-vetés és a megkésett termények betakarítása. Az őszben egy tavaszi hír, egy lelket, szívet vidító öröm: Szolnokon, Ludányí István kertjében már másodszor vi­rágzik a fehér törökorgona; A terebélyes orgonafa dacol- va az időjárással, több szép, illatos virágot hajtott és a levelei is élénik zöldszínben pompáznak. < Orgonavirágzás — október- ben. Hosszú, kellemes őszünk lesz. (g) — A SZOVJETUNIÓBAN 65 szélesvásznú vetítővel rendelkező filmszínház mű­ködik és ez év végére szá­muk 100-ra emelkedik. — ÉRDEKES ANKÉTOT rendeznek pénteken délelőtt a Fővárosi Tanácsnál a nők háztartási munkáinak meg­könnyítésére. Előadó dr, Pesta László, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese. — AZ ORSZAGOSHIRÜ. lórévi, délszláv művészeti együttes legutóbb Bácská­ban és Baranyában vendég­szerepeit. Ott voltak a kis­újszállási nagykun napokon. A nagykőrösi kultúrverse- nyen második díjat nyertek: oklevelet és ezüstserleget vittek haza. Falusi füstöltáru érkezett A Nagyvásártelepre kedden reggel 74 vagon és 21 tehergép­kocsiáru érkezett, egyebek kö­zött 20 vagon burgonya, 12 va­gon káposzta és 25 vagon gyü­mölcs. A földművesszövetkezeti csar­noki árudákba sok falusi füs­töltáru érkezett az Alföldről: Turkevéről és Debrecen vidéké­ről. A kenyérszalonnát kilón* ként 34, a csemege és a kolozs­vári szalonnát 42, a füstölt ser­téscombot csont nélkül 41, a sertéstarját csonttal 36, a karajt 38, az oldalast pedig 30 forintért árusították. A szövetkezeti baromfi boltok a hízott liba kilóját 28—30, a hízott kacsát 32 forintért adták. Megjelent a piacon a Sopron vidéki kormos alma is. Az állami boltokban 4—4.30 forintért árusították. kor magának már nem ma­rad semmije. Tartsa meg a tanyát és menjen oda, Ju­liette! Az effélét úgy őrzi és úgy kerüli az ember, mint va- valami babonás titkot! Vagy mint én őrzök és kerülök egy régi fehér leányt, akiről vala­ha azt hittem, hogy ö adja ne­kem a boldogságot. Nem lát­tam, mióta férjhez ment. Nem is akarom látni. Tudom, vége volna mindennek Már pedig az embernek szüksége van egy tanyára, egy asszonyra, vala­mire, ami messze van tőle mindig. Ne menjen maga ha­za, kis Juliette. Juliette már sirt és sírva kérdezte: — Hát hová menjek? — Jöjjön velem, kis Ju­liette. Megyünk együtt Firen­zébe. Ha ott nem jó, megyünk tovább, ahová maga akarja. Látja, én is készültem valaho­va. Én is azért szaladok, mert meg akarom tartani azt a he­lyet, ahová mindig csőik ké­szülődni szabad. A gyorsvonat megérkezett oda, ahol Juliettenek ki kell szállnia. Juliette fölkészül, in­dul. Aztán a férfiú arcára néz. És sírva roskad össze. Fázvk s plédjeibe burkolja ma­gát. A férfiú kiugrik a vonat­ból, mely pár percig áll. Visz- szatér és jelenti: — Minden rendben van, kis Juliette. Maga velem jön. Me­gyünk Firenzébe. A vonat megindul. Juliette sikoltva szalad fülkéje ablaká­hoz. Látja a kanyargó viciná­lis útját. A nagy. fehér vilá­got. Csörgőket hall. Az öreg kasznár csörgő szánnal most megy az állomáshoz. Megy a leánya elé, Juliska elé. akit szent karácsony hazaküld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom