Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-01 / 1. szám

I WS? wtc ~K^Cirlap Május elsejét köszönti az ország népe A munkásosztály nagy nem­zetközi ünnepét, május elseje előestéjét országszerte benső­séges ünnepségekkel köszön­tötték a magyar dolgozók, a magyar fiatalok. TÖBB MINT EZERÖTSZAZ ÍRISZ-FIATAL FÄKLYÄS FELVONULÁSA MISKOL­CON Május előestéjére ünnepi díszbe öltözött Miskolc — az ország második legnagyobb városa; Este a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség szervezetei ren­deztek felvonulást. A lillafü­redi kisvasúti állomástól vé­gig a Széchenyi utcán és a Felszabadítók útján több mint ezerötszáz KISZ-fiatal mene­telt tarkaszínű lampionokkal, lobogó fáklyákkal az MSZMP megyei bizottságának épülete elé. Ezután a fiatalok a Népkert árnyas fái alatt nagyszabású tábortüzet rendeztek; EMLÉKMŰVET AVATTAK ÓZDON Özd város dolgozói kedden este kegyelettel adóztak az ellenforradalmárolk által ki­végzett három hős kommunis­ta emlékének. A munkásőr­ség alakulatai, KISZ-fiatalok, diákok, bányászok és kohá­szok több mint kétezres tö­mege vonult az Ifjúság Háza elé, az ellenforradalom ide­jén mártírhalált halt kommu­nisták tiszteletére felállított emlékmű leleplezési ünnepsé­gére. Este a KISZ-fiatalok az úgynevezett Drótostetőn tá­bortüzet rendeztek. EMLÉKTÁBLÁT LEPLEZTEK LE SZEGEDEN Az ünnepi díszbe öltözött Szegeden az esti órákban a kommunista fiatalok dalosbri­gádjai járták végig a várost, Felkeresték a munkásmozga­lom veteránjait, énekszóval, virággal köszöntötték őket; Ugyancsak az esti órákban bensőséges ünnepséget tartot­tak a Hétvezér utca egyik épü­lete előtt, amelyben 1926. má­jus 1-től 1944-ig működött a helyi munkásotthon. Az egy­kori munkásotthon falán az ünnepség sörán emléktáblát lepleztek le. TÁBORTÜZEK A NÓGRÁDI HEGYEKBEN Salgótarján üzemeiben a fia­talok már kedden reggel vi­rággal köszöntötték a munkás- mozgalom több száz idős har­cosát. Akikhez délelőtt nem jutottak el, azokat este laká­sukon üdvözölték nótaszóval. Sötétedéskor a Salgótarjánt körülvevő hegyek ormain és a megye több kimagasló pontján tábortüzeket gyújtottak a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagjai. BÄNYÄSZFIATALOK ÜNNEPSÉGE A munkásosztály nagy ün­nepének előestéje a közép­dunántúli szénmedencében a fiatalok ünnepsége volt. Az ajkai bányász KISZ-szervezet kezdeményezésére a bányavi­dék minden üzemének ifjúsága fáklyás, zenés felvonulást rendezett. Ajkán háromszázötven ifjú­munkás színpompás menete vonult este a Hősök terére. Az ifjak oszlopát a KISZ egyen­ruhás szakasza vezette. FELVONULÁS FEHÉRVÁRON A székesfehérvári KISZ- szervezetek fiataljai kedden este fáklyás felvonulást ren­deztek, utána májusfákat állí­tottak az MSZMP megyei bi- • zottságának épülete, a megyei tanácsháza és a szovjet har­cosok laktanyái elé. kiállítás Pécsett A nagy ünnep előestéjén nyi­tották meg Pécsett a Janus Pannonius Múzeumban az első Baranya megyei ipar-és nép- művészeti kiállítást. A kiállí­tásra Baranya legkiválóbb ke­ramikusainak, csont- és fa­faragóinak, ötvöseinek, vasko­vácsainak és népművészeinek több száz alkotását gyűjtötték össze. Elítélt fegyverrejtegetők Szalonnás János ceglédi la­kos az ellenforradalom idején betört a járásbíróság börtö­nébe, ahonnan két géppisz­tolyt, két pisztolyt és 1400 töltényt vitt el. Szalonnás á rabolt fegyverekkel a ceglédi utcákon lövöldözött. A ceglédi járásbíróság Szalonnás Jánost fegyverrejtegetés bűntette miatt két év és hathónapi bör­tönre ítélte. Kotrucz János, nagymarosi kocsi« az ellenforradalom so­rán a helybeli rendőrőrsön tel­jesített szolgálatot nemzetőr­ként. Fegyverét nem szolgál­tatta be, a Pest megyei bíró­ság Kotruezot háromévi bör­tönre ítélte. Péli József galgahévízi la­kos szenvedélyes vadász volt. Az ellenforradalom idején fegyvert szerzett, hogy ezzel vadásszon. A mezőőrök Pélit elfogták1 és a rendőrőrsre vit­ték. Motozásakor kiderült, hogy Péli ellenséges hangú röpcédulákat tartott magánál és azokat széles körben ter­jesztette. A Pest megyei bíró­ság egy év hat hónapi börtönre ítélte. l / / Itt a tavasz, s vele a naprí forgók flll(IIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIilllllllllllllMIIIIIIIIIIIMIIIilllllUllinilMIMIIIIIIIIIIIIIMIlllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|l|||||| MOZI MŰSOR Május 2—8-ig CEGLÉD, SZABADSÁG 2—5 Ha a világon mindenki ilyen volna 6— 8 Ganga GÖDÖLLŐ 2—6 San Salvatore 7— 8 Vízkereszt NAGYKŐRÖS 2—6 Bakaruhában 7—8 Három jóbarát SZENTENDRE 2— 5 Ha a világon mindenki ilyen volna 6—8 Halálugrás VÁC 3— 8 Egy szép lány férjet keres. A FALUSZÍNHAZ MŰSORA Május 1. Dömsöd: Tacskó. — Majosháza: Váratlan ven­dég. Május 5; Kiskunlacháza: Tacskó. — Monor: Váratlan vendég. Május 6: Tápiószecső: Tacs­kó. — Albertirsa: Váratlan vendég. Május 7. Nagymaros: Tacs­kó. — Nyáregyháza: Váratlan vendég. Május 8. Szigetszentmárton: Váratlan vendég. Május 9. Dabas: Tacskó. Május 10. Túra: Tacskó. Május 11. Dunaharaszti: Tacskó. Május 12. Monor: Tacskó. tsm 1 DO JÁRÁS JELENTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás szerdán estig: változó felhőzet, többfelé. elsősor­ban a Dunántúlon esó\ helyenként zivatar. Mérsékelt. Időnként élénk délnyugati, nyugati szél. A meleg kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb hó'mér- séklet ma éjjel 8—11. legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyu­gaton 20-23, keleten 24-27 fok kö­zött. — A Csepel Autógyár KZSZ-fiataljai május 26-ra hajókirándulást szerveznek Visegrádra. Az egésznapos kiránduláshoz a zenét a meghívott szovjet katonák­ból alakult zenekar biztosít­ja; — A Dunavarsányi KISZ- szervezet hétvégi eátortábo- rozásra hívta meg a Csepel Autógyár legjobb fiataljait. — A Ceglédi Állami Zene­iskola és a Kossuth Kultúr- ház 1957. május 20-tól jú­nius 2-ig az idén is megren­dezi a ceglédi zenei hetet. — Május 1-től halászati ti­lalom kezdődik, amely jú­nius 21-ig tart. Ez idő alatt a halak ívására való tekin­tettel tilos a kecsege, ponty, rózsás és petényi márna ha- lászása. — A Pest megyei Tanács Népművelési Osztálya és az EPOSZ rendezésében Let- kés község és a csehszlová­kiai Ipolyszalka község dol­gozói közösen ünnepük meg május 1-ét; — Felrobbant a kazán Bu­dán a Bercsényi és Légszesz utca sairlkán levő mosodában. A kazánnál tartózkodó két dolgozó súlyosan megsérült. — Nyitva hagyta a gáz­csapot és elaludt Budapes­ten, a Csengeri utca 26. szá­mú lakásban Tóth Magda háztartásbeli. A lakók ész­revették a géz szivárgását. Mire a mentők megérkeztek, nem lehetett rajta segíteni. — Tehet kerékpárjávc a Szécsényi utca sarkán Már, 21 éves esztergályos. »v. a helyszínen meghalt. ( — Négyéves kisfiú HUdi Tamás, akit' egyedül hagy­tak otthon szülei, gyufával játszott és felgyújtotta Pest- lőrincen a Nyíregyháza ut­ca 7. szám alatti disznóólát, amely teljesen leégett; 442.300 NAPOSCSIBE Március eleje óta a Váci Keltetőállomás 91.000, a Bu­dapesti Keltetőállomás 191.200, a Vecsési Keltetőál­lomás pedig 160.100 napos­csibével szaporította az or­szág baromfiállományát. A kiscsibék közül mintegy 170 ezret a földművesszövetkeze­tek vettek át és továbbítottak a termelőkhöz. Halálozás. Rónai Imre ny. színész, a Fővárosi Operett­színház tagja életének 80. esztendejében elhúnyt. Te­metését április 29-én, dél­után 3 órakor tartják a rá­koskeresztúri temetőben. A Nagyvásárteleprol jelentik A Nagyvásártelepre kedden reggel hatvan vagon áru ér­kezett, többek között saláta, retek és zöldhagyma 43 va­gon, tojás 9 vagon és vegyes darabáru 8 vagon. Befutott még 48 tehergépkocsi külön­féle primőrrel és vágott ba­romfival. Hajóval 72 nagy ko­sár paraj és sóska érkezett. Az állami árudákban a sza­badföldi salátát 50, a szabad­földi retket 30—70, a zöld­hagymát 80 fillérért árusítot­ták. Az új kalarábé darabon­ként 60 filMprel, a spárga ki­lónként egy forinttal lett ol­csóbb. '' i. azt hit­1 56 év messze távlatából pillant a múltba Komjáthy Gyula elv- * társ. 1918-ban kezdődött. Négy év­tizede. A forradalom alatt lépett be a pártba és a szakszervezetbe. Március 21-én öviként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A Csepel 22-es Vörösezredben szolgált. Közkatona volt. Román fogságba került, majd hazajövet két éven át járt a rendőrségre jelentkezni. Dol­gozni? Dolgozott, hol a szakmájában, hol al­kalmi munkán, de többnyire munka nélkül élt. És 1928-ban Franciaországba ment, ott nem üldözték. 1932-ben jött haza. Gyakran pattogatott kukorica jutott csőik, estebédre, s a városból elnyűve gyalogolt ha­za Pesterzsébetre. De azért a pártmunkára mindig maradt ereje, ideje. Sok elvtárs nevét említi, harcostársaiét. És vállait megrázza a zo­kogás, amikor Mező Imre élvtársra emlékezik. Franciaországban is együtt voltak és itthon is jó barátok maradtak. — 1956. októberében •= mondja tem minden hiába­való volt, az illé- gálís évek és a felszabadulás utá­ni harc is. Azt hit­tem minden össze­omlott. Október 21-én Dunaharasztin, ahol most is lakik — nemzetőrséget szerveztek és for­radalmi bizottsá­got választottak. Ö is odament á tanácsházához. Fegyveres állt ae ajtóban. Mire odaért hozzá, az mögé került és a hátába vá­gott a puskatussal Csalk az mentette meg Komjáthy elvtársat, hogy a teremben kiabá­lás támadt. Azt a pillanatot használta fel Komjáthy elvtárs a szökésre. Utána keresték, de nem találták, mert csak este ment haza. November elsején majdnem végeztek vele ■z eäenforradalmdrok. Bent járt a murikahe­Í yén. Az Aradi utca sarkán látta, hogy egy iatalembert lincseltek. Felakasztották effy fá­i. Komjáthy elvtárs feldúlva igyekezett el i környékről. A Calvin téren egy méltóságos asszony fel- hmerte, elkapta a kezét és elkezdte cibálni. mA föld alatt is megtalálunk téged, te átkö­tött kommunista..." — üvöltött. Nagy cso­port vette körül &ket: „Megvagy ÁVO-s‘‘ kiáltották az egyszerű műszaki átvevőre =§ aki soha nem volt ÁVH-s. Szerencséjére hosszú vöröskeresztes kara­ván jött arra, szétválasztotta a csoportot és ő egy pillanat leforgása alatt kapu mögé bújt. Másfél órai rejtőzködés után tudott csak ha­zaindulni .. -. Ma ismét a pártot szervezi, építi. Dunaha­raszti községi alapszervezetének elnöke. A minap, amikor az otthonában jártam, pedagó­gusókkal beszélgetett. Már más is várt reá. A községi pártház ajtaján tábla: kedden, csütörtökön, pénteken 5—7-ig fogadja a dol­gozókat. És mint azelőtt régen, pártházzá vál­tozott a lakása is. Nincs megszabva a párt­munka ideje, helye. Mindig, mindenütt végzi, nincs megállása. Érthető is. Mindenki ezt várja a párt régi közkatonájától. Még soha nem láttam, amikor /, már ismertem. A híre mindenfelé terjedt. Ha szerénységre hoztak példát, Bori Rudolf elvtárs nevét említették. Ha az emberek iránti figyelmes­ségről volt szó, a felsorolásból az ő neve nem maradt ki. Egy értekezleten valaki a fülembe súgta: ez a Bori elvtárs, figyeld, milyen nagy­szerű ember. Nem tartozik a régi, illegális kommunisták közé. „Csák“ 1945-ben lett párttag. Maga a Horthy-rendszer nevelte kommunistává. A tanoncévek sivár napjai, a katonatisztek dur­vaságai, aljasságai hamar szembeállították a rendszerrel. Nem volt kapcsolata az illegális mozgalommal, egymagában harcolt a dolgo­zókért. így nem érhetett el sok célt. Végül is megszökött a katonaságtól és bujkált. Közben súlyosan megbetegedett. Keserves nyomait ma is viseli. Az ellenforradalom napjaiban gyalog igye­keztem Pest felé. Az úton egy öregebb bácsi csatlakozott hozzam, budaörsi volt. Várhegyi­nek hívták. Előbb óvatosan kezdődött a be­szélgetés. mert senki nem tudhatta mi lakozik a másikban. Tapogatóztunk egymás gondolata után. A gyaloglás szidásával ílcezdtük, azután a felelőtlen lövöldözések elítélésével folytat­tuk. Gondoltam, megemlítem Bori elvtárs ne­vét, hiszen őt Budaörsön mindenki ismeri. S ha a bácsi „barát”, akkor örül a neve halla­tán, ha nem, akkor.s Meg is kérdeztem, ismeri-e Bori Rudolfot? Mint a mesékben a varázsigéknek, olyan ha­tással volt rá a név. Arca felderült, mintha nap sütött volna ki a szeméből. Attól a perc­től kezdve, mint régi barátok róttuk a véget nem érő utat. A Petőfi-híd pesti hídfőjénél búcsúztunk el. Addigra elmondta az öreg Vár­hegyi egész életét, családja sorsát. Egyetlen név hallatára kinyílt az öreg ember szíve. Egy másik elvtárs mesélte nekem, hogy egyszer munkahelyéről igazságtalanul, koholt vád alapján elbocsátották. Semmi reménye nem volt az elhelyezkedésre. Akkor 1950-et írtak. Mindenütt foghegyről beszél­tek vele. S egy­szer Bori elvtárs elé került, alki ak­kor a megyében káderes volt. Bori elvtára olyan szívvel, olyan meleg em­berséggel szólott, hogy a sok kese­rűség, ami elbo­csátása után fel­gyülemlett benne — feloldódott. Az elvtársiasság visz- szaadta életkedvéti Sok-sok történetet, emléket idéznek Bori elvtárs tettei munkatársaiban, a megye dolgo­zóiban. S amikor a megyei párt-intézőbizott­ság tagjává választották és a budai járási in­téző bizottság elnöke lett, mindenki természe­tesnek tartotta. Ott a helye! 3 Balig Balázsné mindössze 24 éves. Életében örök nyomot ha­gyott az ellenforradalom. Nem fe­lejt, nem is alkarja felejteni a go­nosztevők bűneit — ismétli váltig. Október 23-án nem állt a felvonulók közé. Úgy gondolta, az utcán kiabálva neki semmi követelése nincs a párttal szemben. Békésen hazament. A Bródy Sándor utcában, a Rádió­val átellenben lalkott. Végignézte a Rádió ost­romát és mint szemtanú állítja: amit a cső­cselék. csinált, minden borzalmat felülmúlt. Éjjel félhárorrúkor felzavarták az egész há­zat: menjen mindenki a pincébe, mert a Rá­diót aláaknázták! Ó is lement. Nem is gon­dolt azzal a kis Sztálin-szaborral, amely a szekrény tetején állott — férjének kedves is­kolai emléke volt. Félöt tájban egy fegyveres csoport hangoskodva, borgőzösen beállított a pincébe. A Sztálin-szobor tulajdonosát tuda­kolták. Nagy bátyú volt náluk, s abból ruha­féléket osztottak szét. Jellegzetes szagukról (különleges szappant tartott a szekrényben) ráismert, hogy a „hősök” kifosztották a laká­sokat. Arra az összekuporgatott háromézer forintra gondolt, amit télikabátra tett el. De már mindent mindegynek talált, csak életben maradhasson. A fegyveresek megunták a Ike­resését és tovább mentek. Reggel Bállá elvtársnő bátorító mély lé legzetet vett, s elindult fel a lépcsőn a lakás­ba. A zárt letörték, otthonukat feldúlták. Szép, gazdag könyvtáruk szanaszét hevert a föliön és mocskos lábak tiporták rajtuk. Kis tza- tyorjában hagyta a párttagsági könyvét és Igazolványait. Azokat is a könyvek tetejére dobták. Az ágyneműje összeszakítva, meg:é- pázva hevert, a rekamiéről akkor kelt fel egy gyilkos, a többi épp öltözö/tt. Amikor meglátták Ballánét, üvölteni kezd­tek: „Te büdös kommunista, mit keresel itt? Ott a párttagsági könyved! — azt nézed ugye? Még fel is veszed? No vedd csak, majd meglátod mi lesz!" Balláné bár tudta, kikkel áll szemben, mégis rájuk ripakodott: „Ha. ti igazán demokráciát akartok, mi bajotok a párttagsági könyvvel?“ A „nagy hazafiak'* végül is odábbálltak. Alig, hogy kitették a lábukat, négy ÁVH-s jött, kérték Ballánét, ha teheti, engedje őket megmosdani. Balláné tudta, hogy veszélyes a helyzet, mégis ellátta az ÁVH-sokat. Azok né­hány perc alatt végeztek és elmenték. Épp ideje volt. Addigra már a „jóakarók” ismét felkelőket küldtek hozzá az ÁVH-sok kerese­tére. Ót kikergették a lakásból, nem is me­hetett vissza. Huszonötödikén találkozott férjé­vel, aki vidéki munkáról érkezett. Attól a. perctől kezdve a megyei pártbizottságra jártak. A követ­kező héten szülei­hez utaztak Vác- ra — a Bródy Sándor utcába nem mertek visz- szamenni. A gazemberek Vácon is elmen­tek hozzájuk ÁVH-st keresni. Nem találtak senkit, de azért egy sorozatot az ágy alá engedtek fegyverük­ből. Mindenük elveszett, elrabolták a „forradal­márok“. Otthont a megyei pártbizottság adott nekik. A párttagság pedig feljegyezte Bállá Balázsné nevét emlékezetébe, aki nő létére egyedül, fegyveres felkelőkkel szemben el-1 szántan emelte fel párttagsági könyvét az el­lenforradalom szennyéből, s bátran, kommu­nista módra kiállta a tűzkeresztség nagy-nagi) próbájáti Sági Ágnes Éljen a munkásság, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség szövetsége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom