Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-26 / 152. szám

■ 1357. OKTÓBER 26. SZOMBAT ffl» 3tEGtti WClrtap S Külkereskedelmi folyóirat jelent meg A Magyar Kereskedelmi Kamara kiadásában megjelent a Külkeres­kedelem című folyóirat. Célja, hogy a külkereskedelmi apparátus dolgozóit, az ipari, a mezőgazda- sági szakembereket tájékoztassa a világgazdasági eseményekről, s a külkereskedelem Időszerű kérdé­seiről. Az első számban Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyet­tes írta a beköszöntőt. A folyóirat cikket közöl többek között Ma­gyarország és a szocialista orszá­gok kapcsolatáról, a gazdasági együttműködésükről; a hároméves külkereskedelmi terv előkészítésé­ről; az államközi osztályok felada­tairól; a francia frank leértékelé­séről és Franciaország pénzügyi helyzetéről, valamint a nyugat- európai szabad kereskedelmi öve­tet tervéről. Fehérnemű M ricinusainjhnl Egy olasz möselyemgyár új, rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező textil rostszálat mutatott be az őszi ipari vá­sáron. A rostszál ricinusolajból készült, pehelykönnyű, ellen, áll a savaknak és a mínusz 50 Celsius-fokot is jól bírja. Ha­risnyák, fehérneműk előállítá­sára tartják alkalmasnak. A NŐK EGYENJOGÚSÁGA A SZOVJETUNIÓBAN Melyik filmben látta? A szovjet film ünnepe képrejtvén^-pályázata Negyven év történelmileg nem nagy idő, de a szovjet nők éle­tében óriási haladást jelent. A cári Oroszország ezen a téren is súlyos örökséget ha­gyott a fiatal szovjet államra. A nőknek mindössze 15,5 szá­zaléka tudott írni és olvasni. Ha dolgoztak is, jóval keve­sebb bért kaptak, mint a fér­fiak. Jogtalanság, megalázta­tás, rabszolgasors — ez volt a nők osztályrésze a cári Orosz­országban. Mindezt meg kellett változ­tatni. A szovjet állam első dekrétumai között szerepelt az a törvény, amely emberi jo­gokat biztosított a nőknek. A politikai, gazdasági és polgár­jogok területén egyenjogúsí- totta a nőket a férfiakkal — s ez nem jelentett puszta szóla­mokat. Az állam és a szakszervezet a nők részére speciális iskolá­kat létesített, ahol szakmát ta­nulhattak. Különféle intézmé­nyek segítették őket gyerme­keik nevelésében. Egyre töb­ben állami és társadalmi ve­zető posztokra kerültek. S elmúlt 40 esztendő. Ez­Egy bűvész kihívja a halált Maurice Vogel, a híres bűvész fantasztikus vállalkozásra határozta el magát. Revolvergolyót akar elkapni fogával. A hírt a Nemzetközi Zsonglőr és Bűvész Szövetség közölte. A golyókat londoni rendőrök lőnék ki. Maurice Vogel reméli, hogy a hat rendőr mind a hat golyóját el tudja kapni majd a fogával. „Vagy tíz bűvész vesztette életét eddig ennek meg­kísérlése során” — jelentette ki Robert Johnson, a Bűvész Szö­vetség képviselője. Maurice Vogelnek felesége és kislánya van. ÍZsákbacsirke4 az ecseri vasútállomáson //* Az ecseri állomáson szolgá­latot tartó vasúti rendőrhöz szeptember 19-én a hajnali órákban odament egy asszony es ezt súgta a fülébe;-— Jöjjön azonnal elvtársam az állomás mögé, mert ott egy gyilkos van. — Milyen gyilkos? — érdek­lődött a rendőr. — Azt nem tudom milyen, de biztos, hogy az, mert mel­lette egy zsák van, amiből csö­pög a vér. Ekkorra már 15—20 asszony állta körül a rendőrt, aki a be­jelentés után megindult a gya­nús személy felé, nyomában az asszonyokkal. A bejelentés va­lónak bizonyult: a rendőr is látta, hogy a férfi mellett levő zsákból vér szivárog. Igazolás­ra szólította fel a férfit, akinél azonban nem volt személyi igazolvány. Bemondása szerint Farkas Józsefnek hívják és Budaörsön a Hunyadi utca 54. szám alatt lakik. Az igazolta­tás után a rendőr felszólította, hogy nyissa ki a zsákot. Ez megtörtént. Meglepő lát­vány tárult a rendőr és a ki­váncsi asszonyok elé. A zsák­ban levágott nyakú csirkéket találtak, számszerint negyve­net és ezekből csöpögött a vér. Az állítólagos Farkas elmon­dotta, hogy a csirkéket az éj­szaka folyamán lopkodta össze Ecseren és haza akarta vinni Budaörsre. Tüzetesebb vizsgá­lat után megtalálták azt a kést is, amellyel a csirkék nyakát átvágta és egy pár nemezpapu­csot, melyet azért húzott fel a cipőjére, hogy nesztelenül kö­zelíthesse meg a csirkeólakat. A rendőr Farkast átkísérte a Kőbányai pályaudvarra, hogy ott folytassák ügyében a to­vábbi vizsgálatot. Farkas azon­ban egy őrizetlen pillanatban megszökött, sorsára hagyva a negyven levágott nyakú csir­két, a kést és a nemezpapucsot. Farkas Józsefet most a mo- nori járási kapitányság körözi és ezúton kéri fel mindazokat, akik egy 170 cm magas, kopott szürke ruhájú, piroskockás ingben levő. gumitalpú nyári szandált viselő soványarcú, gesatenyebarna hajú férfiben felismerni vélik Farkast, érte­sítsék a monori járási kapi­tányságot levélben, személye­sen, vagy pedig Monor, 41. szá­mú telefonon. Különös szimpátia Norvégiában a közelmúltban sztrájkba léptek az adóügyi tisztviselők. A sztrájk megin­dulásakor számos távirat ér­kezett az adóhivatalok címére, amelyekben a következő állt: „Ne engedjetek a követelásek- bőd, tartsatok ki, sztrájkolja­tok, akár évekig!“ Irta: MARIJA JANCSUK idő alatt a szovjet nők egész nemzedéke fejezte be a közép­es felsőfokú iskolákat. Tavaly a hallgatók 52,3 szá­zaléka nő volt. Az iskolák el­végzése után a termelés veze­tő posztjaira kerültek. Jelen­leg a Szovjetunióban 480 000 női mérnök és «technikus dol­gozik. A Szovjetunióban az ipar­ban foglalkoztatott munkásod és hivatalnokok 45,5 százaléka r.ő. A nehéz és egészségre ár­talmas munkáktól eltiltják a nőket. Különösen nagy gondot fordítanak az anyavédelemre: a nőket terhességük negyedik hónapjától kezdve nem oszt­hatják be éjjeli munkára, vagy túlórára. Az üzem vezetősége köteles a terhes asszonyodat a legkönnyebb munkára helyez­ni, de ugyanakkor régi beosz­tásának megfelelő átlagos fi­zetést folyósítani. A dolgozó anyának az ebédidőn kívül, minden 3 órában félóra szü­net jár, hogy táplálhassa gyer­mekét. A nők részvételének a tár­sadalmi életben egyik fontos előfeltétele, hogy az állam segít­séget nyújtson a gyermekne­velésben. Ezt a célt szolgálják a különféle bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, technikai körök és sporttelepek. Tavaly kezdték meg működésüket az iskolai intemátusok is, ame­lyekben a gyerekek teljes ál­lami támogatást élveznék. Az anya tehát nyugodtan végez­heti munkáját, tudja, hogy gyermeke jó kezekben van. A Szovjetunióba érkező kül-f földi küldöttségek gyakran ér-| deklődnek aziránt, milyen | szakmában dolgozik a legtöbb! nő. A válaszokból kiderülj hogy a nők közül legtöbben a| pedagógus hivatást választót-f tá'í. A szovjet pedagógusok 701 százaléka nő. De más foglalko-| zási ágakban is megállják af helyüket. A felsőfokú végzett-1 séggel rendelkező szakembe-1 rek 53 százalékát, a középfokúi képzettséggel rendelkezők 661 százalékát alkotják nők. A jo-i gászok között 31 százalékban | találhatunk nőkgt. A választás és a választható-1 ság joga — az egyik legna-f gyobb vívmány, amelyet a| szovjet állam a nők részére | biztosít. Jelenleg a Szovjetuniói Legfelső Tanácsa küldötteként! 