Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-13 / 115. szám

1957. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK '\iCir1aV 3 Poszmik Ferenc mindenképpen marad A tárnoki Szabadság Ter­melőszövetke­zetet sokan el­hagyták múlt év novemberé­ben. Poszmik Ferenc bátyánk, aki 16 hold jó szántót és 2 hold kaszálót hozott be, hűséges maradt a szövetkezeti gon­dolathoz. Miért? Erre akartam választ kapni. Kaptam is. mert az elnökkel történt beszélgetés közben ő is megérkezett fogatával a ta­nyaközpontba. Takarmányt ve­tett a lovaknak, aztán leültünk az udvarba a beton itatóvályú szélére beszélgetni. Az első kérdésem mindjárt ez: — Poszmik bácsi, nem gon­dolkozott a kilépésen? — Miért gondolkoztam vol­na, amikor jó sorom van — adja némi gondolkodás után a rövid választ. — Hát a többieknek nem volt jó? — kapok a válaszon. — Én ötvenkettőben nem az adótól és a beadástól menekül­tem. Amikor beléptem, kifizet­tem én az utolsó fillérig. De sokan kényszerűségből léptek be. Ezek mindig kifelé kacsin­gattak, s hogy ki lehetett lép­ni. hát elmentek. meséli el be­Egyszerűen annak mutat | A szövetkezetj vaL Már kint kellene is lenni a földeken — az istálló mögé. A trágyahordásban segíthet, ne a gépállomás is, miért nem teszi? Ezen bosszankodik Posz­mik bácsi — Sok a hiba, de talán a jövedelem jó lesz — fordítok a témán. — Négy és fél kiló búza, két és fél kiló árpa lesz egy mun­kaegységre. Aztán még krump. lit, kukoricát, hagymát és egyéb terményt is kapunk — válaszolja. — Ez elég szép. biztos lesz pénz is. — Az a baj. hogy az kevés lesz. Mert tudja, amióta csök­kent a termények ára, a pénzt tartják a tagok fontosabbnak — magyarázza. Sok a hiba lépésének történetét. Az 6 szavai szerint írom: „az istennek sem akartam belép­ni.“ Testvére beszélte rá, aki már előbbre is szövetkezeti tag volt. S nem olyan ember, aki ha egyszer letette a garast, ha. mar fel is kapja. Meg is sze­rette a szövetkezetei, mindig lelkiismeretesen, szorgalmasan dolgozott. Jutott neki a jöve­delemből jócskán. Gondtalanul megélt belőle feleségével. Többre nem is vágyik. _ A kilépők nem haragud­nak magára, hogy nem követte az ő példájukat? _Sokan a szememre dob­ják: ha én js kilépek, akkor megszűnt volna a szövetkezet. Azt mondják, én tartom fenn a csoportot. De én mégsem lépek ki. A bentmaradott „földes gazdákat igyekeznek a kívül­állók eltántorítani a szovet- KezettőL „Azért maradtatok benn, mert egyénileg nem tud­tok megállni a lábatokon“ mondogatják. így akarnak a hiúságukra hatni. Poszmik bá­csi azonban elereszti füle mel­lett az ilyenfajta megjegyzése­ket. Azt mondja, hogy ő min­denképpen marad. Ami azt illeti, hogy o tart- ja fenn a szövetkeztetek ez egy kicsit túlzás. De annyi igaz, hogy tekintélyével, szaktudá­sával nagy hasznára van a tsz-nek. Segíti az elnököt ta­nácsokkal. -A szántásnál-vetes- nél mindig ott látni s ha rend­ellenességet tapasztal, szól is. A vetést például teljesen rá­bízzák. Az a baj, hogy kevés a férfierő a szövetkezetben, jobbára asszonyok vannaK benn s így valóban „nélkülöz­hetetlen” ember. munkájára, a gazdálko­dásra tere­lődik a szó. Amint elmondja, bizony akad bőven javítani való. — Amíg egyéni voltam, ok­tóber 15-re mindig elvetettem a búzát. A szövetkezetben ezt még nem sikerült elérni. Az idén meg különösen hátra va­gyunk a szántással — magya­rázza. Elmaradtak a tarlóhántás­sal. A gépállomás traktorai most dolgoznak. A legnagyobb baj az, hogy az ősziek nagyobb része olyan földbe kerül, ahol most lesz ötödször kalászos. — Javasoltam, hogy a ta­karmány tarlóját buktassuk le, amint leKerül róla a ter­més. A gépállomás el is kezd­te a munkát, de néhány for­duló után félbehagyta. Takar­mánykeverék, krumpli, cukor­répa. takarmányrépa után kel­lene vetni a búzát, dehát... •— hagyja féibe a mondatot. A „dehát” azt jelenti, hogy kevés a szövetkezetben a mun­kaerő. Késik a betakarítás, így késik a talajelőkészítés és ké­sik a vetés is. Beszélgetés köz­ben elárulja Poszmik bácsi, hogy nem megy úgy a munKa, ahogyan azt ő szeretné. — Látja azt a trágyadom- feot? Van vagy kétszáz kocsi­a szövetké­zét gazdál­kodásában s ezt meg is mondom Poszmik bácsinak. — De ezért nem a szövet­kezetei lehet hibáztatni, ez nem azt jelenti, hogy nem le­hetne jobb is — védi a szövet­kezeteb — Hát kit? — ejtem el a kérdést. — Kevesen vagyunk, meg egynémelyik tagban is van még hiba — s bizonyításként ujjával a takarmány kazal felé mutat: — Nézze csak, vannak, akik nem becsülik a közöst, (hiába beszél nekik az ember. A kazal előtt jó csomó lu­cerna. Szabó Ferenc fogatos keresztülmegy rajta kocsijával, s lovait oda hajtja a kazalhoz. Restell eléjük dobni, inkább a kazalból etet. — Mert úgy van az, hogy sokan elfelejtik: a szövetkezet is akikor adhat, ha ügy dolgo­zunk benne, mint otthon, s megbecsüljük, ami a közössé­gé — vonja le a beszélgetés­ből a végső tanulságot Posz­mik bácsi. Ö pedig azért munkálkodik, hogy így. legyen. Ezért, marad mindenképpen a szövetkezet­ben. Mihók Sándor Befejezték az ígi madár című új magyar film Befejezték az Égi madár cí­mű új magyar film felvételeit. Az alkotógárda ezekben a na­pokban az utómunkálatokat — vágás, aláfestés és egyebeket — végzi Fehér Imre és For­gács Ottó operatőr vezetésé­vel. Az Eger című első széles^ vásznú magyar kisfilmen ugyancsak az utolsó munká­latok vannak soron. Sporthorgászat címmel ké­szítettek kisfilmet, amelyben a kedvelt sportág ismertetésén kívül vidám históriákat mesél­nek el. A szereplők ismert mű­vészek: Latabár Kálmán, Ka­zal László, Peti Sándor, Lorán Lenke. az A jövő héten sorsolják I., az Y. és a VI. békekölcsönt HOVA? Néhány hónapos szünet után ismét megkezdődnek a béke­kölcsön-sorsolások. A békeköl­csön-kibocsátások megszűnte, tésével egyidőben — mint is­meretes — egységesen rendez­ték. a békekölcsönkotvények lejáratát is. Ennek alapján valamennyi békekölcsön 1974. december végén jár le. így négy kölcsönt az eredeti ha- HmiiiMttuiiiiitiiiiiiiiiiMiiitiitHiiHiiiiiiiiiiiiMimttimtiiiiimiiiir táridőn túl, az ötödiket és a | hatodikat pedig a határidőnél i előbb fizetik vissza. | A lejárati idő egységesítése 1 nyomán megváltozott a sorso- 1 lások üteme is és a sorsoláso- ! kon kihúzásra kerülő nyere- 1 menyek és törlesztések össze- I ge is. Eddig minden kölcsönt I külön-külön évenként kétszer sorsoltak. Most félévenként | három-három kölcsönt sorsol- | nak, egy évben tehát négyszer i | lesz békekölcsönhúzás. Az idei békekölcsön-sorsolá­sokat a jövő héten kezdik meg. I Szeptember 21-én és 22-én ke­li rül sor az első, az ötödik és | a hatodik békekölcsön húzásá- | ra. Ezelcen összesen 300 000 | nyereményt sorsolnak ki, 75 millió forint értékben. Az ösz- szegben szerepel az I. Béke­kölcsön törlesztése is. A sorsolásokat ismét a Ze­neakadémián tartják. Szep­tember 21-én, délután 3 óra­kor az 1. Békekölcsönt sorsol­ják. Szeptember 22-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor az ötö­dik, utána pedig a hatodik békekölcsön nyereményeit húzzák. Ötven fiatal komszomolista érkezik Moszkvából A moszkvai Világifjúsági Találkozó