Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-10 / 112. szám

«st uectet

WCirlap

1957. SZEPTEMBER 10. KEDD

A földművesszövetkezetek legfontosabb feladatáról

A jelenlegi politikai és gazdasági helyzet, a mezőgazdasági termelésben történt változás — mely mindinkább a belterjes gazdálkodás felé halad — mind nagyobb feladatok elé állítja a földműves- azövetkezeteket. Szükséges, hogy a földművesszövetkezetek hathatósabb segítséget nyújtsanak a mezőgazdaság tó. vábbi fejlesztésében, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításában.

Népgazdaságunkban a mezőgazdasági termelés jelentős szerepet tölt be. A nemzeti jövedelem létrehozásában a mezőgazdaság 1955-ben változatlan (1954. évi) áron 30,1 százalékkal, folyó áron 33,4 százalékkal vett részt, az exportban 38,4 százalékkal részesedett és az ország lakosságának ma is mintegy 44 százalékát foglalkoztatja;

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei igen nagyok, azonban a lehetőségek megközelítően sincsenek megyénkben sem kihasználva. Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei meghatározzák, milyen ütemben és milyen módszerekkel' fejlesszük a mezőgazdaság szocialista szektorát, hogyan alakuljon a növénytermelés és az állat- tenyésztés, hogyan biztosítsuk a talajerő fenntartását és fokozását, továbbá, hogy a belső és az exportszükségletek kielégítése érdekében milyen növényféleségeket és állatfajtákat kell termelnünk, illetve tenyésztenünk;

Földművesszövetkezeteink- hek a jövőben még inkább feladatuk lesz a mezőgazdasági termelésben való fokozottabb részvétel; Fokozottabb részvételt kell biztosítani a föld- művesszövetkezeteknelk a szerződéses termeltetésben, valamint a! különböző állathizla- lási szerződéskötésekben.

A mezőgazdasági termelés területén jelentkező feladatok jobb elvégzése érdekében ki kell alakítani a több üzemágú,

altalános

földművesszövetkezeteket,

ezen belül törekedni kell arra, hogy földművesszövetkezeteinknél a kereskedelmi ténykedés mellett, megfelelő súllyal kialakuljanak, létrejöjjenek a mezőgazdasági termelést felölelő üzemágak, melyeknek a vezetését megfelelő kereskedelmi ég mezőgaz- dasági képzettségű szakem- 1 berekkel- kell megerősíteni; |

A mezőgazdasági üzemágon § belül foglalkozni kell: a föld- 1 művesszövetkezetekbe tömő-1 rült dolgozó parasztság (egyé- | ni termelők, termelői társulá- \ sok) mezőgazdasági termelési | ténykedéseik elősegítésével, | annak anyagellátásával (vető- | mag, növényvédőszerek; mű-1 trágya, kisgépek stb.) továbbá | a termelés viteléhez szüksé- | ges szaktanácsadással; fog-1 lalkozni kell továbbá a nehe- | zebb fizikai munkát igénylő | mezőgazdasági munkák gép- | pel váló elvégzésének a szer- | vezésével, a gépi, talajművelő- | si szerződéskötéssel, ezen be-1 Tül a géphasználati társulások | szervezésével, majd a külön-1 böző növényfélék anyagellátá- | savai (konyhakerti növények, f cukorrépa, gazdasági apró-1 magvak, rostlen, kender stb.). |

A mezőgazdaság szocialista | átalakítása elősegítése érdé-1 kében elő kell segíteni az egy- \ szerű szövetkezési társulások § széleskörű kibontakozását. | Ezeket a fejlettebb szövetke- | zeti forma előiskolájának kell \ tekinteni, melyek a közös | ügyek intézésében való jár-1 tasságra nevelik tagjaikat, le- | hetővé teszik a nagyüzem lét- 5 rehozásához szükséges szövet- f kezet! alapok képzését, mely | nagymértékben tehermentesíti 1 az államot. Ezek a társúlá- | sok elősegíthetik a termelés | fejlődését, az árutermelés nö- 1 vekedését, a város és falu kö- § zötti szervezett piaci kapcso-1 latok erősödését.

Az egyszerű szövetkezeti | társulások közül különösen |

azokat kell támogatni és fejleszteni, melyek a termelésben a közös munka elemeit valósítják meg és ezáltal a közös termelési és értékesítési ténykedésükkel átmenetet képeznek a fejlettebb termelést folytató szövetkezeti forma felé.

Megyénk — földrajzi fekvésénél fogva — termelésével elsősorban

a főváros igényeit

hivatott kielégíteni. Ez pedig a fő termelési irányként a zöldségtermelés és a tájtermelés kiszélesítését kívánja meg. A természeti és talajadottságok szükségessé teszik helyenként a speciális szőlő- és gyümölcstermelés kialakítását. Fokozni kell — szintén a földművesszövetkezetek támogatásával — az öntözőtelepek üzembe helyezését. A ráckevei járásban mintegy ötezer hold megépített öntözőtelep van üzemen kívüL Helyes lenne ezeket és az újonnan beállítandó öntöző területek üzemeltetését tsz- ek, termelői társulások, vízhasználati társulások kezelésébe adni;

A felmérésünk, valamint az egyes termeltető tárcáktól átvett feladatok figyelembevételével megyénk területén 38 agronómus és 70 termelési felelős beállítását tervezzük. Az agronómusok és termelési felelősök beállítása már folyamatban van.

A földművesszövetkezetek- nél a mezőgazdaságban jelentkező feladató!: ellátását a beállításra kerülő szakembereken kívül még végrehajtandó átcsoportosításokkal is (minőségi cserével) kívánjuk elősegíteni olyképpen, hogy a felvásárlási üzemág- vezetői beosztásra a mező- gazdaság terén jártas személyeket állítunk be.

A belterjesebb gazdálkodás kialakításában nem csekélyek az egyéni parasztgazdaságok lehetőségei; De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban is, mert a táblásított nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt a fejlettebb munkamegosztás, a szervezett, közös munka módot ad erre.;

A megújhodó, több üzemágú és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között — nagy segítséget adhat a belterjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására; De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében, és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé forduljanak;

(—)

így működnek majd az iskolaszövetkezetek megyénkben

A sajtó már több esetben hírt adott arról, hogy a föld- Kiűvesszövetkezetek irányításával a nagyobb iskolákban a tanulók vezette iskolaszövetkezetek működnek. Több helyről érdeklődtek és kérték, ismertessük, hogyan is működnek majd ezek az iskolaszövetkezetek és hol lehet megalakítani őket. A földmű- vesszövetkezetek Pest megyei szövetkezeti központjában felkerestük Gaál Józsefet, aki az iskolaszövetkezetek szervezését irányítja, és megkértük. válaszoljon a felmerülő kérdésekre.

— Hol lehet iskolaszövetkezetei létesíteni?

•*— Minden iskolában, ahol az előfeltételek biztosítva vannak és az iskola igazgatója, nevelőtestülete ezt helyesnek tartja. Egyébként a tapasztalat az, hogy a nevelők örömmel fogadják a tanulók ilyen irányú tevékenyArany János jubileumi bélyeg

Szeptember 15-én Arany János jubileumi emlékbélyeget hoz forgalomba a posta 2 forintos névértékben. Az emlékbélyegeket nagy ütemben készítik az Állami Nyomdában. Csagát János csoportvezető és Simonyi Ernő gépmester nyomás után a bélyegek minőségét ellenőrzik

ségét, mert mind nevelés, mind pszichológiai szempontból hasznos munkára, összetartásra szoktatja a gyermekeket.

— Mit árusítanak az iskola- szövetkezetben?

— Általában péksüteményeket, tejet, tornacipőt, író- és papír szer eket, kisebb ruházati akiieket, könyveket, játékokat és egyes kerékpár stb. alkatrészeket. Az iskolaszövetkezet boltja az iskola épületében működik. A tanítás megkezdése előtt fél órával és a szünetekben tart nyitva. Bolti berendezésük hasonló a rendes üzletekéhez, csupán kisebb. A boltban árusítók orvosi vizsgálaton vesznek részt, köpenyben, emblémával, a lányok .fejkendőben dolgoznak. A tanítás befejezése után még V*—1 óra hosszát nyitva tartanak. Ez idő alatt rendezik a boltot, megrendelik a szükséges árukat a bolt kívánságkönyvébe bejegyzettek figyelembevételével.

— Kik irányítják és vezetik az iskolaszövetkezeteket?

— A tanulók. Az iskolaév megkezdése után — természetesen az iskola igazgatójánál-: és a helyi földművesszövetkezet igazgatóságának beleegyezése után — a tanulók a tanítás befejeztével értekezletet tartanak. Aki be akar a szövetkezetbe lépi\i, aláírja a belépési nyilatkozatot, vált egy 20 forintos részjegyet és befizeti a 3 forintos belépési díjat. Ezután az iskolaszövetkezet tagjai közgyűlést tartanak. Ezen megválasztják — a létszámtól függően — az öt-hét tagú igazgatóságot és a három-öt tagú felügyelő bizottságot, valamint a tanácsadó bizottságot. Ezenkívül megbeszélik, hogy a boltvezetők három hetenként és a beosztottak kettő hetenként milyen sorrendben váltják egymást; Amennyiben a közgyűlés ezekben megegyezett és az alap» szabályt is elfogadta, az illetékes földművesszövetkezet kiadja részükre a működési engedélyt.

— Honnan kapnak pénzt vásárlásaik lebonyolítására?

— Természetesen a földművesszövetkezet és mint új létesítménynek, a Magyar Nemzeti Bank fiókja ad hitelt áruvásárlásra. Az üzlet forgalma, árukészlete, hitele a földművesszövetkezet járási központjának tervében szerepel. Az iskolaszövetkezetnek saját bankszámlája is van; Év végén a nyereséget elosztják, mégpedig úgy, hogy a tanulók kívánságára a tiszta hasznot vagy kiosztják, vagy táborozás, országjárás céljára használják fel. A kis bolt rendszeresen, a megbeszélt időben megkapja a szükséges árucikkeket. Minden tekintetben azonos elbírálás alapján működik a nagy, üzletekkel.

— Milyen előnye van az iskolaszövetkezetnek?

— Legnagyobb előnye az, hogy munkám neveli a fiatalokat, játszva megismerteti

velük a kereskedelem és a szövetkezeti élet titkait, előnyeit. Sokan élethivatásuknak választják az itt tanultak alapján a szövetkezeti vagy kereskedelmi munkát. A nevelőtestület meg nem felelő magatartás vagy tanulmányi előmenetel miatt kérheti az illető tanulónak az iskolaszövetkezet munkájából való kijárását.

— Megyénkben hol működik iskolaszövetkezet?

Néhány héten belül megnyílnak a járási székhelyeken és egyes nagyobb községekben. A földművesszövetkezetek megkapták a szükséges útbaigazításokat s így az érdeklődők minden kérdésére választ tudnak adni.

Cs. A.

Élénk üzleti tevékenység zajlik az ulrechti nemzetközi vásár magyar információs irodájában

A szeptember 3-án nyílt utrechti nemzetközi vásáron a magyar külkereskedelmi vállalatok is megjelentek. Információs irodánkban sok külföldi üzletember fordul meg és élénk üzleti tevékenység folyik. A holland cégek különböző ruházati cikkek vásárlásáról tárgyaltak és többek között

esőkabátokat, kötöttárukat rendeltek. Nagy az érdeklődés a magyar játékáruk és kerámiák iránt is. Egy érdekes ajánlattal is felkeresték a magyar üzletembereket: magyar tudományos könyvek holland kiadási jogát kívánják megvenni;

«iiiHininiHniRiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiuiiiiiHiiinmiliimniiliiniliiiiiiiiMiiiiiiitliiiiiiiiniiiiiiiiniTnniiiliiiiiininuiiiniimiiniinniiiiiiuiiiniiimiiiiinrauiitiTiiiiirinHinniiiniiHluiiiiiiiinTiiininiiiiiiiiiiiHiiinninniiniiiiiniiniiiiiiiiiiiiiimiitiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiHTiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiini

MÉSZÁROS OTTO:

NEM HULLHATNAK PORBA AZ ÁLMOK

Keserves, juj de keserves, amikor álmodig az ember, színeset, szépet álmodik, s egyszer a száz színű álomszőttes szürke ronggyá foszlik, s az ember az álmok egéből a földre hull.

Szétfoszlik az álom, s keserű, jaj de keserű lesz minden. Epe ilyenkor a méz, ecet a tej, íztelen a kenyér, s belül ezer gonosz manó duruzsol olthatatlan kínigéket: álom... álom volt csupán. ;

Messze, messze ilyenkor a tündér, a színes, szép álmok tündére. Messze van ilyenkor minden, csak a porbahuüt álom sebe az új.

Párnába fúrt fajjel, összeszoruló szívvel fel-feltör a zokogás: álom. álom volt csupán . . ;

Fiatal életek álma: valakivé és valakié lenni. Valakivé, orvossá, mérnökké, mozdonyvezetővé, szántóvető paraszttá, valakivé. S ezer színes szál gombolyodik az álom guzsályáról, ezer drága terv ver gyökeret, s a szívek puha fészkében felüti fejét a dédelgetett, a drága, a mindennél szebb álomvirág.

Vihar támad. Vállat gör- nyesztő, szívet sebző, álmokat pusztító vihar. Kínok jönnék, bajok, gondok, küzdelmek, s egyszer csak elhervad, pusztul az álomvirág. A puha

fészek kérgessé válik, s lehullt szirmokkal, leszáradt levéllel, halott gyökerekkel kipusztul sok-sok fiatal szívből az álomvirág.

Miért?

Ezer a gond, a baj. Forr,

alaikul minden, érdemtelen szökik a magasba, s érdemes hull a semmibe alá. Hangosaknak tárul az ajtó, s ki becsülettel gondokat vesz nyalkába, olykor kívül reked a küszöbön.

Múló dolgokért hull sokszor az álomvirág szirma, fiatal életek lesznek félbemaradottak, mert vihar jött, egyéni vagy közös vihar, s a törékeny virág támasz nélkül nem bírta ki a tépő, pusztító szelet.

Pusztult virágok kertjében sok sebet szakít fel az ember. Fáj, fáj a seb, de kell olykor felszakítani, hogy a szívekben, agyakban támasszon gondolkodó, segíteni askaró vihart. Gondolkodni és segíteni, hogy mind kevesebb legyen a pusztuló, a termés nélküli, valóvá nem teljesülő álonwirág.

Húszéves, gyönyörűen szőke, a dús hajkorona alól nagy kék szemek szórják meleg, szomorú sugaraikat. Húszéves csak, s szivében már pusztul, szirmát hullatja az álomvirág. A karcsú lányalak sok-sok terhet cipel, de zokszó, panasz, láza- dozás nélikük

Pici harmat csillan csak szemében, mikor kibukik száján a szó:

— Igen. most már lemondtam róla..,

Czifra Júliának hívják, s Tápiószőllősön lakik.

Parasztlány. Porban játszott, libákat őrzött, pitypangból fonta a Ikoszorút, csöpp lábaiba olykor beletört a koronaakác tövise. Kacagott a napra, repült a smaragdpalástú mezőn, s oly szabad, s oly boldog volt, mint senki, senki más.

Iskolába járt, s szépülő arca varázsa fiúkat csalt mellé. Levelet írt suttyomban a pad alatt, mint a többiek, de mindennél több, mindennél szebb kezdett lenni az álom: tanulni, valakivé lenni.

S amikor 1951->ben kitűnő eredménnyel elvégezte az álta. lános iskolát, a 14 éves leányszívben kinyílt az álomvirág: orvos ... orvos leszek... semmi ..; femmi más.

A haromholdas, idős paraszt az örömtől csillogó szemmel hallgatta Julika csivitelését:

— Majd meglátja édesapám... nem kell majd az Édesnek se annyit küszködnie ... maid meglátják.;.

Az apró SZÍV nagiiokat vert, riadtan, félősen, mint tenyérbe vett pacsirtafiók szive, amikor belépett a ceglédi gimnázium kapuján:

— Sikerül-e? Tudok-e eleget, hogyan lesz, mint lesz?

Ezernyi kérdés nyüzsgött gz agyban, s olykor kibuggyant a könny is, meri hiányzott az Édes melengető, puha szava, simogató, pihentető keze. De a szívben ott dobolt az álom indulója:

— Kell.;. kell tanulni s ; ; kell.;. itt lenni. Mert csak így lesz igaz az álom.;. így lesz igaz virággá az álomvirág...

Nehéz volt, fájt is olykor, volt hogy kéthónapban egyszer jutott haza, nem futotta többre a szülők forintjaiból, de tanult, tanult, minden érdekelte, olykor belopakodott a kórházba is. hogy hacsak látni is de lássa álmainak egyszer valóra váló birodalmát.

1955-ben érettségizett. S ha lányossá gömbölyödő keble mögött szive már addig is sokat kalimpált, azért még akkorát sohasem ugrott, mint amikor kezében volt a mindennél nagyobb boldogságot jelentő értesítés: felvették, az Orvostudományi Egyetemre.

Repült, repült Pestre. S a zsibongó, rohanó emberáradatoktól duzzadó városban Czifra Julinál nem volt boldogabb. Amikor a dékán ünnepélyesen egyetemi hallgatókká fogadta őket, azt hitte, elsírja magát. Úgy érezte, éz már nagyon nagy boldogság. Hiszen pár lépcső még, s megnyílik az álmok kapuja, hogy tapintható,

igaz világba ültethesse át a szívében őrzött szépkelyhű virágot.

Elvégezte az első évfolyamot, s türelmetlenül várta a másodikat. Hajtani, zavarni szerette volna az időt, hogy mielőbb... mielőbb igaz lehessen az álom.

Elkezdték a második évfolyamot, s mindjobban boly- dult a világ. Ertetlen, furcsa szemekkel nézte, hogyan há- borog valami hináros, zavaros tenger, hogyan hangosodnák az előadásokat bliccelő vörös- körmű, hasítottszoknyás lányok, a mulatni csalogató fiúk, hogyan üti fel a fejét a mindent ócsárlás gonosz, hazug ördöge.

Nem szólt, nem értett semmit. Hiszen ő havonta 450 forintot kapott, pedig csak tanult, nem adott a pénzért semmit. Igaz, nem volt hatalmas ez az összeg, sokszor sajdult szívében a fájdalom, amikor a többiek szebbnél szebb, újabbnál újabb ruháit látta, amikor csevegésük hallotta, hol jártak, mit táncoltak, de szívében az álom, a hivatásérzés mindig legyűrte a fájdalmakat.

Többre nem tellett, egyszerű volt, tiszta. Apró kis ötletekkel színesítette ruháit, nem kalandozott, nem káresett férfiismerősöket, mint nem egy közülük, néki „úgy“ nem kellett ruha, cipő, semmi sem.

Értetlenül, zavarodottan látta, hogy éppen azok hangoskodnak, akiknek a legtöbbjük volt, azok vindikálnak több