Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-25 / 99. szám

A kozmetika múltjából

Házimunka — nehéz munka

A nők otthoni, háztartási munkáját régebben nem becsülték meg eléggé. Napjainkban, hogy a dolgozó nő nemcsak állásban van, és foglalkozását Útja el, hanem még a házimunkát is el kell végeznie, talán jó a férfiak emlékezetébe idézni, hogy mit jelent a főzés, varrás és mindaz a házimunka, amit az asszonyoknak el kell végezniük. Minden szó helyett, jobban beszélnek a számok, melyekkel statisztikusok, orvosok, technikusok és pedagógusok pontosan kiszámították, hogy milyen férfi munkával egyenlő a házimunka.

Egy óra padlósurolás egyenlő 1,25 köbméter föld vagy szén egy méter magasra való hányásával.

Egy óra parkettfényesítés egyenlő 1000 kilogramm szén 1,25 méter magas autóra való dobálásával.

Egy óra mosás egyenlő 1 óra 40 perc fűrészeléssel.

Egy óra főzés, egyenlő 32 perc utcahengerlőgép vezetésével, vagy 18 perc fűtői munkával.

Egy óra nagytakarítás (bútorok eltologatásával) egyenlő egy órai kertészmunkával.

Egy óra varrás gépen, egyenlő 58 perc mezei munkával, vagy 1 óra 27 perc gépírással.

A férfiaknak tehát azt ajánljuk figyelmébe, hogy becsüljék meg a nők házimunkáját. Ha nem hiszik, hogy ezek az adatok helyesek, próbálják meg egyetlen nap végigcsinálni mindazt', amit az asszony szokott. Akkor majd meggyőződnek arról, hogy a nő otthon is milyen „könnyen“ dolgozik.

HÉT! ÉTREND

z ősitori sírokban már kendőző szereket találtaik. tehát a kozmetika szinte egykorú az emberiséggel. Az ősasszony már pirosítót használt, sőt bizonyos eszközök arra mutatnak, hogy a hajfodo- títás művészetéhez is értett.

Sába királynője pálmaolajban áztatott rózsaszirmokkal dörzsöltette le a testét, hogy puha, üde és illatos legyen.

Semimmís varázserőt tulajdonított a napfelkeltekor szabadban vett fürdőnek, amelynek vizét a hajnali napsugarakkal száríttatta fel testéről. Lábának körmeit narancsszínűre festette.

Cleopatra reggeli harmatban mosakodott és tejjel kevert mézzel tartotta puhán az arcát.

Poppea, Néró felesége, 24 Szamár frissen fejt meleg tejében fürdőit naponta.

Athén asszonyai bőven használtak kendőzőszeréket, drága keleti olajokkal illatosították testüket és hajukat művészies hullámokba rakták.

régi Róma nagy urainak hölgyei már külön rabszolgát tartottak házuknál, aki csak a kendőzőszeréket keverte. Minden római háznál, még az egyszerűbbeknél is volt házi gőzfürdő, amelyet naponta használtak. A kigőzölt testet illatos olajokkal dör- zsöltették és hajukat csigákba rakták. Arcukat természetellenes fehérre és pirosra festették és a szempilla festéséhez is értettek. Róma hanyatlása idejében jött divatba a szőke hajnak az az arany színű árnyalata, amelyet a rabláncra fűzött germánokon pillantottak meg először, a többnyire sötét hajú római nők. A lenézett „barbárok” hajszíne tehát szépségideál lett a barbárok kék szemével együtt, de ez utóbbit semmiféle mesterkedéssel sem tudták utánozni.

középkorban a „lelki szépség’’ iránti tülekedés elnyomta a testi szépség ápolását, de ebben a korban is szépítették magukat a nők. A különbség csak az volt. hogy most titokban tették és megfeledkeztek az előző kor tapasztalatáról, hogy a friss víz, a mosdás, a fürdő a legfőbb kelléke a szépségnek. De hogyan is fürödtek volna, amikor a testtel foglalkozni bűn volt, legfeljebb kis ezüst tálkában mártották meg ujjúkat a gazdagok, A szépséghibáik ellen azonban már akikor is küzdöttek. Szeplő ellen tejbe áztatott liliomot használtak, ráncos arcra friss marhahúst kötötteki

Borgia Lucrécia, már rendszeresen fürdik és testét narancslével dörzsöli be. Kortársnői, Róma, Firenze, Velence asszonyai hennával vörösre, indigóval feketére festették hajukat. Természetes szemöldöküket kitépdesték, vagy pedig izzított dió héjával lepörkölték és festékkel húzták utána a kívánt formáti

alán a legkevesebb kendőző szert a múlt század végén használtak a nők, legalább is bevallottan. Mert bizony titokban vegyi szerek hiányában, a legkülönbözőbb háziszerekkel szépítették magúkat dédanyáink. Ifjabb Dumas Kaméliás hölgyének hatására divatba jött a beteges külső és a sápadtság. Egyszerre restellni való lett az üde, rózsás arcszín és az ifjú dámák krétát ettek és citromot nyalogattak abban a hitben, hogy attól halványabbak lesz- j neki I

Hétfő: Karfiolleves, paraj tükörtojással, őszibarack.

Kedd: Köménymagleves, erdélyi rakottkáposzta, szőlő.

Szerda: Paradicsomleves, kisütött szafaládé burgonyapürével, kukorica.

Csütörtök: Tarhonyaleves, le- csóskolbász, görögdinnye.

Péntek: Lebbencsleves, juhtúrós galuska, szilva.

Szombat: Rántottleves, főtt marhahús paprikás léhen, vajbabfőzelékkel, sárgadinnye.

Vasárnap: Gombaleves, pörkölt- csirke burgonyával, gőzmetélt.

ELKÉSZÍTÉSI MÓDOK

Gözmetélt. 60 deka lisztből és 2 tojásból rendes, gyúrt tésztát készítünk és azután kinyújtjuk s metéltre vágjuk. Most l liter tejet megcukrozunk és 8 deka vajat s egy kevés vaniliát teszünk bele. Ha a tej' forr, a metéltet kifőzzük

benne. Kiszedve, a tésztába 1 marék mazsolát, 5 deka hámozott, darált mandulát és 5 deka vajat keverünk és az egészet vajjal kikent tűzálló edénybe tesszük, a tetejére pedig a következő krémet öntjük: S tojás sárgáját 3 kanál porcukorral jól elkeverjük, a 3 tojás habját azután közékeverjük. E krémmel a tésztát leöntjük és lö percre sütőbe tesszük.

Erdélyi rakott káposzta: I kg.

savanyú káposztát 1 fakanál zsíron kevés vízzel puhára párolunk. 15 deka rizst megabálunk és fél kg. disznóhúsból pörköltöt készítünk. 3 tojást pedig keményre főzünk és szeletekre vágunk. Ha ! mindez készen van, egy nagyobb tűzálló edényt zsírral kikenünk és a fentieket a következő sorrendben rakjuk le: 1 sor káposzta, l sor rizs, 1 sor pörkölt, majd ismét j 1 sor káposzta, 1 sor tojás, 1 sor ! rizs és így tovább. A tetejét ká- | posztéval fejezzük be, amelyre be- i vagdosott füstölt szalonnaszeleteket teszünk. Végül 3 deci tejfellel leöntve fél óra hosszat sütőben sütjük*

MÓRA FERENC*

Az első varrógép

E pár sorban arról a hajdani írancia szabómesterről lesz szó, ki nagy leleményességgel kifundálta az első varrógépet

Bartholémy Thimonnier-nek hívták ezt a derék férfiút, aki munka közben csak folyvást azon törte a fejét, hogyan is lehetne a varrást szaporábbá tenni. És így talált fel végtére egy furfangos masinát, amellyel csakugyan gyorsabban lehetett varrni, mint állandóan csak kézzel öltögetni a tűt. No, persze ez az első „modell“ mai szemmel nézve, természetesen még meglehetősen primitív „gép“ volt: mindössze két fakerék, amelyet kötél-áttétel fogott össze, a gépben pedig egy horgas tű zakatolt, miközben a kerekek minden fordulatára egy-egy „láncöltést“ produkált. A „probléma“ azonban minden esetre megoldódott, ami Thimonnier mestert arra ösztökélte, hogy szülőfalujából, St. Etienne-ből azonnal felköltözzék Párizsba, ahol egy-kettőre hozzáfogott varrógépeinek a gyártásához. Történt ez pontosan 127 évvel ezelőtt: 1830-ban:

De mentül inkább szaporodtak a gépei — egy esztendő múltán már 80 darab várta a vevőket — annál féltékenyebben nézték működését szaktársai, a párizsi szabók, olyannyira, hogy egy napon husángokkal felfegyverkezve betörtek raktárába és ott valósággal ripityává törték-zúzták összes gépeit.

Erre a boldogtalan szabó, talán mert 6 is hallott már arról valamit, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta, áthajókázott Angliába. Itt úgy látszott, hogy a szerencse mégis csak rákacsint, mivel egy manchesteri cég szövetségbe lépett vele és rövidesen szép forgalmat bonyolítottak le, csak éppen a jövedelemből játszották ki. Ez az újabb csalódás végképp elkeserítette és visszatért Franciaországba, ahol aztán hamarosan el is pusztult.

Ez volt Thimonnier mester esete a varrógéppel, amelynek regénye azonban nem ért véget, csupán színhelye került Európából Amerikába; Ott ugyanis 1849-ben egy Éliás Howe nevű szabó szintén feltalált egy varrógépet, amely elgondolásában meglepően hasonlított francia kollégája találmányához, bár arról sohasem hallott. A fő különbség a két gép között az volt, hogy az amerikai, a könnyen feslő láncöltés helyett, kétszá- las keresztöltést alkalmazott* majd újabb reformerek tovább tökéletesítették az új masinát. A legjelentősebb e tökéletesítők között, Singer Izsák volt, aki az eddigi horgastű helyett, először használt lyukas tűt, amely mindmáig megmaradt. És innen van talán, hogy a köztudat ezt a Sin- gert tartja a varrógép feltalálójának.

Ennek kapcsán még egy tö« kéletesítésről kell megemlékeznünk: egy dán órásról, Henricksonról, aki a kesztyűvarrógép feltalálója;

De Thimonnier mindezekről már nem szerezhetett tudomást: elégtételt neki már csak halála után szolgáltatott az 1885. évi párizsi világkiállítás. amelynek zsűrije „hivatalosan“ is megállapította, hogy a varrógép őse — az első varrógép -— az a fakerekű masina volt, amelyet az egykori St. Etienne-i szabó talált fék

A KIRÁLY

Hói volt, hQi nem volt, Nekeresden túl volt, Nevesincsen innen volt, az egyszeri királynak csak egyetlenegy foga volt, az is beletörött a beletlen kenyere keletien hajába.

— Hej, mákos teringette, mézes borongat- ta>! — ütött az asztalra az egyszeri király —• micsoda király vagyok én hogy még bélé sincs a kenyeremnek! Hozzatok hamar a péktől egy kalácscipót! Bélé foszlós legyen, haja, mint a selyem!

Gyémántos főudvarmester oldalba könyökölte a rubintos főkamarást, rubintos főka- marás az aranyos főajtónállót, aranyos fő- ajtónálló az ezüstös főszakácsot, az ezüstös főszakács a vászonkölős kis kuktát, vászon- kötős kis kukta a tenyerébe szedte a lábát. Gyíknak ment el, csigabigának jött vissza.- — Van már kis szék, csak lába kék, uram király, tisztel a pék. VSkckxel méri becsületed, mogyoróhéjjal a hiteled. Annyi már nála az adósságunk, hogy a harmadik szomszéd ajtaját is mind telekrétázta vele.

— Hej, kécskei kecske; csókái csóka — fo- hászkodta el magát az egyszeri király. Micsoda király vagyok én, hogy még a pék se ád hitelbe! Hamar vigyetek neki egy erszény aranyai a ládafiádból! Száz arany pengőt, ragyogót, csengőt!

Főudvarmester oldalba könyökölte a fő- kamarást, főkamarás a főajtónállót, főajtón- álló a főkincst árost. főkincstáros elment mint a sólyommadár, visszajött mint az ólommadár.

A fejemnek grácia, üres a ládafia. Nagy pénznek kis helye: csak azzal van tele.

— Hej, túrötlan rétes. almátlan bélés! — Ikeseredett el az egyszeri király. — Száz palotámban ezer terem s nincs egy betevő falat kenyerem. Ezer szolgámon arany a ruha, csupán énrajtam rongyos a suba! Tenger jobbágyom, özön az adó s nem marad belőle se író se savó! Kis balta nagy foka: mi ennek az oka?

Egyszeri királynak könnye záporozott, vászonkötős kukta hamar rostát hozott, köny- nyeit a király abba ejtegette, úgyhogy az udvarát árvíz fenyegette.

Bánja a kánya! — legyint a király. —- Könnyeimet addig el nem állítjátok, ameddig a' nincsnek Okát nem adjátok.

Gyémántos szolgák, gyöngyös cselédek eszük összetettek s amit kisütöttek, arany tálcán a király elé tették:

— Uram király, az adó úgy elolvadt, mint a hó!

— Hiszi a piszi — legyintett ‘a király: ~S

KENYERE j

mint sebes eső könnye záporozott, vászonkötős kukta lyukas vödröt hozott, könnyeit a király abba eregette, már az egész várost árvíz fenyegette.

Gyémántos szolgáik, gyöngyös cselédek addig súgtaik-búgtak, míg valahára megint észhez nyúltak:

— Verejtékből pergett az adó rakásra, hogy a nap rásütött elszállt, mint a pára.

— Vak varjú látta, süket tyúk hallotta! — legyintett a király. A könnye még százszor jobban záporozott, hamar ai kis kukta lyukas hordót hozott, könnyeit a király abba ejtegette. már egész országát árvíz fenyegette.

Úgy megijedtek az udvari méltóságok, hogy bújtak volna már ládafiába is, ha belefértek volna. Kapkodtak fűhöz, kapkodtak fához, csőik a kuikta kapott a lisztes hombárhoz. Ürgette, forgatta, zörgette, kongatta, utoljára kimarkolt belőle egy marék lisztet.

— Van itt ész, hamar kész, uram király idenézz! Látod-e ezt a marék lisztet?

— Palacsinta, bukta: látom ám. kukta!

■— No, uram király, mire ez a marék liszt a te markodba kerül, megtudod, hova lett az adó!

A kis kukta akkor szétnyitotta a markát s belehullajtotta a lisztet a főkincstároséba:

— Tedd, ami a tiszted: add tovább a lisztet!

Főkincstáros adta a lisztet a főszakácsnak,

főszakács a főudvarmesternek. Ide is ragadt, oda is tapadt, belőle végre semmi sem maradt.

— Hallod-e kukta, ebből se lesz bukta! — csóválta meg a fejét a király mikor a főudvarmester belerázogatta a tenyerét az övébe. — Mindnyájunknak lisztes lett a marka, nekem csak az ujjam hegyére jutott egy kicsi.

A kis kukta azt a kis lisztet Is letörülgette a vászonlkötőjével a király ujjúról s aközben azt súgta a fülébe:

— Uram, királyom, láthatod magad, hova lesz a te tenger aranyad. Száz kézen át folyik, egy szemig elkopik.

Hej, talpra |g ugrott az egyszeri király s úgy szétütött a sok udvari léhűtő közt, hogy egy se állt meg Nekeresdtől Nevesinesig. A ládakulcsot pedig átnyújtotta a kis kuktának: — Fiamnak mondom; te viseld gondom!

No,'a kis kukta gondját is viselte úgy, mint a tulajdon apjának. Őfelsége többet sose panaszkodott, étele-itala meg nem fogyatkozott, napjában három kenyeret evett meg,

hanem a haját meghagyta nektek.

ANATOLE FRANCE

az emberi törekvésről monü ta- j függőleges 16 és vízszintes 3 sorá- láió példázatot mai rejtvényünk 1 ban.

Vízszintes: í. Előd. 4. Reményét vesztene. 12. tíz, kerget. 14. Zápolya László. 15. Hova? 16. Máma. 17. Alacsony, könnyű szánkó. 20. Van. aki a fején hordja, mások kenyérre kenik. 21. Szovjet regényíró. 23. A végzet megszemélyesítő) a görög mitológiában (MOIRAK). 24. Főiskolai Bajnokság. 26. A bibliai bárkás. 27. Orosz keresztnév. 28. Kanócbél? 20. A kés nemes része. 32. Festi kávéház. 34. Osztrák népzene. 36. Elmondhatjuk például az Operaházról is. 38. Tessékelő. 39. Elemista egyes. 40. A betűben van. 41. Soproni Siketek Intézete. 43. Angol kisasszony. «5. Ollós állat. 49. Étien évszak. 50. Népközösség. 51. Belül kínál. 52. Talpon van. 54. Faház, annak is csak a fele. 55. T. T. 56. Inti. 58. E. E. 59. Régi időből származó. 60.

Takarításnál használják. 61. Állóvíz.

Függőleges: 2. Egyenleg, közhasználatú olasz szóval. 3. Cívis itlenül. 5. Pók Benő, aki százezer forintot nyert a Totón. 6. Bánya egy része. 7. O. M. N. 8. Azértis. 9. Ez a vadász gálád ember. 10. Transzformátor egyszerűbben. 11. Diétás ennivaló. 13. Svájci város (REOM). 18. Szárnyas. 19. Poker belülről? 22. Válaszolnak. 25. Vak. 26. Kételkedik szavában. 30. Olasz autómárka. 31. Abban az időben. 33. Középen lemos. 34. Hiányosan szid. 35. Éneklő hang. 37. Német tojás. 41. Fontos része a motornak. 42. Ica kissé régiesen írva. 44. Biceg. 46. Két szó; hamis és férfinév. 47. I. N? É. 48. Római császár, egész családját kiirtotta. 53. Mindéi? 54. A fiskáUs eleje. 54. Era.“57.-Z.-L.

Beküldendő a keresztrejtvény megfejtése 1957. szept. 11-ig. A rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes könyvet sorsolunk ki.

Az augusztus 4-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: .... aki szerény marad akkor, amikor már nem dicsérik, hanem mikor gáncsolják, az igazán szerény ember.’) Könyvet nyertek: Szabó György Siófok, Rákóczi út 25 (Váci Vendéglátóipari Vállalat üdülője). — Murányi Ferenc Szigetbecse, Ráckevei u. 6. — Borsai Endréné. Al- bertirsa, Vasút út 41. — Perjéssy Attila Szentmártonkáta, Újtelep. — Pataki Imréné Leányfalu, Benzinkút. — ifj. Rakó Sándor Üllő, Dózsa György út 20. — Kamasz Magda Tápióbicske, Kiss Ernő út 39. — Krafcsák Emilné Albertirsa. — Hatlaczky Ferenc, Ecser, Széchenyi út. — Gudra Tünde Gyömrő, Tompa u. 25.

Hurutos sárgaság, epehólyag-gyulladás, epekő, az epeutak hurutjai, máj-megbetegedések

legkiválóbb természetes gyógyszere, egységes orvosi vélemények szerint a

Adagolása: - az eredmény fokozása érdekében - esetleg orvosi előírás szerint. SZTK-vényre is rendelhető.

Ismertetőt küld: GYOGYVIZ- TERMELO VALLALAT, V., BÁTHORY UTCA 15.