Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-13 / 37. szám

\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! WÍ irta p AZ. M S Z M P- P F. S T MEG Y £ I BIZOTTSÁG A * I. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 50 FILLER Ml G V f / TAN ÁCS-- LAP 'M* 1937. JÜNIUS 13, CSÜTÖRTÖK Jól felkészültek gépállomásaink az aratás-eséplésre — esak legyen elég munkájuk Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Jelen voltak a budai és a ceglédi járás vezetői, akik beszámoltak a növényápolási munkák állásáról és arról is, hogyan készültek fel az ara­tásra és a cséplésre. A legtöbb szó a gépállomá­sok várható munkájáról esett, b a szintén jelen levő Sándor elvtárs, a gépállomások me­gyei igazgatója alig győzött vá­laszolni a kérdésekre, bíráló megjegyzésekre. Elmondotta, hogy több mint 600 cséplőgép és 132 kombájn áll készen i az aratás-cséplés idejére. ! Hatvan cséplőgép kizáró­lag aprómav-csépiést vé­gez majd. Egyes kombájnokra szükség esetén kalászemelőt szerelnek, hogy a dőlt gabonát is le tud­ja vágni. A technikai felkészülés te­hát jónak mondható, de nagy kérdés, lesz-e elég munkájuk a gépeknek. Igaz az, hogy egyes termelőszövetkezetek vonakod­nak igénybe venni az aratás­hoz a gépi erőt. de ezt nem lehet csupán az ellenforrada­lom okozta eszmei zűrzavarral magyarázni, s kimondani ál­talánosságban, hogy „gépelle­nes hangulat“ uralkodik a tsz-ekben. Mint Szijjártó La­jos elvtárs VB-elnökhelyettes megjegyezte, a gépállomások több éves munkájának a bírá­lata is az, hogy eddig még nem sikerült minden kombájn szá­mára aratási munkát biztosí­tani. I A gépállomásoknak sakkal jobban kell dolgozniok, ha vissza akarják állítani, il­letve megjavítani tekinté­lyüket a termelőszövetke­zetekben. Az eddigieknél jobban meg kell oldaniok például a kom­bájnok után a szalma-letaka­rítást; Ugyanilyen fontos a felvilágo­sító munka megjavítása. A ter­melőszövetkezeti taggyűlése­ken például előfordul, hogy a tagság 30—35 százaléka szól csupán a kombájn ellen, a tagságnak az a része, amely közvetlenül érdekelt az aratás elvégzésében és három-négy munkaegységet akar megke­resni egy nap alatt. A többség rendszerint hallgat, vagy bólo­gat, s nem is veszik észre, hogy valamennyiöket megrövi­díti az a sok munkaegység­jóváírás, amelyet az aratás fel­emészt. Mint Sándor elvtárs elmon­dotta, sok szó esett erről a minap Nagykőrösön, ahol a gépállomási vezetők és a ter­melőszövetkezetek elnökei megbeszélést tartottak. Kiszámították: a kombájn- aratás mennyivel olcsóbb, s hogy két forinttal emeli meg a munkaegység érté* két. Amelyik termelőszövetkezet­ben 34 forint 30 fillér lenne a munkaegység értéke, a tervbe­vett kéziaratás mellett, 36 fo­rint 39 fillérre emelkedik, ha az aratást kombájnnal végzik. Hiszen minden 100 holdas táb- kUlimiimminimiiiiiimniiiiiiiiiiiuimimiHHiinmiiiiunmniniiimmiintMminmimtimimiimiinmiitiumiinniiiiiHiiiiiimu Ián 17 ezer forintot takaríta­nak meg, nem is szólva a szemveszteség csökkenéséről. A beszélgetés eredményeként három nagykőrösi termelőszö­vetkezet elnöke mintegy 800 hold aratására kért kombájnt. Az idén nagyobb munka lesz az aratás, mint az elmúlt években bármikor. A rendkívül csapadékos tavasz erősen kifejlesztette a kalászosok szalmáját, sokhelyen másfél, két mé­ter magasra is. Csak jólképzett emberek, jól előkészített gépek tudnak meg­birkózni a feladattal. Ekörül nincsen hiba, de a gépállomá­sok dolgozóinak ügyességén is múlik, hogy minél nagyobb mértékben vehessék ki részü­ket a jónak ígérkező gabona- termés betakarításából. Szamócatermesztési ankét Cegléden A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti' Intézet ceglédi szamócatelepén szer­dán több mint harminc szak­ember gyűlt egybe, s az itt le­vő 150 fajta termésének meg­ízlelése után javaslatot tettek egy-egy tő elszaporítására. Különösen jónak találták a „Hansa“ szamócát, amely ízre, színre és zamatra is jóval fe­lülmúlta a többit. Az „Esz- terházi korai“ szamóca el­szaporítására is javaslatot tet­tek. Ezek azonban az ipar részére és exportszállításra nem felelnek meg. Erre a cél­ra külföldi fajták keresztezé­sével kell olyan szamócái aj tát előállítani, amely egyéb jő tu­lajdonságai mellett jól szállít­ható és az ipar részére is ki­váló nyersanyag. Vereség Oslóban Norvégia—Magyarország 2:1 (1:1) Szerdán este 7 órai kezdettel játszották le Oslóban a Norvégia—Magyarország világbajnoki selejtező mérkőzést. A két csapat a következő összeállításban lépett a pályára* Norvégia: Hansen — Bakker, Falch, Legernes — Svensen, Halversen — Borgen, Kristiansen, Kristoffensen, Hennum, Teresen. Magyarország: Faragó — Kárpáti, Mátrai, Kotász —i Bundzsák. Berendi ■— Sándor, Hidegkúti, Tichy, Gilicz, Fény a vési. A kétnapos esőtől erősen felázott talajon a norvég csa­pat lendült először támadás­ba, csatársora meglepően gyors volt, jól kezelték a lab­dát. A 10. percben góllá érett a norvégok fölénye: Kotász a balösszekötő Hennum elé fe­jelte a labdát, aki a kifutó Fa­ragó mellett a hálóba lőtt (1:0). A gól után a norvégok kerültek ismét fölénybe és Fa­ragónak többször is bravúro­san kellett védenie. A lassú és körülményes magyar támadá­sok a nyolc emberrel védeke­ző norvégeken sorra megtör­tek. Rövid magyar fölény után | Krisztiansen kapufája és les- gólja következett; A magyar csapat váratlanul egyenlített. Faragó bravúros védése után a labda Hidegkúti elé került, aki a jó helyzetben levő Ti- chyhez adott és ő 18 méterről óriási erejű lövéssel egyenlí­tett a 44. percben; A magyar csapat a második félidőt nagy lendülettel kezd­te, a belsők azonban mindent túlkombináltak és a jól tömö­rülő norvég védelem sikerrel közbe tudott avatkozni. A ma­gyar fölény közepette váratla­nul Kristoffensen középcsatár kapta a labdát, jól szöktette Hennumot, aki nagy erővel lőtt a kapura. Faragó a lab­dát kiejtette és Hennum most már biztosan juttatta rendel­tetési helyére, 2:1. A gól után a magyar csapat tovább táma­dott, az eredmény azonban nem változott. A norvég csapat minden tagja dicséretet érdemel lel­kes, fáradtságot nem ismerő és gólratörő játékáért. A vé­delem szinte egyetlen hibát sem vétett; A magyar csapatból egyet­len embert sem lehet kiemel­ni, mindenki formáján alul játszott; SPORTHALOK PERLONBÓL A Szegedi Kenderfonógyár kö­tél- és hálókészítö üzemében kí­sérletképpen megkezdték a sport­hálók készítését műanyagból. Két milliméteres perion fonálból te­niszpálya középhálót kötnek natúr színben. Ha beválik, sorozatban Is gyártják, esetleg szinmódosítással, AKROBAT 0-0-0H! Civilben nyilatkoznak a jégrevü szereplői — A cirkusz tervei „Haza csak egy van..“ I A szentendrei HÉV kifelé igyek­szik a margithí- di végállomásról, 'Kevesen va­gyunk, így a ko­csi utasainak fi­gyelmét pillana- tcikon helül ma­gára vonja két nő vitá ja. i Az egyik negy­ven körüli, bar. ■nahajú szép nő, a másik ötven le- 'hét, dús őszhajú. Mindkettő jól. 'szituált, elegáns ruháik, a villogó gyűrűk is jólétről tanúskodnak. Ép­pen ezért érde­kes a vitájuk. Íme, ahogy nagy­jából lejegyez* tem: — Hogy jól tét- ték? — kérdi a negyventkörüli. — Nem tudom, té mit szóltál volna. Felnevelsz két lányt, egyik húsz, a másik tizenhét éves, keresztül­versz mindent, ami csak elérhető, hogy nekik jó le- gyen, s november­ben azt mondják, átmennek Len- kéékhez disznó­torra és két hét múlva Becsből feapsz tőlük leve­let. — Hát nem volt Igazuk? — Igazuk? — Csattan fel a te'gyven év körü­li. —■ Hát ide hall- gass, drágám, itt- hon jól kerestek, úgy öltöztek, ahogy akartak, olyan udvarlóik voltak, hogy a többi lányt a mé­reg ette, Becs­ben meg mosoga­tólánynak állha­tott be mindkét- tő! — No, de annak is vége lesz, egy­szerre nem lehet mindent! — Mindent? Hát igen, kijutottak Kanadába, most Montreálban van­nak. Az egyik ne­velőnő és terhes a gazdájától, a másik mulató­ban táncol kép­zelem ; ; . — Hát majd csak sikerül ne­kik — ellenkezik az ötven év kö­rüli. Ez már sok a másik asszony- nak. Szinte szét­tépi táskáját, úgy ránt elő egy légipostái boríté­kot s a mérdgtől, vagy elkesere­dettségtől kia­bálva elkezdi: — Hát drágám, ’de hallgass, ezt írják utolsó leve­lükben: „Itt min­den vacak, s nincs más. örülni kell, hogy munkát ad­nak. Bármit kí­vánnak is = itt egy kicsit élesük, ttk az asszony hangja — meg kell tenni, mert ha nem, az utcára kerül az ember. Itt senki sem véd bennünket, ne- künk itt még a legegyszerűbb jo­gaink sincsenek mdg. Jó lenne melletted lenni, Mamuci. Még fe­lejteni, szórakoz­ni sem tudunk, mert állandó szín­ház nincs, a mo­ziban ostobasá­gokat, meg gyil­kosságokat ját­szanak, a televí­zióban is ugyan­ez megy. Nem tudjuk, mi lesz velünk, mikor le­szünk megint ott­hon, mert itt so­ha nem lesz ott­honunk!“ Az asszony ölé­be ejti kezét és sír. A kocsi hall­gat. Torkára forrt a szó q,z ötven év körüli nőnek is. Nem tudom, ki volt ez az asszony, még annyit tudok róla, hogy Szent- istván telepen szállt le. De isme­retlenül is köszö­nöm asszonyom. Köszönöm, ha akaratlanul is, de a kocsiban ülők szivébe véste: „Haza csak egy van.. M. O. Nagyon egyszerű, nagyon közvetlen emberek a pári­zsi jégrevü főszereplői; Most nem reflektorfényben csillog­tatják tudásukat, hanem ma­gyarországi benyomásaikról emlékeznek; A kérdésekre Froideball úr, a technikai igazgató vála­szol; — A társulat először van Magyarországon, sajnos, jú- I lius végén tovább utazunk, | Szerettünk volna tovább itt | maradni, mert nagyon tetszik | a város és nagyon kedvesek a | magyarok, de kötelezettsé. 1 geink Csehszlovákiába szólt- ! tanok bennünket. | — Az előzetes újsághírek | Után hogyan látják a magyar | országi helyzetet? | Froideball elmosolyodik, ki- | csit késik a válasszal. | — Hát ez kényes kérdés, | őszintén megmondom, a kül- 1 földi lapok cikkei után azt | hittem, romos várost találok | itt. A csalódás kellemes volt. | Vidám emberekkel, munkába | siető dolgozókkal találkoztam, | akik telve vannak derűlátás. | sál. Hiba azért van. Ügy Iá- | tóm, nehezen adnak vízumot, | pedig meggyőződésem, hogy | sok turista jönne Magyaror- 1 szagra, ha megkönnyítenék a | beutazást. Mi persze a leg. jobb hírverést csináljuk majd Magyarországnak. A beszélgetésnek máris vé­ge, mert a franciák a rádió részére nyilatkoznak. Közben mi a cirkusz terveiről hallunk beszámolót. A legérdekesebb az, hogy a cirkusz egész év­ben nyitva tartja kapuit. Ha- vonta cserélik a műsorokat. Júliusban szovjet és bolgár artisták lépnek fel magya­rokkal együtt, augusztusban a „Barátság cirkusza“ cím alatt lépnek fel külföldi artisták, szeptemberben a népi demok. ratikus országok cirkuszművé­szei mutatják be, tudásukat, októberben a kínai cirkusz lá­togat el Pestre, novemberben szovjet—magyar vegyes mű­sort láthatunk, decemberben pedig nyugati artista-parádét rendeznek; Pest megyében két cirkusz, a Budapest és a Hungária uta­zik állandóan. Legközelebb Vácott és Cegléden játszanak, de a megye többi városába is tervszerűen látogatnak el. Amíg a beszámoló tart, a franciák is befejezik a rádió­interjút. A hirtelenszőke Nik- ko Virtannen, aki a jégen nyaktörő mutatványokat vé­gez. most nyelvtörő magyar­sággal búcsúzik: — Kheszinöm a medjer bo- retséget és a jau mélegét!:: i — már Tegnap „tetőzött a hóhullám A ,,telítődött" szaharai levegő okozza a fülledtséget Néhány nap óta tikkasztó nyár, valóságos „kánikula“ váltotta fel a nemrég még vacogtató hideget, még az éjszakák is fülledtek, mint a trópusokon. A hirtelen fordu­latról és a fülledtség okairól dr. Berkes Zoltán, a Meteoro­lógiai Intézet távprognózis ősz. tályának vezetője adott tájé- koztatást: — A múlt hét végén nagy szaharai légtömegek érkeztek hazánkba is, amelyek azonban útközben a Földközi-tenger fölött párával telítődtek. Ezért van a tikkadt meleg és fül­ledtség. Ugyanis a levegő magas páratartalma mellett csökken az elpárolgás, s ezért a természetes (izzadtsággal já­ró) hőelvonás is. Ilyen idő­ben gyakori a hőguta. Átlagos viszonyok között 10—15 C fo­kon csapódik ki a pára ami a harmatpontot jelöli most pedig már 20 folkon is lecsapódás észlelhető. Ezért is nem szállt le éjszaka sem a hőmérséklet 20 fák alá. — Kedden 30—33 fokra, szerdán pedig 31—34 fokra emelkedett a hőség. A jelek szerint tegnap „tetőzött“ a hő­hullám, s a hét végére fokoza­tosan mérséklődik a meleg. A hőmérséklet-csökkenést időn. ként és vidékenként záporoki zivatarok kísérik. A nyugat felől érkező óceáni légáram­lat már ejérte Ausztria és Lengyelország vonalát. — A nyugati és a déli or­szágokban egyébként hozzánk képest hűvös az időjárás. A Brit szigeteken 10—15, Fran­ciaországban 15—18, sőt Spa­nyolország déli vidékein is csupán 15—20 fokig emelke­dett a hőmérő higanyszála az utóbbi napokban^ Lottósorsolás: pénteken A 15. játékhéten elsőízben rende­zik péntek délelőtt a lottó sorso­lását. Ennek oka, hogy az utolsó napon, vagyis csütörtökön délelőtt mindig olyan tömegű lottószelvény érkezett a Sportfogadási és L-ottó Igazgatósághoz, hogy csak a leg­nagyobb nehézségek árán tudták a sorsolás megkezdéséig feldolgoz­ni. Éppen ezért a szelvények be­küldésének határideje változatla­nul csütörtök déli 12 óra. A sorso­láson csak azok a szelvények vesz­nek részt, amelyeket a határidő letelte előtt dobnak be a lottó- gyűj tőládákba. A pénteki lottó-sorsolás délelőtt 10 órakor kezdődik a MÁVAG De­lej utca 51. szám alatt levő Vörös- marty-teremben. A nyeremény­jegyzéket változatlanul a vasár­napi újságok közük, (MTI) Mme Froideball korcsolyáj át fellépése köszörülik előtt a lábán Foto: Somoskövi Czép most a vecsési ha-* tár. öröm végig­járni. Maholnap szűkülni kezd a rozs, a kalászo­sok rekordtermést ígérnek, de na­gyon jól fejlődés- nek indult a ké­sei burgonya és o kukorica is. Vecsés gazdál­kodására azon­ban mégsem ezek­nek a fő navény- jéleséseknék a termelése jellem­zőt hanem a konyhakerti nö­vényeké. Hja, ke­vés község ren­delkezik olyan kitűnő piaclehe­tőségekkel, mint Vecsés, hiszen 6 ezer holdas ha­tára közvetlenül a főváros szom­szédságában terül el. Az itteni dol­gozó parasztok akár a kiét terme­lőszövetkezetben, akár a kertészeti szakcsoportban, akár egyénileg dolgoznak, szinte gyerekkoruk óta foglalkoznak a kertészkedéssel, s ez a hagyomány azt is jelenti, hogy komoly szakérte­lemmel végzik munkájukat. A híres vecsési savanyúkáposzta egész télen át megtalálható a főváros majd minden üzleté- ben. Az idén mintegy 450—500 holdon termesz­tik a téli fejeská­posztát, amelynek egy részét sava- nyítatlanul, „nyers“ állapot­ban viszik a piacra. Ezenkí­vül egyedül pa­radicsomra 67 0 holdon szerződtek a konzervgyárral, mintegy 200 hold termését pedig szerződés nélkül értékesítik a pia­con. Szárazkerté­szetben 80—100 mázsát, öntözéssel ennek kétszeresét is elérik kataszt- rális holdanként. Sárgarépát mintegy 300 hol­don, jarovizált ko. rai burgonyát több mint 600 hol­don termesztenek. Az utóbbit már­cius közepén ki­ültették, s elsők között jelentek men a piacon az ú-h-" monyával. Több mint 100 holdon korai bor­sót termeszt a falu, de jelentős területet foglal el a határban a mák és még sok egyéb konyhakerti nö­vény. Elég talán megemlíteni, hogy a szemfüles ve- csésiek még a szérüskertet is bepalántázzá'k ko­rán érő kerti nö­vényekkel, s a termést még csép- lés előtt piacra viszik. A község szántóterületének tehát körülbelül a fele — kertészeti Mondanunk sem kell talán; mivel a község kedvező fekvésé­hez a lakosság szorgalma és szakértelme já­rul, évről évre tetemes pénzösz- szeg vándorol Bu­dapestről Vecsés* re a jó zöldségter­més ellenértéké­ként. Másrészt vi­szont nem túlzás azt állítani, hogy Vecsés a Buda­pesthez tartozó zöldövezet eayi'k legfontosabb köz­sége: fővárosunk valóságos élés­kamrája. <h. V.) A vecsési kertek alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom