Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1912

Visszapillantás a pécsi ciszt.-r. főgimnázium Faludi-Önképzőkörének ötven éves történetére

11 Intenzív, komoly munka jellemzi az első tiz évet a Verböczykorszakban. Csak egy esztendőben tapasztalható némi hanyatlás, a 69 — 70-es tanévben, amikor még a nyilvános ünnepélyt is el kellett halasztani. Verbőczy záróbeszédében fájó szívvel rójja meg az ifjakat s kitartó munkára serkenti őket. Súlyos igazságtól és szeretettől áthatott szavainak meg is volt a következő évben kellő eredménye. A Kör tagjainak, de az elnöknek is legfőbb büszkesége volt az „Évkönyv"-ek kiadása, melyek évről-évre nagyobb elismerésben részesülnek. Legnevezetesebbé vált azonban az 1874-iki évköny, mely abban a kitüntetésben részesült, hogy a „Figyelő" c. kritikai hetilap Szana Tamás szerkesztésében is figyelemre méltatta s róla igy nyilatkozott : A pécsi gimnáziumi irod. kör évkönyvéről elismeréssel kell szólnunk. Buzgó igyekezetet, szorgalmat tanúsit. S nem elégszik meg a kör egyedül azzal, mint a legtöbb önképző társaság, hogy a tiszta szépirodalomban keressen foglalkozást és gyönyört, hanem a nehezebb feladatoktól sem retten vissza. Igen helyesen. Mert mindaddig, míg az ily iskolai egyletek csak versek és beszélyek művelésére vetik magukat, léha álmoknak, üres ábrándoknak nyűge alatt állanak, a tudományos önművelés mellőzésével, örömmel vesszük észre, hogy a pécsi gimn. irod. kör, Verbőczy István, a magyar irod. tanárának avatott vezetése mellett megmarad a helyes középúton, egyenlő buzgósággal törekszik az igaz kutatásban s a szép érvényesítésében. A kötet kiválóbb dolgozatai a tudományos térről: Egy magyar királyné a XII. századból. Kammerer Ernőtől. Férfi és nő. Lélektani értekezés Sulik Istvántól. V. László. Széptani fejtegetés. Fölkér József, Aggházy Gyula és Kele György versei. Ha eredeti gondolatot, új felfogást nem is találunk náluk, a forma iránt szép érzéket tanúsítanak ; itt-ott az érzelem melegével és igaz kifejezésével is találkozunk." íme, igy ir egyik legtekintélyesebb kritikai folyóirat erről az évkönyvről, de a többi sem maradt a nivón alul. Helyén való talán, ha néhány kiválóbb jutalmat nyert munka szerzőjét névleg megemlítem, évsor szerint: Hódossy Lajos, Malmosi Károly, Miltényi Béla, Személy Kálmán, Englich Ferenc, Kóczián Sándor, Kornis Jenő, Rák Imre, Krausze Vince, Weber (Váradi) Antal, Asztalos János, Peer Ernő, Aggházy Gyula, Plachner Sándor, Kovács Gyula, Kóczián Ágost, Lakits Ferencz, Vitkovics Ferenc, Payr Vilmos, Miltényi Miklós. Nagyobb dicsőség alig érhetett ifjút, mint mikor nevét az Évkönyben nyomtatva olvasta. Nemes büszkeség és ambíció emelte önérzetét, munkakedvét, színezte álmát, hogy hajdan a halhatatlanok sorába iktattassák. Az évkönyv nagy embereknek került a kezébe, akik lelkes levelekben gratuláltak és árasztották el jótanácsokkal a