Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
86 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN értelmében lupa alatt kellett kihámoznia és összedolgoznia, hogy dogmatörténeti jelentőségük és értékük kellően kidomborodjék, legalább az olvasónak meg akarta könnyíteni ezt a munkát. Az egyes korok és iskolák auktorainak és textusainak ismertetése után rövid áttekintéseket nyújt az egyes fejezetek tartalmáról, a tankifejlés avagy az iskolás különbözőségek eredményeiről, ami által sensim sine sensu egyrészt implicite jelzi saját állásfoglalásának irányvonalát is és különösen felhívja figyelmünket a szenttamási teológia vonatkozó helyeinek helyes meglátására és okfejtéseire. A fejezetekhez csatolt 5 conclusio és a 249. oldalon adott epilógus a kérdést alaposan ismerő tudós felkészütségé- vel kalauzol át bennünket a sok szöveg és részletkérdés tömkelegén. Utoljára hagytam azt, ami a könyvnek singularis nagy érdeme és szinte egyedülállóvá teszi a magyar teológiai irodalomban. A dolgozat első fogalmazásában még csak az Aquinas tanításának keretei között mozgott és tárgya aszerint volt határolva. De a szerző kezdett foglalkozni a kérdés szélesebb alapokon mozgó kifejtésével és különösen genetikájával. így született meg a gondolat és terv, hogy érték és eredetiség tekintetében sokat nyerne a munka, ha a kérdés teológiai beállítottságát P. Lombardustól legalábbis Aquinasig végigkísérné, annál is inkább, mert ilyen alakban ezt a tárgyat még senki sem fejtegette. A feladat bravúros megoldását a munka bizonyítja. A véghezvitel meghaladja a sablonos kutató munka határait és módszerét. Eredeti forrásokra visszamenő kutatás volt ez. Elég a XIX. és XX. oldalakon nézni, hogy a közismert forrásokon kívül hány Codex eddig nem ismert textus-a került a munkában feldolgozás alá, amelyekhez a szerző a háborús viszonyok nehézségei miatt a helyszínen személyesen nem juthatott, hanem a kéziratanyagot a vatikáni, wieni, londoni, párizsi, bruggesi stb. levéltárakból a rendtársak és könyvtár- igazgatók segítségével fotókópiák útján gyűjtötte össze. A fényesen megoldott jelen feladattal kapcsolatban kérjük a szerzőt, hogy a teológiai Codex-irodalomban megkezdett kutatásait ne hagyja abba. A most feldolgozott anyagból is maradt bizonyára még bőven kéziratkincse és vele kapcsolatban sok csatlakozó kérdés tárgyalásának lehetősége. Úgyszólván minden országban megindult a középkori Codex-irodalom rejtett vagy legalábbis nem publikált adottságainak felkutatása és feltárása. Nekünk is megvan minden reménységünk, hogy Denifle, Ehrle, Grabmann stb. nyomdokain elinduló P. Csertő még sok értékes munkával és kiváló eredménnyel véghezvitt kutatással fogja gazdagítani a hasonló teológiai munkákban nemcsak szegény, de valósággal koldus magyar teológiai irodalmunkat. A munka latin nyelve lehetővé teszi a teológiai irodalomban való széleskörű megismerését és elterjedését, amit csak előmozdít még a pompás kiállítás, ami a római Scuola Tipografica Missionaria Domenicana ízlését és nyomdaművészetét dicséri. Szabó Vendel. Galla Ferenc: Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai. Budapest, 1940. 261 1. Tomkó püspököt eddigi történetírásunk inkább csak a Szilveszter-buila hamisításával kapcsolatban tartotta számon. Galla vállalkozott mostani
