Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-05 / 134. szám

1957. OKTÓBER 5. SZOMBAT '\fCirtap rMr*jr**jr*jrMrMjrjrjrMjwjrjrjrjrM**<rjr*jrjr*jrA m Sikkasztott- nyolc hónapi börtönt kapott a nyársapáti adóvégrehajtó- Kis motyókkal, alig, vagy egyáltalán nem titkolható íélsszel tizenhat kisfiú ér­kezett az aszódi 200-as MTH iparitanuló-intézetbe, új, bol­dogabb életet kezdeni az ed­diginél. Tizennégy, tizenöt éves gyerekek. Hánykolódtak az életben, megismerték a ki­siklott családi élet poklát, a szeretet, a boldog családi kör, gondtalan gyermekkor csak álmaikban élt. És most idehozták őket Aszódra. Aszód? Hol is hal­lottak már róla? Talán szi­dásokkor, két fenyegetés kö­zött merült fel a javítóintézet neve. Hát félnek. Félnek a büntetéstől, a kerítéstől, a börtöntől, a további szidások­tól és várják, mint a rémme­sék boszorkányát. De mindez .;: Nincs, nincs, nincs — bizonygatják a ré­giek és még a széttárt tenye­rüket is megforgatják a na­gyobb bizonyosság kedvéért. Mi van hát? Mit lehet itt csinálni? — Szakmát tanulni, amilyet *csak akarsz — adja meg a felvilágosítást az egyik régi tag. Aztán van ping-pong, könyvtár, hajókirándulás. Az egyik szobából hegedű­szó hallik, bizonytalanul, csúszkál a vonó a húrokon; — Meg ez is. Az új süvölvény fellélegzik. — Hát ez jó. Ez élet Itt érdemes élni. De ahány gyerek, annyi fé­le, az . egyik örül, a másik meg..! — A másik meg beméri a kerítést, a_ legközelebbi lám­pa hatósugarát, az éjszakai sötétséget és meglóg — mond­ja Égelmayer Ernő igazga­tó. Aztán visszahozzák és, hösszabb-rovidebb idő alatt megérti, hogy nem érdemes felcserélni a biztosat, a jót a bizonytalanért, a rosszért. Itt emberek lesznek, becsületes, rendes emberek, mint majd­nem minden volt növendé­künk. * Csak ezt nehéz megmagya-. rázni, — Igen. mert ezek a. gyere­kek úgy tanulták, hogy csak annak higgyenek, ami már megtörtént. És á rossz körül­mények nem egyet a szellemi fejlődésben ig visszavetettek; Egyikkel-másikkal nehéz lesz zöldágra vergődni, de bízom benne, hogy sikerül. — Üres szobák állnak az in­tézetben. hely van. Tizenhat gyerek, alig pár csepp a rá­szorulók tengeréből. Miért nem utalnak be többet? — Augusztusban született meg ez a határozat, idő kell míg a gyámhatóságok, az ifjúságvédelmi tanácsok bele­jönnek a munkába. És a szü­lők ellenkezését is nagyon ne­héz eloszlatni. Pedig ez az is­kola nem börtön, és ha javul a család szociális helyzete, ha emberi körülményeket tudnak biztosítani a gyereknek, bár­melyik pillanatban hazamehet és nyílt intézetben folytathatja tanulmányait. — Eddig nálunk csak a kis­korúak bírósága által el­ítélt gyerekek tanultak. Most, hogy a gyámhatóságok is utal­nak be rossz körülmények kö­zött élő fiúkat, eggyel több lett a feladatunk, de remél­jük, ezt is sikerrel oldjuk meg. A minisztériumoknak ez a ha­tározata, hogy az erkölcsi zül­lés veszélyének kitett fiata­lokat intézetben helyezik el, nagyon sokat ígér, nyugodt életet a csavargás helyett, biztos, meleg otthont, tanu­lást, munkát, szóval meg­mentett életeket. A határozat óta alig egy hó­nap telt el és jönnek a gye­rekek. Jönnek majd egyre többen, kis motyókkal, alig, vagy egyáltalán nem titkolha­tó íélsszel, drukkolnak, hi­szen minden kezdet nehéz. És ahogy múlnak a hónapok, az évek, megenyhül a bánat, el­felejtik a felelőtlenül disszi­dált szülőt, az alkoholista apát, a hideg tűzhelyet, a csa­vargást az utcán, megbecsült szakmunkások, boldog