idején a szovjet fővárosban levő Lihacsov- gyór komszomolistái vendé­gül látták a csepeli fiatalok küldöttségét. A vendéglátás viszonzásaképpen a XXI. ke­rületi KISZ-fiatalok budapesti látogatásra hívták meg a Lihacsov-gyár komszomolis- táit. A moszkvai fiatalok ötven tagú küldöttsége a közeli na­pokban érkezik Budapestre. Két hétig tartózkodnak ha­zánkban, s közben ellátogat­nak a főváros és az ország nevezetességéhez. Felkeres­nek majd több üzemet, talál­koznak ifjúmunkásokkal, ki­szistákkal és megismerkednele a KISZ-szervezetek munká­jával; _________ Norvég, amerikai és chilei könyvújdonságok Az Európa Kiadónál még az idén napvilágot lát Bojer norvég író Az utolsó viking című regénye, amely egy ha­lászok lakta sziget életét ele­veníti meg. Kiadják Erskine Caldwell, a kiváltó amerikai író Isten földecskéje című könyvét, egy arany után ku­tató farmercsalád sorsáról; Bio Bio a címe Lomboy mai chilei író most magyarra for­dított regényének. Jelentős gépállomási kedvezmények az egyéni gazdák számára A földművesszövetkezettel is lehet megállapodást kötni a gépi munkákra Nemrégiben jelent meg a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ együttes utasítása arról, hogy a földműves­szövetkezetek is tevékenyen részt vehetnek a gépi munkákra történő szerződéskötésben. Tekintettel az őszi talajmunkák fontosságára és az egyéni gazdák nagy érdeklődésére, az alábbiakban ismertetjük a rendeletet: A földművesszövetkezetek már az 1956. évben számos helyen közreműködtek a gép­Új gyermektápszert gyártanak Készül a Se venal ellenmérge két új gyógyszer gyártásával foglalkoznak. Az egyik a je­lenleginél sokkal enyhébb, de hatásosabb hashajtó lesz. A másik újdonság a Sevenal el­lenmérge, amely feloldja an­nak kábító hatását. Ha te­hát valaki tévedésből vagy szándékosan nagyobb adag Se- venalt vett be. az új gyógy­szerrel megmenthetik életét. állomások és az egyénileg dol­gozó parasztok közötti megál­lapodások kötésében. A föld­művesszövetkezetek azzal, hogy a gépállomások nevében a dolgozó parasztokkal a lakó­helyükön kötöttek a gépi mun­kákra megállapodásokat, jelen­tős segítséget nyújtottak a gépek fokozott igénybevételé­hez, a terméseredmények nö­veléséhez. A gépállomások ez évben fokozni kívánják az egyénileg dolgozó parasztok részére a gépi segítséget, ezért szükséges, hogy a földműves­szövetkezetek is tevékenyeb­ben működjenek közre a szerződéskötéseknél, ugyanak­kor segítsék a gépi munkák M óricz Zsigmond halálának 15. évfordulóján a lapok méltatták a nagy író irodalmi munkásságát, műveinek nagy­ságát, halhatatlanságát. Az évfordulón a nagy író sírjára helyezem én is hálám szerény virágait. A fehérterror — 1919- ben a proletárdiktatúra idején megjelentetett munkái miatt — ha rövid időre is, a nagy írót bebörtönözte. Mint fia­tal vöröstiszt 1919 augusztu­sában Szentendrén fcgolytár- sa voltam Móricz Zsigmond- nak. Erről a rövid fogságról szeretnék megemlékezni. — 1919-ben a proletárdikta­túra idején, mint a kommunis­ta ifjúmunkás szervezet tag­ja, beléptem a vöröshadsereg­be. A szentendrei géppuskás zászlóaljnál nyertem kikép­zést és májusban már a front­ra küldtek. Augusztus ele­jén, a román front összeomlá­sa után csapatommal Szent­endrén román fogságba kerül­tünk. A dunaparti Vörösmarty-vil- lába zártak bennünket, amely­nek pincéjét és földszintjét börtönnek rendezték be. Ide hordták össze a környék kom­munista vezetőit, itt székelt egy Sárközi nevezetű rendőr­tiszt vezetése alatt működő hírhedt nyomozó osztag, amely verte, kínozta hz elfogott kom­munistáikat. Ide hozták be Leányfaluról augusztus 20-án Móricz Zsigmondot is. mint foglyot, 'akit a tömegbörtön­ben ismertem meg e napon. Egy ötvenbotos kínvallatás után menni sem tudtam, való­sággal belöktek a fogdába. Ki­merültén, betegen terültem el a szalmán. Ebkor egy erős, fekete hajú, meleg tekintetű férfi kúszott hozzám, meg- törölgette véres arcom, meg- símogatta tépett hajamat. Mó­ricz Zsigmond volt, a nagy magyar író. Aznap délelőtt került ő is közénk, a Vörös Üjságban és a Népszavában megjelent munkái miatt hoz­ták be Leányfaluról és ve­tették fogságba. Az akkor még fiatalos, erőtől duzzadó író a fogságban sem tört meg, bár neki is volt elég gondja és őt sem kímélték, mindenkihez volt egy kedves, biztató szava. Hamarosan ö lett a közös bör­tön reménysége, ö tartotta a hitet a megkínzottakban. Engem, a legfiatalabbat ver­tek a legtöbbet. A véres ki­hallgatások után Móricz Zsig­mond mindig bátorított, bizta­tott és maga mellé fektetett a szalmán. Meleg, kedves sza­vai úgy hatottak rám, mintha az apám szólt volna hozzám. Most, 38 év után is úgy emlék­szem szenvedéseimben gyó­gyulást adó szavaira, mintha ma lett volna. Ö is ott aludt velünk a szalmán, ő sem tisz­tálkodhatott. Kiváltságos hely­zete neki sem volt, éjszakán­ként még a takaróját is meg­osztotta velem. jyryolc nap múlva Móricz k' Zsigmondot szabadlábra helyezték. Melegen búcsúzott tőlem: — Fiatal barátom, sokat szenvedtél — mondta búcsú­zóul. — De férfiasán viselked­tél. Ha az életben valamire szükséged lenne, mindig szí­vesen látlak és segítségedre le­szek. Megölelt és úgy vált el tő­lem, mintha kedves rokona lennék. Szeptember 2-án a fehérek átadtak a románoknak. Ezek több más fogolytársammal együtt Erdélybe vittek. Két évig. a zsilvölgyi bányákban dolgoztattak. 1921 őszén be­tegen, lesoványodva, rongyo­san visszaküldték Magyaror­szágra. A fehérterror dühön­gése idején <ki törődött a fog­ságból szabadult vöröskato­nákkal? Ruhám nem volt, be­teg voltam, gyógykezelést nem kaptam, dolgozni nem tudtam, rokonaim nem vol­tak, egyedül álltam a nagyvi­lágban. Hová is mehettem? Az utcán háltam, a piacon hul­ladékot gyűjtöttem eleségül. Egészségi állapotom romlott, a halál leselkedett reám. És ekkor a piaci hulladék közt egy újságlapot találtam. Ben­ne egy novella és az én párt­fogóm neve: irta Móricz Zsigmond. Felkeresem Mó­ricz Zsigmondot, hátha segít rajtam — cikázott át agyamon. Sántán, rongyosan kivergőd­tem Leányfalura. Bizony, nem akartaik beengedni az íróhoz. Egy rongyos fiatalember ke­resi, valami volt vöröskatona — hangzott a halk bejelentés. Vendégek voltak a házban. A nagy író otthagyta a vendégeit és kijött megnézni, ki keresi. Nyomban megismert. Megsí- mogatott a viszontlátáskor is, éppúgy, mint a búcsúzásnál, Nem szégyellt a vendégei előtt sem. Elmondotta nekik jelen­létemben ismeretségünk tör­ténetét. TZ~ét napig voltam vendége dh. Móricz Zsigmondnak, 1kaptam tőle két öltöny ruhát, cipőt, fehérneműt. A ruha egy kicsit nagy volt, a cipő is, de Móricz Zsigmond adott rá- valót is, hogy a szabónál ala­kíttassam át a két öltönyt. Kiöltöztetett a nagy író en­gem, a megbélyegzett vörös fogolytársát, átadta egyik ma­gánorvosa címét is, aki négy hétig kezelt az 6 költségén. Kaptam az egyik nagy nyom­dába ajánló sorokat, ahol ál­landó alkalmazást nyertem. Talán az életemet mentette meg Móricz Zsigmond 1921- ben. És nemcsak mint a leg­nagyobb magyar íróra emlé­kezem e pár sorral, de az ér­ző szívű nagy lélekre, aki nemcsak műveiben, de egyéni életében is meglátta, segítette, magához emelte az eltaposott embert. Rotnhányi Ferenc Ócsa, öreghegyi szőlők végrehajtásának megszervezé­sét. Ennek érdekében az aláb­bi utasítást adjuk ki: A gépállomások gépi segít­ségének igénybevételére a termelői társulások, szakcso­portok és szakszövetkezetek (továbbiakban: társulások) szerződést, az egyénileg dol­gozó parasztok megállapodást a földművesszövetkezetek út­ján is köthetnek a gépállomá­sokkal. A földművesszövetkezetek a szerződések, illetőleg a meg­állapodások kötését az aláb­biak szerint végezhetik: Ha a szerződéssel, illetőleg a megállapodással lekötött munkaterületek egymáshoz közel fekszenek, ezáltal a területen egyazon munkagép­pel úgy lehet a munkát elvé­gezni. hogy 12 kát. hold meg- szántása közben megtett üres járat a 2000 métert nem ha­ladja meg, a munkát nagy­üzemi munkának kell tekinte­ni. Ilyen esetben a gépállomás a földművesszövetkezet részé­re a nagyüzemi gépi munka­díjat, a földművesszövetkezet pedig, társulások részére a gépállomási nagyüzemi gépi munkadíj három százalékkal, egyénileg dolgozó parasztok részére a gépállomási nagy­üzemi gépi munkadíj hét szá­zalékkal növelt összegét szá­mítja fel és fizetteti be gépi munkadíj címén: A gépállomás azonban az elvégzett munkák esetén a gépállomási traktorosok ré­szére a kisüzemi normákat köteles alkalmazni. A földművesszövetkezetek kötelesek a megbízottaik út­ján kötött szerződésekben és megállapodásokban megje­lölt területeken a munkák folyamatos végzéséhez szüksé­ges előfeltételeket biztosíta­ni és a munkák helyét a gép­állomási dolgozóknak megmu­tatni: A gépállomások kötelesek a földművesszövetkezetek ál­tal szerződéssel és megállapo­dással lekötött munkák el­végzésére az egyes községek­ben állandó jelleggel gépet kijelölni és a munkákat ha­táridőn belül, kifogástalan minőségben elvégezni. A gépállomás az elvégzett munkát a földművesszövetke­zet megbízottjának adja át: A munka átadásáról, illetőleg átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni; [gy hónap alatt egymillióval növelték részjegyeiket a Pest megyei földművesszövetkezetek A Szövetkezetek Országos Szövetségének igazgatósága augusztusban felhívással fordult az ország valamennyi föld« művesszövetkezetéhez, hogy indítsanak mozgalmat részjegy« alapjuk növelése érdekében. Az országosan megindult részjegy­befizetés már eddig is jó eredményeket hozott. Különösen biz­tatóak a kezdeti eredmények Heves és Pest megyében, ahol körülbelül egy-egy millió forint részjegybefizetéssel növeke­dett a földművesszövetkezetek alaptőkéje. A tapasztalatok sze­rint azokon a vidékeken halad jól a mozgalom, ahol a föld­művesszövetkezeti vezetők személyesen keresik fel a gazdákat s a beszélgetések során elmondják, hogy a földművesszövet­kezetek a részjegyalap növeléséből származó összegek nagy részét az üzlethálózat' további bővítésére, korszerűsítésére( könyvtárak létesítésére, színjátszó és tánccsoportok felszere­lésére stb. fordítják. A gyógyszeripar egyik új készítménye, a Tetrinfan, a gyermekek részére készül. A sok vitamint tartalmazó táp­szert kakaóval, csokoládéval keverve készítik, hogy a kicsi­nyek szívesen egyék. Az új készítmény hamarosan forga­lomba kerül. A Chinoin Gyógyszer és Ve­gyészeti Termékek Gyárában ............................. u.----.«i — Iskolába megyek, már ne­gyedikes vagyok és a virágot a tanító néninek viszem — mondja Kis Ilonka Kartalon Szerette az embereket... — Móricz Zsigmond rabtársának emlékezése —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom