Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-25 / 73. szám
1957. JÜLIUS 25, CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI r&Cirlap Á belterjes gazdálkodás alapját biztosító I szarvasmarhatenyésztés fellendítése a fő cél!) Elkészült Pest megye hároméves állattenyésztés-fejlesztési tervezete Pest megye vezető állattenyésztési szakemberei többnapos tanácskozáson mérlegelték a területi adottságoknak megfelelően megyénk állattenyésztési helyzetét. A tények alapján összegezték a tájkörzetek maximális lehetőségeit, elemezték egyes vidékek sajátos tenyésztési adottságait. Miért volt szükség éppen most erre a tanácskozásra? A bevezető sorok olvasása után sok embernél felmerülhet a kérdés. A szakemberek igen jelentős tervezetet dolgoztaik ki. Elkészítették megyénk hároméves állattenyésztés-fejlesztési tervét. Néhány nappal ezelőtt a sajtó is közölte azt, hogy valamennyi közigazgatási egységben meg kell kezdeni a mezőgazdálkodás minden szakterületén a hároméves tervek kidolgozását. Milyen lesz megyénk állat- tenyésztése 1960 végén és milyen napjainkban? — ez volt a tanácskozás alapkérdése, A legnagyobb kár megyénket érte Minden elvtelen szépítgetés nélkül: napjaink állattenyésztési helyzete területi adottságainkhoz mérten nem kielégítő, gyenge. Az ellenforradalom kártétele jelentős ezen a területen is. Országosan elemezve: a 19 megye közül Pest megyét érte a legsúlyosabb kár. ÍAbban az időben a rossz közlekedés és egyéb sajátos körülmények miatt jóformán megyénk látta el a fővárost hússal és állati termékkel. Autókaravánok szállították a főváros környéki felvakból, naponta több alkalommal is, az élő- és vágottállatokat Pestre. A vágónak való állatokat nem is számítva, igen sok nagy tenyészértékű tehenünk, sertésünk stb. került így vágóhídra. Melyek a fő célok tenyésztési szemmel nézve az elkövetkezendő három évre? Megyénk állattenyésztésében elsősorban a belterjes gazdálkodás alapját biztosító szarvasmarhatenyésztés fellendítése a fő cél. Itt együttesen gondolunk az állomány létszámbeli és minőségi fejlesztésére. A többi állatfajnál elsőrendű kérdés a minőségi tenyész-szelekció, de a létszám emelését sem hanyagoljuk el a tájadottságoknak megfelelően egyes állatfajoknál. \ Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztését indokolja még az egyre növekvő tejellátási igények kielégítése és a talajerő fenntartása, illetve fokozása (istállótrágya!). A többi állatfajnál viszont elsősorban e hozamok növelése, sertéseknél a nagyobb szaporaságú és gyorsabb fejlődőképességü hússertés-fajták (Berkshir, Cornwall) elszaporítása a fő cél. 100000 darab szarvasmarha 1960-ban A szarvasmarhaállományt a jelenlegi 81 000 darabról (ami egyenlő a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok állatainak összességével) 1960 végére 100 000-re, azaz körülbelül 25 százalékkal kívánjuk felemelni. Ezen belül a tehenek arányszámát (mivel megyénkben a lefejő tehenészetek dominálnak és bizonyos fokig nekünk ezt támogatni is kell) az össz-szarvasmarha- állományhoz viszonyítva a jelenlegi 47,8 százalékról legalább 50 százalékra kell emelni a hároméves terv végéig. Ez az arányszám a megyére nézve átlagos, de — a tájkörzetek figyelembevételével — 50 kilométeres sugarú körben a főváros környékén 60 százalékos, ezen túl 40—45 százalékos arányt kívánunk kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a tehenek jelenlegi számát 28 százalékkal, azaz 11 000 darabbal kell növelni. Szükséges, hogy figyelembe vegyük azt a körülményt, amely szerint — több éves adatok alapján — évente kereken 6000 darab tehén kerül levágásra. Továbbá, saját szaporulatból 7000, később 8000 darab vemhes üsző ko- rosbítható tehénnek, így az 50 000 darabos tehénlétszámot megyei átlagban csak abban az esetben tudjuk elérni, ha évente mintegy 1000 darab vemhes üszőt, vagy tehenet más megyékből vásárolunk. Ezen túl a tehénkivágást legalább évi 5000 darabra kell hogy csökkentsük, azaz be kell vezetnünk a nyolcéves tehénforgót. A tehénkivágások csökkentése a jobb takarmányozással és a meddőség elleni kezelés széleskörű ki- terjesztésével, illetve annak jobb megszervezésével is elérhető. Biztató a tenyésztési kedv A falu politikai hangulatát értékelve és a gazdálkodás biztonságára építve, biztosítékát látjuk annak, hogy a tenyésztők a szarvasmarhaállomány növelésére törekednek. Sőt, azok is bekapcsolódnak a szarvasmarhatenyésztésbe, akik az elmúlt évek során, annak ellenére, hogy megfelelő földingatlannal rendelkeztek, szarvasmarhát nem tartottak, legfeljebb saját háztartásuk részére egy-egy tehénkét A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését segíti a forradalmi munkás-paraszit kormány rendeleté a vágó- és tenyész- szarvasmarha árak rendezésével kapcsolatban. Napjainkban tehát a tenyésztési kedvre nincs panasz, ez kifejezésre jut a tehenek A nagykátai „gyermekjátszótér“ Pedig, de régen tervezik egy „igazi” játszótér építését (Vona Béla felvétele) és vemhes üszők iránti élénk keresletben és a tenyész- szarvasmarhák magas piaci árában is. Ezt a kedvező állapotot segítjük azzal is, hogv biztosítjuk a szükséges nagyobb tenyészértékű bikák beállítását. Meggyőző munkával nagyobb területre kívánjuk kiterjeszteni a mesterséges termékenyítés mimőségfökozó hatását. Megfelelő állategészségügyi munkával csökkentjük a meddő tehenek számát és a nehezen fogamzó tehenek megfelelő kezelésével a vemhesülés elősegítését. A gyors fejlődésű hússertésfajtáké a jövő Megyénk meglevő sertésállományát figyelembe véve, elsőrendű feladatunknak tartjuk a hústermelés és a szaporaság növelését, valamint a létszám minimális emelését. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy az egyéni gazdák tulajdonában levő sertésállományt, amely jelenleg Igen változatos, összevissza keresztezett, igyekszünk egyöntetűbbé tenni. A tenyésztők kívánságának megfelelően inkább a nagyobb szaporaságú, gyorsabban fejlődő hússertésfajtákat kívánjuk elterjeszteni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a területi adottságok figyelembe vételével valamennyi községre az ilyen típust erőszakoljuk. A gyakorlati munkát a megyei tanács végrehajtó bizottságának utasítása érteiméiben már meg is kezdtük. Községenkimt, a járási állattenyésztési szak-' emberek segítségével, kijelöljük az adottságoknak megfelelő tenyészirányt, aminél figyelembe vesszük a tenyésztők többségének kívánságát is. Ennek megfelelően már megkezdtük a kanok átcsopor. tosítását. A malacszaporulat tervezésénél óvatosan jártunk el, amikor 1960-ra 9 darab malachozamot állapítottunk meg egy- egy kocára. A tervezett malacszaporulat nem fedezi a szükségletet. A kocalétszámot több éves tapasztalatunk alapján azért nem tudjuk megfelelő szintre emelni, mert az iparban és egyéb más helyeken dolgozók hízószükségletüket nem saját tenyésztésiből biz- tosítják. Kifizetődő az ökörtartás! Lóállományunkat a jelenlegi 47 000 darabról 1960 végére 43 000-re csökkentjük. Ezt a számot nem vehetjük mereven, hiszen megyénk területén sok az olyan község, ahol nem tudjuk kihasználni megfelelően a gépek kapacitását és a szükséges gazdasági munkákat csak igával tudjuk elvégezni. Ez a csökkentés tehát csak a gépesítés megfelelő fejlődése esetén hajtható végre. Fő cél a lóállomány minőségi fejlesztése. A termelőszövetkezetek ré~ szőre a belsőmajori munkák i elvégzéséhez (takarmányozás, | stb.) ökörfogatok beállítását | javasoljuk. Az ökrök tartása | igen minimális összegbe kerül | és selejtezésük után feljavít- ! va jelentős húsmennyiséget | tudunk biztosítani a közellá- ! tás számára. | A juhlétszámot termelőszö- ! vetkeaeteinkben alig emelhet- ! jük. ennek fő oka nem is tar- ! tási és takarmányozási prob- I Témák, inkább a juhász-kérdés | megoldatlansága. Az egyéni | gazdák érdeklődnek a juhtar- I tás iránt, s az ilyen irányú | igényeket ki is tudjuk elégf- ! teni. Az említett tények miatt | a jelenlegi 61 000 darabos juh- ! létszámot az 1960. év végére | csak 70 000 darabra kívánjuk | emelni. Megjegyezzük azon- ! ban, hogy megyénkben van- 1 nak olyan kihasználatlan terü- ! letek, amelyeket- feltétlen juh- 1 legelőknek kell minősíteni. A | iuhállomány további növelésé- 1 re tehát természetbeni lehető- ! tógeink megvannak. I Több víziszárnyast tenyésztünk | A nagyüzemi ' baromfite- i nyésztés számottevő formáját jelenleg csak az állami gazda- 1 Ságokban találjuk meg. Tér- § melőszövetkezeteinkben alig 1 van közös baromfiállomány. \ Tapasztalatunk az, hogy a | szövetkezetek nem is akarnak | nagyüzemi baromfitenyésztés- 1 sei foglalkozni. Azzal érvel- | nek, hogy megszűnt a barom- | fibeadás, tehát a közös álló- 1 mány tartása nem kifizető § számúikra (ezen lehet vitázni!). | Napjainkban mindössze 4—5 1 termelőszövetkezetnek van je- | lentéktelen létszámú közös | baromfiállománya. Jelen adottságainknak meg- | felelően fontos a baromfite- 1 nyésztésben az, hogy a megye | három keltető központját el- | sősorban az állami szektorból 1 származó jó tenyésztojásokkal \ lássuk el. Tervünk továbbá az, § hogy minden évben megszer- vezzük a fajtiszta állományból kikerülő nagy tenyészértékű kakasok juttatási akcióját. Terveink vannak a helyi adottságoknak megfelelően a Nagykőrös és Cegléd környéki tanyavilágban a pulykatenyésztés kiszélesítésére, valamint a Duna melletti községekben a víziszámyasok el- sziaporítására is. összegezve a különböző állatfajok tenyészcélkitűzéseit, létszámának és hozamainak emelését: 1960 végére a jelenlegi évi 2100 kilós átlagos te- henenkénti tejhozamot legalább 2500 kilóra kívánjuk emelni. A többi állatfaj hozamánál is a minimumot számoltuk, figyelembe véve helyzeti adottságainkat. A tervezet még nem terv, de reméljük, rövidesen azzá erősíti meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága; Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő A Gödöllői Ganz Árammérőgyárban brazil exportra készülő egyfázisú fogyasztásmérőt hitelesítenek iMltfllllHllltlIIIHMIIIMHIIItfllMHIIItlIlllllllltHHUHtMMHIII Egy éves az ország első radioaktív izotóp-laboratóriuma Egy évvel ezelőtt. 1956. július 23-án kezdte meg üzemszerű munkáját Csepelen az ország első izotóp-laboratóriuma. A rádióaiktív sugarak felhasználósáról, az eredményekről és az új kísérletekről a következőket mondja Réti Pál kandidátus, a Csepel Művek anyagvizsgáló laboratóriurhá- nak vezetője: Elemezni tudjuk a rádtóak- tivitás alapján az acél valamennyi ötvöző anyagának mennyiségét, megállapíthatjuk a szennyező elemek jelenlétét és az acél olvadásának idejét. — Az izotópokat egyébként a mindennapi élet számos területén is felhasználjuk. A Csőgyárban például az egyik műhelyt nagy területen víz árasztotta el. Hosszas kísérletek után sem tudták megállapítani hogy a viz melyik vezetékből származik. A vezeték* be jutott izotóp hamarosan nyomra vezette a szerelőket. Más alkalommal a Csepel Művek vízhálózatát kellett felmérni. A régi térképek ugyanis elvesztek, s csak a vezeték két végének helyét ismerték. A cső egyik végén acélgömbbe zárt izotópot helyeztünk a vízáramba és egy lehallgató segítségével a föld felett az izotóp útját követve újra meg tudtuk rajzolni a vezetékhálózat térképét. — Az izotóp-laboratórium célja, hogy további segítséget nyújtson iparunknak a selejt megelőzéséhez és kohászatunknak a minőség javításához. Ehhez a Szovjetunió újabb izotópfajták szállítását ■helyezte kilátásba. T á jjékoztatás a kisiparosokat érintő fontos kérdésekről Árak - Közületi megrendelések — Anyagellátás - Nyugdíj — Mestervizsga — Új iparengedély A kisiparosok működését segítő intézkedésekről és a most készülő újabb rendelkezésekről nyilatkozott Gervai Béla, a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetének főtitkára. Elmondotta a többi között: a kisipari termékek új ármegállapítása lehetővé teszi, hogy a ténylegesen eltöltött időt és bért vegyék tekintetbe. A kisipari árak egyedi munkáknál általában azonosak az állami műhelyek áraival, kivétel jelenleg a ruha, kabát és bútor, ahol a nagy kereslet miatt az árak emelkedtek. A kormány megvédi a vevőket az árdrágításoktól. A főtitkár szólt arról is, hogy a kisiparosok munkakörülményei és életkörülményei megváltoztak és nagyobb a jövedelmük. Rendszeresen kapnak hitelt anyagok, szerszámok beszerzésére. Az állam erre a célra 15 millió forintos keretet biztosít. Alkalmazottaik SZTK-járulékai és az adók is összesen 140 millió forinttal csökkentek ebben az esztendőben. Rövidesen lehetőség nyílik, hogy nyilvános ajánlattétel alapján a kisiparosoknak is adjanak megrendeléseket a közületek. Megoldásra vár még a kádárok, a bognárok, a szűcsök, a tímárok anyagellátása és hogy a szabómesterek ne csupán megrendelésre dolgozzanak, hanem árusíthassák is saját konfekciós cikkeiket. A kisiparosok betegség- és nyugdíjbiztosításáról Gervai Béla közölte, hogy a jelenlegi önkéntes biztosítástól eltérően az eddigi juttatásokon felül táppénzt, gyermekágyi és szülési segélyt is akarnak adni a kisiparosoknak és hozzátartozóiknak. Az elkészült tervezet lényege, hogy 65 éves kortól tízévi biztosítás után a kisiparos is kapjon nyugdijat. 18 ezer 60 éven felüli kisiparos megvásárolhatja az éveket, vagyis rövidebb idő alatt befizetheti a tíz évre kiszabott járulékot; így nyugdíjképes lehet. Befejezésül az új ipartörvényről szólt. A kisiparosok száma 1953 óta megháromszorozódott. Munkájuk nívója romlott. Ezért szükséges, hogy a képesítéshez kötött szakmákban a segédlevélen és a három évi gyakorlaton kívül bevezessék újra a mester- vizsgát, sőt egyes esetekben a szakvizsga letételét is. Az olyan szakmákban, ahol anyaghiány vagy túltelítettség mutatkozik, a Könnyűipari Minisztérium megszüntetheti az ipar jogosítványok kiadását bizonyos időre és területre. Annak ellenére, hogy 1956. óta javult az ellátás, az anyagkiutalások jelenleg r.em emelhetők. Ezért csak azokon a területeken tanácsos új jogosítványt kérni, ahol nincs elég kisiparos, ahol az anyagellátás ezt megengedi. Méhészek, figyelem! Szeptember 1-én egyéves méhészeti szakosított iskola nyílik meg a Tolna megyei Lengyel községben. Ezzel a méhészek régi őha- ia ‘éliesül. hiszen jóformán valamennyi állatfajnak megfelelöer volt továbbképzés, csak éppen szervezett formában a méhészek nem részesültek oktatásban. A! Iskola célja, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok részére kellf szakismerettel rendelkező méhészeket képezzen. A szakiskolában a tanítás és > kollégiumi ellátás teljesen ingye' nes, az iskola bentlakásos. Ellátás ról, férőhelyről, mosásról, fűtés ről és tankönyvekről az intézel gondoskodik. Minden egyéb költség (utazás füzetek, írószerek stb.) a tanulókat terheli. Az iskola felvételi feltételei: Legalább 8 általános iskolai vég zettség, 17-től 40 éves korhatár egyéves méhészeti gyakorlat. Azokra a jelentkezőkre, akiknél mezőgazdasági technikumi, vágj szakiskolai végzettségük van és a méhészetben jártassággal rendelkeznek. az egyéves gyakorlat nem kötelező. A felvételi kérelmekről bővebt felvilágosítást a szakiskola igazgatósága ad. Címe: Mezőgazdasági Szakiskola. Lengyel. Tolna megye. • NYARALJON turistaházakban Bükkszentkereszten, Zemplér hegysorban és egyéb hegyvidékeinken. ■» SIÓFOKON közvetlenül a Balaton partjá sátortábor Saját strand. Szállásdíj sátor ban: 3 forinttól 8 forintig Étkezés összes házainkba! 33,60 Ft-tól 41 Ft-lg. Előjegyzés: Bpest, VI., Leni körút 55. — Telefon: 224—41! Fogyasztásmérők — Brazíliába