em­berek lesznek. És, ahogy nemrégiben mondta az egyik ilyen otthon­talan kis ember; Mi majd jobban fogunk vigyázni az életre, a mienkre is, meg azokéra is, akik ránk bízzák a magukét. Bóta Vilma Kovács Sándort 1955 novem­berében választották meg adóvégrehajtónak. Kovács a munkáját egy évig rendesen végezte, és az ellenforradalmi idők alatt sem volt vele sem­mi baj. Múlt év novemberében Ho- ma István, a Nyársapáti Köz­ségi Tanács elnökének felszó­lítására újból megkezdte az adóbeszedést. A nyársapátiak fizettek is Kovácsnak, aki azonban tíz befizetett tételt 1300 forint összegben saját magának tartott meg. Kovács beismerte a pénz felvételét, csupán azzal véde­kezett. hogy a posta nem vett fel pénzt és ezért nem tudta az összeget befizetni. Ezt a védekezést a nyársapáti posta­fiók megcáfolta. Az ügyet a Ceglédi Járás- bíróság tárgyalta, ahol Kovács Sándort sikkasztás bűntetté­ben mondták ki bűnösnek és ezért nyolc hónapi börtönre ítélték. Eladta a kölcsön kapott kocsit, lovat és lószerszámot Luxus vasúti kocsik Olaszországban Tavaly egész Európában megszüntették a vasúti har­mad osztályú kocsikat és je­lenleg mindenütt első és má­sodik osztályú kocsik közle­kednek. Az olasz államvasu­tak most rendszeresíteni akar­nak „luxus elsőosztályú” ko­csikat is, amelyeket rádióval, televízióval, rádió-telefonnal, fotelokkal és hőmérséklet- szabályozó berendezéssel lát­nának el. A viteldíj ezekben a luxuskocsikban jóval fe­lülmúlja az első osztályú ko­csikra érvényes árszabályt. Makula Péter tápióbicskei vándoriparos, mesterségére nézve bádogos, múlt év októ­berében elment Újlengyel köz- j ségbe Jurik György ismerősé- j hez. Itt elmondotta, hogy sze- j retné mesterségét folytatni, : egyelőre azonban se kocsija, | se lova nincs és ezért arra i kérte Jurikot, hogy adjon köl- j csőn neki egy kocsit és lószer- ! számot, ezeket másnap vissza­adja. Utána elment Jakab Já­noshoz, akit négyéves kora óta nevelt, akinek azt mondta, hogy van már kocsija, lószer­száma is, adja kölcsön a lovát. Jakab ezt meg is tette. Makula családjával együtt elindult vándordíjára, de nem messzire ért el, mert már november első napjaiban el­adta a kocsit, pár nap múlva pedig a lovat és a lószerszá­mot. A tulajdonosok egy ideig keresték Makulát, a lovukat, illetve a kocsijukat, miután egyiket sem találták meg, megtették a feljelentést. Meg­indult a nyomozás és ennek során Makula is kézrekerült, akit most vont felelősségre a Nagykátai Járásbíróság. Ma­kula azzal védekezett: a ko­csit és a szerszámot azért adta j el, mert hatodmagával nem volt mit ennie. A lóeladásról j viszont nem volt hajlandó | nyilatkozni. Mezőgazdasági gépaikatrészek üvegből A Német Demokratikus Köztársaságban a közelmúltban sikeres kísérleteket folytattak acélt helyettesítő üvegalkat­részekkel a mezőgazdasági gépgyártásban. Az utóbbi időben annyira előrehaladtak a kísérletek, hogy teljesen megbízható fogaskereket is készítenek kemény, hengerelt üvegből. A szak­emberek szerint az üvegből készült gépalkatrészekre nem ra­gad rá a nedves föld és a jelentős acélmegtakarításon kívül az előállítási költségek is egynegyedére csökkentek. A Nagykátai Járásbíróság kihallgatta a póruljárt köl­csönadókat is, akik azonban szinte mentő vallomást tettek és így Makulát sikkasztás bűntettében ítélték el, melyért négy hónapi börtönt kapott. Azért csak ennyit — mondja az ítélet —, mert a károsultak nem kívánták a megbünteté­sét; J)ég nem látott, feltűnően JA. csinos barátnőmmel ta­lálkoztam tegnap. A szokásos kérdések, apró pletykák után kissé irigy kérdésemre, hogy mitől ilyen csinos (iga­zán dlég régen láttam ahhoz, hogy időközben kissé elhíz­zon és megcsúnyuljon) titok­zatos mosollyal árulta el tit­kát: jógázik! Alig vártam, hogy elbú­csúzzunk, rohantam a könyv­tárba. A ,, Diadalmas Yógá“- tál, a „Titokzatos lndiá“-ig minden könyvet összeszed­tem, amelyről feltételezhető volt, hogy komolyan foglal­kozik a jógával, helyesebben, amely számomra is lehetővé teszi, hogy kissé molett jó- fázó barátnőm karcsú ter­metéhez váljak hasonlóvá! Otthon türelmetlen, , lázas buzgalommal fogtam, az ol­vasáshoz. Olvastam és olvas• fám a kimerülésig, amíg a. könyv kihullott erőtlen ke­zemből, s szemhéjaim álmo­san leragadva, már-már elaludtam. De hirtelen felrettentem! fjem lehet aludni! . Jágázni kell! De halálosan fáradt va­gyok! Akkor sem szabad aludni! Különben is az egyik könyvben, már nem tudom, melyikben, azt olvastam, hogy a legtökéletesebb pihe­nés az, ha az ember teljesen vízszintes helyzetbe helyezi magát, s tíz percig úgy fek­szik lecsukott szemekkel, tagjait eleresztve, ám moz­dulatlanul, hogy közben nem gondol sdmmire. J ó. rendben van. En most fáradt vagyaik s tökéle­tesen ki akarom pihenni ma­gam. S ha így pihenek, köz­ben még jógázom is. Rajta hát! De hol tudok én tökéle­tesen vízszintesen feküdni? Jógázni jól A rö' amié nem jó, mert pu­ha, ruganyos, s aki jógázik, annak edzenie kell magát! A padlón! Természetesén, csak a padlón fekhetem le. Pokrócot terítettem a sző­nyegre, az órát úgy helye­zem a könyvespolcra, hogy fekvőhelyzetemben is észlel­hessem majd a tíz perc le­teltét, s mély sóhajjal végig­nyúltam a padlón. Jóleső lustasággal engedtem eler- nyedni végtagjaimat, be­hunytam szememet. S akkor kezdődött el az én szellemi kálváriám! Akkor, amikor azt gondol­va, hogy most pedig nem gondolok semmire! lőször csak mondogat­tam magamban: nem gondolok semmire, nem gon­dolok semmire, nem gondo­lok semmire! S akkor észre­vettem, hogy csukott szem­héjaim alatt fényes karikák és sötét vonalak táncolnák. Megszámoltam a karikákat: nyolc* darab, utána a vonala­kat akartam, de azok állan­dóan változtak, így képtelen voltam a végösszeget megál­lapítani. De hiszen ez gon­dolkodás — kaptam rajta magamat a számoláson g új­ból elhatároztam; hogy nem gondolok semmire! Odaskinn, mintha esne az eső ... veri az ablakot.., nem gondolok semmire.., holnap mennem kell a varrónőmhöz próbálni... biztosan most is becsap ..: nem gondolok semmire. Ma­riska néni azt mondta, hogy a gyümölcsrizsbe tegyek egy csöpp savanyú uborikát, a férjemnek egész biztosan izíeni fog, a férfiak szerelik az ilyen pikáns ízeket ■. nem gondolok semmire..} jaj, már fáj a fejem az eről­ködéstől ... és biztosan nincs itthon egy szem Ka­rit sem ... nem telt még le az a tíz perc?... félszemmel megreszkírozom az órára sandítást... jaj, még csak három perce, hogy itt fek­szem ... nem gondolok sem­mire ... jaj, ha most csön­getne valaki. ■; mit szólna a férjem, ha látná, hogy fek­szem a padlón .. nem gon­dolák semmire ... még sze­rencse, hogy a gyerekek a nagymamánál vannak, mert azt hinnék, hogy anyunak valami baja van, amiért a padlóra feküdt s elkezdené­nek sírni... nem gondolok semmire .. mindjárt én fogok sírni.. -. sírni.;. ezt nem lehet kibírni... nem gondolok semmire ... hát van olyan bolond, aki nem gondol semmire? Ilyen nincs, ezt valami tökfilkó találta ki csatk..; de hát a barátnőm is jógázik és olyan csinos.. ő biztosain tud nem gondolni semmire, csak én nem tudok... Istenem, istenem, miért ültettél a szívembe ilyen elégedetlen­séget önmagámmal szem­ben ... hát nem vagyok én jól úgy, ahogy vágyók? Nem gondolok semmire .. -. hátha a férjemnek így is tetszem, ilyen enyhén... izé.. szó­val ilyen kövéren .. akkor kinek mi köze hozzá... ne­kem így is jó ..: még min­dig van négy perc. hi­szen az örökkévalóság... de ezt már kibírom, f nem gondolok semmire . . van­nak bölcs yoghik... ők tud­nak nem gondolni semmire... vajon ők is mind csinosak?... amelyik a könyvbeli képen volt, olyan, mint egy csont­váz ... nem molett..., nem... jaj .. -. valahol olvastam, hogy ólomlábaikon járt az idő,.; most is úgy jár... ólomlábakon.. dalolni kel­lene valamit.. szemembe nézz, szívembe látsz..-, de borzasztó lenne, ha most le­dőlne az akvárium... aka­rom mondani az antikvá­rium ... rám borulna a viz s a kis halacskák itt feküdné­nek mellettem a padlón... hahahahaha ők is jógázná- nak .. nem gondolok sem­mire . -. i ez hülyeség.;. va­jon milyen lehet a Nirvána... borzasztó, hogy a japánok­nak több mint nyolcmillió istenük van ..: én ezt nem is hiszem... nem hiszek semmit.. -. nem gondoldk, semmire nem gondolok.,. óh, egek. Letelt a tíz perc! Igen, most már gondolhatok arra, amire akarok! Tpelállok a padlóról, fá- radian. Összehajtogatom a pokrócot, s lassan a fo­telba ereszkedem. Gondol­kodni akarok a dolgok fe­lett, mert azt már gyaní­tom, hogy ez igy nem lesz jó, de nincs egyetlen gondo­latom sem. Aztán kabátot veszek, s lassú, „igazán kipihent” léptékkel lemegyek a sarki gyógyszertárba, Karilért. S közben elhatározom, hogy holnap legelőször a könyv­tárba megyek. Visszaviszem a Yoga-könyveket. Madácsy Magda 5 JHmitiiftiiimnitmHiiimiHiiitimiiiuHiiiiuiiiiiiimiunmimiiiiiiiiiummHuuiiiiUHiiHiiimimMMHiimiiiumHmiifiiHiiiiti^ | KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: | Hatalmas ősz Hatalmas, ősz, | | Reám leheltél s érzem, egyre érzem, | hogy nagyra nősz. ! Te jó, te nagy, | ami akartam lenni, régen, egykor, | most az te vagy. Igaz, egész, ’f I mely önnön-magát bátran koronázza s az éjbe néz. I | 3 I Azt hittem én, \ § gőgös és hervadó virág leszek csak, | | szép és szegény. Bússzemű bölcs, | itt állok, ember, karomon a gyermek, 1 | o lágy gyümölcs, A kar, a kar, § | egy ember ága, lombos és gyümölcsös, 1 mit is akar? § A sors vagyok, a méz, a tűz, a könny, a szív, az élet, Mondd, ki nagyobb? 1 Vágytam vakon \ 1 és ami vágyam itt-ott megmaradt még, eléd rakom. ; Arany-idő, vigasztaló, mosollyal szomoritó, kibékítő. Hatalmas ősz. Reám leheltél s érzem, egyre érzem, | | hogy nagyra nősz. | A Káspi-tengér megmentésének terve Mint hírül adták, az időjárás megváltozása és a nagykiterje­désű csatornarendszerefc » Káspi-tenger vízszintjét, 25 év leforgása alatt mintegy két méterrel csökkentették. Hogy a tó értékes olaj, só és halkin­csét megmentsék, a tó északi részén egy gátat építenek, mely a tó vízszintjét rövid idő alatt az eredetire emeli és megmenti a kiszáradástól. Egyik képünkön a 450 kilo­méter hosszú, nyolc méter ma­gas hatalmas gát egy részleté­nek tervét mutatjuk be a rajta húzódó gyorsvasúti pályákkal és autóúttal. A háttérben lát­szik a hatalmas zsilipkapu, melyet fenti képünk mutat be. OTTHONRA LELNEK té

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom