Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-08 / 111. szám

fest H ECtEI WCiríap »51 SJÜEPTEMBEft *. VASÁRNAP DABASI MOZAIKOK Kedves színfolt a szeszélye­sen kanyargó Bajcsy-Zsilinsz- ky úton a járási tanácsháza. Világos-sárga falával, zöld- zsalus ablakaival olyan, mint egy ápolt vadászkastély. Itt beszélgetünk a tanácstitkár­ral, Baranics elvtárssaL Az .adófizetésre terelődik a szó. A tanácstitkár büszkén sorol­ja: Dabas község időarányos adófizetési tervét az előirány- aott 68 százalék helyett 74 százalékra, a járás pedig 73- ra teljesítette. Az adógabona befizetés az elmúlt negyedév­hez viszonyítva a községben 150, a járásban 160 százalé­kos. Na, és a felvásárlás? Ez. zel bizony baj van. Három­száz mázsa a szabadgabona felvásárlási előirányzata Da- bason, ebből mindössze 60 má­zsát tudtak eddig felvásárol­ni; Pedig ez annál inkább is szégyen, mert a beszolgáltatá- si kötelezettség 1400 mázsa volt, s a begyűjtés eltörlésé­vel csupán a gabonából 3 mil­lió forintot nyer a dabasi pa­rasztság. Nem hagyjuk ám annyiba a dolgot! — mondja a tanácstitkár. Ha már az adó­fizetéssel ilyen szépen állunk, a felvásárlást is szorgalmazni fogjuk, mert szeretünk elsők lenni a megyében! Akármerre járok a község­ben, mindenütt az építkezés nyomait látom. A vasútállo­mástól a templomig — jő kis távolság — úgy nőnek ki a földből a házak, mint eső után a gomba. Az egyikben már csak a villany hiányzik, a má­sikat most vakolják, a har­madiknak félig áll a fala... Terjeszkedik a község, mind­inkább kinövi a régi ruhát. Lássuk, mit mond erről a sta­tisztika: 1957. február 1-e óta 180 lakhatási engedélyt adtak ki Dabason. a tavalyi tizen­héttel szemben. Ez év második és harmadik negyedében 410- en kértek építési engedélyt. Van is keletje a házhelyek­nek! 1957-ben 363 házhelyet osztott ki a tanács, 4 forintos négyszögölenkénti áron. Vagy­is egy 300 négyszögöles parcel­láért — az pedig már szép kis darab — 1200 forintot kellett fizetni. Nem sok, igazán meg­éri.». , i . í "I Ahol a kövesút elkanyaro­dik, s Petőfi Sándor utca he- lyett Bajcsy-Zsilinszky útnak kezdik nevezni, alacsony, nád. fedeles épület áll. Nem is igen láttam több nádfedelet a köz­ségben. Az épület Sárikán van a 4, számú földművesszövet- 'kezeti vegyesbolt bejárata. Az ajtótól néhány lépésnyire jó­kom vasredőny rejti el a ki­rakat titkait a kiváncsiak elől. Állítólag még él egy olyan bá­csika a faluban, aki emlékszik rá, mikor volt utoljára felhúz, va a redőny... A bolt ajtaján beszűrődő gyér világosság erőtlenül birkózik az alvilági homállyal. Az esőtől rothadt nádtetőről időnként fáradt vizcseppek pottyannak a vá­sárlók nyakába. Kipp-kopp ... A ház magántulajdon és hóna­pok óta eladó. Ebből követke­zik, hogy senki sem költ rá: sem a tulajdonos, sem a föld­művesszövetkezet. Járom a falut. A haragos- zöld lombok közül egyszercsak csinos, egyemeletes épület bukkan elő. Ez lesz a földmű­vesszövetkezeti áruház, ha el­készül. Sajnos, az még soká lesz. Ebben az évben már csak a tetőfedési munkálatokra fut. ja a keretből, a belső munka, vakolás stb. jövőre marad :;. Pedig égetően szükség lenne az áruházra, a szép, korszerű üzletekre. Ide szeretnék köl­töztetni az említett 4. számú boltot, meg a járási központ irodáit Is. így egy helyen meg­találnak majd a vevők min­dent. TÖMEGVEREKEDÉS a IMÉV-en Július 13-án, a délutáni órákban megállt a HÉV Bu­daörsön, a Dózsa György út­nál. Zámbora Béla jegyke­zelő indítani akarta a vona­tot, amikor azt látta, hogy az egyik kocsiból egy részeg em­ber ugrik le és a már mozgás­ban levő vonat másik kocsija- ra akart felugrani. Zámbora — hogy megakadá­lyozza a szerencsétlenséget —, átkarolta az ittas embert, aki ki akarta magát szakítani az ölelésből. A következő pil­lanatban Zámborát álion vág­ta, majd szabályos ökölvívó- mérkőzést kezdeményezett. Mindketten a földre kerültek, ott csépelték egymást. Eköz­ben a vonat megállt és az it­tas ember barátai rárohantak a jegykezelőre, akit véresre vertek, az indító tárcsát kicsa­varták a kezéből és a lámpá­ját is izzé-porrá törték. A HÉV utasai, látván a vereke­dést, szintén közbeavatkoztak és perceiken belül S0 ember püfölte egymást. A vereke­désnek csak a rendőrök meg­jelenése vetett véget, akik elő akarták állítani az ittas tár­saságot, akik azonban pilla­natok alatt eltűntek a hely­színről. A megindult nyomozás so­rán kézrekerítették a vere­kedőket: Tizsai István. Mi- kulka András és Gazdag Pál budapesti lakosolcat, akik kezdeményezői voltak a tö­megverekedésnek. A hatósá­gi közeg elleni erőszak miatt megindult ellenük az eljárás. Életbe lépett a kisiparosság vasúti kedvezménye A KIOSZ országos központ javaslatára régi kisiparos kí­vánságot valósít meg a MÁV rendelkezése. Havi általános bérletjegy-kedvezményt biz­tosítanak azoknak az utasok­nak, akik más kedvezményes bérlet váltására nem jogosul­tak, de tartózkodási helyük­ről rendszeresen utaznak va­lamelyik 100 kilométeren be­lül fekvő, meghatározott állo­másra. Ez a rendelkezés a na- ixjnta történő menet jegy vál­tás kiküszöbölésével kedvez­ményes utazási lehetőséget biztosít a kisiparosoknak; A havi bérlet árát az utazá­si távolság szabja meg. Ezt a MÁV pénztárosai megmond­ják. A kedvezmény igénybe­vételéhez csak személyi iga­zolvány szükséges. A havi bérletjegy egy hónapig, min­den hónap 6-án nulla órától a következő hónap 5-én 24 óráig érvénye« személyvonat­ra, napi egy menettérti uta­zásra. Alkotó munka közben* Látogatás a szentendrei művésztelepen F elejthetetlen táj. Az évszá­zados fák ágai egymásra borulnak, a Duna partja felől friss levegőt hoz a szél. Szorongó meleg érzés tölti el az embert, ahogy belép a szentendrei művésztelep ki­csiny kapuján. Az udvaron senki.. csak a levegő pengeti a sok millió ágat, távolabbról két hatalmas szénaboglya árasztja száradó szagát. A két frissen festett pad — ahol be­szélgetni szoktak a művészek — üres. A hatalmas épület egyik földszintes ajtaján beköszö­nünk. Miháltz Pál festőmű­vész felesége jön ki, kezében tányér, az ebédhez készül. Nemsokára egyszerű öltözék­ben, kissé borostásan megje­lenik a férje is. Munkája iránt érdeklődünk. Bevezet művésztelepi lakásába. Körös­körül állványok, képek, festő­edények halmazai adják meg a szoba hangulatát. — Most az önarcképemen dolgozom, de az elkövetkezen­dő időre sok tervem van — •* sorban mutatja készülő képeit, legnagyobbrészt szentendrei utcarészleteket fest. — Az a szerencse, hogy ide nem jönnek új művészek. Éve­ken keresztül együtt vagyunk mind a tizenegyen. Itt figye­lemmel kísérhetjük egymás munkáját, megbeszélhetjük al­kotásainkat. S ami a legfonto­sabb: benne élünk a tájban, — Kik dolgoznak itt? — Barcsay Jenő Kossuth-dí- jas. Főnyi Géza Muükácsy-dí- jas. Kántor Andor, Göllner Miklós, Döbröcöni Kálmán, Deli Antal, Korniss Dezső, Kmetty János Kossuth-díjas, Schubert Ernő érdemes mű­vész, Kandó Gyula és jóma­gam. — Mindnyájan itt laknak? — Nem. Deli művészkollé­gánk