Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-22 / 123. szám

T “"ütfCírlap 1957. SZEPTEMBER 22. VASÄRNAP Mint- kenyérben a kovász... A kisrákost katonai gya­korlótéren Lukacsics tábornok helyőrségi parancsnok már harmadszor ismételtette meg ugyanazt a gyakorlatot Ga­lambos Zsi gmond őrmester szakaszával. Az őrmesternek már szikrát hányt a szeme: tudta, a katonák teljesen jól, szabályosan csinálják a Gya­korlatot, abban semnni kifogá­solni való nem lehetett. Ha megint azt mondja a tábor­nok, hogy rossz... 0 bizony nem tűri tovább a packázást, megmondja a szemébe, hogy nincs igaza. Aztán lesz. ami lesz. Ha főbe lövetik.. -. hát isten veled szép világ. Az iga­zát azért nem hagyja. Befejeződött a gyakorlat, vi- gyázzba merevedtek az izzadt, fáradt katonák. Meg lesz-e Végre elégedve a tábornok? — Ismételni! r— dörrent a Vagy úr hangja. — Rossz volt! — Tábornok úrnak alázato­san jelentem, jó volt a gya­korlat — nézett vele farkas­szemet, egyáltalán nem aláza­tosan Galambos őrmester. Mit mond?, hogy jó volt? •— Igenis, tábornok úr, jő Volt. A körülöttük álldogáló tisz­tek szinte sóbálvánnyá mered­tek az őrmester hallatlan me­részsége láttán. Parancsnoka kézzel-lábbal integetett néki a tábornok háta mögül, hogy hallgasson, szót se szóljon töb- ■ bet. De a tábornok harmadszor is megkérdezte: — Jó volt? — Igenis, tábornok úr! — felelte határozottan az őrmes­ter, s már nyúlt is zubbonya zsebéhez, ahol a szolgálati sza­bályzat lapul. A szemek ösz- szevillantak. A tábornok volt az, aki lesütötte a szemét, Aztán kegyesen intett: — Hagyja csak, fiam. Ma­gának van igaza. Két nap múlva napipa­rancsban jelent meg: Galam­bos Zsigmondot törzsőrmester­ré soronkívül előléptették. Ha úgy képzelte Lukacsics tábornok úr, hogy ilyen kato­nákra van szüksége az Oszt­rák-Magyar Monarchiának, hát bizony tévedett. Galambos Zsigmond rosszul szolgálta a császárt, de annál jobban a magyar népet. Az első világ­háború lövészárkaiban nem császár őfelsége jóságát és nagyságát festette le az elfá­sult, kiábrándult katonák előtt, hanem a dolgozók nyo­moráról, kizsákmányolásáról beszélt előttük. Meg arról, hogy lehetne ez másiként is, építhetnének ők munkások, parasztok egy jobb világot is. Tizenhárom éves korától kezd_ ve i&mergette a marxizmus tanait, mint nyitott szívű, ér­telmes kis inas, később mun­kás, a főváros különböző gyá­raiban. A harctérre már a párt utasítására hozta el és hin­tette szét a ,.világfelforgató eszméket!’. Ez a bátorság már nem tet­szett sem a tábornoknak, sem a többi tiszt úrnőik. 1917-ben lefokozták, bebörtönözték. Az őszirózsás forradalom nyitotta meg börtönének kapuit. Tagja lett. a megalakuló kommunista pártnak, s a párt hamarosan hazaküldte Galam­bos elvtársat falujába, Ápor- kára, hogy szervezze ott a pa­rasztságot, Áporkán Galam­bos Zsigmond hirdette ki a pro­letárdiktatúrát. Szervezte a pártot, s amikor intervenció fenyegetett, 12-ed magával el­ment vöröskatonának, védeni a nép hatalmát. Hitt a szocia­lizmus eszméiben, hitében meg nem tántorodött akkor sem, amikor később négy csendőr vitte láncra fűzve a Margit körúti fogházba. Azt kérdez­ték tőle: hogyan került ide? így felelt: — Vöröskatona voltam, jobb világot akartam. A papok nem hisznek úgy a túlvilágban, mint ahogy én hiszem: el is jön még egy jobb világ. Ez a hite éltette, amikor börtönbüntetését kitöltve is­mét visszament falujába. Az urak féltek tőle azután is. Ál­landó rendőri felügyelet alatt állt 1945-ig. Talán senkitől nem tartottak úgy, mint Ga­lambos ZsigmondtóL Próbál­koztak azzal is, hogy megvesz­tegetik. Invitálták, jöjjön ve­lük korteskedni képviselővá­lasztásokra, mert ugye, milyen jól mutatott volna, ha a régi kommunista az urak pártjára áll? s nekik ad igazat a sze­gényekkel szemben. Hiába ígértek fűt-fát, nem ment velük egyszer sem Ga­lambos Zsigmond. Hanem amikor megjelentek a faluban az első szovjet katonák, azon­nal elkezdte a kommunista párt szervezését. Gyülekezni kezdtek köréje az emberek, előbb csak Áporkán, azután az egész ráckevei járásban. Földet osztott, választási har­cokban vett részt, nem kellett már agitálni, hogy beszéljen az emberek előtt. — Azt tar­totta: a jó kommunistának az a feladata, mint kenyérben a kovásznak. — Ha egy asszony kenyeret süt — mondogatta — egy kis kovásszal megkeleszti azt a sok-sok lisztet. A kommunis­tának is úgy keli széthordani a párt tanításait a nép között. ö maga is ezt cselekedte. Az emberek pedig jöttek hoz­zá ügyes-bajos dolgaikkal, ta­nácsokat kértek, tőle, mert azt tartják, amit Zsiga bácsi meg­mond, az úgy is van, úgy is lesz. Igen, Zsiga bácsi lett közben Lukacsics tábornok hetyke őr­mesteréből. Haja megőszült, alakja megrokkant ...de azért, most se enged a huszonegy­ből, ha neki van igaza. Az el­múlt évek során nem egyszer összeveszett a „felülről jövő instruktorokkal — Csak az igazat mondjuk mindig — hangoztatta Zsiga bácsi. Akkor is az igazat mondjuk, ha annak nem örül­nek úgy, mint a szép szavak­nak. ö szigorúan tartotta is ma­gát az igazsághoz. Persze nem mindenki vette ezt jó néven tőle, mivel sok ember csak akkor kedveli az igazságot, hogy ha haszna van abból és nem kellemetlensége. így az­tán szerzett magúnak egy-két haragost, akik igyekeztek ás­kálódni ellene... Megúnva a hadakozást, visszament Ápor- kára, az ezer lakosú kisköz­ségbe, kedves, barátai és tanít­ványai közé. Azt tartja: — A római pápának Rómá­ban a helye, nekem meg itt, Áporkán. Ha kimegy a szőlőbe, sok­szor várja két-hárem ember is: mondja csak, Zsiga bácsi, hogy van ez, meg hogy van amaz, Zsiga bácsi meg elbe­szélget mindenkivel, megma­gyarázza mindennek az indí­tóját. Hogy munkája és fára­dozása nem veszett kárba, bi­zonyítják a következő tények: Áporkának száz párttagja volt, Áporkának száz párttagja van! Nem is volt itt ellenforradalom októberben. Sőt azt mondják az ápoikaialt: nem is lesz so­ha! A Belker. Kölcsönző Válla­latának jelen pillanatban Budapesten öt üzlete van, s hatvankét telephelye vidéken. Tervbe vették, hogy az .elkö­vetkezendő évben kitérj esz-, tik a ftölcsönzőhálózatot' úgy. hogy minden nagyobb vidéki város, így Pest megye is kap üzletet. Az elkövetkezendő időben vidéken is kölcsönözhetnek majd kollektiven (egy ház­tömb, vagy utcasor lakói) mo­sógépet. így egy családra a bérlési díj alig lesz több ha­vonta 30 forintnál. Kopásálló ekevasak készülnek A traktorosok és a gazdák közös gondja az őszi szántás megkezdése után. hogy sűrűn kell élezni az ekevasakat. Az ezzel járó időveszteség és munka csökkentése érdekében a Lenin Kohászati Művekben újfajta acél készítését kezdték meg. A tizennégy százalékos mangá n tart a lm ú diósgyőri acélból a Salgótarjáni Acél­gyárban száz ekevasat készít tettek már s az a tapasztalat, hogy élezés nélkül legalább tízszer annyit lehet vele szán­tani, mint a rendes ekevassal. Ezzel szemben az újfajta ko­pásálló ekevas csak melegen élezhető. __________ K utatják a megye múltját Október közepén Pest me­gye valamennyi községében megkezdődik a rendszeres helytörténeti kutatómunka. A legképzettebb pedagógusok irányítják majd a kutatásokat, de kérik az idős parasztembe­rek és az iskolások segítségét is. hogy minél teljesebb anya­got gyűjthessenek össze a fal­vak politikai és gazdasági tör­ténetéről. néprajzáról és nép­művészetéről. Az összegyűjtött, feldolgo­zott anyagot elsősorban az is­kolákban, a honismeret tanítá­sához használják majd fel, de nagy szerepe lesz az iskolán. kívüli népművelésben is. Az elkészült munkákat a megyei tanács és a TTIT nyomtatás­ban is kiadja Kísérletképpen a Goldber- ger-gyárban üzemi mosodát állítottak fel (kikölcsönzött gépekkel) úgy, hogy reggel a dolgozó np beviszi a ruhát, bent kimossa és délután már a tisztát viszi haza. A téli sportkedvelők örö­mére közölhetjük, hogy a Mátrában és a Szabadsághe­gyen a téli időszakra köl­csönző telephelyeket állíta* nak_fel, ahol a kirándulók sí­talpakat, ródlit kölcsönözhet­nek. Elkészült az első kínai trolibusz A „Peking No 1. tip.” trolibuszt a minap adták át a forga­lomnak. Az első kínai troli alváza és karosszériája teljesen fémből készült, kívül igen tetszetős, míg belső kiképzésben a kényelemre is nagy súlyt helyeztek. Huszonhat ülőhelye van, az ajtók pneumatikus berendezéssel működnek. A kocsi teljesen zajtalanul jár A Belker. Kölcsönző Vállalat jelenti: Vidékre is kiterjesztik a kölcsönzőhálózatot Több lesz a mosógép - Új kísérlet: kollektív mosoda Ilyen még nem volt! Az ember nagyon sok furcsaságot olvasott már, amelyek itt-ott, a világ legkülönbözőbb részein megestek. De olyasmit még aligha produkáltak a világon, mint amit Hűvös Lajos 19 éves hódmezővásárhelyi fiatalember az elmúlt napokban Szerű- tesen. Hogy gondolta, hogy nem, ez már aligha kideríthető. Tény az, hogy felöltözött kéményseprő ruhába, bekopogtatott a kertes házakhoz, elvégezte a kémény tisztítását, seprését és egy véletlenül hozzájutott nyugtakönyv segítségével összeszedte a seprési díjat. Nem valami szép dolog, ez igaz, s épp ezért a rendőrség őrizetbe vette. Tudja isten, ha én lettem volna az illetékesek helyébe, szerződtettem volna a kéményseprő vállai lathoz. Ha már ilyen szorgalmas volt... — m — ■dőjá rás jelent és Várható időjárás ma estig: fő­ként nyugaton kisebb felhőátvo­nulások, eső nélkül. Több he­lyen reggel köd. déli-délnyugati szél. A nappali felmelegedés el­sősorban a Dunántúlon fokozó­dik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 22—25 fok kö­zött. — KUN BÉLA ÖZVEGYE ÉS CSALADJA szombaton • délben megérkezett Budapestre. A ven­dégeket a pályaudvaron az MSZMP Központi Bizottsága ne­vében dr. Münnich Ferenc és Apró Antal az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a régi harcostársak fogadták. — SZEPTEMBER 29-ÉN 16 KÖZSÉGBEN LESZNEK TANÁCSTAGI PÖTVÄ- LASZTÄSOK a váci járás­ban. A jelölőgyűlések már mindenütt eredményesen le­zajlottak. — RÖVIDESEN MEGKEZ. DIK A DÖMSÖDI EGÉSZ­SÉGHÁZBAN levő fedett fürdő bővítését. A jelenlegi két kád és két zuhany he­lyett az átépítés után öt kád és négy zuhany áll majd a dömsödiek rendelkezésére. — A KPDSZ PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA értekezletre hívta össze az irányítószervek vezetőit és a vállalati igazgatókat szeptember 27-re. Az értekezletet Budapest, vili. Fiumei út 19/b. II. emelet 60. számú SZMT ta­nácsteremben tartják. — NEGYVENLAKÁSOS BÉRHÁZ építését kezdték meg Vácott szeptember 18-án. Az új lakóház az Élmunkás utcában épül. Kagylóhalászat a Duna déli szakaszán A Duna állandósult ala­csony vízállása jó különkere- sethez juttatja a halászokat; a felhalmozódott kagylókat, a gombgyártás nyersanyagát most könnyűszerrel össze- gyűjthetik. A kagylóhalászat a Duna egész déli szakaszán megkezdődött. Különösen gazdag zsákmányra tettek szert a hátai, a szeremlei és a dunaszekcsői halászok; — KÖVEZIK AZ UTCÁ­KAT VALKÓN. Eddig 500 folyóméter készült el, de to­vábbi 300 folyóméter út ki­kövezéséhez is megvan az építőanyag. A költségeket a kö2sségfejlesztés javára be­fizetett összegből fedezik. — A MAHART KÖZLI, hogy a Balatonon szeptember 24-ével megszünteti a bővített menetren­det. Szeptember 25-től csak a ki­adott őszi menetrendben feltün­tetett hajójáratok közlekednek. Közli továbbá, hogy a Szeged— Csongrád és Szolnok—Csongrád között közlekedő vasárnapi ha­jójáratot szeptember 23-án meg­szünteti. Továbbiakban a hajó Szolnokról Tiszaburára vasárna­pi napokon 14 órakor Indul. A magyar ipar sikere Ebben az évben Jugoszlávia Is vásárolt gyárfelszereléseket a magyar ipartól Négy ma­lom-berendezést adott el a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat, köztük van az újvi­déki 120 tonnás malom felsze­relése. A Nagy vásár telepről Jelentik A Nagyvásártelepre szombaton reggel 130 vagon és 42 teher­gépkocsi áru érkezett, egyebek között 38 vagon burgonya, 51 va­gon gyümölcs és dinnye és 23 va­gon vegyes darabáru. Megjelent a piacon a kiváló minőségű, nedvdús kiskunhalasi Kiefel-körte. Az állami boltokban 4—5 forintért árusították kilón- kint. Megjött a Balaton vidéki Kéknyelű csemegeszőlő Is. Arát 7.20 forintban állapították meg. Debrecenből 3 vagon birsalma érkezett. Az állami boltokban kllónkint 4.60—5.60 forintért ad­ták. A tisztított karfiolt kllónkint 2.20, a leveles karfiolt 1.80 forin­tért árusították. A Somogy me­gyei földművesszövetkezetek megkezdték a különleges minősé­gű „Hópehely” burgonya szállí­tását. Az állami boltokban 1.80 forintért hozták forgalomba. A földművesszövetkezeti csarnoki árudák hófehér idei rizst árusí­tottak, kilónklnt 16 forintért. A magánkiskereskedők a leves­be való zöldséget öt százalékkal olcsóbban, a paradicsomot ellen­ben 8 százalékkal drágábban árusították, mint az állami bol­tok. ^7/ B / • (Gáli Sándor) JLa^taÍL j 11 11 örömök és gondok — Régebben is vittek, de csak meséket. Most a próza­irodalom után is érdeklődnek- Orosz, szovjet és magyar klasszikusok művei a kelen­dők. Tolsztoj, Csehov, Jókai, Mikszáth, Solohov, Veres, Sza­bó Pál a legolvasottabb. Sok mindent felejt az em­ber az idők során, még a sze­génység is megszépül idővel, különösen, ha az ember élete napról napra javul. Mert miből is állt régen Kartalon a falusi szobák be­rendezése ? — Egy asztalból, lócából, sublótszekrényből, s néhány faragott székből. A boltok forgalma Ma tessék bemenni bárme­lyik kartali házba. Modem bútorok sorakoznak. S hogy ez igy van, arra Kiss András, a (V) földművesszövetkezet ügyveze­tője a tanú. — Hét-nyolc évvel ezelőtt még probléma volt egy-egy tűzhely eladása. Tavaly 150-et adtunk el. Régen nem volt rá­dió a faluban, 6—8 évvel ez­előtt még csak néprádiót vá­sároltak, tavaly 150 világvevőt adtunk el. — A forgalom? — Az is megnőtt. 1954-ben boltjaink 3 milliót forgalmaz­tak, az idén 7 milliót. A textil- és készruhaüzlet ismeretlen volt a faluban. A környező vásárokon vették az olcsó „cájg“-nadrágot, kabátot ritkán vásároltak, egy 5—6 esztendeig is „eltartott”, per­sze a sok folttól már nem le­hetett ráismerni. Most a tex­tilt és készruhát egyaránt vá­sárolják a faluban a földmű­vesszövetkezeti üzletekben. — S honnan veszik az új házakhoz az építőanyagot? — Az aszódi TÜZÉP-től vá­sárolják, de cementtel, mész­szel már mi látjuk el a falut. Üjra a házépítkezéshez ka­nyarodunk vissza. Igen, nagy dolog ez, mert régen egy egész emberöltő kellett, hogy valaki össze tudjon kuporgatni egy házraválót. A legtöbb esetben, ha össze is gyűjtött annyit, hogy abból egy házat építsen, mire felépítette, már ő maga nemigen gyönyörködhetett benne. Ma meg már 5—6 év alatt összegyűjtenek a csalá­dok egy házravalót. S ami a legjellemzőbb, hogy a fiatal házasoknak is építik az új la­kásokat. Pontot is tehetnénk ripor­tunk végére. A teljes kép kedvéért azonban két jelentős mozzanatot hadd említsünk. Az egyik, valami nincs rend­jén a közösségi, társadalmi életben. Valahogyan nem szoktak még össze a falu la­kói. A régiek? Kicsit rátar- tiak az őslakosok, a régi há­zak lakói. Az újak, akik az uradalmi cselédházakból köl­töztek be a faluba? Azok meg még nem szokták meg a társadalmi életet. Nem is a politikai lég­körrel van itt a baj. Ezt ok­tóber is bizonyítja. Nem tör­tént itt semmi, ami felkavarta volna az embereket. Csak fi­gyeltek, vártak. Nem ültek fel a lázító szavaknak. Pontosan nem tudták az események fo­lyását. Egyet azonban tudtak. Ha valaki a föld ellen, új éle­tük ellen támad, akkor annak jaj. Azt is érzik és tudják, hogy ezt a változást, ami éle­tükben, anyagi és emberi te­kintetben végbement, a szo­cialista társadalmi rendnek köszönhetik. A falu megváltozott arcu­lata, élete is ezt példázza. Ha azonban mélyebben elemez­zük a dolgot, azt látjuk, hogy az egyéni porták mellett el­hanyagolták a köz érdekét szolgáló épületek emelését Egy kicsit mindenki befelé fordul. Él még itt az az elv: „Kaparj kurta, neked is lesz". A házuk táját csinosítják. Ez érhető is. Hiszen az évszázados ninestelenség, nyomor után jólesik a szabad levegő, az egészséges otthon. De azért egy kicsit a községre, a falura is többet adhatnának. S itt van a pártnak, a nép­frontnak a szerepe. Az embe­reket rá kell ébreszteni, hogy közösen sokat lehet tenni c faluért. Mi lenne, ha társa­dalmi munkával gondoskod­nának arról, hogy az egészség­ház felszerelése, a bölcsődei felszerelés otthont kapjon? Az „elkeseredett ember" Azt tapasztaltuk, hogy az anyagi változással együtt nem eléggé változott, fejlődött a kulturális élet. A kartalíalk eb­ben egy kicsit elmaradtak. Igaz, van egy kultúrtermük. Mintegy kétszázötvenen be­férnek. Tóth Ernő tanító, mű­velődésügyi megbízott mégis el van keseredve. — Nincsenek székek, — És színpadi felszerelés? — Az sincs. — Öltöző? — Nincs. — Művelődési csoport? — Nem lehet a fiatalokat összehozni, 75 százalékuk be- járó dolgozó. — És a lányok? — Hamar férjhezmennek, már 16 évés korukban. Ha pe­dig bekötik a fejüket, utána már nem mennek az ifjúsági szervezetbe. Aki férjhez megy, az már asszony, úgy él, úgy gondolkodik, mint a többi (Folytatjuk.) Az „elkeseredett ember”: Tóth Ernő tanító, művelődésügyi megbízott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom