Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-14 / 38. szám
c ÚJ VÁCI NAPLÓ » A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • A FŐTÉR Vasárnap kezdődik Vácott a KISZ első Pest megyei kulturális seregszemléje Két hónapja tartó izgalom, előkészület, szervezés, rendezés után vasárnap délelőtt 10 érakor széthúzzák a járási művelődési otthon színpadán a függönyt és elkezdődik a KISZ és a kultúrház első Pest megyei kulturális seregszemléje. ■— Színpompás, látványos műsort lát tizenhatodikán a közönség — tájékoztat Vjjalvi István, a kultúrotthon művészeti igazgatója. — Nagy lelkesedéssel készültek úgy a váci, mint a környékbeli fiatalok és reméljük, hogy az erkölcsi siker sem marad el. — Milyen csoportosításban látjuk a műsort? — Tizenketten neveztek be a szavalok egyéni versenyébe. A legjobbak mérik össze erejüket a legszebb költemények elmondásával. Hat tánccsoport is szerepel: A deákvári iskolások, a Köztársaság útiak a népszerű „Ecseri lakodalmas"- sal, a penciek, püspökszilágyiak, az országos hírű veresdgyházi együttes és végül a Váci Kötöttárugyár közelmúltban újjászervezett népi együttese. — Kikkel találkozunk méa a seregszemlén? — Öt kiváló énekkarral is. Hangsúlyozom, hogy ez nem versenyszerű rendezvény, hanem kulturális seregszemle a moszkvai VIT tiszteletére. Várjuk a műértő váci közönséget, szép élményben lesz részük! AZ ÉLET KAPUJÁBAN... Tpnyhe tavaszi szél járja a váci utcákat. Tisztogatja. szemeteli, ahogy csak kedvétől telik. Az emberek munkahelyeikre sietnek. — • a diákök iskolába. Itt van az év vége, a tanév zárás. A negyedikes diákok előtt még nehezebb feladat áll: az érettségi. Ellátogattunk városunk középiskoláiba, hogy megtudjuk: hogyan készülnek az érettségire, milyen terveik vannak az iskola elvégzése után? A Közgazdasági Technikum negyedikeseit éppen korrepetáláson találjuk. A tanárok is tudásuk legjavát adják tanítványaiknak, segítik, felkészítik őket az érettségire. Kis szöszke lány ül előttünk. Huszár Évának hívják. Magabiztosan válaszol a kérdéseinkre. — Egész évben szorgalmasan tanultunk, de azért 'kicsit féltünk is. Különösen a statisztikától. — Ez az első érettségink, nem csoda, ha kissé szokatlan —■ mondja huncutkás mosollyal Hidasi Margit. (De azt világért sem akarja, hogy kétszer érjen csupán azért, hogy megszokja!) — A sikeres vizsgák után mik a terveik? — Az osztály 25 tanulója közül hatan tovább tanulnak. En az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogikarára akarok menni. Természetesen csak a sikeres érettségi után — válaszolja Huszár Éva, — A többiek? — Szalkmát tanulnak. 700 —800 forintért nem érdemes Irodában penészedni — tör ki Hidasi Margitból az elégedetlenség. ő az Egyesült Izzóban szeretne dolgozni. Megunta a tanulást, pedig eminens volt. Hosszúhajú kislány; társai csak Csurinak hívják. Nagy Erzsébet. Ö a Testnevelési Főiskolára szeretne bejutni, de ha nem sikerül... akkor valamelyik egyetemre iratkozik be. Van probléma, tervezgetős az általános gimnáziumban is, melynek tanulószobájában hosszú asztal melett egy diák. Láng József szorgalmaskodik. Könyvhalmaz borítja az asztalt. Megtalálható itt a szak- irodalomtól Tamás bátya kunyhójáig minden. Láng barátunk külkereskedelmi vállalatnál szeretne elhelyezkedni. Jó nyelvérzéke van és reméli, hogy hasznát veszi négy év alatt szerzett tudásának. Itt már több a továbbtanulók száma. Harmincas osztálylétszámból húszán mennek egyetemre, főiskolára. — Jelesen akarok végezni — mondja Láng. Négy év becsületesen végzett munkája után joggal reménykedhet is benne. ■ Domszki Mihály, KlSZ-tlt- kár a Műszaki Egyetemen, mint elektromérnök-jelölt akarja folytatni tanulmányait. Kitűnő tanuló, így hát minden esély megvan a felvételre. Rohanó gyermekek zöld gallyat, virágot hordoznak, fel az emeletre a Gépipari Technikumban. Az osztályokban, folyosókon virágillat és as ajtón egyszerű felirat: Búcsúzunk. A kisdiákok búcsúztatják a távozó „öregeket". Szülök is gyülekeznek a ballagásra Pellei Emil igazgató elvtárs segítségével tudunk csak találkozni egy-két negyedikessel. Ünneplő ruhában ülnek előttünk és büszkén mutatja egyikük a szalagjukba tűzött szegfűt: a lányok ajándékátI Bizakodva néznek az érettségi elé. Kapos Mihály ’kitűnő tanuló. Mezőgazdasági Gépész- mérnöki Főiskolára megy Szendrey Lajos a Műszaki Egyetemre. Többen az üzemekbe, zúgó esztergapadok mellé kívánkoznak. Szükség van mindig jó szaktudással rendelkező munkásokra. Kiss Mihály Mátyásföldre, a 6-os számú Autójavító Vállalathoz, Rozgonyi Pál váci tanuló a Dunai Hajógyárhoz akar menni dolgozni, — Hej. de. gyorsan elszállt ez a négy év! — sóhajtanak és visszapillantanak emlékeikre. Az első szekundára — és az első szerelemre. L assan telik az idő. Kezdődik a ballagás. Komolyan, búsan szárnyal az énék. Betölti a folyosóikat, osztálytermeket. A diákok szívükben hálát éreznek tanáraik iránt, akik annyit fáradoztak értük. (K. J.) Megy a gőzös Egerbe... f 1370 az utasok végleges szá- \ ma a vasárnap reggel Egerbe I induló IBUSZ-különvonaton. I A nagy érdeklődésre jellemző, 1 hogy a jegyzék lezárása után f még kétszázan jelentkeztek, de | ők már sajnos nem vehetnek | részt az utazásban. A nép- I front-bizottság tájékoztatót I szerkesztett az utasok részé-| re, melyben a 125 kilométe- I rés útvonalat ismerteti. Vác központjában fekszik Észak-Pest megye egyik legt szebb, lcgrendezettebb tere: a Március 15-e tér Ezt is az ellenforradalom okozta: > 15 000 forint értékű könyv pusztult el a járásban ! Kollár János, a járási könyv- | tár új igazgatója most dolgozta fel azokat az adatokat, amelyek bemutatják, hogy az ellenforradalom milyen pusztításokat okozott járásunk községeinek könyvtári állományában. Az elleníorradalmárok válogatás nélkül dobálták máglyára nemcsak az általuk helytelennek minősített politikai tartalmú könyveket, de sok helyen Petőfi, Shakespeare, Hugo Victor és mások örökbecsű alkotásait is. Pence« 159 kötet, Vácdukán 400 kötet lett a pusztítás martaléka. örszentmiklóson esztelen dühükben a 4000 forintértékű könyvállományon kívül még a könyvesállványt is elégették. Az összesített kimutatás szerint múlt é-v októberének végén 14 800 forint ér- tékű könyvet semmisítettek meg a váci járás ellenforradalmi csoportjai. Büntessék a siemetelűket! Levelesládánkból emeltük Id a következő sorokat: „Tisztelt Szerkesztőség! Egy kis megnyugvással olvasom, hogy a szemetelőket a tóvá-* rosban már büntetik, Budapesten jogszabályok ereje biztosítja a tisztaságot. Vácott, különösen a Széchenyi utcában a jampecek divatot csináltak belőle. A járdákat tele- szőrják tökmaggal. Nem ártana nálunk is egy szigorú büntető rendelkezés, főleg azokra, akik egy ízléstelen divatot ma jmolnak, de tisztaság-érzékük hiányzik!“ A váci utak és terek rendezéséről Ladányi Imre felsővárosi tanácstag bejelentést tett a végrehajtó bizottsághoz a város főútvonalain levő virágágyásokról. a dunapart és a terek fásításairól, a gyepes területek rendbehozásáról. A múlt pénteki VB-ülésen nyilvánosságra hozták a hivatalos választ Ladányi Imre interpellációjáról. Ebből megtudjuk, hogy a Csányi úti rózsaágyakat mag kellett szüntetni a Fehér Galamb, Vörösház, Kultúrház és az 50 lakásos épület előtt, mert az út porától a rózsák sokat szenvedtek és jóformán itt már alig van hely a kiültetésre. 1958-ban tervbe van véve a Csányi útnak 8 méterről 13 méterre történő kiszélesítése és a tönkrement kiskőburko- lat kicserélése. Ugyancsak tervbe vették a 22 000 voltos vezeték megszüntetését is. Ezt követően végig élősövényt ültetnek ki. A burkolt járda és élősövény közötti területet pedig vörös salakkal képez-ik ki. A Cifra-kert fásítását még az ősszel folytatják és az elhelyezett padok megfelelő árnyéko- sításáról is gondoskodnak. Helyreállítják a dunaparti díszvilágítást is. A városi tanács tárgyalásokat folytat a Mészhomoktéglagvár beindításáról Az év elején a Mészhomoktéglagyár váci telepét a szakminisztérium leállította. Az alsóvárosi üzem múlt évi termelési értéke elérte a 10 millió forintot és 60 dolgozónak biztosította a kenyeret évek óta. Az októberi eseményeket követő anyagellátási zavarok 'következtében került sor erre az intézkedésre. Most azonban úgy értesültünk, hogy a közeljövőben a Pest megyei Téglagyári Egyesülés ismét beindítja a váci telepet. A városi tanács illetékes osztálya tárgyalásokat folytatott ebben a kérdésben és két lehetőség merült fel: vagy a régi, eredeti profiljának megfelelően üzemeltetik a gyárat (gépek, szállítóeszközök vál-i tozatlanul megvannak); vagy pedig kísérleti telepet Szerveznek az úgynevezett be- tonsalak-tégla nagyüzemi kitermelésére. Mindkét ötletet örömmel üdvözöljük, de szeretnénk mielőbb hírt adni a*fél éve szünetelő váci gyár megindulásáról! Vácott nincsen járványos gyermekbetegség Az elterjedt híresztelések nyomán felkerestük dr. Pot- tomyai Gyula városi tisztifőorvost, aki a következő nyilatkozatot adta; — Vácott nem fordult elő járványos gyermekbénulás. Rádról ezideig 8 esetet jelentettek. Az a tapasztalat, hogy több százan átesnek rajta, de enyhe torokfájás és influenza formájában és ezzel szinte egész életükre megkapja szer* vezetük a szükséges védekező* anyagot. Átlagosan egy ezrelék a gyermekbénulásos esetek száma. Bölcsődékben, ovo* dákban 5 éves korig vala* mennyi gyermek megkapta a gamma-glonulint, a ma ismert védekezőszert. Ezenkívül preventív intézkedések is történtek a betegség elterjedésének fYt o cf o li" Q /"I á 1 \r r\r7 óoóro TIHANYI ERNŐ: A VÁROS TÖRTÉNETE A diadalkapu III. Az 1849. IV. 10-i győzelmes váci csata. Görget 1849. január 5-i szégyenteljes „Váci Kiáltvány"-óban megtagadta az engedelmességet a Honvédelmi Bizottmánynak és nyíltan császárhűnek nyilvánította magát. A Görgei által elkövetett nyílt hazaárulást mint szégyenteljes csorbát- köszörülte ki 1849. április 10-én a dicső magyar forradalmi hadsereg. Ezen a napon Damjanich János tábornok által vezetett hadsereg, élén Földváry Károly alezredes „a váci hős“ a Gombás-patak hídjánál honvédéit rohamra vitte és a hidat sikerült elfoglalni, kiverték az ellenséget Vác városából. A diadalmas váci csata nyomán mondta ki a debreceni országgyűlés az uralkodóháztól való elszakadást. Magyarország függetlenségét. Vác dolgozó népe tevékenyen részt vett a- gyűlölt osztrákok kiverésében és üldözésében és közülük nem egy hősi halált halt. * A magyar szabadságharc csillaga Világosnál lehanyatlott, A levert forradalom után a megtorlás, a terror, a nyílt elnyomás évei következtek. A katonai, polgári és egyházi reakció tombolása jellemezte ezt az időszakot. De a számtalan sebtől vérző ország minden vérvesztesége dacára is. kezdett magához térni. Lassan megindult a gazdasági vérkeringés, Vácott is megindult a polgáriasodás. Ez a fejlődés ugyan mélyen alatta maradt az országos átlagnak, de mégiscsak fejlődés volt. Habár a termelés még hosszú ideig kisipari jellegű maradt, mégis nagy változás ment végbe benne. A céhes termelés korlátáit városunkban is szétfeszítette a fejlődés. Az 1872. Vili. te. után a céhek he. lyébe ipartársulatok, majd az 1884. évi XVII. te. alapján megalakult ipartestület keretében tömörült volt céhmesterek iparűzése következtében az ipari termelés túlnyomó részben továbbra is kisipari jellegű maradt városunkban. De amíg a feudális termelési rend a jobbágyok és céhlegények testi elnyomásával párhuzamosan a dolgozó tömegek elnyomásának zavartalanságát tette lehetővé, a lelkek fölötti egyeduralmat biztosította az egyház számára. Például a céhlegények számára kötelező volt a vasárnaponkénti templomba járás, áldozás, gyónás, körmeneteken való részvé-• tel. A céhes korlátoktól megszabadult céhlegények utódait, a munkásokat már nehéz lett volna nyíltan erre kényszeríteni és nem is lehetett, A nehéz adókkal sújtott, a filok- széra által elpusztított szőleje miatt elszegényedő parasztság egy része, de legalább is családtagjaik közül egy-egy, kénytelen volt ipari munkát vállalni. (Lásd a kötöttáru-gyári munkások összetételét). De miután a munkát keresőknek csak egy elenyésző kisebbsége tudott helyben elhelyezkedni. Budapestre és a k;alakuló peremvárosokba kezdtek bejárni dolgozni. Az ipar kifejlődése városunkban Is, mint mindenütt az országban, ahol a? egyház töretlenül tudta érvényesíteni a maga befolyását, lassúbb ütemű volt, mint egyéb helyeken. éppen az említett oknál fogva. Vácott is csak lépésről lépésre, fogcsikorgatva vonult vissza az egyház. Ha engednie is kellett, akkor megalkudott a feltörekvő polgársággal és maga is beállt „modern" rabszolgatartónak, vagy pedig busás összegeikért bérbe adta kiváltságait, úgy mint a vám- és révjogot, uradalmi borpincészetet stb. Ugyan ekkor a nagybirtokai mellett védte a lelkek fölötti egyeduralmát. Ezt a célt szolgálták a legkülönbözőbb nevek alatt életrehívatt egy- házi és világi szervezetei. A püspökség és a plébániák mellett a városba telepítették: A Kegyes Tanítórendet (Piaristák), a Ferenceseket, az Irgalmasoknt, a Páli Szent Vince Egylet nevet viselő apácákat, egyleteket alapítottak, mint; Oltáregylet, Katolikus Kör, Katoli. kus Legényegylet. Jézus Szent Szíve Társulat, Urak Mária Kongregációja, Szent Antal Nőegylet, Krédó. Jézus Szíve Társulat. Szent Antal Társulat, Papnövendékek Pázmány Egyesülete stb., stb. Ezenkívül beférkőztek a polgári egyesületekbe is és ott megszerezték a vezető, a hangadó szerepet, mint például a Reménység Sport Egyesület esetében is. Ugyanekkor nem vetették meg a világi ügyleteket sem. Bizonyság reá az Egyházmegyei Takarékpénztár. De az idő kereke forog. Hosszabb- rövidebb időközökben, de egymás után keletkeznek vállalatok, üzemek a városban. Például a Reiter-féle kocsigyár. Ecetgyár, Hengermalom, Kötszövőgyár, Horganyhenger mű stb. Megjelent a színen az ipari munkásság a maga sajátos életével, problémáival, követeléseivel, amelyeknek ha kellett, sztrájk árán is igyekezett érvényt szerezni. Ezzel új fejezet nyílt a város történetében, VÉGE A 48-as honvéd-emlékmű