az egyetlen, aki télen is itt lakik. A többiek és én fő­leg nyáron tartózkodunk itt. De télen is ’kijövünk, ha az elfoglaltságunk engedi, egy­két napig itt dolgozunk, ez a mi alkotóházunk. Kérésünkre, hogy le akarjuk fényképezni munka közben, szerényen félreáll. A 71 éves Dell Antal munka közben — Kérem, engem ne. Nem akarok propagandát saját ma­gamnak. A művészetért élek, ... talán a képeket. S ebben a pár szóban benne van művészi egyszerűsége, s az érdeknélküli művészet sze- retete. Barcsay Jdnő Kossuth-díjas művészt kéressük. Nincs a te­lepen. Valószínű barangol a természetben, ebédután min­dig ezt teszi. A hatalmas lombú fa alatt, -fi a kispad már nem áll árván. Deli Antal festőművész a látogatója.. Tekintete messze néz, talán éppen egy új pasztellkép körvonalai bon­takoznak ki képzeletében. Szobája tágas, de alig lehet megmozdulni az állványok, szí mása. Heteken, sokszor hő* napokon keresztül finomítja a képek színárnyalatait. Tagja a Csók István Művészeti Közös­ségnek. A közösség novemberi kiállításán ő is részt vesz. Elő­reláthatólag másfél év múlva saját kiállítása lesz, arra már most készül nagy szorgalom* mai. Szavakkal le sem lehet írni e sokrétű művészi munka gyö­nyörűségét, a művészek so­sem lankadó munkakedvét. Most érzem csak, hogy egy kiállításon végigsétálva nem elég megállapítani egy képről, hogy szép és továbbsétálni, hanem meg kdll állni és el­gondolkozni azon, hogy vajon a művész milyen áldozatot ho­zott azért, hogy új élménnyel MmiiiiHitinimfiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiimtiiiiiitiiitiitHfiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiimtiiitiiiiiitiiiittiiiiWM lIHIIIIHIIIIimtHmilMIMIIMIIHIIIIHmilllllHIIIIIIIIIIIIIHIimHmillltimmHItlIIIIMIIItItHIMiMIIMHIIIMItMHI'IMimilllimillU KRAKKÓ A háború nyomai meg sem látszanak a házakon; Az ősi fővárost elkerülték a nagy üt­közetek. nem úgy, mint Var­sót. A szovjet csapatok Len­gyelország déli részén megle­pő gyorsasággal nyomultak előre, mert itt álltak a fasisz­ták hírhedt haláltáborai, Aus- witz (Oswiecim) és Birkenau. Több millió ember életéért ro­hantak a vöröscsillagos páncé­losok, hiszen Himler parancsa szerint a táborok lakóit ki kellett volna irtani a szovjet csapatok megérkezése előtt. Nem az SS-legényeken múlt, hogy a parancs nem lett vég­rehajtva. Krakkó évszázados házai, műemlékei is megmenekültek a pusztulástól. Itt-ott még az öreg Krakkó, a Starego Kra- kowa ősi városfalai is állnak. A Wawel, a vár képe teljes pompájában tündököl a Viszj tula tükrén. Valamikor e falak között szállt meg Nagy Lajos magyar—lengyel király, itt élt g szelídlelkű Anjou Hedvig, a nagy király leánya is. A Wawel katedrálisában te­mették el egy időben a len­gje! uralkodókat. A közös len­gyel-magyar királyok sírja fölé emlékeztetőül a háromszi- nű magyar zászlót is kitűzték. Sobieski János, a híres török­verő király sírja mellett a kardját is őrzik. Tisztelegtünk Mickieyicz Ádám, a nagy költő szarkofágja előtt. Slo- wacki Julius sírja felett egy urnában őrzik édesanyja szí­vét, a hálás utódok nem fe­ledkeztek meg a költő kíván­ságáról — együtt őrzik a két egymást szerető szívet. «A Wawel nem olyan pom­pás, mint a mi királyi várunk, de nem is emelkedik olyan gőgösen a város fölé. Leg­újabb épületei a reneszánsz korából valók, később itt nem nagyon építkeztek, mert Varsó lett a királyi székhely. Ha nem járnának villamo­sok és gépkocsik az öreg vá­rosban, az ember azt lesné, hogy mikor bukkannak elő a középkori páncélos lovagok valamelyik sarkon. De északra és délre, a Warynskiegon és a Podwalen túl igazi modern nagyváros élete lüktet. Nagyon sok az új, frissen vakolt, vagy vakolatlan ház. A Mogilskaés a Podchorazyck utcák mentén Új városrészek épülnek. Ezért is lepődtünk meg nagyon, mi­kor egyik lengyei Ismerősün­ket meglátogattuk a lakásán, a Mogilska utcában. Két csa­lád lakik együtt egy ‘szobá­ban. Választófal gyanánt a bú­torokat használják. Érdeklő-1 désünkre elmondották, hogy § azóta nagy a lakáshiány, | amióta Nowa-Huta felépült. | Bár minden évben sok lakó-1 ház készült el, a szükségleteket | még mindig nem tudták telje-§ sen kielégíteni. Sajnos, rövid időt, csak há-f rom napot töltöttünk Krakkó-1 ban, de nagyon megszerettük | ezt a várost. Megtaláltuk ben- | ne a Váci utcát és a régi Te- § leki teret. A Florianska utca | tele van fényes ^kirakatokkal, | mi csak Váci utcának nevez-1 tűk, a Rynek Glowny pedig | valóságos bazár-tér. Kicsit kedvtelenül búcsúz-1 tunk Krakkótól, hiszen ez a § búcsú egyben Lengyelország-1 nak is szólt. Letelt a 15 nap, | jönni kellett haza, de amikori elindult velünk a vonat visz-1 szatért a jókedvünk s még | meg is simogattuk a kocsi ol-1 dalára függesztett táblát: —| Budapest. • Filyó Mihály = Miháltz Pál: Visegrádi utca eímű képe képek, rajzasztalok, pasztell- krétás kazetták sokaságától. Művészi, szerető gondosko­dással elevenedik meg a papí­ron egy-egy felejthetetlen táj, egy-egy természeti kép művé­gazdagítsa életünket. És meg kell köszönni, hogy erejét nem kímélve, felejthetetlen gyö­nyörűséget ad az emberiség­nek. H. Barta — Foto Vona Sokezer hektó bor megy le a — kutyák torkán Az ősi város szovjet emlékműve Az iparban van takarékos­ság és önköltségcsökkentés, de a mezőgazdaságban ilyesmivel nemigen találkozunk. Nézzünk meg néhány jellemző példát. Az elmúlt napokban egy sző­lőcsősszel (mezőőrrel) beszél­gettem. Elkeseredetten pana­szolta. hogy tehetetlen a kó­borkutyák garázdálkodásával szemben. Egy-egy kóborkutya éjszakánként 2—3 kiló szőlőt pusztít el. Jóformán a szemük láttára lopják meg őket a : ..négylábú tolvajok“, de mert : nem kapnak fegyvert, tehetet­lenek velük szemben. — Ha a ; felelős személyek látnák ezt ; a kárt — mondta — azonnal : intézkednének; Óriási zsiradék kár Nézzünk egy még jelenték- | telenebbnek látszó dolgot. I Nyilvánvaló, hogy a termelői i háztartásaiban, ahol 1—3 hí- ; zót vágnak, úgynevezett „szap- ; panosba való“ zsiradék gyű- ; lik össze, A mi kis háztartá- ; sunkban is két év óta hányó- ! dik 15 kiló ilyen zsiradék, de : sem szappanfőző szert nem le­het kapni (még 100 forintért sem, pedig csak 5 forint volna kilója a lúgkőnek), sem szap­panra nem cseréli be semmi­féle vállalat. Egy kis faluban 50—60 mázsa szappanba való könnyen összejön egy télen. Könnyen kiszámíthatjuk, mi megy kárba országos viszony­latban. Gépek pusztulása A közelmúltban olvastam a Népszabadságban, hogy az egyik nyírségi gépállomás te­rületén milyen értékes gépek rozsdásodnak kihasználatlanul. Ehhez hozzátehetem, hogy kö­rülbelül ez a helyzet kicsiben a tsz-ek és valószínűleg az ál­lami gazdaságok portáján is. Homokos vidék termelőszövet­kezeteiben nagyon sok olyan dayl-kapa és egyetemes kul- tivátor van, amelyet csak kö- töttebb talajú tsz-ben haszno­síthatnak. Sok fűkasza és egyéb mezőgazdasági gép is kallódik hasonló sorsra kár­hoztatva. Krasznal István gazdasági felügyelő, Gyón,

Next

/
Oldalképek
Tartalom