348, a szövetségi és autonóm | köztársaságok legfelső taná-i csaiban pedig 2300 nő dolgo-1 zik. Több mint félmillióan! vesznek részt a városi és terü-f leti szovjetek munkájában. I Nagy megbecsülésnek ör-| vendenek a női tudósok is. f Nagy felfedezések, találmá-1 nyok fűződnek a szovjet nők | neveihez. A Szovjetunióban | jelenleg a tudományos mun-| katársak 36 százaléka nő. Csu-1 pán a Szovjet Tudományos! Akadémia különböző intézmé-1 nyeiben 11 női akadémiai le-| velezőtag, 741 doktor és 21271 kandidátus dolgozik. E néhány adat is szemlél-; tetően bizonyítja, hogy a nők; élete a Szovjetunióban alap-l vetően megváltozott. A napokban Angliából leve­let hozott a posta Vácra, a Báthori utca 18. szám alá Han- csik Istvánnak. A fia írta, aki az ellenforradalom alatt oly sok fiatallal együtt itthagyta a meleg családi otthont, a hazá­ját. Azóta sok minden történt. A kánaáni álmok szertefosz­lottak, vágyódnak haza ezek a fiatalok. Ebből a levélből is az otthon, a családi tűzhely mele­ge, a haza iránti sóvárgás árad. íme a levél: Kedves szüleim! Én most már valamennyire egészséges vagyok. Kedves szü­leim, én haza mennék. írják meg, hogy mi a helyzet. Már úgy halljuk, hogy többen haza mentek és hogy nem bántanak senkit. Én nagyon -megbántam, hogy eljöttem abból a szép ha­zámból. Soha többé el nem ha­gyom a drága hazám, csak még egyszer szüleim körében lehes­sék és a nyolc testvéremmel. Nem azért, hogy iít olyan rossz volna, de úgy mondjuk, minde­nütt jó, de legjobb otthon. Írják hogy sokat gondolnak rám, én még sokkal többet magukra. De csak még egyszer haza mehessek, akkor nem fo­gok senkire hallgatni. Már lassan egy éve lesz, hogy ott­hagytam a hazám, de ez oly hosszú idő volt, hogy tíz évnek tűnik. Most már nem nyug­szom, amíg haza nem jutok. Írják meg, hogyan lehetne ott­hon befizetni az útiköltséget. Menjen el Pestre anyu és tud­Nem nyugszom, amíg hm nem jutok “ Egy disszidens fiatal leveb szüleinek ja meg, mit lehet az érde­künkben csinálni, hogy mi­előbb otthon lehessünk. Nem szeretném az új évet itt meg­érni. Itt esik az eső, nagyon sokszor ködös a levegő. Fájt a derekam, nem tudtam döf-j gózni, de most már jól va-*.u gyök. Most más kvártélyra men-, tünk. Három és fél fontot fi- j zetők egy hétre, szoba, koszt, mosással együtt. Ruhám van elég. Van két I bőröndöm, alig fér bele. De j igazuk van édesanyám, hogy itthon a többi testvéremmel milyen jó volna. Hogy miért is jöttem el, nem hallgattam testvéreimre, buta, fiatal, meg­gondolatlan eszemmel. Soha, soha többet nem mennék el idegenbe, mert a rádió is úgy mondja, idegen itt minden, de ez nagyon is igaz. Édesanyám, kérőm, gyorsan intézze az ügyemet, hogy mi­nél előbb mehessek, mert hiá­ba van itt minden, de csak haza, s haza minél előbb, én otthon akarok lenni, nem ide­genben! Most zárom soraimat, mara­dok sok szeretettel, eltévedt fiúk: TIBI Lapunk október 25-től 4 hétig minden számában közli egy szovjet színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szel­vényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és ki­töltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a megyei moziüzemi vállalathoz. (Pest megyei Mozi- üzemi Vállalat, Budapest, V., Báthory u. 10.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegyszelvény II. díj 80 darab mozijegyszelvény III. díj 40 darab mozijegyszelvény IV. díj 10 x 20 darab mozijegyszelvény V. díj 50 x 10 darab mozijegyszeivény A mozijegyszelvények beválthatók 1958. december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957. november 30. Értékelés: 1957. december 31-ig. A nyertesek neveit a lap közli. ................................................................................................................ A becsületes kisiparosság ne hagyja, hogy néhány harácsoló rontsa jó hírnevét Megkezdődött a KIOSZ választmányi ülése Az árkérdésről szólva a fő­titkár elmondotta, hogy a ? Országos Árhivatal is megálla­pította: a kisiparosok egy részé­nél visszaélések tapasztalha­tók. Ennek a tarthatatlan hely­zetnek megszüntetésére a KIOSZ vezetősége október 7-én határozatot hozott, a szak­mai irányárak kidolgozására és a társadalmi ellenőrző háló­zat megszervezésére. Azoknak, akik kétszeri figyelmeztetés után sem tartják meg a törvé­nyeket, iparengedélyük meg­vonására tesz javaslatot az il­letékes szervezet. A becsülete­A tárgyalóteremben UGYE HASONLÍT? Az abcnyi tanácsháza nagy­termében a Ceglédi Járásbíró­ság helyszíni tárgyalást tart A rögtönzőit tárgyalóterem­ben a hosszú asztal mellett a biráík, jobbra a vádló- és a iiiitiiiiiiii.....tii.i.i....iinii(.it.i.iii.iii.tii.t.i.in.nii.imiiit.iiiN(i.iif.iniiimii.iiiii..i..i.ii.iini....iii....it...iim..i.it.i.n.nmiiii..i«.mtt.i.HiMti.itiiHi...mi..ni.n.iiiiim.ii.imHiHi.i.iiii.tiii...iiii'g védőügyvéd, a padsorokban | fejkendős paraszt nénik, fiatall, I kíváncsi lányok és asszonyok, |az első sorban a vádlott, s | mellette a tanúk ülnek. | Hegedűs Béláné középkorú, ! fekete asszony a vádlott,. Vá- !dolja Raffael Pálné rágalma- ! zás címén. A szemüveges bíró ! kérdez. ! — Igaz-e az a vád, amellyel 1 önt Raffael Pálné vádolja, ! hosy azt terjesztette róla, ! Tóth Lászlóval szerelmi vi­li szonyt folytat. | — Nem igaz. | Raffael Pálné megismétli a ! vádat. Szerinte a vádlott. He- 1 gedüs Béláné négy tanú je- 1 'enlétében tette a kijelentést. ! A következő Szabó Lászlóné ! tanú. A bíró kérésére el- ! mondja, nem hallott ilyen ki- § jelentést. ! Bakos Györgyné tanú el- ! mondja, hogy ő sem hallotta, i hogy Hegedűs Béláné rágal­mazta volna Raffaelnét. El­lenben egy este ugatott a ku­tya, kiment és látta Raffaelnét Tóthék háza előtt. A következő tanúk, Polonyi Istvánné és Molnár Istvánná meghallgatása után a vádló­ügyvéd kéri, hallgassák ki Raffael Pált és Tóth László- nét. A védőügyvéd viszont ké­ri, hogy ne hallgassák meg, mert a négy tanú egyöntetű vallomása alapján el kell ej­teni a vádat Hegedűs Béláné- val szemben, hisz a rágalma­zás nem áll fenn. A bíró a tárgyalást felfüg­geszti, a hallgatókat és az érdekelteket kiküldi a terem­ből, ítélethozatalra vonul visz- sza. sen dolgozó kisiparosságnak közös érdeke, hogy rendet te­remtsen ezen a területen. Ismertette a kisiparosok nyugdíj- és betegbiztosítására készülő javaslattervezetet, majd az anyagellátásról szólt. Ebben az évben több anyagot juttattak a kisiparosoknak és a becslések szerint egymilliárd 150 millió forint értékű anya­got használnak fel ebben az évben a mesterek. Hiány van vasból és műanyagból. A tanácskozáson felszólalt Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. — A kisiparosok somiba be­kerültek a régi rendszer vál­lalkozó, tőkés, spekulatív ele­mei is — mondotta. —,A több mint 120 000 kisiparos között van egy vékony réteg, néhány ezer ember, aki nem becsüle­tes munkával akar megélhetés­hez jutni, hanem munka nél­kül, spekulációval, a gyors meggazdagodásra törekszik. Kár lenne emiatt a kis réteg miatt megbántani az egész kis­iparosságot. Ezért nem szabad általánosítani és nincs értel­me, hogy bántó gyanakvás kí­sérje a kisiparosok döntő több­ségét. Meg kell értenie a kis­iparosságnak. hogy az állatni, tanácsi és szövetkezeti ipart jobban tudják ellenőrizni, kor­látozni és a törvénysértéseket hiegakadályozni, mint a kis­iparosságnál. Első képen: a mailändi (Nyu gat-Németország) Jégpo'otába n rcndew.lt Rock and Roll »fesztivál” két résztvevője. A másik képen: René Coliam arini szobrász „Cselgáncsküz­delem” című szobra a párizsi „Egykorú művészet” kiállításon A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata 2. A színész neve: i Melyik filmben látta: A beküldő neve és címe:­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom